udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Györffy György

1996. szeptember 7.

A római La Sapienza Egyetem és a nápolyi egyetem keleti intézete rendezi meg szept. 9-14-e között a IV. Hungarológiai Kongresszust. A szervezőbizottság elnöke, Sárközy Péter, a La Sapienza Egyetem tanszékvezető tanára tájékoztatott a hungarológiai kutatásokról, melyek Olaszországban a legjelentősebbek, ahol nyolc egyetemen van magyar tanszék. Ez nagy szó, mert nincs még egy országok, ahol két magyar tanszék van. Olaszországban a két legnagyobb központ Róma és Nápoly 30-50 hallgatóval, ezért is ez a kettő rendezi a kongresszust. Országosan 100-200 hallgató van a magyar szakon, évente 20 fő doktorál magyar irodalomból. Az egyes egyetemeken folyó hungarológiai kutatások koordinálására jött létre 1985-ben a római székhelyű Egyetemközi Hungarológiai Központ. A millecentenárium évében tíz kötet jelent meg ennek a központnak a gondozásában, amely tíz éve rendszeresen publikálja évkönyvét /Rivista di Studi Ungheresi/, amelynek tizedik száma Györffy György, Nemeskürthy István, Pásztor Lajos és más kutatók tanulmányait közli. - 1977-ben alakult meg a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, amely ötévenként rendezi a hungarológiai kongresszusokat. A mostanin első alkalommal jelen lesznek a kisebbségi magyar kutatók is. Erdélyből 70-80-an, a volt Jugoszláviából és Szlovákiából ötvenen, Kárpátaljáról is szép számmal. A magyar kultúra és a keresztényég lesz a kongresszus témája. A magyar minisztérium, az MTA és az Illyés Alapítvány hozzájárult a költségekhez, de a kiadások 99 százalékát az olasz fél állja. /Népszabadság, szept. 7./

1999. május 14.

A napokban tartotta Szinden az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ félévi hagyományos munkaértekezletét. Ez alkalommal mutatták be az Erdélyi Gyopár, az EKE kiadványának legfrissebb számát, amelyet Nagybányának szántak: Erdélyi Gyopár, március-április, 1999/2. - Nagybányai szám. Metz József nyugalmazott tanár A Gutin alatti bányavárosaink, Nagybánya és Felsőbánya az évszázadok tükrében című összefoglalója mellett ebben a számban található többek között Dudás Gyula festőművész A nagybányai festőiskola 103 éve, továbbá dr. Györffy György A radnai havasok című írása. /Deák László: Erdélyi Gyopár - nagybányai szám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./

1999. június 10.

A Szegedi Középkorász Műhely kiadványa Makk Ferenc professzor, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanára munkája: A turulmadártól a kettőskeresztig /Szeged, 1998/. Makk Ferenc 10 könyvével és több mint 200 tanulmányával a középkori magyar történelem tudósa. Ez a kötet a szerző 1979 és 1998 között megjelent 14 tanulmányát foglalja magába. A honfoglaló magyarokról kevés forrás áll rendelkezésre, de ezek száma lassan növekedett. Az írott kútfőket számba vevő első könyv 1900-ban jelent meg Pauler Gyula és Szilágyi Sándor szerkesztésében, ez 31 kútfőt tartott számon. A másodikat 1958-ban Györffy György tette közzé. A harmadik a Kristó Gyula szerkesztette sorozat kötete /A honfoglalás történetének írott forrásai, Szeged, 1995/, ez már 70 forrást tartalmaz. /Demény Lajos: A magyar államalapítás centenáriuma elé. = A Hét (Bukarest), jún. 10./

2001. február 1.

Jan. 30-án ünnepelte újraindulásának tizedik évfordulóját a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Csíky Boldizsár elnök megnyitóját követően Fülöp Géza titkár tekintette át az elmúlt tíz esztendő eseményeit. A megújhodott Kemény Zsigmond Társaság 95 összejövetelt tartott, színvonalas előadások hangzottak el az irodalom, a zene, a képzőművészet, az orvostudomány és a műszaki tudományok tárgyköréből. Az elmúlt időszakban a meghívottak között volt Benda Kálmán, Györffy György, László Gyula, Sütő András, Egyed Ákos, Benkő Samu, Kányádi Sándor és Dávid Gyula. Az esten bemutatták Kemény Zsigmond Társaság, 1991-2001 című kötetet. Ebben Trózner Lajos Visszapillantás a Kemény Zsigmond Társaság múltjára című dolgozata 1928-ig tárgyalja a KZST történetét, innen indul Dávid Gyula tanulmánya - A Kemény Zsigmond Társaság fénykora (1928-1948). Fülöp Géza A Kemény Zsigmond Társaság ötödik feltámadása cím alatt foglalja össze az utóbbi tíz esztendő eseményeit. Marosi Ildikó pedig a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság levelesládájának /dokumentumgyűjteményének/ keletkezéséről írt. /B. Dósa Barna: Kemény Zsigmond Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2004. november 26.

Megjelent Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész legújabb könyve: Székely történeti kistükör 1848-ig /Litera, Székelyudvarhely, 2004/. Meggyőződése szerint „ha bebizonyosodik egy mítoszról, hogy a valós múlttal egyeztethetetlen, még nem válik történelmünk selejt-elemévé: azáltal, hogy századokon át milliók tudatában valóságos történetként élt, nemzeti – vagy éppen regionális – lényünk kitörölhetetlen részévé vált". A szerző összefoglalta a székely eredetkérdésben megfogalmazott elméleteket. Ezek három jelentősebb csoportba sorolhatók. Egyikük a László Gyula-féle kettős honfoglalás-elmélet, amely a késő avarok utódainak tekinti a székelységet – de ezt az elméletet Hermann Gusztáv Mihály szerint a régészek és történészek túlnyomó többsége elutasítja. Második feltevés a magyar származás lehetősége, emellett törnek lándzsát Benkő Loránd, Balázs János, Bóna István és Benkő Elek. A harmadik variáció egy török eredetű, a honfoglalás előtt a magyarokhoz csatlakozott katonai segédnéptől való eredeztetés (Kristó Gyula, Györffy György, Makkai László, Fodor István és Kordé Zoltán fogalmazza meg ezt, többek között). A szerző ismertette a székely székek rendszerét, illetve a népcsoport történetét. /Sarány István: Székely történelem és mítosz. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

2007. szeptember 10.

A hét végén Szucságon Györffy György emlékére a református egyházközség, a helybéli RMDSZ, valamint a Randevú Színjátszó Kör közös rendezésében közösségi napokat tartottak, többen Magyarországról és Ausztriából is hazatértek. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának alelnöke megjegyezte: nem véletlen, hogy Györffy Györgyről nevezték el ezt a rendezvényt, mivel ő, mint tudós és akadémikus talán a legnevesebb szülötte e helynek. Kötő József, az EMKE elnöke az erdélyi magyarság jövőképéről szóló borúlátó demográfiai válsággal szemben Tamási Áron szavaival „rendes feltámadásnak” nevezte ezt, és minden ehhez hasonló közösség-összetartó rendezvényt. Györffy Györgyről Bogdándy Zsolt történész tartott előadást, majd bemutatták Antalné Szép Ildikó Szucság monográfiáját. Az előadás-sorozatot a Tarisznyás együttes zenés-dalos előadása zárta. Fellépett Randevú helyi színjátszó csoport. /Tötszegi Orsolya: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2009. augusztus 31.

Augusztus 29-30-án zajlottak a Kolozsvár melletti Szucságon a Györffy György Közösségi Napok. Az immár harmadik alkalommal megszervezett találkozót a falu híres szülöttjéről, Györffy György történészről nevezték el; a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1917-ben született Szucságon, és 2000-ben hunyt el. A Zúgóberek Kulturális Egyesület színvonalas programmal várta az érdeklődőket. Augusztus 29-én dr. Csetri Elek akadémikus Kelemen Benjaminról, a szucsági mintagazdáról tartott előadást. Az erdélyi mintagazda Wesselényi Miklós gazdatisztje és barátja volt. Megnyitották Kiss Ernő helyi képzőművész emlékkiállítását. Festményeit, szobrait és grafikáit Felházi Zsuzsanna képzőművész méltatta. A művész tanítói állást kapott Szucságon, majd iskolaigazgató lett. A kolozsvári Kalapos Jazz Band, a zenelíceumi diákokból álló együttes először lépett fel, megzenésített magyar verseket adtak elő. A Győri Rába Néptáncegyüttes szucsági, andrásházi, abaúji, rábaközi és küküllőmenti táncokat adott elő a Tarisznyás együttes közreműködésével. A közösségi napok augusztus 30-án istentisztelettel zárultak. /Jakab Judit: Közösségi napok Szucságon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998