udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gottfried Péter

1998. december 4.

Radu Vasile román miniszterelnök lemondta december 6-8-ra tervezett hivatalos magyarországi látogatását, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Gottfried Péter, a magyar Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője viszont december 5-én és 6-án Bukarestben részt vesz az Európai Unióba felvételre jelentkezett országok európai ügyekért felelős vezető kormánytisztviselőinek kötetlen találkozóján, eleget téve Alexandru Herlea, a román kormány európai ügyekért felelős tagja meghívásának. /Gyanúnk beigazolódott! Radu Vasile lemondta magyarországi látogatását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1998. december 7.

Nem hivatalos tanácskozást kezdtek Bukarestben az Európai Unióba felvételüket kérő országok integrációs miniszterei, felelősei. A találkozón magyar részről Gottfried Péter, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője vesz részt. A tagjelöltek első alkalommal tartottak ilyen jellegű megbeszélést. A találkozót Alexandru Herlea, a román kormány integrációs ügyekért felelős minisztere kezdeményezte. Román részről azt szerették volna, ha elfogadnának egy olyan közös dokumentumot, mely azt tükrözné, hogy a jelöltek egységesek a felvétel kérdéseit illetően. A Bukarestbe szóló meghívót Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia egyaránt elfogadta. A résztvevők jelentős része, így Magyarország is, a bukaresti találkozó nem hivatalos, kötetlen eszmecsere jellegére helyezte a hangsúlyt. A találkozó résztvevőit dec. 5-én fogadta Emil Constantinescu román államfő. /EU-tagjelöltek Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2001. április 7.

Martonyi János külügyminiszter ápr. 6-án tájékoztatást adott az Európai Unió és a NATO tagországai, valamint a szomszédos országok Budapestre akkreditált nagyköveteinek az úgynevezett státustörvény tervezetéről. A találkozón részt vett Németh Zsolt politikai államtitkár, Gottfried Péter, a magyar Integrációs Államtitkárság vezetője és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Martonyi János hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet teljes összhangban áll a magyar külpolitika prioritásaival, tehát az euroatlanti integráció, a regionális és szomszédságpolitika és a nemzetpolitika egymást erősítő célkitűzéseivel. Martonyi János rámutatott: a kormány bízik abban, hogy a törvényt a parlament a lehető legszélesebb támogatással fogadja el, és az a jövő év elején hatályba léphet. A találkozón a nagyköveteknek átadták a törvénytervezet angol nyelvű fordítását. /Martonyi János tájékoztatása a készülő státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2001. július 30.

Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998