udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gille Ottó

1995. október 23.

Okt. 23-a alkalmából a magyar kormány életútja elismeréseként dr. Csőgör Lajosnak, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem első rektorának a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adományozták, tisztikeresztet kapott Szombati-Gille Ottó, a nagyváradi Szigligeti Színház ny. főrendezője, kiskeresztet Haller József, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház díszlettervezője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1999. február 4.

Szombati Gille Ottó /Nagyvárad/ nyugalmazott színházi rendező kiadta aforizmáit: A Bölcsek Köve. Aforizmák /BN, Nagyvárad/. /Szűcs László: A rendező aforizmái. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

2004. február 24.

Nagyváradon hét tagú testület jött létre Biró Rozália alpolgármester vezetésével, amely a nyugdíjasok sokrétű problémáin szeretne változtatni. A testület tagja Wéber Csilla pszichológus, a PKE pszichológia tanszékének vezetője, Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke, Szombati-Gille Ottó rendező, Budaházy István, a vasutaskórház korábbi főgyógyszerésze, Fazekas Mihály és Kiss László Attila a nyugdíjasok szövetségétől. Nyugdíjas klubokat akarnak. Az első találkozási lehetőség február 27-én lesz. A rendezvény mottója: Add, a kezed!" Első lépésben kérdőívek segítségével próbálnak reális képet alkotni a nyugdíjasok problémáiról. /(Balla Tünde): Add a kezed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2004. május 8.

Nagyváradon a Festum Varadinum keretében Szombati Gille Ottó rendező megnyitotta a Kiváncsiak Akadémiáját. A színháztörténetről beszélt, a megjelent színészek egy-egy monológgal fűszerezték az előadást. Máj. 6-án a nagyváradi Szent Márton Öregek Otthonába látogattak a 9-es iskola elsősei. /(Balla Tünde): Varadinum 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2005. január 24.

„Szép, erős és egységes a magyar kultúra” – vélekedett Markó Béla államminiszter, az RMDSZ országos elnöke január 22-én, a magyar kultúra ünnepén, Nagyváradon. Markó Béla utalt a decemberi magyarországi népszavazást követő megbántódásokra. Sokan megharagudtak egymásra és úgy gondolják nem egységes a magyarság, Markó szerint azonban a politikát el lehet marasztalni ezért, de a nemzetrészeknek nem szabad egymásra haragudniuk. Kettős, sőt többszörös állampolgárokkal van tele a magyar kultúra és történelem, ilyen a Himnusz írója, Kölcsey és Kosztolányi is, akinek Édes Anna című regénye dramatizált változatát a marosvásárhelyi teátrum magyar tagozata mutatta be Nagyváradon január 22-én. „Ha északra nézek ott van Ady, ha délre, Arany, s ha keletre, Tamási Áron. Szeressük egymást és ezt a szép és egységes, erős kultúrát, amit elődeink teremtettek “ – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: „Kormányon lévén, az erdélyi magyarság a romániai kultúra részévé szeretné tenni a sajátját, merthogy a kultúra nem elválaszt, hanem összekapcsol. Összekapcsol minket magyarokat egymással és más nemzetekkel, így a románsággal is.” A Magyar Kultúráért díjakat Lakatos Péter RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyújtotta át az idei kitüntetetteknek. Emlékplakettet vehetett át Péter I. Zoltán, nagyváradi városvédő munkájáért, Deák Árpád képzőművész, a keresztény értékek ápolásáért pedig a Posticum Római Katolikus Ifjúsági Központot tüntették ki. Díszoklevéllel méltatták Mogyoróssy István színművészt, dr. Kéri Gáspár fogorvost érmelléki hagyományőrző munkájáért, Tuduka Oszkár magyartanárt és az élesdi képzőművészeti alkotótábor munkaközösségét. Életmű-díjat kapott dr. Jósa Piroska orvos közösségépítő tevékenységéért és Szombati Gille Ottó, nyugalmazott rendező is. /Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2005. április 13.

Megyei Egyeztető Tanács (MET) létrehozásáról döntött az RMDSZ bihari szervezete – jelentette be Nagyváradon Földes Béla, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A kezdeményezés célja, hogy a szövetség nyitottá váljék a civil szféra irányában. A tanácsnak 49 tagja lesz, tizenöt olyan személy vesz részt benne, akik kulturális, szociális vagy közéleti szinten fontosnak számítanak, valamint huszonnégy, a megyében működő civil szervezet, illetve oktatási intézmény képviselője. „A megkeresett személyek között a történelmi egyházak vezetői, így Tempfli József római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök is szerepelnek. Az új testületnek beleszólása lesz a szervezet költségvetésének elfogadásába, az ügyvezető elnök személyének kiválasztásába, valamint a közpénzek elosztására hivatott pályázatelbíráló testületek összetételébe is. /Balogh Levente: Megyei egyeztető tanács alakul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./ A tanácsba meginvitálták Szilágyi Aladár közírót, Szombati Gille Ottó nyugalmazott rendezőt, Jakab Noémi képzőművészt, Tavaszi Hajnal könyvtárost, Péter I. Zoltán helytörténész- újságírót, Kiss Törék Ildikó színésznőt, Koncsek Zita megyei szociális igazgatót, Szűcs László költő-újságírót. A meghívottak listáján szerepel: az EME, az EMT, az RMPSZ, az RMGE, az Anna Nőszövetség, valamint a Tibor Ernő Galéria, a Pro Familia, a Sapientia, a Studium Academicum Alapítvány, a Partiumi Népfőiskola, a Caritas Catolica, az Agnuli Dei Alapítvány, az Alma Mater Alapítvány, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség, a Szent László Gimnázium, a MIDESZ és a Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége. Vidéki művelődési egyesületek közül a nagyszalontai Arany János Társaságot, a margittai Horváth János Társaságot, és az érmihályfalvi Nyíló Akác Egyesületet is meginvitálták az egyeztető testületbe. Az újságírók Földes Bélának szögezték a kérdést, nem volna-e rendjén, hogy az MPSZ-t is bevonják e nyitási folyamatba. Az ügyvezető szerint ez még a jövő kérdése. /Lakatos Balla Tünde: Nyitás a civil társadalom felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2005. április 27.

Nagyváradon a Varadinum hetében az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ együttgondolkodásra invitálta az értelmiségieket. Dr. Zétényi Zsigmond, az EMT elnöke kérte, foglalják össze, mitől volna élhetőbb a közös nagyváradi jövő. Sikerült egy asztal mellé ültetnie különböző jobb- és baloldali nézetű magyar embereket. Biró Rozália alpolgármester szerint a társadalmi motor szerepét kellene betöltenie az értelmiségnek. Horváth István beszélt a politikai kiszolgáltatottságról. Szűcs László újságíró az értelmiségi jelenlét hiányáról panaszkodott. Talán a december 5-i népszavazás arra volt jó, hogy saját felelősségünk tudatára ébredjünk, mondták a hozzászólók. Szombati-Gille Ottó nyugalmazott rendező bemutatta a nemrég megalakult Partiumi Nyugdíjasok Egyesületét, melynek ő az elnöke. Ifjú költőknek, tollforgatóknak a Varadinumra megjelent, Tétova léptekkel a csillagok felé című kötetét mutatták be a Fekete-Sas-palotabeli ifjúsági központban. A Mecénás Alapítvány támogatásával kiadott könyv fiatal tehetségek írásait tartalmazza. /Lakatos Balla Tünde: Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2005. május 18.

Megjelent Szombati Gille Ottó /Nagyvárad/ nyugalmazott színházrendező publicisztikáit tartalmazó Mókuskerék című kötete, amelyet a napokban mutattak be Nagyváradon. Szombati Gille Ottó időnként kirándult különböző írói műfajokba: 1991-ben Paris almája címmel drámája jelent meg, majd 1999-ben Álomsors című kötetével a költészet útjára kalandozott, a Diogenész lámpájával címűben aforizmáit gyűjtötte össze. Élete igazi nagy kalandja a rendezés volt, 60 darabot vitt színre. A bemutatón a szerző színészbarátai, F. Bató Ida, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos olvastak fel a kötetből. /Lakatos Balla Tünde: Mókuskerék – ahogyan Szombati Gille Ottó látja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2005. július 27.

Megjelent Szombati Gille Ottó Mókuskerék (Kortársi pillanatképek) /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című legújabb könyve, Tolnay Tibor grafikáival. A kötetben megjelent írások zömét a szerző a Romániai Magyar Szó hasábjain jelentette meg. /Kortárs pillanatképek.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2006. január 23.

A Magyar Kultúráért díjak átadásával zárult Nagyváradon január 22-én a Magyar Kultúra Ünnepe. Az egyhetes rendezvénysorozat része a magyar kultúra napi ünnepségnek, amelyet egész Erdélyben változatos programok kísértek. A nagyváradi színházban tartott díszelőadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Életműdíjban Implon Irén újságíró és Tolnay Tibor festőművész részesült. A Magyar Kultúráért díjakat Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, illetve Szilágyi Aladár, az Erdélyi Riport munkatársa vette át. Díszoklevelet Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke és Sztankovics Gyula hegyközcsatári kultúraszervező kapott. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete nevében Szombati Gille Ottó, a margittai Horváth János Társaság nevében Szőke Ferenc, az EKE Bihar megyei szakosztálya nevében pedig Újvárosi Tibor vette át az oklevelet. /Magyar kultúrnap „a fantázia és a megújulás földjén”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2006. október 16.

Gyermekkoráról, életéről, terveiről mesélt a 88 éves nagyváradi születésű Hubay Miklós író, drámaíró, műfordító Nagyváradon, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének meghívására tartott közönségtalálkozón. Gille Ottó rendező bevezetőjében arról beszélt: több évtizedes barátság köti Hubay Miklóshoz, és mindketten kettős szerelem áldozatai: Nagyváradé és a színházé. Hubay Miklós elárulta, a csángókról ír drámát. „Dolgozom, csak a látásommal van baj. A saját jegyzeteimet sem tudom elolvasni, bármilyen nagybetűvel írom” – mondta. /Both Abigél: Csángó-dráma Hubaytól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2007. május 2.

A népfőiskolák mai szerepéről beszélgettek a Berettyóújfaluból, Csákvárról és Paptamásiból érkezett iskolavezetők május 1-jén Nagyváradon, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében megszervezett konferencián. A népfőiskolák eddig zömmel a magyar kormány támogatásával működtek, az anyagi segítség megcsappanásával gondot okoz működtetésük, hangsúlyozták a konferencia résztvevői. A Varadinum rendezvényein Varga Vilmos színművész Pece partjáról jöttem című könyvét mutatták be, a szerzővel Szombati Gille Ottó, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének elnöke beszélgetett. Megnyitották a Tibor Ernő Galériában Laczkó Szilágyi Imre püspökladányi festőművész kiállítását, a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra című, egész napos találkozója pedig a Kanonok soron folyt. A Festum Varadinum keretében a Nagyvárad-réti református templom környékén megszervezett családi napon a legapróbbakra a gyermekmegőrzőben vigyáztak, a nagyobbak pedig kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. A templomban orvosok, pszichológusok tartottak előadásokat a felnőtteknek. /Gergely Gizella: Festum Varadinum: főszerepben a kultúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. szeptember 14.

Rövidesen régi idők rádiószínházi hagyománya éled fel a Kolozsvári Rádió magyar adásának hullámsávján: Senkálszky Endrével a címszerepben, Szombati Gille Ottó Mózes-darabja hangzik el. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa, színházi szakíró szívügye a figyelem középpontjába állítani az értékes színdarabokat, melyek eddig „papírsírban” voltak. /Gergely Edit: Rádiószínház a papírsírból. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2008. január 29.

Tizenhárom év után először készült rádiójáték a Kolozsvári Rádióban: Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című drámájának nyilvános meghallgatása, azaz „főpróbája” február első felében lesz, adásba kerüléséről ezután döntenek. A nagyváradi rendező, drámaíró művének bemutatása nagyobb projekt része – mondta Zsehránszky István színikritikus, az etnikumközi hivatal munkatársa. Tavaly a bukaresti rádió magyar szerkesztőségében több mint harminc erdélyi színműből vettek fel és sugároztak részleteket – főként olyan darabokból, amelyeket különböző okok miatt eddig nem mutattak be. A tervek szerint a rádiószínházi projekt folytatódik Kolozsváron, Zsehránszky István három művet választott ki bemutatásra: Anavi Ádám Kepler, Hatházi András A hetérák tudománya, valamint Bálint Tibor Az emlékezés napja című drámáját. /Rostás-Péter Emese: Életre kel a rádiójáték. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2008. február 11.

Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című rádiójátékát mutattak be február 9-én Kolozsváron. A rendszerváltás óta ez a műfaj szinte teljesen eltűnt a műsorkínálatból. A még soha nem játszott drámát Patkó Éva rendezte és alkalmazta rádióra. A Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió 1989 előtt évtizedeken át művelte ezt a műfajt, több száz felvételt őriz a két rádióstúdió. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa kezdeményezte a rádiószínház műfajának felélesztését. /Kovásznay Katalin: A rádiójáték szökőéve. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

2008. szeptember 30.

Újabb rádiójátékot mutattak be a Kolozsvári Rádióstúdió koncerttermében: ezúttal Hatházi András A hetérák tudománya című drámájának rádiójáték-változatát. Olyan darabokból készülnek rádiójátékok, amelyeket eddig nem mutattak be színpadon. Előzőleg, februárban Szombati Gille Ottó A harmadik kőtábla című művét mutatták be, mindkettőt Patkó Éva rendezte. /Köllő Katalin: Ismét rádiószínház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998