udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 271 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-271
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyarmath János

1990. január 30.

Gyarmath János készített interjút Iliescu elnökkel, megkérdezve, mire utalt jan. 25-i tévébeszédében, amikor elítélte az Erdélyben tapasztalható szeparatista tendenciát. Tisztában van azzal, felelte Iliescu, hogy "a nemzeti kisebbségeket az elmúlt évtizedekben számos sérelem érte, a megbukott rezsim elnemzetlenítő politikájával hátrányos helyzetbe sodorta a magyarokat, németeket, de minden más nemzetiséget is, számos már meglevő joguktól és szabadságjoguktól fosztotta meg őket, ugyanakkor a román tömegek lelkében elültette a nacionalizmus magvait." Amikor a szeparatista tendenciákra utalt, "lehet, nem a legmegfelelőbb kifejezést használtam", tette hozzá, arra gondolt, hogy mindkét fél részéről türelmetlenség nyilvánul meg. A magyar tannyelvű iskolákra utalt? - kérdezte Gyarmath János. "A Front egyértelműen támogatja azt, hogy a nemzeti kisebbségek saját iskolákkal rendelkezzenek, azokat újjáélesszék." - csak a sietséggel nem ért egyet. /Gyarmath János. Exkluzív interjú Ion Iliescu úrral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30., átvette: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

1990. február 28.

Az 1974-ben elhunyt Lakatos Demeter csángó költő halála előtt pár héttel fogadta a lap munkatársát, Gyarmath Jánost és közlés végett rábízott egy paksamétát verseiből. Ebből közölt most a lap. /Lakatas Demeter: Petőfi Sándor neviben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1990. március 18.

Domokos Géza, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke nyilatkozott arról, hogy a román sajtóban egyre több magyarellenes cikk jelenik meg, ezeket a Rompres hírügynökség minden ellenőrzés nélkül gyorsan továbbítja belföldre és külföldre. Nyilvánvaló a szándék, az RMDSZ lejáratása. Ciontea, a Vatra Romaneasca elnöke azt nyilatkozta a Flacara című lapban, hogy a magyarok a forradalom első óráiban jelentkeztek követeléseikkel és hogy a magyarok erre régebben készültek. Hát ki nem készült arra, hogy egyszer véget ér a diktatúra, kérdezte Domokos. A forradalom első óráiban állást foglalni a demokrácia, az egyenjogúság mellett, ma már úgy tűnik, hogy bűn. Az RMDSZ egyelőre nem foglal állást, arra vár, hogy lecsillapuljon ez a heves kampány. A háttérből mozgatott erőkről van szó, azt a kevés eredményt, amit elértek a kisebbségi jogok terén, azt akarják megszüntetni. Az RMDSZ a sajtó nyilvánossága előtti párbeszédre hívta a Vatra Romaneascát, választ azonban nem kaptak. A Szatmárnémetiben történtek "figyelmeztetnek arra, hogy ha nem lépünk közbe", akkor "olyan helyzet alakulhat ki, amelyik már később ellenőrizhetetlen lesz." - hangsúlyozta Domokos Géza. - Márc. 15-én Szatmárnémetiben magyarellenes tüntetés volt, ahol Tőkés Lászlót és Kossuth Lajost becsmérlő jelszavakat ismételtek. /Gyarmath János: A párbeszédről nem mondhatunk le. Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnöke Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1990. augusztus 2.

A kolozsvári Nu 15., 16. és 17. száma folytatásokban közölte Emil Cioran Románia színeváltozása című, 1936-ban írt esszéjét, benne a magyarságot hevesen elítélő részt, a szerző megkérdezése nélkül. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője megküldte Ciorannak az újságokat, aki ebből tudta meg, hogy esszéjét újraközölték. Cioran válaszleveléből kiderült, hogy beleegyezett esszéjének közlésébe azzal, hogy a Magyarországról szóló részt kihagyják. /Bukarest-Párizs, oda-vissza ? 12 nap. = Romániai Magyar Szó, júl. 22./ Ezután a Nu 18-as számában jelezte: a közléssel nem akarták megsérteni a magyarságot, Ciorannak saját népéről is lehangoló a véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ Előzmény: júl. 7-i jegyzet.

1990. október 14.

A magyar kormánynak az a célja, hogy a román kormányzattal rendezett viszonya legyen, szögezte le Antall József miniszterelnök a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. "Ugyanakkor azt is természetesnek kell tartania a román kormánynak, hogy mi a romániai magyarság érdekében mindent el kívánunk követni, hogy emberi jogait, kisebbségi jogait a közigazgatástól az oktatásig, az egyetemi oktatástól művelődési szféráig minden területen érvényesíthesse, szabadon kifejezésre juttassa." Kész a tárgyalásra, de csak olyanra, amelyet jól előkészítenek és eséllyel lehet folytatni. Minden tárgyalásán hangoztatta, hogy nem lenne helyes Romániát elszigetelni. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Antall József magyar kormányfővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1991. február 24.

Lemondott Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca alapító /tiszteletbeli/ elnöke. Lemondását azzal indokolta, hogy nézeteltérései támadtak a vezetőség több tagjával a Nemzeti Megmentési Fronthoz /NMF/ fűződő kapcsolatok ügyében. Ceontea ugyanis ellenezte az NMF-fel való kapcsolatok szorosabbra fűzését, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1991. február 27.

A vasutas sztrájkolókkal való megegyezés létrejötte előtt lemondott Ion Aurel Stoica életminőség és szociális ellátási miniszter, aki a vasutasokkal való tárgyaláson a kormánydelegációt vezette. Stoica ugyanis a keményebb fellépés híve volt, írt Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1991. március 3.

A Vatra Romaneasca márc. 3-án Ploiestiben tartott rendkívüli országos értekezletén elutasította Radu Ceontea elnök előzőleg bejelentett lemondását, sőt a Románok Nemzeti Egységpártja is elnökévé választotta őt, tudósított Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1991. július 18.

Ion Iliescu elnök alig tért meg több országra /Portugália, Marokkó, Venezuela, Costa Rica/ kiterjedő látogatásáról, idehaza súlyos parlamenti válság várta. Júl. 18-án az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyalt, majd sajtóértekezletet tartott. Bírálta a sajtót, amely hamisan tájékoztatja a nagyvilágot az országban történtekről. Felelőtlennek tartja a Romania Mare antiszemita cikkeit, azoktól elhatárolta magát. Iliescu nem említette a Romania Mare magyarellenes cikkeit. Az elnök keményen bírálta Antall József miniszterelnök Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatát, aki a jugoszláviai helyzetre utalva egy úgynevezett trianoni szerződésről, egy úgynevezett párizsi szerződésről beszélt, mely szerződések Magyarország határait Jugoszlávival és nem Szerbiával jelölték ki, és hogy ennek megfelelően ismét nyitottá válhat a határkérdés. Iliescu hangoztatta, hogy az ilyen kijelentések "veszedelmesek, illojálisak és ellenségesek egy szomszédos állammal szemben..." Iliescu bírálta az RMDSZ-t is. /Gyarmath János: Sajtóértekezlet a Cotroceni Palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./ Jeszenszky Géza külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi határokat. /Magyar Nemzet, júl. 18./

1992. április 16.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője elmondta, hogy fokozatosan, ez év elejétől anyagilag is független lett a korábban állami támogatással kiadott napilap. Azonban a nyomda, a papírgyár, a terjesztés állami kézben maradt. így "ott üthetnek rajtunk, ahol akarnak". Minden nagyobb áremelés után zuhanás-szerűen csökkent a példányszám. /Média (Nagyvárad), ápr. 16./

1992. április 27.

Pimen ortodox metropolita meghívására Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre /ápr. 25-27/ Romániába utazott. Suceavában járt, a putnai kolostorban, majd a fővárosba ment. Bukarestben többszázezer ember fogadta éljenezve, nagy lelkesedéssel. Iliescu elnök nem találkozott a királlyal. /Gyarmath János, Bukarest: Királyi fogadtatásban részesült Mihály Romániában. = Magyar Nemzet, ápr. 28./

1992. május 19.

Ion Iliescu elnök máj. 19-én megjelent a tévé képernyőjén, amelynek immár különböző ürügyekkel mindennapos vendége. Most abból az alkalomból mondott beszédet, hogy az első szabad választások óta, kereken két éve tart országlása. Szó esett arról, hogy az egypártrendszerről az ország áttért a többpártrendszerre, majd - feladva kötelező pártsemlegességét - egyértelműen a Nemzeti Megmentési Demokrata Front mellé állt, súlyos vádakkal illette az ellenzéket. Elítélte azokat is, akik a monarchiát szeretnék visszaállítani. /Gyarmath János: Elnöki mér/l/eg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1992. október 24.

Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti feszültséget jelzi a Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével készült interjú. Ebben a szenátor cáfolta, hogy titkos tárgyalást folytatott volna okt. 8-án a Nemzeti Megmentési Demokrata Front képviselőjével, csupán kötetlen beszélgetés történt. Éppen ezért "meglepő és káros az a hamis hír, hogy enyhén fejezzem ki magamat, ami az Evenimentul Zileiben látott napvilágot, mely szerint az RMDSZ parlamenti csoportjának egy része titkos tárgyalásokat folytatott a hatalommal.". A parlamenti munkából kiesett Csutak István és Borbély Ernő szenzációszámba menő hírt fabrikált. Verestóy szerint "ennek a diverziónak a motivációja nem több, mint személyes bosszú, elkeseredettség a szereplésből való kiesés miatt, és nevezzük úgy, hogy sajnos, butaság." /Gyarmath János: Az RMDSZ-nek nem kell újrafogalmaznia magát. Beszélgetés Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1993. február 5.

A Romania Mare bejelentette, hogy Pitestiben alakulófélben van a Nicolae Ceausescu Emlékét Ápoló Bizottság. Előtte pedig a volt Securitate tagjainak ligája alakult meg Becsület, Méltóság, Igazság és Demokrácia néven. - Mindezeket segíti az ország nehéz helyzete: 1992-ben az ipari termelés 21,8, a mezőgazdasági 9,2 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 17,5 százalékkal csökkent. /Gyarmath János /Romániai Magyar Szó főszerkesztője/: Nosztalgia és restauráció Romániában. = Magyar Nemzet, febr. 5./

1993. március 5.

A belügyminisztériumi statisztika szerint 1990. jan. elseje és 1992. dec. 31-e között 222 670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121 512 /54,5 %/ német, 61 612 román /27,7 %/, 32 983 /14,8 %/ magyar és 6358 /3 %/ más nemzetiségű. Ez az összesítés nem tartalmazza az ideiglenesen külföldön tartózkodókat, illetve az illegálisan távozókat. Ebből megállapítható, hogy a kivándorlók 72,3 %-a nemzetiségi. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita volt Tőkés László püspök etnikai tisztogatást tartalmazó kijelentése miatt. A kivándorló románok elsősorban gazdasági menekülők, a németek és magyarok egy része távozását viszont a nemzetiségi létükben való fenyegetettség magyarázza. /Gyarmath János: A Romániából kitelepülők háromnegyede nemzetiségi. = Magyar Nemzet, márc. 5./

1993. március 19.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője interjút készített Ion Iliescu elnökkel. Az interjú saját lapjában és a Magyar Nemzetben jelent meg. Iliescu kifejtette, hogy értek el eredményeket, megszületett a korszerű alkotmány, a nemzeti kisebbségek szabadságjogait illetően "Románia máris eleget tesz a legmagasabb nemzetközi mércéknek." Szemtanúi vagyunk az európai integrációnak, "másfelől mit látunk? Szeparatista nemzeti szegregációs tendenciákat, amint arra az RMDSZ is törekszik." Iliescu hangsúlyozta, hogy "nem fogjuk támogatni a szegregációs, a szeparatista, a kisközösségek bantusztanizálását célzó tendenciákat." Más a helyi autonómia és "egészen más az etnikai alapon való elkülönülés. Ez nemcsak korszerűtlennek tűnik nekem, nemcsak nem európainak, hanem olyan lépésnek is, amely századokkal visszavet..." A kulturális autonómia létezik, mert van anyanyelvű oktatás, léteznek magyar művelődési egyesületek, magyarázta a román elnök. Sajnálja, hogy nem talált megértésre ajánlata a legmagasabb szintű találkozóra. Nem érti, hogy "miután több felelős magyar államférfi kijelentette: országaink határai sérthetetlenek, miért vannak fenntartásaik, amikor ezt konkrétan is le akarjuk szögezni a szerződésben." Iliescu elnök állásfoglalása a másik vitás kérdéssel, a romániai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban: "Meg kell azonban érteni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek az államok belügyeinek körébe tartoznak, és melyek azok, amelyek az államok közötti jószomszédi viszony és kölcsönös tisztelet elemei." Iliescu szerint országa eredményeket ért el a demokratizálódás útján. Megszületett az alkotmány, melyet szerinte korszerűnek tekint a világ. /Gyarmath János: Interjú Ion Iliescu román elnökkel. = Magyar Nemzet, márc. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1993. március 20.

A román diplomácia erőfeszítéseket tesz az Európa Tanács teljes jogú tagságának megszerzéséért. Melscanu külügyminiszter az elmúlt napokban Bonnban és Londonban járt, márc. 20-án Gyulára megy, majd Rómába készül. Közben Romániában jártak az ET raportőrei, akiket a minden szinten biztosítottak arról, hogy Románia kész aláírni minden dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, csatlakozik a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Jó lenne, ha a cél az ET-tagság és a vele járó kötelezettségek betartása lenne. Ezzel szemben Iliescu a Romániai Magyar Szónak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ törekvései nem európaiak, szeparatisták, a bantusztanizálódást célozzák. Elég Iliescu figyelmébe ajánlani az ET Parlamenti Közgyűlése 1993. febr. 1-jei ülésén elfogadott 1201-es dokumentumára hivatkozni. Ebben szerepel többek között: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása, a kisebbségnek joga van szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind nyilvánosan, mind szóban, mind írásban... Joguk van anyanyelvület használni a közigazgatásban, úgyszintén a bíróságok és az igazságügyi szervek előtt... joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni... joga van anyanyelvét megtanulni és anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített iskolákban és nyilvános oktatási intézményekben.. joguk van létrehozni és igazgatni saját iskoláikat ... joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. /Gyarmath János: Mi az európai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1993. március 26.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 24-én terjedelmes levelet intézett Gyarmath János főszerkesztőhöz, amelyben félretájékoztatással vádolta meg a Romániai Magyar Szó vezetőjét. Gyarmath János márc. 19-én közölte az Iliescu elnökkel készített interjúját, majd a márc. 20-i számban kommentálta az elhangzottakat. A főszerkesztő jelezte, hogy a márc. 31-i számban közli Chebeleu levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. március 30.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjéhez, Gyarmath Jánoshoz írt terjedelmes levelében kifogásolta a főszerkesztő kommentárját és szerinte Iliescu elnök nem állította, hogy az erdélyi magyarság törekvései korszerűtlenek, azt csupán egyes RMDSZ-vezetőkre értette. A főszerkesztő válaszában szó szerint idézte az elnök szavait, román eredetiben /ebből kiderül, hogy Iliescu az egész RMDSZ-t elmarasztalta/. Chebeleu kérte, hozza nyilvánosságra levelét, ugyanakkor az elnöki szóvivő levelét eljuttatta a Rompreshez, a rádióhoz, a sajtóhoz. Olyan közeghez jutott el a levél, ahol viszont az eredetit nem ismerik. - Chebeleu további pontosításokat szorgalmazott, megjegyezve, hogy az ET 1993. február elsején elfogadott dokumentuma csupán ajánlás. /Levélváltás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1993. április 5.

Az SZKT két résztvevője szerint az RMDSZ SZKT üléséről tudósító Gyarmath János tendenciózusan elhallgatott, illetve félremagyarázott tényeket. Hamis az a megállapítás, hogy a "vita után mindenki ment a magyar igazával". Ugyanis az SZKT a vita után nyilatkozatot fogadott el, melyben kiállt Tőkés László kijelentése mellett és elítélte a Romániában már hetven éve folytatott etnikai tisztogatást. Tőkés László kudarcának fogta fel Gyarmath János. Hogy az SZKT végül is "közleményben nem foglalt állást". Valójában ez elfogadott szöveg vállalta a Tőkés László által használt kifejezést. /Borbély Zsolt Attila, Pataki Gábor Zsolt: Miért sántít az értékelés? = Magyar Nemzet, ápr. 5./ A fenti helyesítés után az áll a lapban B. M. szignóval, hogy a kudarc politikai megítélés kérdése, ezért a tudósítás nem tendenciózus

1993. május 12.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nyilatkozott lapjáról: pártsemlegesek, partneri viszonyban vannak az RMDSZ-szel, de nem alárendeltjei. Az RMDSZ különböző irányzatai szócsöve szerepét vállalják. Gyarmath János határozottan kiállt Tőkés László püspök mellett, aki 1989-től szüntelen támadásnak van kitéve. /Durkó Károly: A román kormány megosztaná a magyarságot. = Pesti Hírlap, máj. 12./

1993. május 14.

Adrian Nastase, a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontjának alelnöke bizalmas levelet írt a párt tagságához, ebben javasolta, hogy igyekezzenek megnyerni a magyarság bizalmát, az RMDSZ nyomásának csökkentésére, politikai legitimációja megszüntetésére. Nastase tehát kezet nyújtana a magyar kisebbségnek, hogy csökkentse a Bukarestre a kisebbségpolitikája miatt nehezedő nyomást. /Gyarmath János, Bukarest: Ideológiai letisztulás előtt a román kormánypárt? = Magyar Nemzet, máj. 14./

1993. május 21.

A bukaresti sajtó nyilvánosságra hozott dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy Fúró Gyula, aki Ion Iuliu Furo néven a Nagy-Románia Párt egyik vezetője, a Romania Mare magyarellenes, antiszemita lap munkatársa, 1958-ban tanúskodásával börtönbe juttatta egykori évfolyamtársát, Picu dan Luciant, és nagy szerepe volt abban, hogy ugyanakkor további húsz egyetemistát kozmopolitizmus vádjával kizárjanak az egyetemről. /Gyarmath János: Nagy-Románia Párt "díszmagyarja". = A Magyar Nemzet, máj. 21./

1993. május 24.

Iliescu elnök máj. 24-i sajtóértekezletén hatpontos nyilatkozatban foglalt állást a korrupciós botránnyal kapcsolatban: meghirdeti a harcot a visszaélésekkel szemben. Ez volt az első elnöki állásfoglalás ebben az ügyben. Egyben figyelmeztetett: a korrupció elleni harc nem ölthet politikai színezetet. Be kell tartani az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét, tért át a kisebbségi kérdésre. Törekvés tapasztalható, hogy egyes államok védnökséget vállaljanak más ország területén élő kisebbségek fölött, ez Románia számára elfogadhatatlan. /Gyarmath János: Iliescu elnök is hadat üzent a korrupciónak. = Magyar Nemzet, máj. 25./

1993. június 7.

A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./

1993. június 10.

A parlament júl. 9-i ülésén Adrian Paunescu az ellenzékre, így az RMDSZ-re is célozva követelte, hogy a titkosszolgálatba, az SRI-be "az ország immunrendszerébe ne hatolhassanak be idegen ügynökségek javára". A kormányzó Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja szenátora, Gheorghe Dumitrascu tovább ment, kijelentette, hogy "Románia addig marad meg államnak, amíg ez az ellenzék nem kerül hatalomra." A házelnök kijelentése visszavonására szólította fel, mivel ez nem történt meg, az ellenzék tiltakozásul kivonult és közös sajtóértekezleten bélyegezték meg a szenátor kijelentését. Dumitrascu a szenátus jún. 10-i ülésén nyilatkozatában bocsánatot kért - saját pártja tagjaitól. Ezt az ellenzék nem tekintette megoldásnak. Az incidens kivizsgálását fegyelmi bizottság elé terjesztették. /Gyarmath János, Bukarest: Újabb botrány a román parlamentben. = Magyar Nemzet, jún. 11./

1993. június 10.

A Demokratikus Konvencióba /DK/ tömörült ellenzékben vihart kavart annak híre, hogy Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jún. 5-én találkozott Iliescu elnökkel. Coposu először tagadta a találkozó hírét.- Vita után elfogadták a DK új alapszabályát: ezentúl végrehajtó bizottság és elnök vezeti. Az elnök - a megállapodás szerint két évig - Emil Constantinescu. /Gyarmath János, Bukarest: A román ellenzék rendezi sorait. = Magyar Nemzet, jún. 10./

1993. július 10.

Bukarestben jún. 9-én megkezdődött a hatalmon levő párt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja országos konferenciája. A pártot a kulisszák mögül irányító Iliescu elnöknek sikerült lecsendesíteni a reformista mérsékeltek és konzervatívok közötti belharcot. Oliviu Gherman szenátusi elnök marad a párt elnöke, ügyvezető elnök pedig Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a reformisták vezetője. A párt megváltoztatja a nevét. /Gyarmath János: Megkezdődött a román kormánypárt konferenciája.= Magyar Nemzet, júl. 10./

1993. július 15.

A román sajtó a jövőben nem vesz tudomást a kormányról, hasábjain nem tükrözi tevékenységét, ez a romániai újságírók bizalmatlansági szavazata, olvasható a Román Újságírók Szövetségének közleményében. A sajtó tiltakozását a korrupciós ügyek váltották ki. Vacaroiu miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a sajtó feltárásai kormányellenes forgatókönyvnek minősíthetők. Több nagy lap csatlakozott a felhíváshoz, így a Romania Libera, az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Romániai Magyar Szó. /Gyarmath János, Bukarest: A román sajtó bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. = Magyar Nemzet, júl. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-271




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998