udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gligor László Róbert

1999. január 21.

Alsócsernáton és Érmihályfalva után Nyárádszereda lesz a következő, jan. 23-án tartandó RMDSZ fórum színhelye. Kolcsár Sándor, a Maros megyei RMDSZ elnöke bízik a fórum sikerében. A polgári fórumon jelen lesz Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, és számítanak Markó Béla részvételére is (a szeredai választmánynak sikerült elérni, hogy két év után, december elején Markó Béla helyi lakossági fórumon vegyen részt, de Tőkés Lászlóval egy asztalhoz ültetni, ez már nekik sem sikerült). Nyárádszeredán délelőtt 10 órakor kezdődik a fórum egy rövid áhítattal, majd az RMDSZ aktuálpolitikájáról szóló előadásokat tartanak ifj. Toró T. Tibor, Kónya-Hamar Sándor, Bíró István, ezt követi a tulajdonképpeni vitafórum és egy esetleges javaslat megfogalmazása. A szervezők számítanak a Székelyföld, a Partium és a szórványmagyarság képviseletére. /Gligor Róbert László: Ismét lesz fórum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2001. szeptember 4.

Augusztus elején immár ötödik alkalommal rendezte meg az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szabadkán a Nyári Akadémiát, a pedagógusok hagyományos nyári továbbképző tanfolyamát. Idén 24 erdélyi pedagógus kapott meghívót a délvidéki kollegáktól, azonban a jelentkezőknek csupán egyharmada utazott el Jugoszláviába. Az egyhetes programot a szabadkai városháza dísztermében Király Veronka, az ÉBMPSZ elnöke és Kasza József VMSZ-elnök, jelenleg köztársasági miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Az előadások közül a legérdekesebb az első vajdasági magyar oktató-CD bemutatása volt, melynek anyagát Pintér M. Edit szabadkai középiskolai magyartanár szerkesztette (megjelentette a helyi Zenith Műhely), és amely rendkívül érdekes módon ismerteti meg a diákokkal (de nem csak velük) a világirodalmat Homérosztól Molière-ig, a magyar irodalmat az ősköltészettől Pilinszky Jánosig, valamint felsorakoztatja a tegnapi és mai vajdasági magyar irodalom jeles képviselőit is. /Gligor Róbert László: Erdélyiek a Vajdaságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2001. október 16.

A mai Nyárádszereda község tizenegy történelmi települését mutatja be az ifjú monográfus, Gligor Róbert László. A községközpont (és a vele egybenőtt Szentanna és Andrásfalva) mellett a közigazgatásilag Szeredához tartozó Demeterfalva, Süketfalva, Székelytompa, Székelysárd, Kisszentlőrinc, Székelymoson, Székelybő, Vece vázlatos múltjával és jelenével ismertet meg az inkább csak füzetnek mondható kiadvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./

2001. november 20.

November 10-én ismét ünnepelt Nyomát, a Nyárád menti kis falu. 1996-ban a 400 lelkes település egyharmadát kitevő református közösség avatta fel új templomát, 1997-ben a mintegy 30 fős katolikus közösség vehette használatba a Magyarok Nagyasszonyának ajánlott templomot. Most a megújított unitárius templomában tartottak ünnepi hálaadó istentiszteletet, amelynek keretében Szabó Árpád unitárius püspök hirdette az igét. Az Unitárius Püspökség és az Erdélyi Műemlékvédő Egyesület, valamint az egyházközség összefogásával és az angliai Historical Building Heritage támogatásával felújították a templom tetőszerkezetét és állagmegőrző munkálatokat végeztek a kazettás famennyezeten. A nyomáti templom még az Árpád-ház idején épült. Az ünnepi istentisztelet után a helyi művelődési otthonban a nyomáti fiatalok műsorral lepték meg a közönséget, majd kiállítás nyílt Sándor János székelyszentistváni fafaragó történelmi tárgyú munkáiból. /Gligor Róbert László: Négyszáz éves hit, nyolcszáz éves templom. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2001. december 15.

Megjelent a Bekecsalja, a nyárádszeredai Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány, valamint a helyi RMDSZ-szervezet kiadványa VII. évfolyamának 4. száma. Török Elek írt Nyárádgálfalva fél évezredes történetéről, míg Gligor Róbert László a Nyomát közösségének múltjáról és jelenéről. A magyar nyelvű erdélyi mezőgazdasági felsőoktatásról dr. Tamás Lajos és dr. Jakab Sámuel cikkezett. /(lokodi): Bekecsalja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2003. február 18.

Hírlevél címmel jelent meg a Nyárád Kistérségi Fejlesztési Iroda és a Vidéki Információs Központ időszakos kiadványának második száma, Gligor Róbert László a szerkesztője. A Vidéki Információs Központ a múlt évben szelektív hulladékgazdálkodási kampányt is szervezett. A Barátom, a természet című rajzversenyre 160 iskolás adott be pályamunkát. /Hírlevél. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2004. június 16.

Hagyományos mesterségeket tanítanak a Maros megyei Jobbágyfalván megszervezendő kézművestáborokban. A nyárádszeredai székhelyű Nyárádmente Kistérségi Fejlesztési Iroda vezetője, Gligor Róbert László munkatársaival együtt már évek óta azon munkálkodik, hogy a régió gazdasági megerősödését elősegítő tevékenységeket indítson útjára. Szász Csaba Levente Jobbágyfalván beindítja a vendégfogadás-üdültetés gyakorlatát. /Bakó Zoltán: Kézművestáborokat szerveznek Jobbágyfalván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2004. július 7.

Gligor Róbert László A kanyargós Nyárád mentén című kis füzete a Nyárádmente mini bédekkere, a Nyárádmente Kistérségi Társulás kiadásában. A vidék 67 települést és közel 25 ezer lakost számlál. Történelmi emlékek, várak, várromok, régi templomok, kastélyok adják a vidék patináját, a székelyek népi építészete adja a különlegességét. Minden településközpont s minden érdekesebb település sajátossága, természeti- földrajzi, történelmi, művelődéstörténeti, néprajzi jellegzetessége föllelhető a kiadványban, melynek megjelenését az Illyés Közalapítvány is támogatta. /b. d.: Nyárád menti turisztikai kiskalauz. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

2005. május 20.

A Nyárádmenti Kis Újság, a Nyárádmente Kistérségi Társulás kiadványának első száma 2004 decemberében jelent meg, azóta folyamatosan lát napvilágot. Szerkesztője Gligor Róbert László. A négyoldalas kiadvány a megszűnt Bekecsalja feladatkörét is vállára vette. /(bölöni): Új lap. Nyárádmenti Kis Újság. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

2005. július 12.

Csíkfalván Balogh István polgármester elmondta, hogy a választáskor az infrastruktúra fejlesztése mellett súlyt helyezett az emberek közötti kapcsolatokra. Az együttműködés eredményességét bizonyítja a néptánccsoport és kórus létrehozása. A 22 tagú kórus tagjai fiatal családosok, a helyi ünnepségeken népdalfeldolgozásokat adnak elő. Nyárádszentmárton művelődési otthonának a tetőzete vált veszélyessé, új gerendákra van szükség. A helyi költségvetésből 300 millió lejt fordítanak erre a célra. A búzaházi kultúrház javítása is fontos, még nem érkezett meg a pénz, így a munkálatokat nem tudták elkezdeni. Csíkfalván új épületet emelnek, amelynek egyik szárnya polgármesteri hivatal lesz, a másikban a művelődési otthon kap helyet, s itt lesz a községi könyvtár is. Vadadon elemi iskola és óvoda működik. Pályázatot nyújtottak be, hogy Csíkfalván tornatermet építsenek. A községben soha nem volt tornaterem. Az új létesítmény az iskola udvarán lesz. Gligor Róbert László 2004. szeptember elsejétől a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal pályázati felelőse, s a Községi Hírlevél egyszemélyes szerkesztősége. A négyoldalas lapocska kéthavonta jelenik meg, eddig négy szám látott napvilágot, amely magyar nyelven tartalmazza a közérdekű információkat. Jobbágyfalván épül az új óvoda, 2-3 év múlva lesz kész. /Nagy Annamária: Csíkfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2006. február 18.

A Tündér Ilona vendégház 2004 óta várja a látogatókat Csíkfalvára. A Nyárádmenti Kistérségi Társulás támogatásával mára egy kézművescsűr is elkészült az épület mellé. A kézművescsűr egy nagyobb projekt része – tájékoztatott Gligor Róbert László projektmenedzser. Megvalósítását az Illyés Közalapítvány támogatta. /Mészely Réka: Tündér Ilona várja vendégeit. Kézművescsűr Csíkfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2007. október 18.

Október 14-én, vasárnap az alig 170 lakost számláló Nyárádszentimre faluban felavatták az államalapító István király és Gizella királyné fiatalon elhunyt fiának, Szent Imrének a mellszobrát. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a rendezvényt kezdeményező Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság elnöke, Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke, továbbá több, határon innen és túli, Szent Imre nevét viselő település képviselője, a falu lakói mellett. Erdélyben a Hargita megyei Csíkszentimre után került sor a mostani, nyárádszentimrei ünnepségre, amelyet Székelybere polgármesteri hivatala és a helybéli református egyházközség szervezett. Gligor Róbert alapos helytörténeti ismertetőt tartott, amiből kiderült, hogy a legenda szerint Nyárádszentimre első lakóit még Szent László király telepítette be. A 13. században épített templomot Szent Imre hercegnek ajánlották fel, így erről kapta a település a nevét, amely már a 14. századi pápai tizedjegyzékben S. Emerico néven szerepel. A Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság minden Szent Imre nevet viselő faluban elhelyez egy-egy szobrot. – Az emlékbizottság azáltal, hogy a Szent Imre nevet viselő határon innen és túli településeknek egy-egy szobrot ajándékozott, egy látható erőteret alakított ki, amely összefogja nemzetközösségünk tagjait és cselekvésre ösztönzi őket, úgy, ahogy intelmeiben Szent István is fiát a hit megtartására, nemes tettek felvállalására tanította. Ma a megtartó, otthont teremtő erőt a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, a gyakorlatba ültetett programok jelentik, amelyekhez szükség van az összetartásra az egységes Európában – mondta Lezsák Sándor, s megígérte, felkarolják a kicsiny nyárádmenti települést is. /Vajda György: Szent Imre-szobrot avattak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./

2008. augusztus 6.

A Székelybőért Egyesület augusztus 2-ára falutalálkozót szervezett. A százlelkes településként ismert Székelybő ismét benépesedett. A falutalálkozó a csíkfalvi Kilyén Domokos által faragott székely kapu felszentelésével kezdődött, a református templom udvarának bejáratánál, majd Kilyén Ilka színművész szavalt. A hálaadó ökumenikus istentisztelet után a háborúban elesettek emlékművénél Simon János nyugalmazott ezredes mondott beszédet. Falumúzeumot avattak. Szente Kinga, a Székelybőért Egyesület elnöke elmondta, a télen felhívást intéztek a falu lakosságához, hogy a kultúrotthon egyik üres termébe gyűjtsék össze a régi tárgyakat, eszközöket, szerszámokat, a régi idők tanúit. Vannak a múzeumban varrottasok, költségvetési nyilvántartások is. Amennyiben a Nyárádszereda felé vezető utat sikerülne megjavítani, akkor Székelybő rövid idő alatt bekerülne a közlekedési vérkeringésbe. Székelybőről az öt gyerek Mosonba jár iskolába, román tagozaton tanulnak. Ha lenne egy kisbusz, akkor Nyárád-szeredába járhatnának, magyar tagozatra. A faluban létezik egy 18. századi katolikus műemlék templom, ami veszélyeztetett állapotban van. Délután könyvbemutató volt, Gligor László Róbert Bronzba öntött ima című könyvét Suba Ferenc méltatta. /Kilyén Attila: Megfogyatkozva, de életképesen. Székelybő 675 éve. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998