udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Zanc, Grigore

1990. július 24.

Petre Roman miniszterelnök júl. 24-én Grigore Zancot nevezte ki Kolozs megye prefektusává. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

1990. július 31.

Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tájékoztatta a tagságot, hogy Grigore Zanc prefektusi kinevezése után felkérték az RMDSZ-t, hogy a 11 tagú Kolozs megyei igazgatótanácsba jelöljön egy tagot. Figyelembe véve a megye nemzetiségi összetételét és a választási eredményeket, méltánytalan ez a felkérés. Az RMDSZ három személyt /egy alprefektust és két tanácsost/ jelöl a megyei közigazgatási vezetésbe. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

1990. augusztus 21.

A kormány kinevezte a prefektusokat, feszültséget szítva mind magyar, mind román oldalról. A háromszéki tiltakozó nyilatkozatokat újabbak követték Maros, Hargita, Szamár, Bihar, Kolozs és Temes megyéből. A kinevezések semmibe veszik a lakosság nemzetiségi összetételét, emellett súlyosan kompromittált emberek lettek prefektusok. Kolozs megye újdonsült prefektusa, Grigore Zanc például nyolc nappal a forradalom kitörése előtt magasztaló cikket írt Ceausescuról. Augusztus közepén Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetés zajlott. A tüntetők a Vatra Romaneascára jellemző magyarellenes jelszavakat skandáltak. /Dormándi K. János csíkszeredai tudósító: Folyamatos a romániai elégedetlenség. = Magyar Hírlap, aug. 21./

1991. május 10.

Entz Géza államtitkár, a határon túli magyarok államtitkárságának vezetője egyhetes romániai körútra indult. Körútján elkísérte Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, más vezetőkkel együtt. Nagyváradon egyházi és RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának fölavatásán, Kolozsváron, május 11-én a magyar értelmiségiekkel találkozott, majd az egyházi vezetőkkel, máj. 12-én Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal, ezután a város fiatalságával tartott eszmecserét a KMDSZ székházában. Nagyenyedre látogatott, majd Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos püspök vendége volt. Balázsfalván Todea görög katolikus érseket kereste fel, ezután Medgyes, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó és Bukarest lesz az úticél. A vendégek rész vesznek a csíksomlyói búcsún. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. május 14.

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1992. május 25.

Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. augusztus 25.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester választási körútján /a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelöljeként/ aug. 25-én Nagyváradon sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy Grigore Zanc prefektust is megbünteti, ha kétnyelvű plakátot készíttet. Szerinte a Hivatalos Közlönyt a parlament törvénytelenül adja ki két nyelven. - Egy magyar soha nem lehet védelmi miniszter. Le kell zárni a határokat, ellenőrizni kell a határátkelőhelyeket. Kifejtette, hogy Ceausescu jó román volt... /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./

1992. november 30.

Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1992. december 2.

Dec. 2-án Szőcs Géza, Csapó József, Somai József és Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei titkára sorozatos tárgyalást folytattak a Kolozsváron kialakult válság megoldására. Találkoztak magyar és román egyházi vezetőkkel, a Demokrata Konvenció vezetőivel, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. /Új Magyarország, dec. 3./ A magyar egyházfők is bekapcsolódtak a szobormentő akcióba, az RMDSZ képviselőivel közösen tárgyaltak a helyhatósági tanácsosokkal és Grigore Zanc prefektussal, azonban nem tudtak eredményt elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Tőkés László püspök felolvasta Folytatódik a múlt című röpiratát, amelyben elítélte azt, hogy Nagyszebenben emlékművet avattak az elesett szekustisztek emlékére, szabadon engedték Nicu Ceausescut, ezenkívül összefoglalta a magyarellenes megnyilvánulásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5-6./

1992. december 12.

Raffay Ernő honvédelmi államtitkár vezetésével magyar katonai küldöttség 8-ától 12-ig tartó hivatalos látogatáson volt Romániában, eleget téve Dumitru Cioflina altábornagy, nemzetvédelmi államtitkár, a román nagyvezérkar főnöke meghívásának. A küldöttség Paul Cheler tábornoknak, a 4. román hadsereg parancsnokának vendége volt Kolozsváron. Grigore Zanc prefektus és Funar polgármester is fogadta őket. Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter 11-én tárgyalt a küldöttséggel. /Új Magyarország, dec. 12./ Raffay Ernő hazatérése után elmondta, hogy eredményes tárgyalásokat folytattak, sikerült megállapodni a katonasírok, katonai temetők gondozásáról, a katonai sajtóorgánumok hangvételének vizsgálatáról. Visszakérjük az 1956-os forradalomra vonatkozó dokumentumokat, jelentette ki az államtitkár. /Új Magyarország, Pesti Hírlap, dec. 14./

1993. január 12.

Gheorghe Funar polgármester újabb átiratot intézett az ugyanabban az épületben, a városházán működő Korunk folyóirat szerkesztőségéhez, ebben figyelmeztette őket, hogy amennyiben nem költöznek el a városháza által felajánlott helyiségbe, jan. 15-től nem léphetnek be az épületbe. Kónya-Hamar Sándor képviselő, aki megválasztása előtt a Korunk szerkesztője volt, Grigore Zanc prefektus közbelépését kérte. A polgármester által felajánlott helység alkalmatlan a szerkesztőségi munkára. /Funar ultimátuma. = Pesti Hírlap, jan. 12./

1993. január 16.

Grigore Zanc Kolozs megye prefektusa jan. 14-én érkezett átirata elmarasztalta az RMDSZ és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tiltakozását Mátyás király szobrának ügyében. Funar polgármester törvényesen járt el, állítja a prefektus. A román államhatalom tehát nyíltan támogatja Funar kisebbségellenes lépéseit. /(makkay): Zanc-Funar koalíció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1993. január 22.

Funar polgármester újból betiltotta a kolozsvári Állami Magyar Opera magyar nyelvű plakátjainak kiragasztását. Simon Gábor igazgató Grigore Zanc prefektushoz fellebbezett, de jan. 19-én onnan is elutasító választ kapott: csak román nyelvű lehet a plakát. /Németh Júlia: Kolozsvári plakátnyelv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1993. március 13.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete memorandumot intézett Grigore Zanc megyei prefektushoz, kérve: éljen törvényadta jogával és támadja meg a városi tanács azon határozatát, amely márc. elsejétől tiltja idegen országok zászlóit és himnuszait, mivel ez a határozat alkotmányellenes. A megyei prefektúrán márc. 12-én átvették a kérvényt, a polgármesteri hivatal viszont a kétnyelvű pecsétre hivatkozva elutasította az iktatást. /Memórium a prefektushoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13-14./

1993. július 16.

Tovább folyik Kolozsváron a magyar intézmények elleni hadjárat. Idén a közgazdasági egyetem néhány évfolyamát akarják beköltöztetni a Brassai Líceumba. Az RMDSZ-szervezet Grigore Zanc prefektushoz fordult, de nem ért el eredményt. Funar polgármester tovább ment: a magyarokat ki kell lakoltatni az épületből. Júl. 16-ra várják a tanügyminisztériumi képviselőket az ügy rendezésére. /Mára várják az illetékest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1993. augusztus 24.

A Nemzeti Megmentési Frontból alakult Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja /RTDP/ Kolozs megyei vezetősége sajtóértekezletet tartott, ahol Grigore Zanc prefektus bemutatkozott, mint az RTDP új megyei elnöke. Bejelentette, hogy a fúzió most ért el megyei szintre, az új párt egyesült a Republikánus Párttal, a Szövetkezeti Párttal és a Szocialista Demokratikus Párttal. Liviu Maior tanügyminiszter kijelentette, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa javaslata a kisebbségek nyelvén történő feliratokról csak ajánlat, ezt nem kell tiszteletben tartani. "Úgy mondom ezt, mint a kormány tagja", hangsúlyozta, hozzátéve: "Esetleg akkor kellene alkalmazni, ha a helyi lakosság több mint 80 százaléka kisebbségi lenne." /Balló Áron: Liviu Maior: "Nem hiszem, hogy alkalmazzák a nemzetiségi feliratozást". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1993. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

1994. június 17.

Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület és a Polgári Szövetség képviselői nyílt levélben kérték az Európa Tanácsot és az UNESCO-t, hogy lépjenek közbe a román kormánynál a Mátyás-szobor érdekében. - Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus a Magyar Televízióban jún. 16-án kijelentette, hogy nincs szó a szobor elmozdításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

1994. június 22.

Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./

1994. június 27.

Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus meghatározatlan időre elnapoltatta az ásatásokat. - A pártok sorra állást foglaltak az ásatásokkal kapcsolatban. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint az országnak jelenleg nem állnak rendelkezésére megfelelő összegek az ásatásokra. /Népszabadság, jún. 27./

1994. szeptember 6.

Tordán a városi tanács jóváhagyta a Jósika Miklós emléktábla elhelyezését a főtéren levő szülőház homlokzatára. Az ápr. 29-i ünnepségen jelen volt Ioan Bendea polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy "büszkéknek kell lennünk ezekre a személyiségekre." Azóta uszító cikkek jelentek meg, Vi_inescu tordai tanár azt állította, hogy Jósika Miklós románellenes volt. A tanács felkérte, hogy ezt dokumentumokkal bizonyítsa be, ez azonban elmaradt. Medrea alprefektus a kolozsvári prefektúra nevében levélben értesítette a tordai tanácsot, hogy az emléktábla engedélyezésére csak a prefektúrának van joga. A tordai tanács felszólította a tordai RMDSZ-t, hogy vegye le az emléktáblát. A kolozsvári RMDSZ levélben kérte Grigore Zanc prefektust, hogy tartsák be a jogrendet, és ne bolygassák a Jósika Miklós-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1995. január 11.

Az Evenimentul Zilei jan. 11-i száma "a püspök környezetében levő forrásokra" hivatkozva azt írta: Tőkés László "elhatározta, hogy Markó Bélával szemben jelölteti magát az RMDSZ elnöki tisztségére". Barabás Zoltán püspökségi szóvivő cáfolta ezt a hírt. A kormány lapja, a Vocea Romaniei és a Dimineata nem írt az RMDSZ kolozsvári évfordulós ünnepségéről, a jan. 11-i számban viszont ismertették Grigore Zanc, Kolozs megyei alprefektus nyilatkozatát, aki szerint az RMDSZ által szorgalmazott autonómia nem valósítható meg. Zanc részt vett a kolozsvári ünnepségen, azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy "választási gyűléssé" alakította át az évfordulós megemlékezést és "megpróbálta az autonómiaformákért való harcra mozgósítani az egész etnikumot". Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus felszólította az ügyészséget, hogy haladéktalanul lépjen fel "mindazzal szemben, amit az RMDSZ nyíltan és föld alatt az egységes román nemzetállam aláaknázására tesz. Ez bizonyos budapesti körök által irányított bűnös akció." /Népszabadság, jan. 12./

1995. január 12.

Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa, a vezető kormánypárt megyei elnöke kijelentette: amíg pártja, a Szociális Demokrácia Pártja kormányoz, nem lesz az RMDSZ által kért autonómia. Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus az ügyészség "haladéktalan fellépését" követelte az RMDSZ ellen. Szerinte az DK "legitimizálja a nemzetközi terrorista szervezetet, az RMDSZ-t." Funar pártelnök kifejtette: az RMDSZ nem éri meg a 6. születésnapját, szerinte a magyar etnikumúak csak 300 ezren vannak. - A DK-hoz tartozó Polgári Szövetség Pártja is elhatárolta magát az RMDSZ bizonyos nyilatkozataitól. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

1995. február 8.

A román kormánykoalíció négy pártja - köztük Funar elnök - febr. 8-án virradóra véget ért tanácskozásukon megerősítették, hogy támogatják a kormányt. Vacaroiu miniszterelnök azt a határozatukat nevezte a legfontosabbnak, amely szerint a kormánynak a jövőben határozottabban kell fellépnie az alkotmány és a törvények érvényesítése érdekében. -Petre Turlea független képviselő kezdeményezésére a kormánytöbbség pártjainak 52 képviselője határozati javaslatot nyújtott be a képviselőházban az RMDSZ vezetői által tett nyilatkozatok elítélésére. -Az Adevarul febr. 8-i számában Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa dossziét állított össze Funar polgármester törvénysértéseiről, amelyek alapján a polgármester felmentését lehet kezdeményezni. /Népszabadság, febr. 9./

1995. február 18.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács Elnöksége febr. 18-án tartotta alakuló ülését Kolozsváron, ahol elemezték a kormány, egyes megyei tanácselnökök és prefektusok részvételével kibontakozott támadássorozatot. A vádak megalapozatlanok, egyes támadások hangneme szélsőséges. Az OÖT olyan belső szakmai szerveződés, amely gyakorlati kérdések megoldását tűzte ki célként, olvasható közleményükben. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21., RMDSZ Tájékoztató, febr. 20., 475. sz./ Grigore Zanc, Kolozs megyei prefektus elítélte ezt az ülést, azt állítva, hogy az RMDSZ titokban akarta tartani szándékait. Szerinte az önkormányzati tanács törvénytelen. /Magyar Nemzet, febr. 20./

1995. február 20.

Febr. 20-án Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa és Funar kolozsvári polgármester közös közleményt adott ki, bejelentve, hogy betiltják az RMDSZ önkormányzati tanácsának akcióit. Ez a közlemény válasz az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ közleményére, amelyben bejelentették, hogy nem tartják törvénytelennek működésüket, nem oszlanak fel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Népszabadság, febr. 21./

1995. március 13.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatában Funar polgármester márc. 13-án kiadott közleményét a kolozsvári magyarság elleni nyílt uszításnak minősíti, egyben felkéri Grigore Zanc prefektust, hogy akadályozza meg a Funar által tervezett provokációt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz./

1995. március 14.

Funar polgármester Kolozsváron betiltotta az RMDSZ márc. 15-i koszorúzási ünnepségét, azzal indokolva, hogy ezen a napon a Vatra Romaneasca és az Avram Iancu Társaság tart gyűléseket. Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a magyarság elleni nyílt uszításnak nevezte Funar döntését, rámutatva, hogy annak célja összecsapást kiprovokálni a város román és magyar lakosai között. Molnos Lajos felkérte Grigore Zanc megyei prefektust, hogy akadályozza meg ezt a provokációt. Zanc leszögezte, hogy a koszorúzás, az ökumenikus istentisztelet megtartható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1995. április 6.

Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a rossz hangulatot a szakszervezeti vezetők szítják, akik a dolgozók pénzén hónapokat töltenek külföldön. Az éhségsztrájkoló Dumitru Iugát pojácának nevezte. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

1995. május 4.

Kolozsváron máj. 4-én nyitották meg az Euro Center East Fair áruvásárt, melyen többségben magyar vállalatok voltak jelen. Liviu Medrea alprefektus a megnyitón mondott beszédében kirohant Magyarország ellen, amely beolvasztó politikát folytat időtlen idők óta. A Romániáról kialakult torz kép a Budapestről irányított rosszindulat műve, miközben a romániai magyarság, hála a román nép hagyományos türelmének, valóságos előjogoknak örvend. Rudas Ernő magyar nagykövet gratulált a megjelenteknek fegyelmezettségükért, hogy végighallgatták az elhangzottakat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Másnap a magyar üzletemberek fogadásán megjelent Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus, aki elnézést kért helyettese kijelentéseiért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998