udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gidófalvi István

2003. június 12.

Jún. 14-én Dicsőszentmártonban, a Magyar Közművelődési Központban (volt zsinagóga) könyvbemutatót tartanak. A Művelődés című kolozsvári folyóirat kiadásában jelent meg Kelemen Lajos történettudós, művészettörténész dr. Gidófalvi István című életrajza (Művelődés Kolozsvár, 2002). A gyógynövénykutató gróf Gidófalvi István munkásságát és a könyvet a szerkesztő, Sas Péter ismerteti. Ugyanaznap tárlat nyílik az 1898. május 28-án Dicsőszentmártonban született, magyarsárosi kötődésű Gidófalviné Pataky Etelka tájképfestő műveiből. Jún. 15-én a felújított magyarsárosi művelődési otthon ünnepi megemlékezés keretében fölveszi Gidófalviné Pataky Etelka nevét. /döme: Tárlat és művelődésiház-avatás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. július 3.

Az "udvarházak festőművésznője", Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka /Dicsőszentmárton, 1898. máj. 28. – Marosvásárhely, 1984. ápr. 11./ Münchenben tanult festeni, majd felvették a budapesti Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a Szabadiskola tagjaként a nagybányai művésztelepen képezte magát, ahol Thorma János volt a mestere. 1949-ben kitelepítették őket, és kényszerlakhelyül Marosvásárhelyt jelölték ki számukra. Nehéz körülményei ellenére látása teljes megromlásáig tovább dolgozott. /Sas Péter: Húsz éve hunyt el Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2005. december 9.

Megnyílt a kolozsvári Tranzit Házban az immár hagyományossá vált karácsonyi könyvvásár. A Magyar Könyvklub standjánál olyan könyvek kaphatók melyeket jelen pillanatban csak a magyarországi katalógusból lehetne megrendelni. A könyvklub kétszázezredik szerencsés vásárlója a helyszínen vehette át rendelését. A könyvvásár legjobban Wass Albert regényei fogynak, de a vásárlók érdeklődnek Nyírő József és Benedek Elek művei iránt is. A Korunk (azaz a Komp-Press) standjánál az érdeklődők az Ariadné sorozatban megjelent Selyem Zsuzsa, Demény Péter, Keszeg Vilmos, Orbán Gyöngyi és Vallasek Júlia műveiből válogathatnak, de megtalálható az összes Korunkban megjelent József Attilával kapcsolatos írásokat magába foglaló kötet is. A Kriterion standjánál választék a közismert Téka sorozattól egészen 111 vers – Váradról, Vásárhelyről, illetve 101 vers a szerelemről antológiákig terjed. A Művelődés Kiadó bemutatta Csetri Elek Erdélyi ezredek a francia forradalom és a napóleoni idők háborúiban (1792–1815) kötetét, Herepei János: A kolozsvári színház és színészet történelméből című művét, Gidófalvi István Önéletrajz-át és Kovácsné József Magda: Napok és nevek. Keresztszülők könyve címet viselő alkotását. /K. B.: Karácsonyi Könyvvásár a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2006. január 23.

Január 21-én tartotta idei első összejövetelét az EME Agrártudományi Szakosztálya Kolozsváron. A rendezvényen Farkas Zoltán mérnök bemutatta Gidófalvy István Önéletrajz című, a Művelődés kiadásában, Sas Péter művészettörténész szerkesztésében nemrég megjelent könyvét. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakának előadótanára elmondta: már Kelemen Lajos írt idősebb Gidófalvy Istvánról, írásából az erdélyi magyar középosztály életét ismerhetjük meg. Dr. T. Veress Éva professzor Bodor Kálmán gyógynövényszakértő munkásságáról beszélt. Bodor Kálmán népművelő munkát is folytatott, ugyanakkor kiemelkedő szakírónak számít. Életének utolsó éveiben gyógynövénykönyvet írt, amely 1957-ben jelent meg, halála után másodszor is kiadták. Dr. Csávossy György borszakértő az erdélyi borokról tájékoztatott. /T. Á. R.: Agrártudományi rendezvény az EME székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Január 22-én, vasárnap mutatták be Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében Gidófalvy István frissen megjelent Önéletrajzát, egyben kiállították felesége, Pataky Etelka festőművész képeit. A városban sokan emlékeznek még dr. Gidófalvy Istvánra, akinek kényszerlakhelyet jelöltek ki 1949. március 2-án. A nagy tudású Gidófalvy István, a történettudós, Kelemen Lajos egykori tanítványa, majd barátja akkor is felvállalta a népszolgálatot, amikor szinte minden ilyen lehetőségétől megfosztották. G. Pataky Etelka pedig, aki tehetségét jeles müncheni, budapesti és nagybányai mesterek irányításával teljesítette ki, akkor is festett, amikor a hivatalos tárlatokon mellőzték őt. A budapesti művelődéstörténész Sas Péter, Kelemen Lajossal foglalkozva találkozott Gidófalvy István nevével, önéletírásával. Azelőtt Kelemen Lajos ugyancsak Gidófalvy Istvánról és családjáról szóló kötetét is kiadták. A két kultúrtörténeti kiadvány egymást kiegészítve nyújt átfogó, igaz korrajzot Erdély társadalmáról, az itteni középosztály és a velük érintkező magyar társadalmi rétegek zaklatott sorsáról. A Gidófalvy házaspár 1984-ben hunyt el, hat hét különbséggel. /N. M. K.: Sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2006. január 28.

Hetvenhat év teltével újra láthatja G. Pataky Etelka festményeit a marosvásárhelyi közönség. A földbirtokosság annyi más képviselőjével együtt, ő is kényszerként kapta családjával lakhelyéül 1949. március 2-án a Bolyaiak városát. G. Pataky Etelka Dicsőszentmártonban született 1898. május 28-án, édesapja, Pataky Sándor ott volt főszolgabíró. Később, 1919-től 1944-ig Dobokán éltek, férje, Gidófalvy István birtokán. G. Pataky Etelka 1984. április 11-én halt meg, Dicsőszentmártonban temették el. Tehetségét korán felfedezték, külföldön tanult festeni. Budapesten 1917-ben felvették a Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a nagybányai művésztelepen kapcsolódott be Thorma János szabadiskolájának tevékenységébe. Kiállításai egyre visszhangosabbakká váltak. Nevét, művészetét mára mégis elfelejtették. Mostani kiállításán látható, hogy kiváló portrétista volt. És az a magyarsárosi kúria is megjelenik a tárlaton, amelyet kitelepítésük után szétvert a hatóság. Egy ideje Magyarsáros kultúrotthona G. Pataky Etelka nevét viseli. /N.M.K.: G. Pataky Etelka hazatért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998