udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Györfi Erzsébet

2001. október 26.

A ma Svédországban élő és tevékenykedő Barozda együttes 1976 őszén Erdélyben, Csíkszeredában alakult meg. Bokor Imre (hegedű, ének), Györfi Erzsébet (ének), Pávai István (kontra, ének) és Simó József (bőgő, ének, pengetős és fúvós hangszerek) alapító tagok, az erdélyi táncházmuzsikálás úttörői, a székelyföldi táncházmozgalom kezdeményezői és vezetőegyéniségei voltak. A táncházakban való muzsikálás mellett változatos koncert-tevékenységük biztosít kiemelkedő helyet az erdélyi kultúréletben. A magyar nyelvű rádió és televízió gyakori vendégei, a Kaláka és Táncháztalálkozó népszerű műsorok állandó résztvevői. 1980-ban megjelent első hanglemezük, a Barozda, majd ezt egy néhány, más zenekarral közösen készített lemez követte. Közben gyűjtötték Erdély tájegységeinek zenéjét. Bejárták Erdély kisebb és nagyobb városait. Régizenével is foglalkoztak, a csíkszeredai, immár hagyományossá vált Régizene Fesztivál állandó és nagysikerű résztvevői voltak. Legtermékenyebb éveik: 1982-1986. Közben a Barozda túllépve a kisegyüttes kereteit, egyre inkább mozgalom, kulturális részvénytársaság jelleget öltött. Eljutottak Magyarországra is. A Securitate felfigyelt rájuk, 1985-86-ban sorozatos zaklatások követték egymást. Műsoraikat betiltották. Ezután Simó József, Bokor Imre és Toró Lajos egymás után távoztak az országból, hogy Svédországban találkozzanak újra. Néhány év alatt már ismertek lettek a svédországi szakmai körökben, műsoraikkal bejárták széltében-hosszában az országot, lemezen és iskolaturnékon népszerűsítették a magyar táncházmuzsikát. A jászberényi táncháztábor gyakori vendégei. 1997-ben a kolozsvári táncháztalálkozón gyűlt össze a csapat. A Barozda ma Svédország szakma és közönség által egyaránt nyilvántartott és kedvelt nemzetiségi népzeneegyüttese. /Simó József: Egy kis Barozda-történet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

2007. december 27.

A Csíkszeredai Egyesület a Nagycsaládokért (CSEN) idén negyedik alkalommal tartotta meg a nagycsaládos karácsonyi ünnepséget, amelynek keretében az egyesület harmadik születésnapját is megülték. – Tagjai vagyunk az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének, valamint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének – mondta Dánél Sándor, a CSEN elnöke a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében szentmisével kezdődött ünnepségen. A Corvina Könyvesház jóvoltából felajánlott könyvutalványokat a Xantus Géza képzőművész koordinálta rajzpályázat nyertesei vehették át, de a többi gyereknek is tartogatott ajándékcsomagokat az egyesület. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosainak műsorszáma, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes előadásában felcsendült dalok alatt fegyelmezetten ültek a több testvérrel együtt nevelkedő legkisebbek is, majd a családok színpadi játékába ők is bekapcsolódtak. /Antal Ildikó: Nagycsaládos ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./

2009. december 24.

A karácsonytól újévig terjedő ünnepkör népszokásaihoz kötődő mondókákat, énekeket, jókívánságokat – hangzóanyaggal ellátott – kötetbe gyűjtötte Ádám Katalin. A Csíkszereda Kiadóhivatal gondozásában napvilágot látott kiadvány és CD nem véletlenül kapta a Szállásikra adja az Isten! címet. Ez a jókívánság ugyanis a moldvai csángók szentes énekeihez hasonlóan nyomatékosítva kér áldást a hallgatóra, illetve a kötet olvasójára. Az archaikus népi imádságokat, karácsonyi énekeket, a kénosi regölést, az újévi énekeket, az aprószentekelő versikéket, névnapköszöntőket és a Cantionale Catholicum egy énekét a Gyermekek Háza Serketánc csoportja és a Borsika Együttes szólistái, valamint Györfi Erzsébet népdalénekes közreműködésével rögzítették. /Ajándék a fa alá. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2009. december 28.

„Édes Hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e’ kis múnkámmal adni, hogy akadály-nélkül dicsirhessék az Istent: Mert ha lelki hasznát az éneklésnek meg-tekíntyük, felette nagy buzgóságra, és lelki áhítatosságra indittya Embert, a’szép Nótára formált Istenes ének-szónak hallása, azért szokták közpéldában mondani: Qui cantat, bis orat; a’ki énekel két annyit cselekszik, mint-ha imátkoznék, mert a’Templom-béli szép éneklés által, mások-is áhítatosságra gerjedeznek, és örömöst halgattyák az Istennek dicsiretit, nagyobb kívánsággal-is igyekeznek öszvegyülni az Isten igéje halgatására” – ezekkel a szavakkal indította útjára Kájoni János 1676-ban Cantionale Catholicum című munkáját. A 17. században megfogalmazott gondolatok azóta is érvényesek. Györfi Erzsébetnek és Elekes Emőkének a Cantionale Catholicumból összeállított előadása a csíksomlyói kegytemplomban a karácsonyi éjféli szentmise előtt, másnap a Segítő Mária Gimnázium dísztermében ilyen ajándékot jelentett. /Takács Éva: Cantionale Catholicum. Ajándékba éneket, muzsikát. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998