udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gombár Csaba

1992. január 9.

A Marosi Református Egyházmegye lelkészei jan. 9-én kelt, Gombár Csabához, a Magyar Rádió elnökéhez írt levelükben kérték a vallási műsorok középhullámom történő sugárzását, mert az urh sávot nem tudják fogni Erdély területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

1994. április 26.

Gombár Csaba Kolozsvárra látogatása után kijelentette, hogy az RMDSZ-t, "ezt az etnikai pártot nagy fenntartással figyelem." "Ugyanilyen furcsa kelet-európai találmánynak tartom a kollektív jogok követelését." A társnemzet fogalmát sem lehet visszaadni semmilyen nyelven. A konfliktusfelületeket növeli a parlamentben levő etnikai párt, az RMDSZ. A nemzetbiztonsági kérdésekbe nem kellene a kisebbségeknek beleszólni. Gombár Csabának azokkal van vitája, akik az etnikai szerveződést Magyarországról sugallják. "Akik azt mondják, hogy lélekben tizenötmillióan vagyunk." /168 Óra, ápr. 26./

1994. május 17.

Még Bodor Pál is ellentmond Gombár Csabának, aki Kolozsváron elmondott beszédében megkérdőjelezte az etnikai pártok létjogosultságát és tagadta a kollektív jogok fontosságát. /Népszabadság, máj. 17./ Gombár Csaba véleménye: 168 Óra, ápr. 26.

2000. augusztus 17.

Aug. 17-én kezdődik Közös múlt - közös jövő címmel a külföldön élő magyar könyvtárosok sorrendben immár ötödik szakmai találkozója Budapesten. A háromnapos világtalálkozó az Országos Széchényi Könyvtárban aznap nyíló "Három kódex″ című millenniumi kiállítással veszi kezdetét. Az ezeréves magyar államiság és a kereszténység kétezredik jubileuma évében a világ különböző pontjain élő magyar, illetve magyar származású könyvtárosok többi között megvitatják az információs korszak hatásait, a "korszerű″ bibliotéka fogalmát és a határokon túli magyar kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolataival is foglalkoznak. A találkozó plenáris ülésének előadója Romsics Ignác történész és Gombár Csaba szociológus lesz. Az előzetes jelentkezések alapján a szekcióüléseken harmincnál több előadás hangzik majd el. /Külföldön élő magyar könyvtárosok szakmai találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2004. május 3.

Újabb aszimmetriát eredményez a május elsejei uniós bővítés Magyarország és Románia kapcsolatrendszerében – állapította meg Bakk Miklós egyetemi tanár ápr. 29-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székházában rendezett a vitaesten. A találkozót három magyarországi politikai szakértő – Gombár Csaba, Lengyel László, Bíró Gáspár – előadása nyitotta meg. Szerinte Románia jelenleg ingadozik a felzárkózó Magyarország és Csehország, illetve az Oroszország által kínált modell követése között. Lengyel László elengedhetetlennek tartja Románia regionalizálását. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának tagjaként Bíró Gáspár nemzetközi jogász tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. „Brüsszelnek nincs kisebbségpolitikája, nem is lesznek ezt a témakört kezelő intézményei." – jelentette ki. Folyamatos párbeszédre van szükség az illető ország kormánya, a kisebbség legitim képviselete és az Európa Tanács között. /(Rostás-Péter Emese): Két csatlakozás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2006. január 27.

Magyarország végzetesen kettészakadt, mondják sokan. Nincs két Magyarország, állítja Gombár Csaba politológus abban a tanulmánykötetben, amelynek társszerzője Enyedi Zsolt, Kende Péter, Romsics Ignác, Szilágyi Ákos és Vásárhelyi Mária. Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint meggyőző nevek, hiteles ország- és társadalomismerők. A huszadik században háromszor fordult elő, hogy Magyarországot a kettészakadás veszélye fenyegette: 1919-ben, 1944-ben, és 1956-ban. Ma ez nincs így, még akkor sem, ha ez szavakban néha felvetődik, hangsúlyozta Gombár Csaba. /Lokodi Imre: Egy vagy kettő? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2006. november 22.

Több mint kétszáz baranyai roma a napokban a jobb megélhetés Svédországba utazott. A magyar jobboldal szerint Gyurcsány-kormány nem képes szociális biztonságot nyújtani a magyar állampolgároknak, a baloldal viszont egyéni akcióként próbálja beállítani a romák felkerekedését. Mindössze hat éve történt, hogy mintegy ötven magyarországi roma Strasbourgban kért (és kapott) menedékjogot, döntésük mögött bűncselekmény lapult. Az akkori ellenzék rögtön rasszizmust kiáltott, budapesti értelmiségiek egy csoportja pedig hálálkodó levélben köszönte meg Jacques Chirac francia államfőnek, hogy országa befogadta a hazájukban „idegengyűlöletnek kitett” romákat. Romániában más a helyzet. A bukaresti kormányok rá se hederítenek, hogy az elmúlt tizenhat évben több tízezer roma vándorolt ki az országból. Romániában egyetlen romastratégiára futotta: inkább külföldön kolduljanak, lopjanak, raboljanak, gettósodjanak a cigányok, mintsem szülőföldjükön. /Rostás Szabolcs: Romák és politikák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Emlékeztető: 2001. márciusában magyar értelmiségiek nyílt levelet intéztek Lionel Jospin francia kormányfőhöz, megköszönve, hogy az illetékes francia hatóság menekültként ismerte el a roma (cigány) kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok egy csoportját, a Zámoly községből Franciaországba menekült roma közösség tagjait. „Elkeserítőnek tartjuk, hogy ma, több mint tíz évvel a magyar demokratikus jogállam újjászületése után, még mindig vannak Magyarországon emberek, akiknek megalapozottan kell tartaniuk attól, hogy származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülnek, üldöztetés áldozatai lehetnek. Hisszük, hogy a francia társadalom szolidaritása a menedékkérőkkel és a francia hatóság döntése tanulság lesz a magyar társadalom számára.” Az aláírók között volt többek között Eörsi István, Esterházy Péter, Faludy György, Gombár Csaba, Halmai Gábor alkotmányjogász, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Kis János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Lengyel László, Nádas Péter és Tamás Gáspár Miklós.


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998