udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gocz József

2002. augusztus 3.

Az erdélyi magyar literatúra fordulat utáni éveinek legnagyobb nyeresége az a tényirodalom, mely feltárja a közelmúlt történéseit, a hadifogság nyomorúságait, a háborút követő, a söpredék által elkövetett tömegmészárlásokat, a tömeges menekülés, a tömeges deportálás kínjait, a kollektivizálás embertelen inkvizícióját, a román sziguranca és szekuritáté ténykedését. Száz nemzedéknek elég lett volna az a szenvedés, melyen alig két-három generációnak kellett átgázolnia. Csupán a Háromszék napilapot tekintve Benkő Levente, Sylvester Lajos, Balogh László, Gocz József munkásságát kell kiemelni. Benkő Levente tette talán a legtöbbet országos vonatkozásban is. Benkő új könyve /Bűn volt a szó - dokumentumriport erdélyi pokoljárásról, Moyses Márton egyszemélyes forradalmáról (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2002.)/ egy erdővidéki fiatalember életútjának, küzdelmeinek és tragikus végzetének hiteles követése. /Magyari Lajos: A múltat be kell vallani... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./

2002. december 14.

Gocz József /Sepsiszentgyörgy/ veterán frontharcos könyve /3006 év hadifogságban, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban mindenképpen. A szerző ugyanis Háromszék megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát pedig a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen a kötet címe. /(benkő): Könyvet vegyenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2005. január 26.

Tízéves a háromszéki Volt Hadifoglyok Szövetsége, jelezte a szövetség nevében dr. Fábián Lajos és Gocz József. A szövetség megalakulását annak idején az tette időszerűvé – emlékeztettek –, hogy az 1994/44-es törvény értelmében minden 1940–1945 között ,,magyar katonai szolgálatot” teljesített veterán frontharcos-igazolványra jogosult, emellett kedvezményekben is részesül. A szövetség – az RMDSZ támogatásával – vállalta, hogy segít minden háromszéki érintettnek a veterán­igazolvány megszerzésében, ez magyarországi adatok megszerzését és hazai hitelesítést jelentette. Az egykori hadifoglyok 1995. január 26-án küldték el az első iratcsomót a magyar Honvédelmi Minisztériumnak, s ezzel kezdődött a folyamatos munka. A szervezet eredményességét igazolja – hangsúlyozzák –, hogy több mint háromezer háromszéki idős embernek (közülük 1546-an fronton és hadifogságban egyaránt voltak, 750 fő ,,csak” harcolt, míg további 776 személyt hadiözvegyként tartanak nyilván) sikerült megszerezni a szóban forgó bizonylatot. /(L.): Háromszéki ­magyar veteránok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2005. december 21.

A 84. évét betöltő Gocz József olcsó, fűzve kiadott könyvének címe: Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei. Írta Gocz József, és bátorító ajánlással, valamint alapos kortörténeti áttekintéssel ellátta Szabó József János hadtörténész. A megjelenés (megjelenés?) éve: 2005. A szerző hiába házalt helyi és hazai kiadóknál. Egyszerűen ,,nem olvasmányos, nem piacos ez a könyv”. Szomorú ez a múltunktól, tanúságtevéstől távolságot tartó ,,üzleti” magatartás, írta Puskás Attila. Gocz ugyanis összeállította a világháborús krónikát, mintegy folytatása- és kiegészítéseképpen a 2001-ben megjelent könyvéhez (Gocz József: 3006 év hadifogságban). A székek szerint csoportosított háromszéki frontharcosok (697 személy) születési éve, a frontszolgálat ideje és lakóhelye szerepel munkájában. A korlátolt számban (fénykép és térképmellékletek nélkül) kinyomtatott könyv nem is válhat közkinccsé, legalább a nagyobb könyvtárak megőrzik (?). Lehetséges, hogy ez a könyv eleven cáfolata lenne a Dél-Ukrajna hadseregcsoport memoáríró vezérezredesének, Hans Friessnernek a könyvében (Árulások, vesztett csaták) található értékelésére: ,,A 6. hadsereg (Fretter-Pico) arcvonalszakaszán súlyos problémát okozott, hogy a magyar 1. hegyidandár egyszerűen elhagyta állásait…” És tovább: ,,Hétszáz székely megszökött…” Azt viszont a tábornok is elismeri, hogy kiképzetlen, rosszul felfegyverzett, igen fiatal és már idős székelyek védték a Keleti-Kárpátok hágóit. Azt pedig elfelejti kiemelni, hogy bizony sokszor ,,az éj leple alatt” a német egységek hagyták magukra a székely ,,dezertálókat”. /Puskás Attila: Bajvívó múltunk ,,nem piacos” könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

2006. március 2.

Megjelent a 84 éves Gocz József újabb könyve: Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei.  A társszerző Szabó József János hadtörténész-alezredes, Erdély és Székelyföld magyar hadtörténetének kutatója alapos székelység-­történeti tanulmányt írt Gocz József hatalmas adattára mellé. Ez a könyv a históriai és mai bajtársi szeretetnek a lenyomata, írta Sylvester Lajos.  Gocz József Pro Urbe-díjas frontharcosnak 2001-ben jelent meg a 3006 év hadifogságban című könyve. Ez után látott hozzá a frontharcosok, hadifoglyok és hadiözvegyek háromszéki seregének összeállításához. Több mint 3000 frontharcost sikerült azonosítania. /Sylvester Lajos: Háromszéki frontharcosok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./

2006. augusztus 26.

Második világháborús emlékekből nyílt kiállítás augusztus 25-én a Székely Nemzeti Múzeum ’56-os termében, az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, a tárlat szakértője megnyitóbeszédében kijelentette, Isten csodája, hogy az elmúlt, megfélemlítésekkel tele évtizedek után is megőrizték emberek ezt az anyagot, amely nélkül ma szegényebbek lennénk. Gocz József veterán, a 3006 év hadifogságban (2001) című könyv szerzője mondandóját Trianonnal kezdve, összefoglalta a második világégés történéseit, majd háborús élményeit osztotta meg a nagyszámú közönséggel. Dr. Szőts Dániel, a Sohasem felejtem el (1999) című könyv szerzője az Úz-völgyi katasztrófát elevenítette fel. Nagy Zoltán történelem-levéltár szakos hallgató, EMI-tag, a tárlat kezdeményezője, a kiállított anyag nagy részének gyűjtője elmondta, céljuk az volt, hogy emléket állítsanak a hősöknek. /(Szekeres): A hősök emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

2007. április 14.

A szovjet hadifogságról 1990-ig beszélni sem volt ajánlatos, ezért a hadifogsággal foglalkozó könyvek csak a rendszerváltást követően jelenthettek meg. Az utóbbi tizenhét esztendőben több tucat visszaemlékezés is napvilágot látott. Romániában a Szemtanú könyvek sorozat első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg 1997-ben Történetek a fogságból címmel, és hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazta. A kézdiszentléleki Ráduly Béla Törhetetlen hittel címet viselő visszaemlékezéseit az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ jelentette meg 2005-ben. Ezt megelőzően Gocz József veterán sepsiszentgyörgyi frontharcos könyve a 3006 év hadifogságban (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban egyedülálló a maga nemében. A szerző Kovászna megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen ered a kötet címe. Könyvében 770 kézdiszéki volt hadifogoly neve, születési éve, frontszolgálatának és hadifogságának időtartama is szerepel. Iochom István megjelenés előtt álló könyvében kizárólag kézdiszéki volt hadifoglyok visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. A visszaemlékezők egytől egyig a nyolcvanadik életévüket is betöltötték, a legidősebb kilencvenhét éves. A Szovjetunióban raboskodó negyven volt hadifogoly visszaemlékezését rögzítette. /Iochom István: Élet a csipkésdrót mögött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2007. május 22.

Hatalmas, tizenegy évig tartó kutatómunka eredményeként született meg Gocz József könyve, amelyet május 21-én mutattak be Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. A Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei című kiadvány hiánypótló munka, amely méltó emléket kíván állítani az áldozatoknak. A Magyar Hadtörténeti Intézet pontos dokumentumai alapján készült, hangsúlyozta a szerző. Gocz József nyilvántartásaiban 1541 hadifogoly szerepel összesen 3601 év fogsággal, 750 frontszolgálatos és ugyanennyi hadiözvegy. Helyi kiadó nem vállalta a könyv megjelentetését, a Székelylégió és a Karpatia Műhely közös gondozásában láthatott napvilágot. Nyomdai hiba miatt a könyvből kimaradt a hadifoglyok jegyzéke. Teljes összefoglaló helyett csak a frontharcosok és hadiözvegyek névsora jelenhetett most meg székekre, falvakra lebontva, de ígéret szerint hamarosan napvilágot lát a hiányzó, hadifoglyokról szóló rész is. A könyv előszavát dr. Szabó József János hadtörténész írta. Gocz József az eddig összesített anyagot, a teljes dokumentációt a Székely Nemzeti Múzeumban helyzete letétbe. /Farkas Réka: Könyv a múltról a jelennek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./; Gocz József (sz. Sepsiszentgyörgy, 1921. április 30.) iparos család gyermekeként nevelkedett. Iskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte a Református Székely Mikó Kollégiumban 1940-ben. 1940. december 13-án bevonult katonának a Magyar Királyi 27-es Székely Honvéd Tábori Tüzér Osztályhoz Marosvásárhelyen mint karpaszományos.

2007. augusztus 21.

A felsorolások mindig veszélyesek, valakik kimaradnak. Sepsiszentgyörgyre gondolva emlékezni kell Balogh Lászlóra /1946-2003/, akinek regényírói munkássága a kilencvenes években teljesedett ki. Jánó Mihály művészettörténész munkássága többirányú, a múlt feltárása éppúgy foglalkoztatja, mint a jelen képzőművészete. Nem hiányozhat Zágoni Attila humorista neve sem. Fontos könyvet adott ki Gocz József (3006 év hadifogságban), s több kötetet is megjelentetett Szonda Szabolcs, akit már igazán nem lehet az ,,induló tehetségek” közé sorolni… És fontos tanulmányokat írt a történész és régész Székely Zoltán /1912-2000/, remélhetőleg ezek is megjelennek egyszer könyv alakban. /Bogdán László: Adalék a városhoz és irodalmához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

2007. december 29.

A rendszerváltozás óta számtalan emlékművet, szobrot, emléktáblát, plakettet és emlékkopját avattak. Ennek ellenére nincs tér felsorolni Háromszék jeles szülötteinek névsorát, akikről még talán meg sem emlékeztek, írta Kisgyörgy Zoltán. Kisborosnyó magyar történelmi parkja a legjobb példa, hogy aki ebből az emlékállító munkából ki akarja venni a részét, helyi kezdeményezésre, helyi erőforrásokból is meg tudja valósítani. A cikkíró szerint két olyan személyiség halálának volt kerek évfordulója, akinek emléke előtt főt kellett volna hajtani. 110 esztendeje halt meg Kökösi Orbók Ferenc (1820–1897) unitárius költő, író, lelkész, a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője, Kriza János gyűjtőtársa, és száz esztendeje annak, hogy elhunyt Málnás jeles szülötte, Bartók György (1845–1907), az Erdélyi Református Egyházkerület jeles püspöke, egyházi író, szerkesztő és tankönyvíró. A leendő évfordulók közül hármat említett a cikkíró: harminc esztendeje hunyt el Csomakőrös jeles szülötte, az író, Csoma-kutató egyetemi tanár, volt mikós diák, dr. Debreczi Sándor (1907–1978), a Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című életregény szerzője. Hetven esztendeje temették el a vargyasi temetőbe Dobai István (1899–1938) unitárius lelkészt, aki a Tizenegyek néven ismert jeles erdélyi írói csoportosulás tagja volt. Fél évszázaddal ezelőtt hunyt el a magyarországi Kulcson Köpec jeles szülötte, Kamenitczky Etelka, írói nevén Ádám Éva (1875–1958), A hadak útja – Az Olt partjától Piavéig című világháborús dokumentumkötet írója. Sok módja van az emlékezésnek. Egy példa erre: Gocz József figyelt fel arra, hogy semmilyen emléke nincs Sepsiszentgyörgyön egykori alma matere és a Sepsi Református Egyházmegye főgondnokának, Újvárossy Józsefnek (1838–1919). Gocz József saját költségén Hunyadi László neves szobrászművésszel elkészíttetett négy Újvárossy-plakettet, melyből egyet a Mikó-kollégium folyosóján, egyet a Sepsi Református Egyházmegye székhelyén, egyet pedig a kökösi református imaházaban helyeztek el, mert Újvárossy József Kökösben született. /Kisgyörgy Zoltán: Van-e még tartozásunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2008. március 12.

Március 11-én Gocz József bemutatta Háromszék második világháborús frontharcosai című könyvét Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. A kötetet Boér Hunor muzeológus méltatta, egyfajta emlékműnek nevezve a tanulmányt, mely összegzést nyújt 1541 fogságba esett honvédről, 750 frontszolgálatosról és 750 hadiözvegyről. /Albert Levente: Gocz József új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

2008. április 30.

Hetven, Sepsiszentgyörgyön élő könyvszerzőt leltároz fel az a kötet, amelyet április 29-én mutattak be a Szent György-napok keretében. A Sepsiszentgyörgyi kortárs könyvszerzők – 2008 című kötetben olyan alkotók kaptak helyet, akik a városban élnek, és legalább egy könyvük megjelent, szerkesztője Péter Sándor magyar irodalom szakos tanár. A kötet 300 példányban látott napvilágot, melyben a legfiatalabb alkotó a 29 éves Ungvári László Zsolt költő, a legidősebb pedig a 87 éves Gocz József hadtörténetíró. /Kovács Zsolt: Könyvszerzők leltárja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2008. június 7.

Önérzetjavító kiadványnak nevezte Sebestyén Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója Berekméri Árpád Róbert Fegyver alatt – A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikara 1940–1945 között /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című katonatörténeti könyvet. Önérzetjavító, mert visszaadja önbecsülését sok embernek, egy vesztett háború mégiscsak hőseinek. Az ötéves gyűjtőmunka során a szerzőnek, Berekméri Árpád Róbert történésznek a 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikarából csupán 846-ról sikerült információkat begyűjtenie, s azok sem mind teljesek. A szerző elmondta, rendkívül nehezen gyűltek az adatok, kevés a hiteles forrásanyag, a katonai iratok többsége elpusztult a háborúban. Az utolsó pillanatban fogott hozzá a gyűjtőmunkához, hiszen jórészt a még élők emlékezetére kellett bíznia magát. Kiemelte a sepsiszentgyörgyi Gocz József segítségét, ki maga is foglalkozván hadtörténettel, a székelyföldiekről szolgáltatott számtalan adatot a könyvhöz. A könyv ötszáz példánya elkelt, utánnyomást kellett rendelni. /Váry O. Péter: Hiánypótló könyv hiányokkal (Fegyver alatt) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

2008. október 3.

A sepsiszentgyörgyi Gocz József több mint évtizedes fáradságos munkával összegezte a háborús veszteségeket és szenvedéseket, illetve adatgyűjtéssel kiderítette, hogy a másfél ezres létszámot meghaladó, életben maradt háromszéki frontharcos összesen több mint 3600 esztendőn át végzett rabszolgamunkát embertelen körülmények között a Szovjetunióban. Gocz József a legutóbb összeállított és Szabó József János budapesti hadtörténész által kiadáshoz segített frontharcos katasztert falvak szerint csoportosította. A személyi adatokat magába foglaló lista nem tartalmazza a hősi halottakat, hanem a háborút túlélő frontharcosokra összpontosít, 750 személyre, akik megúszták a hadifogságot. A hősi halottak adatainak összegyűjtésére a rendszerváltozás után több eredményes kísérlet történt, azonban a több tízezres nevet tartalmazó kiadványok sem teljesek. A könyvbemutató egyik résztvevője elmondta, hogy nagybátyja, a futásfalvi Pap Andor 1945. január 15-én halt meg a mai Szlovákia területén, de a hősi halott a Béke poraikra... című dokumentum-évkönyvben nem szerepel. /Sylvester Lajos: Bajtársak kerestetnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

2009. március 7.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjét adományozták Gocz Józsefnek, ,,a magyar hon védelmében és a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért”. Gocz József /sz. Sepsiszentgyörgy, 1921/ 1940 decemberében vonult be önkéntesként a 27. tábori tüzérosztályhoz. Marosvásárhelyen elvégezte a tartalékos tiszti tanfolyam első évfolyamát. Több hadszíntéren harcolt, míg 1945 májusában amerikai fogságba esett, szabadulása után a szovjetek elhurcolták, s 1948 júliusában került haza. Gocz József a rendszerváltás óta kutatta a volt orosz hadifoglyok és a második világégésben a magyar hadseregben szolgált veteránok adatait, s tavaly megjelentette 1541, fogságba került háromszéki honvéd, 750 frontszolgálatos és ugyanannyi hadiözvegy adatait tartalmazó könyvét. Megromlott egészségi állapota miatt az ünnepélyes díjátadásra nem utazhatott ki Budapestre. /Szekeres Attila: Arany érdemkereszt Gocz Józsefnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

2009. március 13.

88 éves korában, március 11-én meghalt Gocz József, háromszéki világháborús frontharcosok, hadifoglyok és hadiözvegyek kataszterének összeállítója és kiadója. Néhány héttel ezelőtt munkásságáért a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjével jutalmazták ,,a magyar hon védelmében és a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért”. Gocz József 1921. április 30-án született Sepsiszentgyörgyön, Mikó-kollégiumi évei után 19 évesen besorozták. 1945. május 9-ig katonáskodott. Előbb amerikai fogságba került, majd a szovjetek hurcolták el, ahonnan 1948. június 2-án szabadult. Az 1989-es fordulat után ezer meg ezer adat összegyűjtése, rendszerezése mellett az egyszemélyes segítő, segélyező szolgálatot is vállalta, százakat támogatott, hogy szolgálataikért és szenvedéseikért némi kárpótláshoz juthassanak. Munkásságát a román és a magyar katonai hatóságok egyaránt nagyra becsülték, megbízhatósága és pontossága közismertté vált, nagy nevű történészek, hadtörténészek figyeltek fel rá, fogadták munkatársukká és barátjukká. /Sylvester Lajos: Gocz József halálára (Tisztelgés bajban, békében bátor bajtársunk emléke előtt). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./ Gocz József könyvei: 3006 év hadifogságban, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001. Könyvében Háromszék megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait. Háromszék második világháborús frontharcosai, hadifoglyai és hadiözvegyei /2005/

2009. december 3.

Sepsiszentgyörgyön december 2-án felavatták azt a kopjafát, mely néhai Gocz József kezdeményezésére a méltatlanul mellőzött Ujjvárossy Józsefnek állít emléket. Botos Ferenc tanár felidézte Ujjvárossy József gazdag életpályáját, kiemelve a háromszéki, s különösképp az uzoni közösség számára oly sok jót tevő, a Székely Mikó Kollégiumot is nagy adománnyal megsegítő Ujjvárossy – aki Háromszék Széchenyije címet is méltán kiérdemelné – emlékének ápolásában néhai Gocz József szerepét. /Váry O. Péter: Ujjvárossy József, Háromszék Széchenyijének emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998