udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Grosics Gyula

1997. december 10.

A magyarság szellemi és anyagi felemelkedéséért, az ország hírnevének öregbítéséért kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréseként számos közgazdásznak, politikusnak, tudósnak, művésznek, illetve sportolónak ítélte oda a kormány idén, első alkalommal az általa közelmúltban alapított Magyarság Hírnevéért Díjat. A kitüntetéseket Horn Gyula miniszterelnök adta át dec. 10-én, a Parlament Kupolatermében. Az elismerést minden évben dec. 10-én vehetik kézbe a díjazottak annak tiszteletére, hogy ezen a jeles napon - éppen hatvan esztendővel ezelőtt - nyújtották át Stockholmban Szent-Györgyi Albert professzornak az első magyar Nobel-díjat. A kormány a bírálóbizottsághoz érkezett mintegy 120 személyi javaslat alapján 14 hazai és külföldön élő magyar származású személyiségnek, illetve csoportnak ítélte oda a kitüntetést. Magyarság Hírnevéért Díjban részesült: Fejtő Ferenc történész (Franciaország), Habsburg Ottó politikus, a Páneurópai Unió elnöke (Németország), Harsányi János közgazdász, Nobel-díjas professzor (Egyesült Államok), Kornai János közgazdász, Állami, Széchenyi- és Humboldt-díjas tudós, André Kostolany pénzügyi szakértő, a Budapesti Értéktőzsde örökös és tiszteletbeli elnöke (Franciaország), Kurtág György Herder- és Kossuth-díjas zeneszerző, Tom Lantos politikus, az Egyesült Államok Szenátusának tanácsadója (Egyesült Államok) Marton Éva operaénekes, Bartók- és Kossuth-díjas művész, Oláh György Nobel-díjas kémikus (Egyesült Államok), Rubik Ernő Állami és Jedlik Ányos-díjas építész, tárgytervező, Sütő András Kossuth-díjas író (Románia), Szabó István Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Teller Ede Einstein-díjas fizikus (Egyesült Államok), valamint Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor és Puskás Ferenc, az egykori magyar labdarúgó Aranycsapat tagjai. /Magyar Nemzet, dec. 11./

2006. november 18.

November 17-én hosszan tartó, súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb és legismertebb magyar labdarúgója. A magyar kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította temetésének napját. A gyászszertartást december 9-én, szombaton rendezik Budapesten. Az olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes futball-legendát az elmúlt hat évben folyamatosan a klinikán kezelték. A legenda halálával már csak ketten vannak életben az Aranycsapatból, Buzánszky Jenő és a kapus Grosics Gyula. /Elhunyt Puskás Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2008. június 30.

Grosics Gyulának, a legendás aranycsapat kapusának ítélték oda az idén a Magyar Szabadság Napja díjat, a kitüntetést távollétében a jutalmazott felesége és lánya vette át június 28-án Gémesi Györgytől, a Magyar Szabadság Napja Alapítvány elnökétől. Az ünnepnapon immár 18. alkalommal arra emlékeztek, hogy Magyarország területét 1991. júniusában elhagyta az utolsó szovjet katona. Az idei ünnepi rendezvények sora a Kárpát-medencei polgármesterek és a katolikus papok válogatottjának futballmeccsével kezdődött. Június 28-án Nemeskürty István műveiből összeállított Egy világ halt vele című, Koltay Gábor rendezte zenés darab ősbemutatójára került sor. A mű Hunyadi Mátyás megkoronázásának 550. évfordulójára készült. Tizenhét éve, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. Az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját pedig a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. /A Szabadság Napját ünnepelte Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2009. június 27.

Idén Tempfli József nagyváradi megyéspüspöknek és Rózsás János Gulágot megjárt írónak ítélték oda a Magyar Szabadság Napja Díjat; a kitüntetést június 26-án Gödöllőn, a magyar szabadság napja ünnepi műsora keretében adja át Gémesi György alapítványi elnök. A díjat a Nemzeti Konzervatív Fórum és a Magyar Szabadság Napja Alapítvány hozta. Az elmúlt évek kitüntetettjei között van Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre és Antall József özvegye. A magyar szabadság napját minden év júniusának utolsó szombatján ünneplik meg, arra emlékezve, hogy 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona. /Tempfli József kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998