udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Guttmann Szabolcs

2004. február 18.

Manapság Dél-erdélyi magyarlakta megyéről vagy városról beszélve gyakran megkérdezik: hát ott még élnek magyarok? Szombatfalvi Török Ferenc, a nagyszebeni RMDSZ elnöke szerint ez valóban érzékelhető. Nagyszeben 155 045 lakost számlál, ebből 3196 (2,06%) magyar, 2471 (1,6%) német. 1992-ben még 4126-an vallották magukat magyarnak a városban. Szeben megye lakossága 422 224, ebből magyar ajkú 15 476 (3,66%), német 6087 (1,44%). A magyarok megoszlása: Nagyszeben és vidéke 5429 (35,1%), Medgyes és vidéke 10 038 (64,9%). Kevesen tudják, hogy Nagyszebenben mintegy 200 magyar értelmiségi él, köztük lelkészek, egyetemi oktatók, tanárok, művészek, orvosok, mérnökök. Itt él a Kós Károly-díjas Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, Benedek Zakariás, a Concefa cég műszaki igazgatója, Demeter István dandártábornok, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kiss Lórant sebészprofesszor, klinikavezető, Orth István grafikusművész, Kovács Géza dékán, Veress Levente ítélőbíró, Fazekas András élsportoló, edző. A fogyás egyértelmű: csak 2002–2003-ban 50 temetés és 5 keresztelő volt. Nagyszebenben a fogyás oka a Magyarországra történő kivándorlás. Az 1986-87-ben végzett magyar líceumi diákság 80%-a kivándorolt. Jelenleg a városban magyar tagozaton az elemiben 18, az V–VIII. osztályban 32, a líceumban pedig 33 tanuló van. 20 évvel ezelőtt még egyetlen osztályban 36 tanuló volt. Egy 2000-ben végzett részleges felmérés szerint sok magányosan élő, elhanyagolt magyar sínylődik a város különböző részén. Kicsi a nyugdíjuk, segélyt nem kapnak. Kénytelenek lakásukat, javaikat zálogba adni, aztán mások teszik rá kezüket a vagyonukra. A megyei RMDSZ tevékenykedik: óvodaalapítás Küküllőalmáson (2000-ben), Mihályfalván (2001-ben); óvodaalapítás és modernizálás Nagyszebenben (1999-ben); magyar tagozat alapítása Bürkösön (2000-ben) a bürkösi és szentágotai gyerekek számára; pályázati támogatás megnyerése iskolabusz vásárlására (1998-ban), és annak üzemeltetése Vízakna és Nagyszeben között; árvaház indítása Vízaknán magyar nyelven egyházi támogatással, helyi színtársulat megalakítása Nagyszebenben; előadások szervezése Nagyszeben és Mihályfalva amatőr színtársulataival; Petőfi park Nagyszebenben stb. Terveik között szerepel bentlakás alapítás a református egyháznál, nyelvápoló szórványtábor szervezése Vízaknán és Bolyán, özvegyek találkozóinak megszervezése Nagyszebenben, segítségre szoruló idősek felkutatása és egyetemisták általi segítése legalább hétvégeken, magyar vonatkozású műemlékek felkutatása, az 1848-as emlékmű újraállítása Vízaknán stb. /Szabó Csaba: A "száz-kétszáz magyar"-szindróma. Vérkörkeresőben Nagyszeben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2006. január 28.

Hetedik alkalommal szervezték meg a Nagyszebenben már hagyományos Idősebb Fiatalok Találkozóját. A rendezvény szervezője, a nemrég alakult HÍD – Szebeni Magyar Egyesület, amely egyebek mellett vállalta a Szebeni Újság szerkesztését, a Szebenben Magyarul kerekasztal-beszélgetések, illetve több kulturális esemény lebonyolítását. Az egyesület programjait a nagyszebeni RMDSZ szervezetével együttműködve bonyolítja majd le. Az eseményen jelen volt Benedek Zakariás, az RMDSZ nagyszebeni elnöke, Orth István EMKE-díjas képzőművész, Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze és Serfőző Levente, a HÍD elnöke is. /VII. Idősebb Fiatalok Találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2006. május 2.

Elnyerte végső formáját a nagyszebeni szórványkollégium. A múlt héten az Apáczai Közalapítvány vezetőinek jelenlétében felavatták a mosókonyha-szárító-főzőkonyhát és a felújított tanulótermet. A több mint hárommillió forintos befektetés elérte célját: a diákok jobb feltételek között lakhatnak, étkezhetnek és tanulhatnak. Méltatták az eseményt Keresztes Kálmán tanfelügyelő, Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze, az Evangélikus Kollégium, valamint a nagyszebeni magyarok szervezeteinek és a kollégiumban lakó diákok szüleinek képviselői. Fellépett az Olajág Ifjúsági Énekkar és a Hozsánna gyülekezeti kórus. /Kollégiumavatás Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2006. június 24.

A budapesti Kós Károly Egyesülés, a sepsiszentgyörgyi Országépítő Kós Károly Egyesület és a nagyszebeni HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezésében nemrég Kós Károly Építészeti Konferenciát tartottak Nagyszebenben. Több mint hatvan magyarországi és romániai építész jött el, Guttmann Szabolcs nagyszebeni főépítész nyitotta meg június 17-én a konferenciát, majd előadást tartott az organikus építészet nagyszebeni gyökereiről. Gerle János építész, a magyarországi Országépítő szakfolyóirat főszerkesztője mutatta be Kós Károly munkásságát, Szabó Bálint professzor, kolozsvári statikus szakértő, a kolozsvári Brétfű utcai Kós-ház felújításának szakaszairól beszélt. A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda előadói következtek. Takács Gyöngyi különleges vizuális összeállítást készített Kós Károly munkásságáról, majd Serfőző Levente irodavezető, a HÍD egyesület elnöke, az Ars Hungaricáról, vagyis a Nagyszeben Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeibe illeszkedő 2007-es magyar vonatkozású programtervezetről beszélt. Ezután a konferencia kapcsán meghirdetett képzőművészeti pályázatra és építészeti tervpályázatra beérkezett pályamunkák elbírálása következett. Augusztus 27-ére, a magyar hét végére tervezik Nagyszebenben emléktábla elhelyezését Kós Károly egykori lakóházának homlokzatán. A pályázati kiírásra 12 terv érkezett be magyarországi és erdélyi építészektől. A pályázat a nagyszebeni Petőfi Park organikus rendezését tűzte ki célul úgy, hogy lehetőség nyíljon itt egy Magyar Pavilon felépítésére. A nagyszebeni park és lépcsősor elnevezését Petőfi Sándorról a Nagyszebeni Magyar Polgári Egyesület kérésére, Guttmann Szabolcs főépítész javaslatára 2001-ben hagyta jóvá a helyi tanács. /S. L.: Nagyszeben. Nemzetközi Kós Károly Konferenciát szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2007. július 19.

A Nox együttes fellépését visszamondó Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda ismét karcsúsíthat az Ars Hungarica – Magyar Hét programján, amelyből várhatóan más magyarországi fellépőket is ki kell iktatnia. „Közel 50 ezer eurónk hiányzik a mintegy 290 ezer eurós költségvetésünkből. Ez pontosan az a rész, amelyre magyarországi intézmények, alapítványok részéről számítottunk” – jelentette ki Serfőző Levente. A magyarországi illetékesek részéről az ígéretek be nem tartása vagy elodázása odavezetett, hogy a magyar jellegű kulturális programok szervezőiként máig nem fizették ki teljesen a márciusi magyar napokra érkezett előadókat, például a Győri Balettnek még mindig tartoznak 5000 euróval. Nagyszebenben augusztus 23-án telt házas stadiont remélnek az István, a király című rockopera bemutatóján. A produkcióban Budapesten élő marosvásárhelyi színészek és a nagyváradi színház Szigligeti Ede Társulatának tagjai is fellépnek. A 120 tagú tánccsoportot az öt erdélyi hivatásos együttesből válogatták. Meg sem kezdték a Petőfi parkba elképzelt erdélyi pavilon ácsolását, máris baj van. Nagyszeben magyar közösségének kezdeményezésére készülő pavilon körüli jogi és adminisztratív jellegű viták miatt Klaus Johannis polgármester csak ideiglenes engedélyt adott ki. A város magyarsága viszont azt szeretné, ha a parkban a pavilon konferenciateremmel és kiállítótérrel rendelkezne. „Műépítészként úgy vélem, a pavilon végleges épületként is megállná a helyét” – fejtette ki a véleményét a város főépítésze, Guttman Szabolcs, akinek csatát kellett vívnia a polgármesterrel. Hasonlóan vélekedett Durbák Eszter miskolci építész is, aki hónapok óta /Szucher Ervin: „Karcsúsodhat” a szebeni magyar hét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2008. május 28.

Múlt héten hivatalos nevet is kapott a nagyszebeni református templom belső terében berendezett kiállítótér: a Református Templom Galériában immár negyedszer nyílt kiállítás. A mostani Képes Krónika. A magyarok második bejövetele címmel a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását nyújtó történeti-művészeti forrásmunkából nyílt tárlat. A házigazda-lelkipásztor, Varró Sándor beszélt a Képes Krónikáról. Guttman Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete tiszteletbeli elnöke, a város főépítésze elmondta, hogy a honfoglalás különböző állomásai megjelölték a helyét a Kárpát-medence később megépítendő településeinek, a városoknak. A nagyszebeni Szórványkollégium diákjainak ebben az évben több mint tíz kiállítást lesz lehetőségük látni-tanulmányozni. Serfőző Levente, a HíD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szólt a Sepsiszentgyörgyi Művelődési Házzal és annak igazgatójával, Hadnagy Miklóssal kialakított partnerkapcsolatról, amely ezt a kiállítást is lehetővé tette. /V. S. : Nagyszeben. Honfoglalás a Református Templom Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2009. január 29.

Még el sem kezdődött Kolozsváron a választási kampány, Sorin Apostu ideiglenes polgármester, a PD-L jelöltje máris kijelentette, nem nézi jó szemmel azt, hogy Guttman Szabolcs legyen Kolozsvár főépítésze. /Kiss Olivér: Kinek nem kell Guttman Szabolcs? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2009. február 26.

A XVII. Mátyás napok alkalmából február 24-én festménykiállítást és előadást tartottak Nagyszebenről a Kolozsvári Német Demokrata Fórum székházában. A kiállításon a budapesti Lakatos Edit festőművész képeit mutatta be Starmüller Géza, majd Guttman Szabolcs Szeben városa és Mátyás király kapcsolatáról tartott előadást. Lakatos Edit képein Szeben belvárosát és annak középkori épületeit ábrázolta. /Braica Tünde: Szeben és Mátyás király. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2009. május 8.

Hozzáláttak Kolozsvár főterének radikális átalakításához. Molnos Lajos városi tanácsos törvénytelennek tartja azt, hogy a Főtér átrendezési munkálataihoz anélkül láttak hozzá, hogy a városi tanács jóváhagyta volna azt. Ezzel szemben kollégája, Csoma Botond megjegyezte: mindenki számára világos volt, hogy a Főtér átrendezési terve a fák kivágásáról és a zöldövezet megszüntetéséről szól. A tervet készítő Planwerk Kft. szakemberei hangsúlyozták, Kolozsvár tanácsa elfogadta a Főtér átrendezésére vonatkozó tervet. Kivágják a fákat, kiássák az élősövényt. László Attila alpolgármester erre csupán annyit mondott: benne volt a Főtér átrendezési tervében. Guttmann Szabolcs építész szerint jelenleg teljesen használhatatlan az a tér, amely a város többféle kulturális eseményének is otthont adhatna. /F. Zs., K. O. : Pusztítás a Főtéren: kivágták a fákat, kiásták az élősövényt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2009. június 20.

Eltelt egy év azóta, hogy László Attilát alpolgármesterré választották Kolozsváron. Egy év tapasztalatait összegezte. Megköszöni elődje, Boros János munkáját, aki négy évet Gheorghe Funar, négy évet pedig Emil Boc helyetteseként vezette a várost. Most tapasztalhatta, milyen nehézségekkel jár az alpolgármesteri tevékenység. László Attilának a helyzetfelmérés, a leltárkészítés volt az első feladata. 6200 olyan föld-visszaigénylési kérelem várt elfogadásra, amely 1991 óta nem került napirendre. Ezen kívül majdnem 5 ezer ingatlant igényeltek vissza a volt tulajdonosok, naponta 40-80 pere volt a városházának, stb. László Attila vezeti a helyi földosztó bizottságot, hetente 30-150 visszaszolgáltatási kérelmet bírálnak el. Az alpolgármester munkájában a legfontosabb eredménynek a kolozsvári magyarok esélyegyenlőségének biztosítását tekinti. Sikerült elérnie, hogy a föld-visszaszolgáltatási kérvényeket beérkezésük sorrendjében bírálják el, ne más szempontok szerint. Kiderült, hogy birtokba helyezettek között aránytalanul kevés a magyar. Sikerült pénzt juttatni a magyar oktatási intézményeknek az iskolák tatarozására. Sikerült beszerezni a Márton Áron szobor építkezési engedélyét. Bevezette azt, hogy a reggeli órákban hozzá fordulhatnak a kolozsvári magyarok. László Attila odafigyelt arra, hogy a városházán megüresedett helyekre magyar fiatalok is pályázzanak. Nem sikerült elérnie, hogy Guttman Szabolcs személyében magyar főépítésze legyen a városnak. Amióta polgármester lett Sorin Apostu, nehezebben lehet vele dolgozni. A Mátyás-szobor restaurálása február 11-én a magyar kormány átutalta a szükséges összeget. /Kiss Olivér: „Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz ez a tisztség”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2009. június 29.

A világot bejárt Cs. Szabó László jó hatvan évvel ezelőtt Párizs és Budapest elé állította példának a Szent Mihály-templommal és a Mátyás-szoborral ékes, szabályos nagy teret, Kolozsvár főterét. Amikor első osztályba vitte édesanyja Szabó Dezsőt, akkor Fadrusz János alkotása, a Mátyás-szobor még nem is állt, mégis így mondta gyermekének: „Ez a világ legszebb tere, fiacskám. Kolozsvár a világ legszebb városa. Majd, ha felnősz, rajkóm, akármerre jársz, ne felejtsd, hogy kolozsvári vagy. Itt szebben beszélik a magyar nyelvet, mint máshol. Ne hozz soha szégyent Kolozsvárra, gyermekem. ” Az életből szintén távozott magyar író, Csiki László hangjátéka, a Visszaút (Kolozsvár főtere), amely a Korunkban jelent meg (1992. 2.), már arról szólt, hogyan kell becsapni az Amerikából hazalátogató, Cluj-Napocában a maga ifjúkorának kincses Kolozsvárát kereső öreget, hogy ne érje végzetes sokk az újratalálkozáskor. A Kolozsvár helyettesítésére alakított, egy ideje Mihai Viteazult, illetve Avram Iancut idéző városi terek nem mozgatták meg igazán a román írók fantáziáját. Így aztán a kolozsvári magyarok ügye lett a Főtér sorsa – és ezzel ellentétben román nemzeti ügy a magyar büszkeség kezelése, megtörése. Gheorghe Funar mutatott erre hatásos példát. Kántor Lajos szerint nem azok szolgálják a kolozsvári magyarságot, akik minden fához ragaszkodni próbálnak, hanem akik meggyőzni próbálják a másik felet az értékőrzés európai mércéjéről. Kántor nem ért egyet azokkal, akik megkérdőjelezik a már Nagyszebenben bizonyított főépítész, Guttmann Szabolcs hitelességét. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. június (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2009. augusztus 31.

Furu Árpád Kalotaszeg népi építészete című kötete felfedezteti velünk környezetünk, világunk észrevétlen vagy részleteit. A kutatás első szakaszában, 1999-2000-ben gyűjtött adatokat már hiába keresték később, amikor 2005-ben lehetőség nyílt a folytatásra: sok házat lebontottak. A kötet felvételeiből Guttmann Szabolcs építész bemutatásával nyílt kiállítás a Bonchidai Kastélynapokon. A vándorkiállítás nagy méretű képeit legközelebb szeptemberben Budapesten állítják ki, majd tíz kalotaszegi településen. Készül Furu Árpád következő kötete Udvarhelyszékről, a szerző tervezi még a méltatlanul mellőzött Aranyosszék bemutatását. A kastélynapokon bemutatták Zamoráné Cseh Márta és Barabás Enikő A székely–magyar rovás ABC-s könyv című könyvét. /K. E. : Könyvbemutatók és kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998