udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gudor Lajos

2002. június 11.

A 400 évvel ezelőtt hősi halált halt székely várőrökre emlékeztek a besztercei magyarok jún. 9-én 1602-ben Basta generális serege körülzárta Besztercét, az ostromot a várvédők visszaverték. A túlerő miatt végül szabad elvonulást ígértek a székely várőrségnek. A több száz fős őrség családostul elindult, azonban az osztrák generális nem tartotta be szavát. A székelyeket megtámadták, asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt lemészárolták őket. A besztercei magyarok a város központi, evangélikus temetőjében állítottak síremléket a hősöknek, akik 400 éve ismeretlen sírban nyugszanak. Az ünnepség délelőtt egyidőben tartott szentmisével és istentisztelettel kezdődött a római katolikus és református templomban, ahol Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált, valamint igét hirdetett Papp Géza kolozsvári református püspök. Ezután zászlós menet indult az evangélikus temetőbe a síremlék felavatására. Az emlékműnél díszőrséget álltak a kézdivásárhelyi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tagjai a 15-ös székely határőr-gyalogezred egyenruhájában. Koszorúztak a magyar történelmi egyházak, civil és politikai szervezetek. Ünnepi beszédet mondott Jakubinyi György érsek, Papp Géza püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök, Moldovan Vasile polgármester, Gudor Lajos esperes és Szilágyi János helyi RMDSZ-elnök. /(Kresz Béla): Beszterce fekete vasárnapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2003. június 26.

Jún. 22-én ünnepélyes keretek között, belföldi és külföldi, egyházi, valamint világi közéleti személyiségek jelenlétében letették a Beszterce-Naszód megyei Felőrben a jövendőbeli Oktatási és Művelődési Központ alapkövét. - Nagy megtiszteltetés volt számunkra az, hogy az egész régió számára oly fontos pillanatnál Pap Géza erdélyi református püspök, Gudor Lajos esperes és Szabó Vilmos politikai államtitkár egyaránt jelen volt - mondta Gál Mihály helyi református lelkész. - Erre az oktatási központra azért volt szükség, mert Dés és Bethlen környékén már csak egyetlen olyan magyar tagozatos iskola létezik, ahol jövőt lehet elképzelni - és ez Felőr. Itt van egy erős magyar iskola, ahol egyelőre ismeretlen a gyerekhiány fogalma. A tervek szerint ide fognak járni majd a rettegi, bacai, csicsókeresztúri és várkudui magyar diákok is. A terület és az épület az egyházközség tulajdona lesz, a tanárok fizetését viszont az állam fogja biztosítani. Szórványbentlakásként fogunk működni, így távolabbi magyarlakta települések diákjait is fogadni tudják. Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke elmondta: örvend annak, hogy Felőrben szórványkollégium jellegű tanintézmény indul. /Szabó Csaba: Épül a felőri szórványvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2003. november 22.

Magyardécse templomában kétszer végeztek eddig kisebb felújítási munkálatokat: az 1911. évi bővítéskor, illetve az ötvenes években végzett újrameszeléskor. Az átfogó felújítási munkálatok befejeződtek, Pap Géza erdélyi református püspök és Gudor Lajos esperes jelenlétében nov. 23-án lesz a hálaadó istentiszteletet. Fekete János helyi lelkész elmondta, felavatják az egyházi orvosi rendelőt is, amely svájci segítséggel született meg. /Magyardécse. Templomfelújítás, rendelőavatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2006. október 23.

Új templomban ünnepelhettek október 22-én a régi Szolnok-Doboka vármegye községe, Búza és a környékbeli települések reformátusai. A templom felépítését 2001-ben kezdték. Az ünnepi istentiszteleten Gudor Lajos, a Dési Református Egyházmegye esperese olvasott igét, majd Kató Béla püspök-helyettes mondott ünnepi prédikációt. Tiszteletreméltó az a munka, amit Horváth Márta helyi lelkész magára vállalt magára a templom építésében. Levélben köszöntötte az ünneplőket Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, aki azt üzente, tiszteli a buzaiakat, hogy felvették a küzdelmet az idő és a történelem erejével. „Megrendült a templom alapja, de jó, hogy a hit alapja nem rendült meg” – írta. Horváth Márta röviden ismertette a település történetét. /Dézsi Ildikó: Református templomot avattak Buzában. Ötéves munka eredménye a korszerű épület. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2006. november 2.

Október 31-én a reformációra, valamint az 1956-os forradalomra emlékeztek Désen a református templomban. Gudor Lajos esperes igehirdetését a megemlékező ünnepség követte. Gáspár Károly segédlelkész mondott beszédet, majd a Megyes Lajos Ifjúsági Bibliakör, valamint a gyülekezet vegyes kara szolgált énekkel és szavalattal. /Balogh Endre: Kettős emlékünnepség. Dés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2007. március 14.

Március 15-ére emlékeztek Désen a református templomban vasárnap, március 11-én. Gudor Lajos esperes méltatta beszédében az akkor egyetlen eszméért összefogó nemzet egységét, s kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez az egység napjainkban egyre kevésbé tapasztalható. Gudor Lajos meghívta a jelenlevőket a március 15-én a Honvédemlékműnél történő megemlékezésre. /Balogh Endre: Dés. Ünnepi megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2009. február 4.

Dolgavégezetlenül kellett távoznia a Kolozs megyei Kérőből annak a református egyházi küldöttségnek, amely a palástjogától megfosztott Szabó Csongor kérői lelkész hivatalának átvételére érkezett. Az elbocsátott lelkész a mellette felsorakozó hívek gyűrűjében elutasította a hivatal átadását. Szabó Csongort 2005-ben a kérői ifjúsági táborok sikere és a gyülekezet menedzserszellemű vezetése okán a Krónika is az év emberének jelölte. Azóta azonban paráznaság és sikkasztás ügyében is elmarasztalták az egyházi hatóságok. Szabó Csongor négy román televízió stábjának nyilatkozott, magyar újságírókat nem hívott a helyszínre, nem bízik bennük. Szabó Csongor úgy véli, Gudor Lajos dési esperesnek köszönheti, hogy 2006-ban több gyülekezeti tag is feljelentette őt az egyházi hivatalokban. „Családi problémáim voltak, bejelentettem, hogy el akarok válni, és ezen indokkal próbáltak engem professzionálisan is tönkretenni” – magyarázta. Gudor Lajos esperes nem örvend annak, hogy médiaeseménnyé dagadt az egyházi fegyelmi ügy, de elmondta az egyházi szervek álláspontját. Katona András, aki 17 évig volt az egyházközség gondnoka, elmondta, azzal vonta magára a lelkész haragját, hogy az Amerikából kapott támogatások felől kezdett érdeklődni. „Azt úgysem fogom maguknak megmondani soha” – idézte a lelkésztől kapott elutasító választ a volt gondnok. Szabó Csongor több mint 400 ezer dollárral nem tud elszámolni, és míg évente cserélgeti az autóit, a templomfelújításra már nem jutott elég pénz. Gudor Lajos esperes vaskos iratcsomót mutatott. Közölte, más gyülekezetek vagyonleltára vaskos dossziényi, Szabó Csongortól egyetlen lapot kaptak, amelyen csak néhány tétel szerepel. A lelkész a fegyelmi eljárás során sem bocsátotta a bizottságok rendelkezésére a kért dokumentumokat, megtagadta az együttműködést az ügyében eljáró hatóságokkal. /Gazda Árpád: Egy lelkész tündöklése és bukása. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

2009. október 31.

Október 25-én szentelték fel a teljesen felújított várkudui református templomot, tájékoztatott Lapohos Attila lelkész, aki az elmúlt két évben irányította a munkálatokat. Gudor Lajos, a dési egyházmegye esperese hívta fel a figyelmet a környéken tapasztalható megújulási folyamatra, kiemelve, hogy két hónap alatt immár a harmadik templomszentelésen vehet részt. Derűlátóan nyilatkozott ünnepi beszédében Barabás János, kolozsvári vezető konzul, mondván, a gyülekezetek nem pusztán fennmaradnak, hanem erősödnek, bővülnek is az ilyen jellegű események hatására. /S. B. Á. : Várkudu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998