udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gy. Németh Erzsébet

2002. október 18.

Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttsége Magyarországon tárgyalt olyan intézmények képviselőivel, amelyek hatáskörébe tartoznak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Borboly Csaba titkár, Benedek Csaba elnökségi tag és Krézsek Vilhelm csíkszeredai városi tanácsos, az RMDSZ-t Porcsalmi Bálint, az Ügyvezető Elnökség ifjúsági előadója képviselte. Okt. 15-én a MIÉRT képviselői találkoztak Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselővel, a Magyar Szocialista Párt budapesti főpolgármester-jelöltjével, majd okt. 16-án tárgyalásokat folytattak a Metszéspont iroda és a Mobilitás munkatársaival. Ezt követően a MIÉRT küldöttségét Zilahi László, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának vezetője fogadta. Okt. 17-én az MSZP országos kampányzáró rendezvénye alkalmával a MIÉRT képviselőinek alkalma volt Medgyessy Péter miniszterelnökkel is beszélgetni. /A MIÉRT küldöttsége Magyarországon folytat tárgyalásokat. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 18., 2309. sz./

2002. október 22.

Minden eddiginél nagyobb, 51,06 százalékos részvételi arány mellett a kormánypártok előretörését hozta az okt. 20-i magyarországi önkormányzati választás. A fővárosban Demszky Gábor, az SZDSZ főpolgármester-jelöltje a szavazatok csaknem 47 százalékát szerezte meg. Schmitt Pál, a parlamenti ellenzék által támogatott független jelölt a voksok mintegy 36 százalékát, Gy. Németh Erzsébet (MSZP) pedig 13 százalékát szerezte meg. A Fővárosi Közgyűlésben az MSZP az 1998-as eredményhez képest 4 mandátummal többhöz jutott. A szocialisták 24, a Fidesz-MDF-MKDSZ 21, az SZDSZ 16, a MIÉP pedig 5 helyet szerzett. A budapesti kerületekben az MSZP és az SZDSZ 17 polgármestert ad. Míg négy évvel ezelőtt csaknem az összes megye az akkor kormányon lévő Fidesz, illetve szövetségesei irányítása alá került, most a 19 megye közül 16-ban az MSZP egyedül, egy megyében az SZDSZ-szel közösen szerezte meg a legtöbb mandátumot. Zalában 15-15 a Fidesz és az MSZP képviselőinek száma. Az MTI számításai szerint 1998-ban a Fidesz és szövetségei 408 megyei közgyűlési mandátumot szereztek. Ebből az FKGP egyedül 78-cal rendelkezett, a vasárnapi voksolást követően a pártnak már nincs önálló mandátuma. A Fidesz és partnerei a 2002-es önkormányzati választásokon 341 közgyűlési mandátumhoz jutottak. Az MSZP önállóan 1998-ban 250, most vasárnap 372 mandátumot szerzett. Ehhez jön még az SZDSZ-szel közösen szerzett 20 közgyűlési hely. Az SZDSZ 1998-ban 47, 2002-ben 25 mandátumot szerzett önállóan, a MIÉP 13 helye 2-re csökkent. A Munkáspárt 1998-ban 10 közgyűlési mandátumot szerzett, idén egyet sem. Kormánypárti fölény alakult ki a megyei jogú városokban is: 16 helyen győztek a koalíciós jelöltek, 5 településen ellenzéki városvezetőt választottak, egy nagyvárost független polgármester irányít majd. Az 1998-asnál 39-cel több, összesen 92 város élére választották a jelenlegi koalíció pártjainak jelöltjét, a mostani ellenzék pedig a négy évvel ezelőttinél 18-cal kevesebb városi polgármestert ad. /Kormánypárti győzelem a magyarországi önkormányzati választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998