udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jansson, Gunnar

1993. augusztus 28.

Markó Béla RMDSZ-elnök az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi bizottságának elnökéhez, Gunnar Janssonhoz írt levelében leszögezte, hogy az RMDSZ érdeke Románia európai integrációja, azonban amíg "Románia jogrendjében a törvényhozás és a jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az Európa Tanácsba való felvétel előtt kell megtörténniük." A román hatalom tett ígéreteket, azonban ezek nem valósultak meg. A meg nem oldott problémák közül Markó Béla levelében kiemelte az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot /az uszító, fasiszta írások ellen az ügyészség nem indít eljárást/, a tulajdonviszonyokat, a kisebbségvédelmet /nincs kisebbségi és oktatási törvény, feliratokban, igazságszolgáltatásban nem lehet a magyar nyelvet használni, a kolozsvári polgármester magyarellenes intézkedései ellen nem lépnek fel/. /Dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29.

1994. március 26.

Az Európa Tanács Romániába érkező jelentéstevői tájékozottak az ország helyzetét illetően, nyilatkozta Frunda György, aki márc. 23-án érkezett haza Párizsból, ahol részt vett az ET közgyűlés jogi bizottságának munkájában. A jogi bizottságban több ország küldöttei, akik annak idején Románia pártját fogták, így a franciák is, most csalódottak. Az egyik jelentéstevő, a finnországi Gunnar Jansson finnországi svéd, ismeri a kisebbségi problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1994. március 27.

Friedrich König /márc. 27-én/ és Gunnar Jansson /márc. 28-án/, az Európa Tanács /ET/ jelentéstevői Bukarestbe érkeztek, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Románia az ET-felvételekor vállalt kötelezettségeinek. /Magyar Nemzet, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1994. március 30.

Gunnar Jansson, az ET javaslattevője Bukarestben, márc. 30-án beszédében kifejtette, hogy a finnországi svéd kisebbség képviselője. Finnországban a svédek a lakosságnak csupán 6 %-át teszik ki, az ország mégis hivatalosan kétnyelvű, a finn mellett a svéd is hivatalos. A svéd kisebbség képviselőjeként a parlamentben anyanyelvén beszélhet. A svédeknek külön svéd egyetemük is van Finnországban. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1994. április 6.

Az Európa Tanács két jelentéstevője sajtóértekezleten ismertette romániai tapasztalatait. Friedrich König hangsúlyozta, hogy nem ajánlásokról van szó, hanem a román kormány írásban vállalt kötelezettségeiről. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban megjegyezte: elfogadhatatlan a korábbi helyzethez való visszatérés, így az, hogy meg akarják szüntetni a magyar nyelvű oktatást az orvosi karon, a bölcsészkaron vagy a szakoktatásban. Gunnar Jansson hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. szeptember 15.

Közép-Európa és a térség nemzeti kisebbségei címmel Bukarestben kétnapos nemzetközi kollokvium kezdődött szept. 15-én a Képviselőház szervezésében. A tanácskozást a PER /Project on Ethnic Relations/ finanszírozta. Meghívták az ENSZ és az EBEÉ kisebbségügyi előadóit is. Magyarországról Gellért Kis Gábor /MSZP/, Keresztes Sándor /KDNP/ képviselők, illetve Bálint-Pataki József és Fretyán István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője voltak jelen. Vitavezetők: Harry Barnes, Gunnar Jansson, Allen Kassof. Iliescu elnök beszédében hadat üzent az autonómiatörekvéseknek, ezeket "kalandor jellegű terveknek" nevezte, elszigetelődésnek és nem európai megoldásnak. Romániában a lakosság 90 százaléka román, hangsúlyozta. Szerinte vannak törekvések, "amelyek a kisebbségvédelem témáját politikai célokra vagy revizionista törekvések alátámasztására" használják." Románia visszatért az európai nemzetek nagy családjába. "A román nép elhivatottsága és hagyományai révén toleráns, nyílt és vendégszerető nép." Gunnar Jansson, az ET Románia-raportőre elmondta, hogy ahol viszály tör ki a többség és kisebbség között, ott mindig a kormány, a hatalom a hibás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Iliescu beszéde: Dimineata(Bukarest), szept. 16., Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, Új Magyarország, szept. 16./ A rendezvényen Markó Béla Az európai integráció és a kisebbségek problémája címmel fejtette ki nézeteit. "Egyáltalán nem véletlen, hogy például Romániában éppenséggel a szélsőséges nacionalista, xenofób pártok képviselői közül kerülnek ki a központosított állam legvehemensebb védelmezői; ők azok, akik egyrészt kisebbségellenes politikát folytatnak, külpolitikai vonatkozásban pedig szembetűnően vagy leplezetlenül integráció-ellenesek, belügyekbe való beavatkozásként könyvelnek el minden közös európai integrációs határozatot." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Markó Béla az autonómia szükségessége mellett állt ki. Az autonómia nem mond ellent az integrációs törekvéseknek. Markó Béla kifejtette, hogy éppen az az anakronizmus, hogy amikor Romániában mintegy kétmilliós magyar kisebbség él, az országot nemzetállamnak tekintik, és a nemzeti kisebbségeknek nincs döntési mechanizmusuk, kultúrájuk a többség döntéseitől függ. A nemzetközi egyezmények önmagukban nem elegendők, hiszen Románia az ET-be felvételekor elkötelezte magát bizonyos kisebbségvédelmi intézkedések mellett, de ezeket a szabályozásokat mindmáig nem vezette be. Borbély László egy másik munkacsoportban arról szólt, hogy a nemzetállam koncepciójával mindig akkor érvelnek, amikor a kisebbségek jogairól lenne szó. Instabilitáshoz vezethet, ha nem kodifikálják a kisebbségek jogait, hangsúlyozta. Ion Coja, a Vatra alelnöke kijelentette, hogy egyes kisebbségekben lehet bízni, de a magyarokban nem. "A romániai magyarság mögött a sok évi terrorizmus mellett antilojalitásról tanúskodó nyilatkozatok állnak." - mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 28., Magyar Nemzet, szept. 17./ Kassof a Neptun-ügyként ismertté vált tárgyalás létrehozója, a Poject on Ethnic Relations igazgatója.

1994. november 29.

Bírálta Románia kisebbségi politikáját a finn parlament küldöttsége, amely Saara Maria Parkinnen első alelnök vezetésével több napig tartózkodott az országban. A küldöttség tagja volt Gunnar Jansson, az ET Romániával foglalkozó jelentéstevője is. /Magyar Hírlap, nov. 30./

1995. december 18.

Az Európa Tanács három jelentéstevője /Gunnar Jansson, Walter Schwimmer és Josette Durieu/ Romániába érkezett. /Magyar Nemzet, dec. 18./

1995. december 18.

Dec. 18-án az Európa Tanács Bukarestben tartózkodó jelentéstevői /Gunnar Jansson, Josette Durrieu és Walter Schwimmer találkoztak az RMDSZ képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az ET rapotőreinek legutóbbi látogatása óta visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok biztosítása terén, állítását a tanügyi törvény diszkriminatív jellegével, az anyanyelv használatának korlátozásával, a gazdasági vezetésben részvétel terén levő diszkriminációval, az egyházi javak visszaadásának megtagadásával, az etnikai alapon elítéltek helyzetével támasztotta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 685. sz./

1997. január 29.

Antal István Hargita megyei képviselő a Finnországi Magyarok Szövetségének és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására január 15-28-a között látogatást tett a két skandináviai országban. Az RMDSZ-képviselő Stockholmban a Magyar Házban és más városokban, így Helsinkiben találkozott az ottani magyar szervezetek és közösségek tagjaival, és tájékoztatást adott a választások után kialakult romániai politikai helyzetről, az RMDSZ kormányzati szerepéről. Antal István látogatása során magánbeszélgetésen találkozott Gunnar Janssonnal, a finn parlament svéd képviselőjével, az ET romániai jelentéstevőjével, és ellátogatott a stockholmi és helsinki román nagykövetségekre is. Baráti megbeszélést folytatott többek között Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 31., 957. sz./

1997. március 5.

Márc. 6-án a szenátus épületében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, ügyvezető alelnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ európa tanácsi képviselője találkoztak az Európa Tanács romániai jelentéstevőivel - Gunnar Jansson finnországi liberális, Walter Schwimmer osztrák kereszténydemokrata és Josette Durrieu francia szocialista képviselővel. Az ET jelentéstevői március 5-8. között Romániában tájékozódnak arról, hogy miként teljesíti Románia ET-felvételekor vállalt és az ET 176-os véleményezésében foglalt ajánlásokat. A találkozón az RMDSZ vezetői helyzetelemzést készítettek az ajánlások teljesítésének menetéről általában, különös tekintettel a kisebbségi kérdés rendezésére vonatkozó ajánlásokra. Elmondották, hogy az 1993-ban megállapított ajánlások közül egyelőre nagyon kevés teljesült, csupán a politikai elítéltekkel kapcsolatos és egy-két másik ajánlásról mondható hogy részben vagy egészben teljesültek. A megbeszélés során a megváltozott romániai helyzetet elemezve a szövetség képviselői megállapították, hogy az új kormánykoalíció létrejöttével megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, a kormányprogramban szerepelnek a célkitűzések, és most a kérdések megoldására kell összpontosítania a kormánynak, tehát most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatot. A megoldandó problémák között említésre került az oktatási törvény módosítása, az önálló magyar egyetem visszaállítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása és a nyelvhasználat kérdése. A jelentéstevők elmondták, hogy esetleg javasolni fogják a monitorizálás eddigi formájának megszüntetését Románia vonatkozásában. Ugyanakkor a megbeszélésen fölmerült az a lehetőség, hogy a monitorizálás eddigi formájának megszüntetésével párhuzamosan az ET fenn fogja tartani a 176-os véleményezésében szereplő ajánlásokat, és a mostani román kormánynak pedig írásban kellene kötelezettséget vállalnia teljesítésükre. Az RMDSZ képviselői szerint ez a kötelezettségvállalás nemcsak hogy lehetséges, de a jelenlegi körülmények között természetes is. - Az ET romániai jelentéstevői ugyanaznap találkoztak Tokay György kisebbségügyi megbízott miniszterrel, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest),márc. 6., 981. sz./

1997. május 27.

A Romania Libera beszámol az ET Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakáról, mely tegnap kezdődött meg Bukarestben. Tegnap az Emberjogi Bizottság ülésén felvetették az európai titkosszolgálatokra vonatkozó szempontokat, egy európai büntetőtörvénykönyv alapelveit és a kisebbségi jogok kérdését. Gunnar Jansson az ET-megfigyelő, valamint a bizottság elnöke kijelentette, hogy felfüggesztették Románia monitorizálását, mivel a jelenlegi román hatóságok eleget fognak tenni a felvállalt kötelezettségeknek. Hangsúlyozta azonban, hogy a kötelességek nem teljesítése esetén a monitorizálási folyamatot újraindíthatja az azzal foglalkozó bizottság. A lap szerint sokat tárgyalt kérdés volt a kisebbségi kérdés. Az ET képviselői az RMDSZ kormányzásban való részvételét a Ciorbea-kormány toleráns meglátásának értékelték, amely előnyt képez a romániai kisebbségek számára, de nem feltétele a kisebbségi jogoknak. A lap megemlíti, hogy a résztvevők pozitívként értékelték az 1201-es ajánlás jelenlétét a román-magyar illetve a román-ukrán alapszerződésekben. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./

1997. június 25.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének június 25-i ülésén a képviselők elfogadták a balkáni aromán közösségekről szóló jelentést, melyet a Luis Maria Depuig spanyol és Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő készített el. A dokumentum szorgalmazza, hogy az aromán nemzeti közösségeket ismerjék el azok az országok, melyek területén élnek, s biztosítsák számukra az európai típusú kisebbségi jogokat identitásuk megőrzése és fejlesztése céljából. A vita során felszólalt Frunda György, az RMDSZ szenátora is, aki támogatásáról biztosította az aromán közösségeket, a balkáni államok számára pedig példaként említette a román kormány viszonyulását a romániai magyarsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./

2004. április 2.

A rendszerváltás utáni Románia egyik legjelentősebb autonómia-konferenciájának színhelye a szovátafürdői Danubius Szálló. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében, a Pro Minoritate Alapítvány támogatásával ápr. 1-2-én megrendezett konferencián részt vett többek között Andreas Gross, az Európa Tanács jelentéstevője, Gunnar Jansson, Románia volt raportőre, Ignasi Guardans, az Európai Parlament katalán képviselője, Cristoph Pan dél-tiroli politikus, Komlóssy József svájci politikus, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, román részről pedig Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság képviselője. Jelen volt az EMNT és az SZNT teljes vezetősége és az RMDSZ integrációs és külügyi bizottságának elnöke. Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke kijelentette, hogy hosszú évtizedek óta tartó fogyatkozás és pusztulás után gyökeres változásra van szüksége romániai magyar nemzeti közösségnek. A megoldást az autonómia és az integráció együttesen kínálja. Románia a nemzeti kérdés megoldását Trianon óta folyamatosan a kisebbségek beolvasztásában vagy eltávolításában látja. A püspök azt is szóvá tette, hogy immár egy éve nacionalista össztűz zúdul az autonómia képviselőire. A hecckampányból az RMDSZ is jócskán kiveszi a részét, úgyszintén a magyar kormány. Az MSZP összefog az utód kommunista román Szociáldemokrata Párttal az erdélyi autonómia-mozgalom letörése végett, hangsúlyozta Tőkés László. Andreas Gross svájci politikus fontosnak tartotta a kisebbség és a többség közötti megegyezést, a hatáskörök pontos megosztását és az anyaország elkötelezett támogatását. Komlóssy József, a svájci SENCE alelnöke előadásában a sokszínű Svájc államrendszerét, a négy hivatalos nyelv alkotmányba rögzítésének történetét, a Svájcban élő népek példa értékű önrendelkezésének megvalósítását ismertette. /Makkay József: Önrendelkezést közmegegyezéssel lehet kivívni. A nyugatiak szerint az autonómia a demokráciaépítés folyamata. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Magunknak kell megteremtenünk – így összegezhető a szovátai autonómiakonferencia első napjának tanulsága. Christoph Pan, a dél-tiroli autonómia ,,atyja” a modell gyakorlati vetületeit ismertette, hangsúlyozva, hogy elengedhetetlen az autonómia jogi megalapozása. Ignasi Guardans katalán képviselő az 1978-as spanyol alkotmányt ismertette, amely gyakorlatilag 17 autonóm régiót statuált. Az alandi svédek képviseletében felszólaló Gunnar Jansson azt az autonómiamodellt ismertette, amely túlmutat a Gross-jelentésben megfogalmazottakon, hiszen már a második világháború után az akkori finn miniszterelnök kijelentette: a svédeknek adjunk meg mindent, amit kérnek és még ötven százalékot.  Komlóssy József előadásában az államokon belüli demokratikus rend egyik letéteményeseként értelmezte a területi autonómiát. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, kijelentette: Székelyföld közössége nem mond le a területi autonómiáról. /(Ferencz): Magunknak kell megteremtenünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2004. április 7.

Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő, Románia volt Európa tanácsi raportőre a vele készült interjúban csapdának vélte az etnikai alapú területi autonómia kifejezését. Szerinte az Európában ma kedvelt kifejezésekkel kellene megfogalmazni a székely célokat. Náluk az Aland szigetekét nyelvi és kulturális alapú autonómiának mondják, de ez természetesen etnikait is jelent. Az európai szellemnek most a regionalizmus kifejezés felel meg a legjobban. Az EU úgy véli, a kisebbségvédelem túl bonyolult kérdés ahhoz, hogy foglalkozzék vele. Ezért ezt regionális szinten szeretné kezelni. A helyi és regionális hatalom chartája kimondja, hogy a regionális felosztáskor tekintettel kell lenni a nyelvi, a történelmi, a gazdasági és az infrastrukturális realitásokra. /Gazda Árpád: El kell kerülni az etnicitás csapdáját. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998