udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Györffy István

2001. december 1.

Nov. 29-én a Kriza János Néprajzi Társaságnál A magyar népi kultúráért emlékéremmel tüntették ki a hatvanadik életévét betöltött dr. Péntek János professzort, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjét. A díjat a magyarországi Györffy István Néprajzi Egyesület adományozta a kőrösfői születésű oktatónak, kutatónak és tudósnak. Péntek Jánost leginkább az erdélyi magyarság nyelvének helyzete, gondjai foglalkoztatták. Dr. Péntek János köszönő szavaiban utalt arra a sajátos kényszerhelyzetre, amely "erdélyi polihisztorkodásra" térítette őt. A szakemberhiány miatt eddigi pályafutása során sokféle tevékenységet fel kellett vállalnia. Legfontosabb sikerének azt tartja, hogy megvalósult az 1990 májusában a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává való választásakor tett ígérete és nemsokára a kolozsvári egyetemen beindulhatott a néprajzszakos fiatalok képzése. /Ö. I. B. [Ördög I. Béla]: Emlékérmet kapott Péntek János. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2002. november 5.

Elhunyt Balassa Iván professzor. Csűry Bálint tanítványaként nyelvészeti kutatást végzett, majd 1940-41 között Szabó T. Attila mellett dolgozott. Kolozsvári évei után Sepsiszentgyörgyre, a Székely Nemzeti Múzeumba nevezték ki. 1944 őszén került Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Hat éven át a Néprajzi Múzeum főigazgatója volt. 1956-1961 között a sárospataki Rákóczi Múzeumot igazgatta. Több könyve ennek az időszaknak a terméke, így a folklorisztikában is úttörőnek számító Karcsai Mondák vagy Bodrogköz lírai monográfiája a Lápok, falvak, emberek, vagy a Földművelés a Hegyközben, amely kötet már a Mezőgazdasági Múzeumban elkezdett szolgálatának kezdetét jelezte. 1969-től a Mezőgazdasági Múzeum mb. főigazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese. A rendszerváltás hajnalán jelent meg a híres, Határainkon túli magyarok néprajza c. kézikönyve, de monográfiát írt a magyar falusi temetőkről, a kolozsvári Házsongárdi temetőről, egyik tanítómestere, Herepey János kéziratát közreadva, valamint nyelvész mintaképeiről, Csűry Bálintról, Szabó T. Attiláról. A Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. Balassa Iván nyugdíjasan is aktív volt, a Györffy István Néprajzi Egyesületnek alapító társelnöke, az erdélyi néprajzkutatók felkérésére a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke. A rendszerváltozás után megszervezte a határon túli magyar néprajzosok továbbképzését. /In memoriam Balassa Iván (1917-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2002. november 23.

A Györffy István Néprajzi Egyesület ünnepi rendezvényén köszöntötte a 80 éves kolozsvári folklórkutatót, Faragó József professzort. A budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem Folklore Tanszékének könyvtárában nov. 13-án megtartott összejövetelen Voigt Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár és Bodó Sándor, a Györffy István Néprajzi Egyesület elnöke mondott köszöntőt. Majd Dégh Linda, Gazda Klára, Csörsz Rumen István és Lanczendorfer Zsuzsa előadásai hangzottak el. Ezt követően Bodó Sándor átnyújtotta az ünnepeltnek az Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára című tanulmánygyűjteményt, valamint a Györffy István portréját ábrázoló, A magyar népi kultúra kutatásáért elnevezésű emlékplakettet, Györfi S. szobrászművész alkotását. Faragó kutatott, intézményt szervezett, sorozatot indított, előadásokat tartott, konferenciákon vett részt itthon és külföldön egyaránt. Több mint 700 tételes bibliográfiája - amelyet a Kriza János Néprajzi Társaság adott ki 1998-ban - előtt kell fejet hajtani. Faragó ma is aktív, alkotó ember. /Deáky Zita: Anyaországi elismerés Faragó József professzornak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2003. január 10.

Az 1986-ban elhunyt Mircea Eliade vallástörténész feltette a kérdést: Sámánizmus a románoknál? De la Zamolxis la Genghis-Han című művében. (Bukarest, 1980.). Válaszként kifejtette: a románságnál a sámánizmus egyetlen meghatározó eleme sem szerepel. Mircea Eliade Györffy István 1925-ben, az Etnographia XXXVI. számában megjelent tanulmányára hivatkozott, amelyben a magyar kutató a moldovai katolikus egyház 1644-1650-ben közigazgatói tisztségét is betöltő Bandinus X. Ince pápának küldött jelentését közölte. Bandinus beszámolója szerint a moldovai bűbájosokat ugyanolyan tisztelet övezte, mint az olaszországi legelmésebb, szentséges tudósokat. Bandinus leírta a táltosoknak révületből visszatérő lassú eszmélését, hogy "álmukat" jóslatként adták elő. Eliade szerint "a sámánizmus egyetlen alkotóelemét sem erősítik meg a román tartományok varázslói és "vrák"-jai, sőt az elragadtatás (eksztázis), amelyről Bandinus beszél, Románia egyetlen más vidékén sem létezik. Ezek miatt hisszük, hogy azok a bűbájosok (incantatores), amelyekkel Bandinus Moldovában találkozott, nem románok voltak, hanem csángók, a moldovai Kárpátok magyar lakossága." /Kabay Lizett: Hogyan bizonyítja Mircea Eliade a csángók magyarságát? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2003. június 3.

Máj. 28-án Budapesten a Néprajzi Múzeumban Pozsony Ferenc zabolai származású kolozsvári egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke intézményteremtő munkájáért és kutatásaiért átvette a Györffy István-díjat. A Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjáról (Györffy István néprajzkutató, 1884-1939) elnevezett jelenkori legnagyobb néprajzi kitüntetést Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke adta át, a díjazott az alkalomból a szakma jeles képviselői jelenlétében Modernizáció és identitás a moldvai csángó falvakban címmel tartott előadást. /(fekete): Közélet: Györffy István-díjat kapott Pozsony Ferenc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2004. március 24.

Annak idején a Jóbarát gyermeklap meghirdette a Varrj ruhát Zsuzsi babának népviseletvarró versenyt. A verseny lázba hozta a falvakat, iskolákat, 160 népviseletbe öltözött baba gyűlt össze. A kollekció azóta is szaporodik, főleg, hogy utána az Andris babákat is felöltöztették, újabb kiírás keretében, emlékezett Szentimrei Judit /Kolozsvár/ 83 esztendős nyugalmazott néprajzkutató, főiskolai tanár. Szentimrei Judit Budapestre ment tanulni, a Néprajzi Tanszékre. A tanszékvezető, Györffy István mondta: akit ennyire érdekel a néprajz, az menjen Finnországba. Szentimrei Judit el is ment. Délelőttönként szőtt, délután a múzeumban dolgozott. 1939-ben haza kellett jönnie. Négy gyermeke volt, amikor tanítani hívták a Képzőművészeti Főiskola textil szakára. Azután 1952-ben megalakult a Népművészeti Kutatócsoport, Szentimrei Judit velük járt Kászonban, majd Moldvában a csángóknál, Szilágyságban és a Kis-Küküllő mentén. Később Szentimrei Juditot a román kutatócsoportba hívták. Meghívták előadást tartani: 1980-ban bejárta Nyugat-Európát. /Sándor Boglárka Ágnes: "Megfutamodtam a székely festékes nyomán…" Életéről mesél Szentimrei Judit néprajzkutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2006. június 10.

Herrmann Antal /Brassó, 1851. júl. 30. – Szeged, 1926. ápr. 15./ a néprajzoktatás kezdeményezője. 1875-ben a Budapesten középiskolai tanári és levéltárnoki oklevelet, majd ugyanebben az évben egyetemi doktori címet szerzett. 1898-ban néprajz tárgykörből, a kolozsvári tudományegyetemen habilitált. 1886-tól két éven át az erdélyi letelepült és sátoros cigányság népköltészetét, szokásait és hiedelemvilágát tanulmányozta. 1887-ben a magyarországi néprajzkutatás nemzetközi elismertetése érdekében elindította és szerkesztette az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn című folyóiratot. A kiadvány rövidesen a cigánykutatók nemzetközi társaságának (Gypsy Lore Society) hivatalos folyóiratává vált, őt magát pedig e társaság főtitkárává választották. Figyelemmel kísérte a cigányságra vonatkozó intézkedéseket, a cigány gyermekek iskolába járását szorgalmazta. Cigánykutatásaira felfigyelt József Károly királyi herceg. Együtt dolgozták ki a cigány nyelvtant, amelynek német nyelvű fordítását Herrmann végezte el. Időközben, 1887-ben, felkérést kapott az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány néprajzi vonatkozású fejezeteinek szerkesztésére. 1889. január 27-én megalakult a Néprajzi Társaság, első közgyűlésükön (1889. október 27.) a társaság titkárává választották. A társaság 1890-ben elindította önálló folyóiratát az Ethnographiat, amely napjainkig a néprajzi tárgyú közlések legrangosabb fóruma maradt. Herrmann Antal részt vett a Magyar Zenetudomány, Kalotaszeg és Armenia című lapok szerkesztésében és/vagy nyomtatásában, valamint a budapesti néprajzi szervezetek megalakulása mellett a kolozsvári Erdélyrészi Kárpát-Egyesület (EKE) létrehozásában is. 1892-ben elindították az egyesület hivatalos lapját, az Erdély című honismertető folyóiratot, amely az EKE „turistai, fürdőügyi és néprajzi” értesítője lett, majd megalakították a néprajzi bizottságot, amelynek előadójává Herrmannt választották. Az EKE megalakulásakor annak alapszabályában megfogalmazta egy erdélyi néprajzi múzeum létrehozását. Az 1902 októberében rendezett ünnepség alkalmával az Erdélyi Kárpát Múzeum – amelyet értékes szakkönyvtárral gazdagított – Mátyás király szülőházában kapott helyet. A további vidéki múzeumok szervezésében Herrmann maga is tevékenyen kivette a részét, közreműködve a kalotaszegi, a szamosújvári örmény, a brassói szász, a dévai, a tordai és a dési történeti múzeumok életre hívásában. Herrmann a magyar nyelvű néprajzi képzés elindítója. Az 1897–98-as tanévben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon az általános és hazai etnográfia magántanára lett. Egyetemi előadói tevékenysége Erdély néprajzát és a néprajztudomány általános kérdéseit ölelte fel. Az ő tanítványai voltak a magyar néprajztudomány későbbi nagy egyéniségei: Visky Károly, Györffy István, Szendrey Zsigmond, Seprődi János és Biró Lajos. A pályatársai közül Vikár Béla, Jankó János és Sztripszky Hiador is látogatta előadásait. Herrmann Antal a román megszállásig 21 és fél tanévet töltött a kolozsvári egyetemen. A kényszerű távozását követően, 1921-ben a Szegeden létesített Ferenc József Tudományegyetemen folytatta oktató munkáját. A szegedi egyetemen eltöltött néhány év alatt megalapozta a néprajztudomány iránti érdeklődést, tevékenységének hatására Magyarországon elsőként (1929-ben) itt létesült néprajzi tanszék. /Czégényi Dóra: A néprajzoktatás kezdeményezője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2007. december 20.

Megjelent a kolozsvári Erdélyi Gazda 2007. december–2008. januári összevont száma. Advent van, gyönyörű címmel vezércikket Sebestyén Katalin főszerkesztő írt. A biotermék kiállításáról dr. T. Veress Éva számolt be. Dr. Márkus István talajszerkezet-javító és -kímélő művelésről közölt. A 97 éves korában elhunyt Veress István professzortól dr. Csávossy György és Györffy István, valamint szerető lánya, Éva búcsúzott. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2009. március 3.

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén nemrégiben megvédett négy doktori disszertáció kötetben kiadott változatát mutatták be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Ozsváth Imola, Szabó Árpád Töhötöm, Tötszegi Tekla és Barabás László könyvét neves néprajzkutatók ismertették. Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója szerint kultúrtörténelmet alkotott az a négy szerző a kiadónál megjelent köteteivel. –Elsőként Keszeg Vilmos mutatta be az Ozsváth Imola által sajtó alá rendezett Lámpások voltunk című kötetet. – Ambrus Judit és Vajda András könyvei után ez a harmadik kiadványa a mindennapi élet vizsgálatához hozzájáruló Emberek és kontextusok sorozatnak. Három személy életét előtérbe állítva Ozsváth Imola arra kereste a választ, milyen volt a falusi tanítók élete. Szabó Árpád Töhötöm Kooperáló közösségek című kötete a szerzőnek a magyarlónai juhtartó gazdaságról írt államvizsga-dolgozatának kibővített változata. Tötszegi Tekla A mérai viselet változása a 20. században című kötete freskószerű képet mutat a Kolozsvártól 14 km-re fekvő falucskáról, az ottani gazdasági és társadalmi viszonyokról. Barabás László Akiket fog a figura című műve, a farsangi szokásokat vizsgáló és értelmező könyv átgondolt terepkutatáson alapszik. A rendezvényen jelen volt T. Bereczki Ibolya, a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára is, aki közölte, idén Keszeg Vilmos kapja a Magyar Néprajzi Társaság által 1970-ben alapított, a nagy magyar néprajztudós, Györffy István nevével fémjelzett emlékérmet. /Mindenki számára hasznos kötetek bemutatója a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998