udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Robu, Gheorghe

1991. június 28.

A magyarellenes és hírhedt antiszemita lap főszerkesztője, C. V. Tudor bíróság elé került, a pert a volt főügyész, Gheorghe Robu indította a Romania Mare hasábjain személye ellen elkövetett rágalmazásért. A tárgyalást jún. 19-én Ploiesti-en tartották, mert Tudor a bukaresti bírákat elfogultsággal vádolta. A bíróság előtt Tudor agresszív volt, állandóan fenyegette a bíróság elnökét. Az ítéletet júl. 10-én hirdetik ki. /Ifj. Buja Simon: A Romania Mare főszerkesztője a bíróság előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2004. április 1.

Alkotmányellenesnek tartja a pártokra vonatkozó 2003. évi 14-es törvényt, valamint a kihirdetésre váró helyhatósági törvényt dr. Kincses Előd ügyvéd, aki pert indít a román állam ellen, 1 lej erkölcsi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie arról, hogy törvényes-e a pártokra vonatkozó jogszabály azon cikkelye, amelynek értelmében egy párt bejegyeztetéséhez 25 ezer alapító tag szükséges 18 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 700 aláíró), illetve a helyhatósági törvény azon előírása, mely szerint a választásokon indulni akaró kisebbségnek, amennyiben a szervezet nincs a parlamentben, 25 ezer támogatói aláírást kell gyűjtenie 15 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 300 aláírás), esetleg az illető kisebbség 15 százalékának a támogatói aláírása szükséges. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem hoz kedvező, törvényes döntést, akkor Kincses az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul. Kincses Előd félrevezetőnek tartja azt a nyilatkozatot, amelyet dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a fekete március kapcsán közzétett, miszerint "14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek". Kincses egy "belügyi dolgozó felvilágosítására" alapozva kijelentette: "1992-től tudjuk, hogy a 0215, pontosabban Cristescu ezredes és Arghir százados konspiratív név alatt tevékenykedő tisztek szervezték a marosvásárhelyi eseményeket. A civil nevüket is ismerem, bármikor ha kérik, az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátom." Állítása szerint ismerik a 4 halálos áldozat – 3 magyar és 1 román nemzetiségű – elgázolóinak nevét is. "Néhai Vitos Lajos ügyész megszerkesztette, de Gheorghe Robu akkori főügyész megtiltotta a vádiratok benyújtását. E vádiratok most is léteznek a megyei ügyészség irattárában, bármikor benyújthatók, mert a gyilkossági bűncselekmények még nem évültek el" – jelentette ki az ügyvéd. /A. I.: Kincses Előd perelni készül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

2006. november 7.

Ismét kihallgatták gyanúsítottként az 1990. június 13–15-i bukaresti bányászjárás ügyében Ion Iliescu volt államfőt, aki az elmúlt négy hónapban több ügyészségi idézésnek nem tett eleget. Iliescu felháborodásának és értetlenségének adott hangot májusban, amikor először gyanúsítottként hallgatták ki. Ilie Botos, Románia egykori főügyésze 2004 elején a bányászjárások áldozatai egyesületének (AVM) 1997. évi feljelentése alapján rendelte el a vizsgálatot. Az AVM 1997-ben a polgári peres ügyekben illetékes ügyészségen nyújtotta be keresetét Miron Cozma egykori bányászvezér, egy „alkalmilag” bányásznak öltözött Nicolae Camarasescu nevű egykori szekuritátés tiszt, továbbá több politikus (köztük Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican-Voiculescu), több egykori miniszter (például Mihai Chitac belügyminiszter és Traian Basescu szállításügyi tárcavezető) egy rendőrfőkapitány (Gheorghe Diamandescu) és egy volt főügyész (Gheorghe Robu) ellen. A feljelentők azzal vádolták a felsoroltakat és más hivatalos személyeket, hogy az ország bányaipar központjaiban megszervezték, szították és a fővárosba szállították „a román államberendezkedés, a fiatal román demokrácia megvédelmezésére” felkért és feltüzelt bányászokat. Szerintük ők a felelősek a fejszékkel, baltákkal, vasdorongokkal, csákányokkal, láncokkal és elektromos kábelekkel felfegyverzett bányászok által Bukarestben elkövetett barbár cselekedetekért. /-or-: Ismét kihallgatták a gyanúsított Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998