udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gui Angéla

1996. január 3.

A Nagykároly és Vidéke szerkesztői évkönyvvel álltak elő. Színes, olvasmányos, hasznos a kiadvány. A szerkesztőgárda: Végh Balázs Béla, Gui Angéla és Silimon-Várdai Zoltán mind a hagyományőrzés, mind az információ-szolgáltatás területén komoly munkát végzett. /(németh): Kis város nagy hagyományokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

1997. május 20.

Nagykárolyban máj. 9-11-e között rendezték meg a Partiumi Irodalmi Napokat, Józsa T. István, Zsemlyén János /Kolozsvár/, Láng Gusztáv /Szombathely), Kereskényi Sándor /Szatmárnémeti/, Deák Endre, Nagy László, dr. Németi János /Nagykároly/ és Végh Balázs Béla /Börvely/ tartottak előadást. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt a városban a Litera Könyvesbolt felavatása. Két fiatal tanárnő, Putovits Tünde és Reszler Éva kultúraszeretetének köszönhetően antikváriumi részleggel és minigalériáknak otthont adó helységgel nyílt meg a könyvesbolt. /Gui Angéla. Partiumra figyelve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1998. augusztus 19.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ évente megszervezett hajóútján, aug. 19-én Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár hangsúlyozta: Fontosnak tartjuk, hogy szemléletváltás következzék be a határon túli magyarság ügyének kezelésében. Az európai normák helyett inkább az európai gyakorlatra helyeznénk a hangsúlyt. A legfontosabb, mondta az államtitkár, hogy a magyar kormány partnernek tekintse a határon túli magyarság képviselőit, különösen a legitim szervezeteket. Meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd kereteit. A hajón ott volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki nyilatkozott a Napi Magyarországnak: Hosszú ideje érezzük, hogy nem jó irányba haladnak az RMDSZ háza táján - jelentette ki a püspök, aki szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel hívott össze tanácskozást. Tőkés szerint "népi szinten is" tapasztalható az eltávolodás a magyar politikai szervezettől, mióta a román kormány ígéretei rendre beváltatlannak bizonyultak. Fordítani kellene az RMDSZ politikai irányultságán, állapította meg a püspök, aki egyben hitet tett a kolozsvári magyar egyetem mellett. /Udvardy Zoltán: Közös gondjainkról a HTMH Médiahajóján. = Napi Magyarország, aug. 21./ A HTMH által szervezett hajóúton a Szatmári Friss Újság munkatársa interjút készített Németh Zsolt államtitkárral. Az államtitkár elmondta, hogy több új határátkelőhely megnyitására lenne szükség és erre lesz is pénz. Németh Zsolt államtitkár a hajóúton kérte meg Tőkés László püspököt, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten. A lapnak Hámos László, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke is nyilatkozott, elmondta, hogy tevékenységük kezdete óta küzdenek azért, hogy Erdélyben újra induljon az egyetem. 1989 óta számtalan alkalommal szóvá tették, több mint száz amerikai kongresszusi képviselő egy sorozat olyan levelet írt alá 1992 és 1993 között, amelyben ez a kérdés kulcsszerepet játszott. Hámos alapítványa kész adományokat gyűjteni, mihelyt megnyílik az erdélyi magyar egyetem. Önálló egyetem kell, mert a multikulturális egyetem szemfényvesztés. /Gui Angéla: Kifutott a médiahajó Budapesten. Lesz pénz új határátkelőhelyekre és az egyetemre is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1998. szeptember 12.

Szabó Károly szenátor szerint semmiféle határozat nem született a tiszteletbeli elnök személyével kapcsolatban és az RMDSZ kolozsvári kongresszusa nem nevezett ki tiszteletbeli elnököt. A szenátor veszélyesnek tartja a meghirdetett Székelyföldi Fórumot: "azok, akik ezt a népgyűlést szorgalmazzák, nem a magyarságnak dolgoznak, hanem azoknak, akik el akarják szigetelni, ki akarják rekeszteni a romániai magyarságot a romániai alkotmányos politikai színtérről." Szabó Károly szerint a fórumon készül egy olyan felhívás, "amelyik kényes helyzetbe hozza a jelenlegi magyar kormányt és megnehezíti Magyarország integrációját." Ezért ő nem megy el Alsócsernátonba. /Gui Angéla: Szabó Károly szenátor úgy gondolja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./

1998. december 8.

A budapesti Teleki László Közép-Európa Intézetben nemrég konferenciát tartottak Szlovákia és Románia 1989 utáni magyarságpolitikájáról. Az esemény része volt egy szélesebb kutatási programnak, amely Magyarországgal szomszédos, magyar kisebbségeket magába foglaló országok kisebbségpolitikáját vizsgálja. A vitaindítóként szolgáló tanulmányok Magyar nemzeti kisebbség Közép-Kelet-Európában címmel könyv formájában is napvilágot látnak majd. Takács Ferenc, a Határon Túli Magyarok Hivatala Románia főosztályának munkatársa kijelentette: amikor az RMDSZ 1996 telén belépett a kormányba, két rossz megoldás közül a kisebbiket választotta. Ha nem vált volna a koalíció részévé, soha nem lehetett volna lemosni róla a vádat, hogy kihagyott egy ilyen történelmi lehetőséget. Még a legradikálisabb kisebbségi vezetők is tudják, hogy az adott ország többsége nélkül szinte lehetetlen a kisebbségi kérdés demokratikus rendezése. E szempontból is példaértékű volt az RMDSZ bukaresti szerepvállalása. Másrészt a Szövetség kormányba kerülésével a "rebellis" magyarok ellenőrzése is könnyebbé vált a román politikai elit számára. Takács szerint Románia modern történelme során csak akkor tett engedményeket a magyar kisebbségnek, amikor külpolitikai érdekei úgy kívánták. A hozzászóló Vincze Gábor szerint a tanulmányból hiányzott annak a meghatározása, hogy mi is a kisebbségpolitika. A szegedi egyetem történésze kijelentette: a Takács dolgozatában megjelenő, a többség által megfogalmazott kisebbségi türelmetlenség fogalma vitatható koncepció. Íjgyártó István, a HTMH elemzési osztályának vezetője szintén kritikailag szólt a tanulmányról, amelyből többek között kimaradt az alapszerződés körüli játszma megvilágítása, az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció közötti kapcsolatrendszer mélyebb bemutatása. Törzsök Erika, a HTMH volt vezetője figyelmeztetett: az ilyen jellegű kutatásokban ügyelni kell arra, hogy Magyarország és szomszédai között rengeteg kölcsönös félreértés és fóbia létezik a kisebbségügy kapcsán. Törzsök úgy vélte, a dolgozat legnagyobb baja, hogy nem derül ki, milyen műfajban írta a szerző, szerinte ez csak sajtóelemzésként állná meg a helyét. A dolgozat tartalmával kapcsolatban leszögezte: ahhoz, hogy értsük Bukarest magyarságpolitikáját, mindig szem előtt kell tartani: ki van kormányon Budapesten. A konferencián részt vevő kisebbségi létben élő ember számára felvetődött a kérdés, hogy miért kell Budapesten újságcikkek alapján történelmi dokumentumot készíteni, miért nem vontak be olyan RMDSZ-szakértőket, akik e kérdés alapos ismerői? /Budapesten tanulmányozzák Románia magyarságpolitikáját, de nem tudni, hogy mi is az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8. - Gui Angéla cikkének átvétele a Szatmári Friss Újságból./ Megjegyzés: Dec. 3-án tartotta a Teleki László Alapítvány Hamberger Judit Szlovákia magyarságpolitikája 1989 novembere után és Takács Ferenc: A román kormányzat magyarságpolitikája 1989-1996 című tanulmányok vitáját /nem konferencia volt/. Guy Angéla láthatóan félremagyarázta a vitát, megállapításai nem helytállóak. /Ott voltam. Guy Angéla nem nagyon figyelt, késve jött be, előadás közben is kiment, nem lehetett képe a vitáról!/

1999. április 6.

Az Apáczai Közalapítvány a szülőföldön maradást támogatja, fejtette ki a vele készült interjúban dr. Kroó Norbert professzor, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkára. Az Apáczai Közalapítvány vezetője az Erdélyből elszármazott Csete Örs. Máris több pályázat érkezett, mint az idei évre rendelkezésre álló pénzalap. Jelenleg folyik a közalapítvány bejegyzése. A kuratórium elnöke Berényi Dénes professzor Debrecenből, titkára pedig Pósán László parlamenti képviselő. A kuratóriumot Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, Vajdaságban, Szlovéniában élő jeles személyiségekből álló tanácsadó testület segíti. - A lehetséges támogatás mintegy felét nagyobb dolgokra szánják, így például vendégházak vásárlására, hogy a vendégprofesszorokat fogadni tudják. /Gui Angéla: Szülőföldön való oktatást támogat az Apáczai Közalapítványt. Interjú dr. Kroó Norbert professzorral, Magyarország Oktatásügyi Minisztériumának államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 6./

1999. április 13.

A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlését, a több mint 15 millió forintba került rendezvényt tulajdonképpen azért hívták össze, hogy megvitassák a szervezet feladatáról és működéséről szóló törvényjavaslatot és a szövetség alapszabályzatának a módosítására vonatkozó indítványt. Továbbá a 2000-ben esedékes tisztújító közgyűlés előkészítéséről, valamint a világszövetség által rendezendő millenniumi programokról is kellett volna tárgyalniuk. A nyugati régió többsége azonban egy 5 fő pontból álló bizalmatlansági indítványt nyújtott be Csoóri Sándor ellen, s kijelentették: addig nem hajlandók a napirendi pontokról tárgyalni, míg nem döntenek az elnök menesztéséről. A bizalmatlansági indítványban Csoóri Sándort vezetésre való alkalmatlansággal, a Világszövetség működésének az akadályozásával, az országos tanácsok belügyeibe való beavatkozással, a nyugati régió mellőzésével, kijátszásával, egyenlőtlen kezelésével és pénzügyi problémák okozásával vádolták. A rágalmakra reagálva Csoóri Sándor a folyosón elmondta: főleg -96 előtti dolgokkal vádolják, noha 1996-ban nagy többséggel újraválasztották. Az elhangzott vádakkal a nyugati régió megsértett egy csomó könyvvizsgáló céget és kétségbe vonta az Állami Számvevőszék korrektségét is - utalt az elnök a pénzügyi kérdésekre. A Világszövetség első embere ugyanakkor elismerte, hogy sok minden igaz abból, amit a nyugatiak a fejére olvastak, de ezeket a résztvevőknek "drámaként kellett megélniük". A bizalmatlansági indítványról ápr. 10-én szavaztak. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához 151 szavazatra lett volna szükség, ezzel szemben arra a kérdésre: Egyetért-e az elnök leváltásával, 97-en igennel, 97-en nemmel voksoltak, hatan pedig tartózkodtak.- Nagyon természetesnek tartom, hogy valaki ellen, aki már 8-9 éve elnökösködik, mindenféle érveket hoznak fel - nyilatkozta Csoóri Sándor. De azt gondoltam volna, hogy a Magyarok Világszövetségében sokkal inkább szellemi dolgokkal foglalkozunk. Bizonyos értelemben én mélypontnak tartom ezt az eseményt, de a mélypont azt is jelenti, hogy ennél lennebb már nem lehet zuhanni - mondta az elnök. /Gui Angéla: Mélyponton a Magyarok Világszövetsége? A szövetség küldötteinek a fele nem támogatja Csoóri Sándor elnököt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

1999. május 11.

A mostani RMDSZ-kongresszus súlyos tétje a tisztújítás és a miként tovább kérdése - állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ vezetőségének "szembe kell néznie a kormányzati szerepvállalás súlyos konzekvenciáival és az ezekért reá háruló felelősséggel." A kormányból való egyoldalú kilépésnek nem híve. A püspök az egész RMDSZ-politika kétéves mérlegét szeretné elkészíteni, "és számon kérni mindazt, ami egykor ígéretként elhangzott és ami azóta történt." Ezután lehet hozzálátni egy józan politikának a kialakításához. Most. "Koszovó után, olyan helyzet van kialakulóban, amely egy általános kisebbségügyi rendezés lehetőségét villantja fel. Véleményem szerint Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint Koszovó előtt. Váltig hangoztatom, hogy az autonómia stabilizáló szereppel bír, s úgy gondolom, Romániának jól felfogott érdeke, hogy az autonómiának polgárjogot adjon." /Gui Angéla: Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint Koszovó előtt. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./

1999. május 15.

RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./

1999. május 24.

Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

1999. június 1.

A koalíciónak gyakorlatilag még az egész kormányprogramot meg kell valósítania, fejtette meg Szabó Károly szenátor. A választások közeledtével mind nehezebb a népszerűtlen intézkedések mellett kitartani. A szenátusban nemrég megszavazott, a helyi autonómia szabályozására és a közigazgatás megszervezésére vonatkozó törvényt is csak abban az esetben lehet hatályba helyezni, ha fennmarad a koalíció - mondotta a szenátor. A törvény értelmében Szatmárnémetiben is ki kellene tenni a kétnyelvű helységnévtáblát. /Gui Angéla: Kormányprogramból még szinte semmi nem valósult meg. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 1./

1999. június 4.

Az egyházi oktatás az egyetlen olyan iskolatípus, ahol világnézetet is próbálnak a diákoknak tanítani, egyfajta alternatívaként a keresztény világnézetet is bemutatni, nyilatkozott Visnyai Csaba, a nagykárolyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója. Iskolájuk vállalja, hogy a keresztény erkölcsi rendre épülő világnézetet tartja az egyedüli járható útnak. A líceumban heti két hittanóra van, és kapcsolatokat építenek ki más, hasonló iskolákkal Erdélyben és külföldön is. A budapesti piarista gimnáziummal például diákcserét tervezünk jövő esztendőtől, s ezek elé tematikát tűzünk ki. - Az egyház, egyelőre csak papíron, de visszakapta a Szent László Konviktus épületét, melyet fel kell újítani. Szeptemberben egy reál és egy teológiai humán osztályt szeretnének indítani. /Gui Angéla: Az egyházi iskola világnézetet is közvetít. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 4./

1999. június 16.

Jún. 16-án 178-110 arányban a képviselőház végső szavazáson elfogadta a tanügyi törvényt. A plénum az egyeztető bizottság változata mellett döntött. A jóváhagyott szöveg értelmében a felsőfokú oktatási intézményekben lehet csoportokat, tagozatokat, kollégiumokat és karokat is szervezni a kisebbségek nyelvén. Kérésre pedig multikulturális felsőoktatási intézményeket is létre lehet hozni, ennek tanítási nyelvéről azonban egy külön, az illető egyetem alapításáról szóló törvénynek kell rendelkeznie. Az elfogadott változat értelmében a nemzeti közösségeknek törvényes keretek között magánegyetemet is lehet működtetni. A két ház közötti egyeztető bizottság szövegéről a szenátus előreláthatólag jövő héten dönt. Amennyiben szintén szó szerint az egyeztető bizottság szövegét fogadják el, a tanügyi törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően életbe lép. Abban az esetben, ha a szenátus módosít az egyeztető bizottság változatán, a két ház együttes ülésen vitatja meg a törvény érintett cikkelyeit. /Gui Angéla: A képviselőház megszavazta a tanügyi törvényt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./

2001. április 6.

Téves az a megállapítás, hogy eredmény nélkül zárult volna a román külügyminiszter budapesti látogatása. Van elmozdulás, de nem olyan látványos, mint ahogy sokan szerettük volna - nyilatkozta Németh Zsolt. A politikus elmondta, hogy a román miniszterelnöknek érvényes meghívása van Budapestre, a kormányfői találkozónak azonban akkor van értelme, ha konkrét kérdésekben is előrelépésre lehet számítani. /Gui Angéla: Bukarest: Lassú az elmozdulás. = Magyar Nemzet, ápr. 6./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998