udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 111 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-111
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: György Ervin

2004. szeptember 29.

Szept. 28-án, a Kovászna megyei tanács ülésén tárgyaltak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazási kezdeményezéséről. Az ülésen ugyanakkor megjelent Ferencz Csaba és Tulit Attila, az SZNT két alelnöke is.  Demeter János tanácselnök az általa és György Ervin RMDSZ-frakcióvezető által jegyzett állásfoglalást olvasta fel. Eszerint ,,a frakció tagjai elkötelezett hívei Székelyföld autonómiájának, ennek érdekében készek meghozni minden olyan döntést, amely Székelyföld ügyét előreviszi, de a mostani törvényes keret nem teszi lehetővé a megyei és a helyi tanácsoknak ilyen jellegű határozat meghozatalát”. Ezért törvénymódosításra van szükség, hogy ,,a helyi ügyekről helyi szinten, a regionális ügyekről regionális szinten döntsenek”. Ezért kérik fel a megye RMDSZ-es képviselőit és szenátorait, hogy ,,mielőbb terjesszenek be módosító indítványt a referendumtörvény megváltoztatása érdekében”. A döntés után az SZNT képviselői kifejtették: a döntés salamoni, a népszavazás kiírásának eddig is tapasztalható elodázásáról van szó. A jelenlegi törvény ugyanis az illető megye közigazgatási határainak módosításáról szóló népszavazás megszervezését a megyei tanács hatáskörébe utalja, ilyen értelemben tehát még törvénymódosításra sincs szükség. /Törvénymódosítást javasolnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2004. december 29.

Magyar prefektusa lesz Kovászna megyének, az erre vonatkozó egyezményt az RMDSZ tárgyalóküldöttsége és a DA szövetség már aláírta. A funkciót minden bizonnyal György Ervin, az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalmának alelnöke kapja. Az 1989-es fordulat óta másfél év kivételével kizárólag román prefektusa volt Háromszéknek. 1990-ben öt hónapig Orbán Árpád volt ideiglenesen a megye első embere (a prefektusi funkció akkoriban még nem létezett). Az 1990. májusi választások után Fodor Ferenc közgazdász töltötte be ezt a tisztséget, de az 1991. őszi bányászjárás után, mikor megbukott a Roman-kormány, s megerősödtek a nacionalista neokommunisták, Fodor Ferenc mellé azonos hatalommal és feladatkörrel felruházott román prefektust neveztek ki, Ioan Dan Teleát. A két székely megye (Kovászna és Hargita) kétfejű prefektúrájának tiszavirág-életű időszaka Iliescu pártjának 1992. májusi győzelméig tartott. 1996-ban Adrian Vlad-Casuneant iktatták be a megye kormánymegbízotti funkciójába, aki nyíltan vállalta a nacionalizmust. Hatalma 1996-ig, a konvenció választási győzelméig tartott, mikor a Demokrata Párt jelöltje, Gheorghe Tatu került a prefektusi székbe. Mértéktartóbb, kiegyensúlyozottabb vezető volt. 2000-ben, Iliescu pártjának újabb győzelme után Horia Grama lett a prefektus, aki Adrian Vlad-Casunean bizalmi embere, bábja volt. Ténykedését botrányok sorozata kísérte, akadályozta a települések fejlődését. /(s.):   György Ervin lesz a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2005. január 8.

Négy megyében ad magyar prefektust, nyolcban pedig az alprefektusi tisztségre is számíthat a romániai magyar érdekvédelmi szövetség. A kormány január 7-i ülésén született döntés szerint Kovászna, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó Szörény megyében szerezte meg az RMDSZ a vezető beosztásokat. Kovászna megyében a prefektusi tisztséget György Ervin, a helyi kábelszolgáltató vállalat igazgatója fogja betölteni. A 43 éves politikus az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom platformjának az alelnöke, Kolozsváron végzett geológia szakon. Borbély László, a közmunkálatokért és területrendezési ügyekért felelős miniszter az új kinevezésekkel kapcsolatban elmondta: a mostani négy prefektusi és nyolc alprefektusi hely megszerzése arról tanúskodik, hogy az RMDSZ az 1996-os első kormányszerep-vállalásához képest megerősödött. Akkor még csak két prefektusa és öt alprefektusa volt a szervezetnek, a mostani négy prefektussal és nyolc alprefektussal viszont a magyarok lakta romániai területeknek több mint nyolcvan százalékát lefedik. Máramaros megyében az eddig parlamenti képviselőként dolgozó Böndi Gyöngyike lett a prefektus, Beszterce-Naszód megyében pedig az RMDSZ megyei szervezete elnökét, Szilágyi Jánost nevezték ki ebbe a tisztségbe. A szövetség a krassó-szörényi prefektusi tisztséget is megkapta, még nem lehet tudni, hogy kit neveznek ki. /Négy prefektust és nyolc alprefektust ad az RMDSZ. Kovászna megyében heves tiltakozást váltott ki magyar vezető kinevezése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2005. január 10.

György Ervin, Kovászna megye új prefektusa azt nyilatkozta, hogy a román pártok körében a magyar prefektus kinevezése nyomán keletkezett feszültségek nem léteznek a lakosság körében. (Mediafax) /György Ervin: A feszültség mesterségesen keltett, a lakosság körében nem létezik. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

2005. január 10.

Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2005. január 14.

A tagtoborzásra, szervezetépítésre törekszenek az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ háromszéki szervezetei, az országos vezetőváltást egyelőre nem fogják javasolni a Székelyudvarhelyen megtartandó bővített elnökségi ülésen – nyilatkozta Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Az RMDSZ területi elnöke elutasító állásfoglalására (az autonómia-népszavazásról lett volna szó) válaszként fontolóra veszik az újabb párbeszédre hívást, illetve az utcai tüntetések szervezését. Az MPSZ üdvözli a magyar prefektus kinevezését, és reméli, György Ervin nagyvonalúbb lesz a területi elnöknél, nem zárkózik el a kapcsolatfelvételtől autonómiaügyben. A Trianon film kapcsán beindult retorzióban az információhoz való jog korlátozását látja a szervezet, az MPSZ elítéli a cenzúra újbóli bevezetését. /(b. kovács): Székelyföldi regionális pártot alapítana az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2005. január 28.

Két hete foglalta el a prefektusi széket György Ervin. Kovászna megyei prefektusa elmondta, hogy akadnak belső torzsalkodások. Nehezebb viszont a mentalitásváltás. Az alkalmazottaknak mostanáig teljesen más elvek, szempontok szerint kellett dolgozniuk, ezért arra kérte őket, felejtsék el az eddigi stílust. A jövőben a prefektúra jogi osztályának vezetője havonta tart felkészítőt a polgármesteri hivatalok jegyzőinek. György Ervin ígérte, nem lesz politikai nyomásgyakorlás. Nem fogja akadályozni a kistérségi társulások megalakulását. /Farkas Réka: „Nem próbálnak irányítani”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2005. február 4.

György Ervin, Kovászna megye új prefektusa a pártpolitikusok közül elsőként ült tárgyalóasztalhoz a Magyar Polgári Szövetség országos és helyi vezetőivel, Gazda Zoltánnal, Tulit Attilával és Sántha Imrével. Az MPSZ több ízben kezdeményezett már beszélgetést az RMDSZ háromszéki vezetőivel, szükségét érezték az autonómia-népszavazás körüli ellentmondások tisztázásának. Nemrég Albert Álmos elutasította az egyeztetést, kifejtette: nincs, amiről tárgyalnia a román párt (Népi Akció) képviselőivel, az RMDSZ harcol a székelyföldi autonómiáért, de nem az MPSZ és SZNT által elképzelt módon. /Farkas Réka: Bíznak a folytatásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2005. február 18.

Hamarosan fogható lesz a Hír Tévé Sepsiszentgyörgyön – közölte György Ervin, a kábeltévés társaság megyeszékhelyi ügyvezető igazgatójából lett prefektus. /(sz.): Lesz Hír Tévé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. március 12.

Horia Grama előző prefektushoz hasonlóan György Ervin RMDSZ-es kormánybiztos is törvénytelennek tartja az autonó­mia-­re­ferendumok megszervezését. Úgy döntött, ha a vargyasi helyi tanács nem vonja vissza vonatkozó határozatát, akkor azt a közigazgatási bíróságon támadják meg. Vargyason két héttel ezelőtt döntött a helyi tanács arról, hogy április 10-én referendumot tartanak azzal a kérdéssel: akarja-e, hogy a Székelyföld mint autonóm közigazgatási egység szerves törvény által létrejöjjön, és akarja-e, hogy Vargyas község ennek szerves része legyen? Horia Grama prefektus tavaly ősszel közigazgatási bíróságon támadta meg az illyefalviak hasonló határozatát. A per azóta is folyik, több­­szöri halasztás után március 17-én tárgyalják a sepsiszentgyörgyi bíróságon. /Farkas Réka: György Ervin Grama nyomdokain. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

2005. március 17.

A Székely Nemzeti Tanács bírálta György Ervin Kovászna megyei prefektus döntését azzal kapcsolatban, a kormánybiztosi hivatal kérni fogja a vargyasi önkormányzattól a népszavazás kiírásáról szóló határozat visszavonását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint ezzel a döntéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy csak a nyilatkozatok szintjén akar autonómiát. /Autonómiavita. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2005. április 5.

Nyolc Kovászna megyei román alapítvány és civil szervezet arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy váltsa le György Ervin prefektust, aki ,,ahelyett, hogy Kovászna megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgáló projekteket és az etnikumok együttélését normalizáló intézkedéseket kezdeményezne, az etnikai alapú területi autonómia létrehozását célzó lépéseket valósít meg”. E lépések szerintük a megyei közterület-névadó bizottság tagjainak cseréje, a sepsiszentgyörgyi utcanév-változtatási kezdeményezés felkarolása és a mikrorégiós szervezkedés bátorítása. /A prefektus leváltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2005. április 14.

Székelyföld nem Románia? Gödrökkel Európába! Útadót fizetünk, nem gödöradót! Székelyföld – gödrök földje! – ezek a feliratok ékesítették az autós tüntetéshez csatlakozó gépkocsikat április 13-án Sepsiszentgyörgyön. A tüntetők tiltakozó levelét Gazda Zoltán adta át György Ervin prefektusnak, aki ígérete szerint azt továbbítja a szaktárcákhoz és a miniszterelnökhöz. A városházán senki sem fogadta a tüntetőket. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a rendőrség és a csendőrség csak ötven gépkocsinak engedélyezte a sepsiszentgyörgyi felvonulást, és nem hagyták jóvá a város körbejárását sem. /Farkas Réka: Tüntetés a székelyföldi utakért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2005. április 20.

Nem vonják vissza a tavalyi Pro Urbe díjakat, és megfellebbezik a törvényszék határozatát – jelentette ki Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A háromszéki prefektúra tavaly diszkriminatívnak minősítette a díjazottak kiválasztásának módját, és megtámadta az erre vonatkozó tanácshatározatot. A Kovászna Megyei Törvényszék a napokban tárgyalta az ügyet, elfogadta a prefektúra érvelését, és arra kötelezte a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza határozatát és a díjakat. Tavaly ugyanis három magyar nemzetiségű személyiség kapta meg a díjat, a román tanácstagok által javasolt személy díjazását pedig a testület visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a jelölési feltételeket. György Ervin Kovászna megyei prefektus a Krónikának elmondta, az előző prefektus „örökségét” kötelezően folytatnia kell, így nincs törvényes lehetősége arra, hogy a folyamatban levő bírósági pereket visszavonja. Az április 20-i tanácsülésen idei Pro Urbe Díjra javasolták László Károly színészt, Dali Sándor újságírót, Fekete Gábor testnevelő tanárt és Alexandru Zaharia tartalékos alezredest. Kónya Ádám és Rodica Pirvan tanácstag az idei díjazottak számának növelését kérve javasolt újabb két díjazottat. Kónya Király Károlyt, Rodica Pirvan pedig Stella Buda volt iskolaigazgatót – aki tavaly a Lósy Schmidt Ede-emléktábla elhelyezésekor magyarellenes jelszavak skandálására uszította az iskola diákjait. Ez felháborította a magyar tanácstagokat, akik végül leszavazták a díjazottak számának emelését. A PSD-s tanácsos önkényeskedéssel vádolta a testület magyar tagjait, és azt is felrótta nekik, hogy mindig beindul az RMDSZ szavazógépezete, amikor a román tanácstagok javaslatait kell leszavazni. /Bíró Blanka: Pro Urbe díjak: idén is megkülönböztetés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. április 27.

Birtalan József jelenleg egyike azon székelyudvarhelyinek, aki fontos tisztséget tölt be az RMDSZ kormányzati csapatában. 1995-ben lett az RMDSZ gazdasági igazgatója, majd a gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnök. 1998 elején államtitkár lett a távközlési minisztériumban. Volt államtitkár a szállítási minisztériumban is, majd a kis- és közepes vállalkozások ügynökségének helyettes vezetőjeként tevékenykedett. 2000-től 2005 elejéig a köztisztviselők ügynökségének elnökhelyettese volt, a kormányváltás után átvette ezen a helyen az elnöki tisztséget, államtitkári rangban. Vannak udvarhelyiek a vezetésben, szenátusi frakcióvezetője /Verestóy Attila/ is van, megyei tanácselnöke is. Háromszéken György Ervin prefektus, aki Székelyudvarhelyen végezte az iskolát, s ő maga lövétei. A Birtalan által vezetetett ügynökség elsősorban a köztisztségek menedzsmentjével, meghatározásával, másfelől a tisztségviselők mint személyek szakmai és fizetési rendszerével, karrierjükkel, előmenetelükkel foglalkozik, megszervezi a versenyvizsgákat. Birtalant foglalkoztatja a magyarság megfelelő és arányos jelenléte a közigazgatás minden szintjén, s ehhez a kinevezések az ő ügynökségén keresztül történnek. Az arányos jelenlétet a megyei RMDSZ-szervezetekkel közösen fogják megvalósítani. /Rédai Attila: Nem dicsőség az udvarhelyi közéletben részt venni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 27./

2005. május 18.

A bíróság György Ervin Háromszék megyei kormánymegbízottnak adott igazat, s törvénytelennek mondta ki a vargyasi tanács népszavazási határozatát. Az önkormányzat fellebbezni fog, jelezte Ilkei Ferenc polgármester. A vargyasi tanács határozata szerint a község polgárainak arra a kérdésre kellett volna válaszolniuk: akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm közigazgatási egységgé váljék, és Var­gyas község ehhez tartozzék. A polgármester elmondta, a határozatot először formai okokra hivatkozva akarták megsemmisíteni, majd miután ren­delkezésükre bocsátották a kívánt iratokat, a hatályban lévő román törvényekre, az Európai Unió szellemére hivatkozva ,,szó szerint lehordtak a sárga földig – voltunk nacionalisták, szepa­ra­tisták, sőt, sztálinisták is –, majd számunkra kedvezőtlen döntést hoztak.” Ilkei hozzátette, esélyük sem volt, hogy szóhoz jussanak. Az önkormányzat fellebbezésre készül, védelmét Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd fogja ellátni. /(hecser): Vargyas vesztett, de fellebbezni készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2005. május 26.

Hét román fiatalt azonosított a Kovászna megyei rendőrség az elmúlt napok sepsiszentgyörgyi magyarveréseinek elkövetőiként – közölte György Ervin prefektus, aki határozott fellépést kért Constantin Scurtu megyei rendőrparancsnoktól. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi elnöke figyelemmel kísérte az ügyet, de megvárja a hivatalos jelentést, tudni akarja, kik a tettesek, és kapcsolatba hozhatók-e a Lósy-Schmidt Ede-emléktáblaállításkor szervezett tavalyi magyarellenes tüntetéssel. Az esetek sokasága és hasonlósága nem teszi kétségessé: a román fiatalok szervezetten és magyarságuk miatt bántalmazták a 15–18 éves diákokat. /Farkas Réka: Azonosították a magyarverőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Constantin Scurtu sepsiszentgyörgyi rendőrparancsnok bandák közötti harcra gyanakszik, szerinte nem áll etnikai konfliktus a bántalmazások hátterében. A szülők elmondása szerint a gyermekeket megkérdezték, hogy milyen nyelven beszélnek Romániában, és amikor magyarul válaszoltak, sértegették és bántalmazták őket. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta, a napokban beszélgetést kezdeményez a diákokkal, a szülőkkel, valamint a helyi hatóságok, az iskolák, a tanfelügyelőség és a rendőrség képviselőivel, hogy még csírájában elfojtsák az etnikai konfliktus lehetőségét. /Bíró Blanka: Magyar diákokat vertek a román iskolások. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2005. június 13.

A román tannyelvű osztályokban is tanítani kellene a magyarok történelmét – véli Tóth-Birtan Csaba, sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök. Szerinte a nézeteltérések megszűnnének, ha a két nemzet tagjai többet megtudnának egymásról. Elmondta, elégtétel számára, hogy ezt a tervet György Ervin, Kovászna megye prefektusa is felvetette, és támogatja. Könnyebben megvalósítható, hogy a tanárok fakultatív órákon tanítanák a tárgyat azoknak a román diákoknak, akiket érdekel. /Bíró Blanka: Tanuljanak a románok magyar történelmet? = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

2005. június 17.

Adrian Casunean-Vlad volt prefektus kifejtette, nem hiszi, hogy leváltanák György Ervin jelenlegi háromszéki prefektust, ha nem óvja meg a készülő mikrorégiós társulás jogi személyiséggé válását, merthogy ,,ennél nagyobb törvénytelenséget is elnéznének neki”. Casunean, ,,román nevű, magyar identitású” személyeknek nevezte Gabriel Andreescut és Smaranda Enachet, előbbit minapi cikkéért, melyben elítélően írt arról, ahogy a román állam anyagi javakkal, ingatlanokkal halmozza el a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökséget, mely Andreescu szerint az ún. román civil szervezetekkel együtt csak azért ,,csap akkora zajt”, hogy újabb javakhoz jusson, miközben ,,megfertőzi” e megyék közéletét. /(b. kovács): Casunean nem tágít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

2005. június 21.

Nem tudták megnevezni az elkövetett törvénytelenséget, ezért csak a kisrégiós társulások ,,túl általános” szabályait kifogásolták a liberális-demokrata pártszövetség Háromszék megyei vezetői, akik szerint egy ilyen szövetkezésből etnikai alapú autonómia is lehet, az pedig elfogadhatatlan. Az Illyefalvát, Kököst, Uzont és Rétyet magában foglaló, nemrég létrejött kisrégiós összefogás kapcsán született nyilatkozatok mulasztás bűnében elmarasztalták György Ervin prefektust is, amiért nem támadta meg a vonatkozó határozatot. ,,Valószínűleg, léteznek még támadási lehetőségek, és meg fogjuk azokat találni” – ígérte Gheorghe Baciu megyei DP-elnök. /(demeter): Veszélyt hordoz a kisrégió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2005. június 25.

Kilenc, magát többnyire kulturálisnak nevező háromszéki román civil szervezet sajtóközleményben tiltakozott az ellen, hogy György Ervin prefektus nem támadta meg a közigazgatási bíróságon az első háromszéki kistérségi társulás megvalósítására vonatkozó önkormányzati határozatot. Felhívással fordultak valamennyi felelős politikai és polgári tényezőhöz, hogy közösen kezdeményezzék a prefektus leváltását. /Kérik György Ervin leváltását. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2005. július 30.

Tovább romlott a helyzet a legutóbbi kőröspataki tanácsülés óta, pedig akkor György Ervin prefektus közvetítésére békülést ígértek a felek. Silviu Ioachim polgármester vonakodva ugyan, de arról nyilatkozott, eláll a nyolc RMDSZ-es, egykori és jelenlegi tanácstag ellen indított pertől. A polgármester fia, Ioachim Ede az elmúlt hetekben helyi kiskirályként igyekszik bosszút állni vagy legalább megkeseríteni apja ,,ellenségeinek” életét. Gyalázkodik, több ízben kijelentette, aki elégedetlen, elmehet a faluból, itt ugyanis az apja és ő az úr. Az érintettek feljelentést tettek a rendőrségen és a prefektúrán. Állítólag vizsgálják az ügyet, a prefektúra tehetetlen. /Farkas Réka: Ki a kakas a szemétdombon? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

2005. szeptember 24.

György Ervin Kovászna megyei prefektus Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter támogatását kéri a visszaszolgáltatásra váró erdőkben folyó illegális favágások megállításához. “Tájékoztatjuk, hogy Kovászna megyei települések polgármesterei jelezték: illegális favágás és erdőkitermelés folyik olyan területeken, amelyeket a 247/2005-ös törvény alapján visszaszolgáltatnak”, áll átiratában. Kiss József, Zágon község polgármestere azt nyilatkozta, hogy a Zágon-Papolc medencében a visszaszolgáltatásra váró erdők 40 százalékát kivágták. A zágoni polgármester azt is elmondta, hogy az erdőirtás másfél hónappal ezelőtt kezdődött, amikor megjelent az új visszaszolgáltatási törvény. Hozzátette: nem csupán a magáncégek vágják az erdőt, hanem a Kovászna Megyei Erdőgazdálkodási Hivatal dolgozói is. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2005. szeptember 28.

Jogerős ítéletben utasította el a Brassói Táblabíróság a háromszéki Vargyas község tanácsnak azt a határozatát, melyben helyi népszavazás kiírásáról döntöttek. A vargyasi képviselők a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívása nyomán azt szerették volna megkérdezni a község lakóitól: akarják-e, hogy a parlament törvényt alkosson Székelyföld területi autonómiájáról, és szeretnék-e, hogy településük az autonómiához tartozzék. Kincses Előd, a vargyasiak ügyvédje elmondta, a községi határozat elleni érveket György Ervin Kovászna megyei prefektus aláírásával írásban nyújtották be a prefektúra illetékesei. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatási alelnöke közölte, kilenc székelyföldi település önkormányzata döntött a népszavazás kiírásáról, valamennyi határozatot bíróságon támadott meg az illetékes prefektus. Az eddigi pereskedések során egyetlen olyan (akár nem jogerős) ítélet sem született, mely helybenhagyta volna az önkormányzati határozatot. /G. Á.: Nem lehet népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2005. október 6.

Nem Háromszék megye címerét, hanem a megyei tanács három évvel ezelőtt bejegyzett szimbólumát tették ki az önkormányzat épületére – szögezte le Demeter János tanácselnök a kirobbant országos botrány kapcsán. Az új címer október 4-én jelent meg az épületen, és mivel a kihelyezett szimbólum csak árnyalatokban különbözik a megye címerétől, többen azt hitték, hogy utóbbi került fel a végleges engedélyek kibocsátása előtt. A megye címerét augusztus elsején fogadta el a megyei tanács, jóváhagyta a Megyei Heraldikai Bizottság, jelenleg az Országos Heraldikai Bizottság asztalán várja az engedélyezést. A román közösség képviselői több ízben tiltakoztak a címerterv ellen, kifogásolták, hogy ez megegyezik a régió XVII. század óta használt címerével, és hogy hiányoznak belőle a románság szimbólumai. Mindenki György Ervinen, Kovászna megye prefektusán kérte számon, mit tesz a törvényesség védelmében. ,,Ha törvénytelenség történt, kénytelen leszek kérni a leszerelését annak ellenére, hogy személyesen nincs kifogásom ellene” – hangsúlyozta. /Farkas Réka: Botrányt kavart az új tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2005. október 11.

Rohammunkában vágják a fát a visszaszolgáltatásra váró erdőkből. Több háromszéki településről érkezett panasz erről a Kovászna megyei prefektus hivatalába. A panaszosok Zágonból, Csernátonból, Bükszádról, és Kálnokról érkeztek, de a jelenség túlnyúlik a megye határain. Egy férfi arra emlékszik, hogy öt évvel ezelőtt is ugyanígy történt. Az akkor kiadott törvény alapján visszakért erdőkből is vágták a fát, amíg megtörtént az átadás. Kiss József zágoni polgármester elmondta, községében több mint négyezer hektár erdőt kérnek vissza a közbirtokosságok és a magánszemélyek, és ennek 30–40 százalékát már kivágatta az állami erdészet. Kiss József attól tart, az emberek csak legelőt, üres telket kapnak vissza az erdő helyett. György Ervin prefektus elmondta, írásban kérte a mezőgazdasági minisztériumot, vizsgálják ki a panaszokat, és állítsák le a nagymértékű fakitermelést. A szaktárca ellenőrző csoportja azonban helyszíni szemle után azt állapította meg, hogy törvényes a fadöntési kampány. Valentin Ionascu, a Kovászna megyei erdészet igazgatója kijelentette, egyetlen fát sem vágtak ki törvénytelenül. Szerinte nincs olyan törvény, hogy a visszaszolgáltatásra váró erdőkben le lehet állítani a kitermelést. Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-képviselő nem bízik a kárpótlás kifizetésében. A politikus elmagyarázta, a jogszabály szerint az erdészet csak a restitúciós bizottság jóváhagyása és a tényleges birtokba helyezés közötti időszakban végzett kitermelésből származó jövedelmet köteles kifizetni a tulajdonosnak. „Én még egyetlen kifizetésről sem tudok” – jelentette ki. /B. D. T.: Törvényes rablógazdálkodás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Háromszéken az elmúlt időszakban nem az állami erdészet erdőtarolását, hanem elsősorban a magántulajdonban levő fűrésztelepek működését vizsgálták meg. Az ellenőrzési kampányt a miniszterelnök rendelte el, miután a környezetvédelmi szakértők megállapították: az elmúlt hónapok áradása részben a mértéktelen erdőirtások miatt következett be. A hatóságok több mint kétszáz Kovászna megyei fafeldolgozót ellenőriztek, némelyiket többször is. 137 esetben szabtak ki büntetést szabálysértésért, melynek összértéke eléri a 120 ezer erős lejt (1,2 milliárd régi lej). /Bíró Blanka: A fafeldolgozókra összpontosítottak az ellenőrök. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2005. október 21.

Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2005. december 22.

Amint a Hivatalos Közlönyben megjelenik az Esztelnek önállósulását kimondó törvény, György Ervin kormánymegbízott kinevezi az új község ideiglenes vezetőségét. Kézdiszentkeresztnek Bélafalvával együtt 1800, az új községnek, Kézdiesztelneknek Kurtapatakkal együtt 1149 lakosa lesz. A jövő év elején húzzák majd meg a két község közigazgatási határát. /(Iochom): Az új község új vezetői. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2005. december 23.

A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki vezetősége sajtótájékoztatón kifogásolta György Ervin prefektus munkáját, és élesen bírálta a megyei tanács tevékenységét. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint “noha a prefektúra élére magyar prefektust neveztek ki az RMDSZ javaslatára, (...) bebizonyosodott, hogy a magyarok köréből kinevezett kormánybiztos nem dolgozik jobban” – mondta. Gazda szerint György Ervin prefektus szélsőséges elődjéhez hasonlóan ugyanazokat az önkormányzati határozatokat támadta, például az autonómiáról szóló népszavazással kapcsolatos, illetve a sepsiszentgyörgyi 1918. December 1. sugárút egy részének Petőfi Sándorról való elnevezésével kapcsolatos határozatokat. A sepsiszéki MPSZ elnöke bírálta a megyei tanácsot a térség fejlesztése területén végzett tevékenysége miatt. A megyei utak katasztrofális állapotban vannak, a megyében nem történt külföldi befektetés, és életképes tervezetek sem születtek. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-111




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998