udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gulácsy Lajos

1996. augusztus 4.

Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

1996. augusztus 4.

Aug. 4-én Szatmárnémetiben felavatták a szigetlankai városrész új templomát, Szilágyi Kálmán műépítész alkotását. A modern templom építését anyagilag segítette a svájci testvérgyülekezet. Ünnepi igehirdetésében Tőkés László püspök az építés szükségességéről, a hit megtartó erejéről beszélt Tincu Alexandru helyi ortodox esperes is beszédet mondott. Délután Szatmárnémetiben, a zsúfolásig megtelt Láncos templomban három püspök prédikált, dr. Hegedűs Lóránt dunántúli, Forró Sándor amerikai és Gulácsi Lajos kárpátaljai református püspök. Az ünnepség végén Keresztesi F. László ausztráliai lelkipásztor felszentelte az első tiszántúli református püspök, Hevesi Mihály /1553-1558 között/ emléktábláját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./

1997. április 22.

Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./

1997. július 16.

Bensőséges ünnepség keretében tartották Beregszászon a speciális kárpátaljai magyar tanárképzés első diplomaosztását. Az összegyűlteket Breznovits László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ alelnöke, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány soros ügyvezető elnöke köszöntötte. Ott volt dr. Szabó Géza, a speciális kárpátaljai magyar tanárképzés vezetője, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Pataki István, Beregszász polgármestere, Gulácsy Lajos református püspök. Három évvel ezelőtt a Bessenyei György Tanárképző Főiskola /Nyíregyháza/ vállalta Kárpátalján a magyar iskolák számára szükséges tanárok képzését. A főiskola alapítóinak - KMKSZ, Kárpátaljai Református Egyház, Beregszászi Városi Tanács - rengeteg nehézséggel, rosszindulattal kellett megküzdenie. Idén a főiskola hosszas küzdelem után megkapta a működési engedélyt a minisztériumtól. Az ünnepségen 16 tanító és 8 óvónő kapott diplomát. Az intézet a jövőben már mint Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola folytathatja tevékenységét. /Új Magyarország, júl. 16./

1997. augusztus 10.

Aug. 10-én, vasárnap, a Református Világszövetség XIII. Nagygyűlése keretében /melyet Debrecenben tartanak/ Debrecen négy református templomában határon túli magyar lelkészek - Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Gulácsy Lajos kárpátaljai püspök, Tőkés László erdélyi püspök és Csete- Szemes István vajdasági lelkész - hirdettek igét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1998. április 2.

Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1999. július 6.

Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2000. június 13.

A kárpátaljai Nagydobronyban tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtó- és Telekommunikációs Bizottsága. Az ülést Horkay László kárpátaljai püspök nyitotta meg, majd Tonk István elnök kifejtette: "úgy érezzük, egy újabb szigetre jöttünk, hiszen Trianon a magyarságot szétszabdalta, s ezért szigetekben élünk." A sajtóbizottság egyik fő feladata, hogy a magyar reformátusságot összetartsa, remélve, hogy a szigetek egyszer földrésszé kovácsolódnak. - Czövek Olivér bemutatta a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületről készülő térképet. - A nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthont holland segítséggel építették 1995-ben, melyben 59 egészséges és testi-szellemi fogyatékos árva és félárva gyermeket szállásoltak el. - Munkácson a négyszintes gyermekotthon holland és német segítséggel 1997-ben készült el. Működésben-fenntartásban nagy segítséget nyújt néhány amerikai gyülekezet. Munkácson a cigánytelepen Gulácsy Lajos tiszteletbeli püspök mutatta be az épülő templomot /Kárpátalján a negyedik cigánytemplom/, a hozzátartozó tagok pedig a 100. magyar ajkú gyülekezetet alkotják. A gyülekezet a kétezret is meghaladhatja. A vendégek Beregszászon megtekintették a diakóniai központot. - Tiszabökényben az árvíz idején tönkrement házak közül 52 az Erdélyi Ref. Egyházkerület segítségével épül újjá. Megtekintették a 14. századi Árpád-kori templomot, amely Kárpátalja legrégibb temploma. /Somogyi Botond: Látogatás Kárpátalján. Református összefogás az árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2008. november 25.

A szovjet diktatúra idején mártírhalált halt, börtönbe zárt és hivatásuk gyakorlásától eltiltott kárpátaljai református lelkipásztoroknak állított emlékművet november 23-án, vasárnap Beregszászon a kárpátaljai református egyház. Az életfát ábrázoló gránitszobrot a sztálini lágereket túlélő Gulácsi Lajos nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli püspök avatta fel a beregszászi református Püspöki Hivatal kertjében. 1946-ban elhurcolta három lelkipásztort, akik lágerekben vesztették életüket, és máig ismeretlen helyen nyugszanak. A negyedik mártírhalált halt papot az 1956-os magyar forradalom kapcsán tartóztatták le a szovjet hatóságok 1958-ban, és vallatás közben agyonverték a politikai rendőrség nyomozói. /Mártír lelkészek emlékműve Beregszászon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25/


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998