udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gilyán György

1996. január 24.

Gilyán György ipari és kereskedelmi államtitkár-helyettes Bukarestben megbeszéléseket folytatott Ion Pargaru kereskedelmi államtitkárral. A megbeszéléseken áttekintették a kölcsönös kereskedelem alakulásának helyzetét. Megállapították, hogy az árucsereforgalom dinamikusan fejlődik, s magyar adatok szerint a magyar export 1995 első három negyedében 314,6 millió dollárt, az import pedig 118,4 millió dollárt ért el, ami 56,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Tovább nőtt a Romániában bejegyzett magyar vegyes vállalatok száma, mely meghaladja az 1700-at. /Román-magyar kereskedelmi tárgyalások Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1996. február 19.

Az elmúlt évben jelentősen, 54 %-kal növekedett a Magyarország és Románia közötti kereskedelem. A további bővítésről tanácskozott Budapesten Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára Mihai Berindével, a román Kereskedelmi Minisztérium főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

1998. május 26.

Amióta Románia a múlt évben tagja lett a CEFTÁ-nak a magyar-román árucsere-forgalom 15 százalékot emelkedve 1997-ben elérte a 471 millió dollárt - hangsúlyozta Gilyán György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára máj. 26-án Budapesten, egy konferencián. A romániai befektetési és privatizációs lehetőségeket ismertető rendezvényen az államtitkár kiemelte: a szomszédos országban mintegy 2.200 vegyes vállalat működik magyar részvétellel. A romániai külföldi befektetők sorában Magyarország a 16., 52 millió dollárral. Ez a Romániában befektetett összes külföldi tőke 1,9 százaléka. A magyar szakember szerint a román-magyar árucsere-forgalom biztatóan fejlődik és értéke az idén elérheti a 600 millió dollárt. Andrei Dimitriu a Román Fejlesztési Ügynökség államtitkára elmondta: a céljuk az, hogy a lehető leggyorsabban privatizálják az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Ebben számítanak a magyar befektetőkre is. /MTI/

2004. május 24.

Máj. 22-én Biharkeresztesen délelőtt, délután pedig Nagyváradon zajlott a Bihar-Hajdú- Bihar interregionális konferencia, amelynek fő témája volt, hogy Magyarország május elsejei Európai Uniós csatlakozása után az unión kívül maradt magyaroknak miként tud partnere lenni a fejlődésben az anyanemzet. Nagyváradon Bíró Rozália alpolgármester fogadta az egybegyűlteket. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségügyi államtitkára hangsúlyozta: a Kárpát-medencében élő magyarok egy része, a kárpátaljaiak, az erdélyiek, a délvidéiek kívül maradtak az unión, de a magyar kormány szívén viseli sorsukat. AZ EU 2004-2006 közötti szomszédsági politikája erősíti a határtérségek fejlődését. Egymilliárd eurót költhetnek el az országok a határon átnyúló programokra. Dr. Gilyán György államtitkár, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint a magyar és román gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentősen fejlődtek az elmúlt esztendőkben. Dr. Debreczeni Ferenc, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetője az országhatárral átmetszett régiókról szólt. Trianon nem követte az ésszerű fejlődés elvét, az elszakított régiók visszamaradtak, perifériák lettek. A régiók fejlesztésének programozottnak kell lennie hangsúlyozta a szakember, és felsorolta a szomszédság program hat támogatott területét: infrastruktúra, környezetvédelem, üzlet és gazdaság, vállalatok, intézmények, kutatás és humán erőforrások. /Balla Tünde: Bihar-Hajdú-Bihar interregionális konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. szeptember 6.

Az EU házhoz jön – a romániai magyar kis- és középvállalkozásokat az uniós csatlakozásra felkészítő konferencia – színhelye volt, az idén már második alkalommal, szept. 3-án a Szilágy megyei Szilágykraszna. Új gazdasági együttműködési lehetőségek a határon túli régiókkal Magyarország csatlakozását követően címmel Gilyán György államtitkára ismertette a körülményeket, melyek közepette a vállalkozói réteg tevékenykedik Magyarországon. Májustól Magyarország EU-s tagállamként az uniós vámpolitikát alkalmazza, Románia is alacsonyabb vámilletékkel exportál nyugati szomszédjához ipari és mezőgazdasági cikkeket. Szakáli István Loránd, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) főosztályvezetője beszélt a HTMH helyéről, szerepéről, az erdélyi magyarság előtt álló kihívásokról a csatlakozásra való felkészülés időszakában. Bemutatta a központi támogatást nyilvántartó rendszert, mely a párhuzamos pályázatok kiszűrésére alkalmas. /(Fejér László): Krasznán járt az őszi EU-karaván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2004. szeptember 27.

Immár hagyománnyá vált, hogy a Varadinum Expo keretében román-magyar üzletember-találkozót szerveznek. Szept. 24-én a Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht. szervezett találkozót Nagyváradon Bihar és Hajdú-Bihar megye üzletembereivel, a kormányok képviselőivel, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák vezetőivel. A rendezvényen Gilyán György államtitkár a határmenti együttműködést szorgalmazta. A nagyváradi üzletember-találkozón Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke ismertette a megye lehetőségeit. Bihar megyében több mint 800 magyar tőketulajdonú vállalat működik. /(Balla Tünde): Üzletember-találkozó Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. december 3.

Megalakult és megkezdte munkáját a Szülőföld gazdaságfejlesztési és munkahely- teremtési kerekasztal, amely koordináló, konzultatív fórumot teremt a határon túli gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtésben érintett szervezeteknek – közölte Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára Budapesten. A cél a gazdasági, üzleti együttműködés fejlesztése a határon túli magyarok lakta régió vállalkozóival. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy sikeres volt a vállalkozókat felkészítő, Az EU házhoz jön program, amelynek keretében a határon túl 31 helyen tartottak tanácskozást, és ezt a programot folytatják. Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója közölte, hogy az MFB kidolgozta hitelprogramját, amely tízéves futamidőre 10-750 millió forint kedvező kamatozású hitelt ad magyar vállalatoknak külföldi fejlesztési beruházásokhoz. A Szülőföld Alap működési céljait támogató Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogramban az MFB a hitelintézetek bevonásával 10 milliárd forintos keretösszeggel magyarországi székhelyű vállalkozások részére fejlesztési beruházások finanszírozására szolgáló Partner Hitelprogramot dolgozott ki. Az Eximbank a magyarországi vállalkozások határon túli befektetéseinek és infrastrukturális beruházásainak finanszírozásához 8 milliárd forintos hitelprogramot alakított ki. A Mehib Rt. 5 milliárd forintos hitelkeretet különít el a szomszédos országokba irányuló infrastrukturális, illetve a térség gazdasági fejlődését elősegítő vállalati befektetések biztosítására. A Corvinus Rt. az Új Kézfogás Közalapítvánnyal és az ITDH-val együtt 2 milliárd forintos közvetlen külföldi tőkebefektetési programot dolgoz ki a befektetési lehetőségek javítása érdekében. /Megalakult a Szülőföld gazdaságfejlesztési kerekasztal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2005. február 1.

A 2004 végén megszületett Szülőföld program gazdaságfejlesztési területén belül kínált támogatásokra már vannak működő konstrukciók, amelyeket máris igénybe vehetnek a vállalkozások. További konstrukciókat, egyéb támogatási formákat készítenek elő a Szülőföld program keretében a feladattal megbízott intézmények: az Eximbank, a Mehib, a Corvinus, az MFB, az ITDH, az Új Kézfogás Közalapítvány. Egyelőre úgy néz ki, a költségvetésből az idén közvetlenül mintegy 12 milliárd forintot fordítanak erre, és emellett 25 milliárd forintos hitelprogram is indul. A Szülőföld program érdekében három fő területen folyik munka, jelezte Gilyán György, a koordinációért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Egyrészt a forrásteremtés, másrészt a tapasztalat- és tudástranszfer, harmadrészt az intézményi-üzleti szálak erősítése a feladat. Benke Ákos, a Corvinus Rt. vezérigazgatója kifejtette: szükség van a hálózattal rendelkezők és a termékgazdák közötti megállapodásra. /N. Vadász Zsuzsa: Indulnak a Szülőföld-termékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2005. július 2.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága június 30-án Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához, anyagi és szellemi gyarapodásának erősítéséhez. Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését, a beszállítói és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, valamint az anyaország vállalkozói befektetéseinek ösztönzését. A résztvevők egy hónapon belül előterjesztik közös regionális projektekre vonatkozó javaslataikat. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben 1 milliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: még az idén vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Ülésezett a MÁÉRT gazdasági szakbizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2005. július 4.

Borbély László közlekedési, építkezési és idegenforgalmi tárca nélküli miniszter és Gilyán György, a magyar kormány államtitkára és Máramaros, Szatmár valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői tanácskoztak Máramaros megye székhelyének Millennium Központjában július 1-én. A téma a Nagybánya – Nyíregyháza gyorsforgalmi út megvalósítása volt. A házigazdákat Böndi Gyöngyike kormánybiztos, Kovacs Marinel – a megyei tanács elnöke, Cristian Anghel és Ludescher István, Nagybánya polgár- illetve alpolgármestere és a megyei testület alelnökei képviselték. Ezután a miniszter, a prefektusasszony és kíséretük Felsőbányára is ellátogattak, ahol a miniszter a város ivóvízgondjaival ismerkedett. /Farkas E. Zoltán: Román és magyar kormánytagok látogattak Máramaros megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2005. július 6.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága a múlt héten Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához. Gilyán György, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben egymilliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. A Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram 25 milliárd forintos hitel-garancia- és tőkekihelyezési csomaggal indult. További források kihasználását teszi lehetővé az Eximbank jelenleg infrastrukturális fejlesztésekre koncentráló hitelkerete, a Mehib vevő- és befektetési hitelgarancia-konstrukciója, valamint a Corvinus Kárpátok-Régió befektetési tőkeprogramja. Székely Judit, a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: kiemelt szerepe van az FMM közeljövőben induló, határon túli EU-felkészítő felnőttképzési programjainak. Erre a célra az idén a Munkaerőpiaci Alapból 260 millió forintot különítettek el. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Egymilliárd forint a szülőföldön maradáshoz. A támogatásokra szervezetek és magánszemélyek is pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2005. szeptember 28.

Szeptember 27-én Kolozsváron folytatódott az a két éve elkezdett tanácskozás-sorozat, amely az erdélyi magyar kis- és középvállalkozások uniós felkészítését szolgálja. A Szülőföld Program keretében a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által szervezett Az EU házhoz jön elnevezésű rendezvényt eddig Románia 29 településén 37 alkalommal ötezer vállalkozó részvételével bonyolították le. A mostani konferenciát megelőzően a szállodában Gilyán György magyar gazdasági államtitkár és Cseh Áron Gusztáv kolozsvári főkonzul megnyitották a magyarországi európai uniós kiadványok kiállítását. Gilyán György államtitkár a magyar gazdaságnak az EU-csatlakozás utáni helyzetét és külgazdasági kapcsolatainak alakulását ismertette. A konferencia három szekcióban (kiskereskedelem-fogyasztóvédelem, falusi turizmus, építőipar) folytatta munkáját. Ezalatt a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium küldöttsége az RMDSZ ügyvezető elnökségével tárgyalt. /Ördög I. Béla: Ismét házhoz jött az EU. Gazdasági konferencia az uniótagsági magyar tapasztalatokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2005. november 26.

Az EU házhoz jön – adópolitika és az euró bevezetésének esélyei címmel rendezett gazdasági fórumot november 25-én Kolozsváron az RMDSZ, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság. Gilyán György magyar közigazgatási államtitkár a magyar gazdaság helyzetéről tartott beszámolót az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban. Eddig a Szülőföld Program keretében Romániában 28 helyszínen összesen 5000 vállalkozó jutott Az EU házhoz jön sorozattal szakmai információkhoz. /Ördög I. Béla: Évzáró gazdasági fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2006. január 17.

A Malév január 16-án megnyitotta marosvásárhelyi menetrend szerinti járatát, amely a Malév ötödik romániai célállomása. Gilyán György, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára hangsúlyozta, hogy az új járat erősíti a nemzetpolitikai, külpolitikai és gazdasági-üzleti kapcsolatokat, és „azokat az érzelmi szálakat, amelyek az erdélyi magyarsággal összekötnek bennünket”. A Malév repülőgépei heti három alkalommal közlekednek Budapest és Marosvásárhely között. /Marosvásárhely is a Malév célállomása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2006. március 10.

A román-magyar gazdasági együttműködéssel megbízott kormányközi vegyes bizottság működési szabályzatát írta alá március 9-én Bukarestben Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott román miniszter és Gilyán György magyar gazdasági államtitkár. „Az Európai Unió jelenlegi határain kívül Románia Magyarország első számú kereskedelmi partnere, főként ha az export szempontjából nézzük” – értékelte Gilyán György. Románia és Magyarország között a kereskedelmi forgalom volumene 2005-ben elérte a 2 milliárd eurót, 2004-hez képest 28,51 százalékkal nőtt. A bizottságon belül három munkacsoportot is létrehoztak, amelyek a legfontosabb területek – energetika, szállítás, kis- és középvállalatok együttműködése – fejlesztésén dolgoznak majd. A Nabucco gázvezeték megépítésében, amely összekötné Törökországot Ausztriával, mind az öt partnerországnak szorosan együtt kell működnie. A Nabucco-terv kivitelezésének szükségességéről Románia és Magyarország közös állásfoglalást nyújtott be az Európai Bizottsághoz. /Gujdár Gabriella: Román-magyar kereskedelmi partnerség. Winkler-Gilyán közös állásfoglalás a Nabucco-gázvezeték kapcsán. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

2007. október 31.

Ebben az évben a magyar–román kétoldalú árucsere-forgalom értéke várhatóan eléri az 5 milliárd eurót – jelentette ki Ovidiu Silaghi román kis- és középvállalkozásokért, kereskedelemért, idegenforgalomért és szabadfoglalkozásokért felelős miniszter október 29-én Budapesten. A magyar–román gazdasági kormányközi vegyes bizottság budapesti ülését követő sajtótájékoztatón a miniszter elmondta, hogy a megbeszélések a várhatóan novemberben Nagyszebenben sorra kerülő magyar–román együttes kormányülés előkészítését szolgálták. A kereskedelmi forgalom jelentős emelkedésével ebben az évben egyetértett Gilyán György, a magyar Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is. /Magyar–román gazdasági megbeszélések Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

2008. május 24.

A nemzeti kisebbségek helyzete, az európai uniós értékrendszer érvényesítése a kétoldalú kapcsolatokban, a soron következő közös kormányülés előkészítése, a kulturális értékek megóvása és az energiaellátás kérdése egyaránt szerepelt Gilyán György magyar és Raduta Raduta román külügyi államtitkár május 23-i bukaresti megbeszélésein. Gilyán György háromnapos látogatásra érkezett Romániába. A bukaresti megbeszélések után Csángóföldre vezet az útja, ahol a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) képviselőivel találkozik. Részt vesz Magyarfaluban a felújított Magyar Ház felszentelésén. Programján szerepel még a Neamt megyei ortodox kolostor megtekintése, majd Székelyföldön keres fel néhány várost. A bukaresti megbeszélések a két minisztérium rendszeres konzultációsorozatába illeszkednek. Raduta kifejtette, Bukarest nyitottan viszonyul az erdélyi magyar egyetemek akkreditációjának az ügyéhez. /Magyar-román eszmecsere a nemzeti kisebbségek helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

2008. október 13.

Gilyán György, a magyar külügyminisztérium szakállamtitkára a nagykereki Bocskai-kastélyban rendezett sajtótájékoztatón elmondta: az október 21-én Szegeden tartandó negyedik magyar–román kormányülés egyik központi gondolata az infrastrukturális és a regionális fejlesztés lesz. /Készülnek a magyar–román kormányülésre. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998