udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyarmati Zsolt

2003. július 18.

A Csíki Székely Múzeumnak augusztus elsejétől új igazgatója lesz a székelyudvarhelyi Gyarmati Zsolt személyében, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1997-ben. Budapesten, ösztöndíjasként doktori képzésen vett részt, ezzel párhuzamosan pedig jogi tanulmányokat is végzett. Gyarmati a múzeum és a kinti világ kapcsolatának szeretné javítani. Vonzóbbá kell tenni ezt az intézményt a turizmus számára, hiszen itt vannak sűrítve a Csíki-medence történelmi és kulturális értékei. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi igazgató a Csíki Székely Múzeum élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./

2003. augusztus 27.

Augusztus elsejétől új igazgatója a Csíki Székely Múzeumnak, Gyarmati Zsolt versenyvizsgával került az intézmény élére. Gyarmati Zsolt /sz. Székelyudvarhely, 1970/ a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett tanári oklevelet 1997-ben, ugyanott egyéves magiszteri képzésen vett részt. Szülővárosában az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolába kapott tanári kinevezést. Időközben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen három éves képzésen vett részt a doktori cím megszerzéséért, jelenleg írja disszertációját. Ugyanakkor a kolozsvári egyetem, valamint a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem közös programja keretében jogi tanulmányait végzi. Kutatási területe: A XIX.- XX. századi Erdély város- és társadalomtörténete. Több mint 20 tanulmánya és cikke jelent meg e témakörben. Úgy látja, hogy a múzeum kitűnő szakemberekkel rendelkezik. Gyarmati Zsolt egyelőre ingázik Székelyudvarhelyről, de ősztől Csíkszeredára költözik. /Kristó Tibor: A nyitottságra törekszem. Beszélgetés Gyarmati Zsolttal, a Csíki Székely Múzeum új igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

2003. október 16.

Okt. 15-én megnyitották a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében azt a kiállítást, amely Erdély nagy püspöke, Márton Áron életútját kíséri végig. A most Csíkszeredában látható anyag - fényképek, festmények, írásos dokumentumok - ez év tavaszán a Terror Háza Múzeumban /Budapest/ időszakos kiállításként kapott helyet, tájékoztatott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Egy üzletember, Nyárádi István és Gergely István csíksomlyói plébános ötlete volt: az anyagot vándorkiállításként kell bemutatni a Székelyföldön. A kivitelezésben az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány volt a partner. Két hónap múlva a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, onnan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba viszik a kiállítást, hogy végül Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kerüljön a közönség elé. A kiállított anyaghoz kapcsolódik egy film is, amelyet különböző régi filmrészletekből, bejátszásokból, interjúkból, emlékezésekből, a korabeli sajtóban megjelent részletekből állítottak össze. A kiállítás megnyitóján a Csíki Székely Múzeum udvarán egy fenyőfát ültettek el, ezzel is tisztelegve Márton Áron végakarata előtt, amely szerint temetésére nem virágot, hanem fenyőágat kért. A megnyitón Tamás József segédpüspök emlékezett a nagy elődre. /Takács Éva: Márton Áron emléke képeken, filmen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2004. május 12.

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum új igazgatója a korszerű néprajzi alapkiállítás létesítését tartja egyik legfontosabb feladatának, melyet a Mikó-vár nyolc termében rendeznek be. Bemutatják a csíki falvak népviseletét, egy hagyományos parasztszoba részletét, a kismesterségek (famegmunkálás, fazekasság, népi textilipar, kovácsmesterség stb.) eszköztárát. Az utolsó teremben a népi mesterek munkái fognak sorakozni. /Kristó Tibor: Készül az alapkiállítás a csíki múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2004. június 11.

Jún. 10-én Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban Gyarmati Zsolt múzeumigazgató bemutatta a városi önkormányzat támogatásával megjelent két kiadványt, a Múzeumi séták levelezőlap-kollekciót, valamint az intézmény gyűjteményeit ismertető szép kivitelezésű kötetet. Ezt követően Szőcs János muzeológus-történész Pro Urbe-díjban részesült. A csíki Kelemen Lajosként emlegetett történész-kutató munkásságát laudációjában Gergely András méltatta. /Kristó Tibor: Pro Urbe-díj Szőcs János történésznek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./

2005. január 26.

Gyarmati Zsolt közel másfél éve a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A fiatal történész elmondta, kihívást jelent számára a múzeum irányítása. Tavaly összesen tizenhárom kiállítást fogadtak, megnyitották a közönségsikernek örvendő fegyvertárlatukat. Eredményesen dolgoztak együtt a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Csíki Játékszínnel, a Hargita Együttessel, és kitűnő kapcsolatot ápolnak a székelyföldi múzeumokkal. A szakmai partnerség jegyében többek közt Egerből, Zalaegerszegről, Debrecenből, Budapestről érkezett kiállítás, illetve folyamatban van két testvérmúzeumi együttműködés kiépülése is. A Zala Megyei Múzeummal már aláírták a megállapodást, a debreceni Déri Múzeummal tavasszal kerül sor erre. Több kiadványuk látott napvilágot és létrehozták a múzeumot segítő Mikó Ferenc Egyesületet. A közeljövőben megjelentetik kétkötetes múzeumi évkönyvüket. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2006 tavaszán lesz a székelyföldi múzeumok budapesti bemutatkozására, amelyre eddig nem volt példa. /D. Balázs Ildikó: Látogatóbarát intézményt szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2005. május 12.

A Csíki Székely Múzeum megjelentette első saját kiadású, kétkötetes évkönyvét. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta, az erdélyi magyar múzeumok között jelenleg a csíkszeredai intézmény az egyedüli, amely önálló évkönyvvel jelentkezik. A 2004-es év könyve mintegy fél évszázaddal a múzeum munkatársai által szerkesztett első tudományos kiadvány megjelenése után lát napvilágot. 1956-ban jelent meg ugyanis „A Csíki Múzeum Közleményei” című periodika, az évi kétszeri megjelenésre tervezett kiadvány csupán három kiadást ért meg. A Humán- és társadalomtudományok, valamint a Természettudományok című kötetben egyaránt olvashatók csíkszeredai és budapesti szerzők, neves tudósok és pályakezdő fiatalok munkái. /D. Balázs Ildikó: Műfajában egyedülálló kiadvány Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2005. június 6.

Harminc muzeológus és történész találkozott az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet, nyelv és történettudományi szakosztályának évi vándorgyűlésén Székelyudvarhelyen. A két szakosztály (régészet-muzeológia, történelem) tagjai előadásokat tartottak. Az EME Székelyudvarhelyen 1937-ben, illetve 1996-ban tartott vándorgyűlést, tavaly pedig Baróton. A plenáris előadást Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke tartotta június 3-án, gróf Mikó Imréről, az Erdélyi Múzeum Egyesület megalapítójáról. Az előadók közül tízen székelyudvarhelyiek vagy a városban dolgozó történészek (Forró Albert, Gidó Attila, Gidó Csaba, Gyarmati Zsolt, Hermann Gusztáv Mihály, Kápolnási Zsolt, Kolumbán Zsuzsanna, Róth András Lajos, Sófalvi András, Zepeczaner Jenő) voltak, akik főleg Székelyudvarhelyt vagy a környéket érintő kutatásaikról beszéltek. /Katona Zoltán: Városunkban találkoztak a székelyföldi muzeológusok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 6./ Az előadások két helyszínen, a múzeumban és a könyvtárban folytak. A harminc előadóból ketten voltak magyarországi levéltárosok. Múzeumi kiadványokat is bemutattak, egyebek mellett Pál Antal Sándor–Zepeczaner Jenő: Udvarhelyszék 1848-1849-es dokumentumtára, (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) című munkát. Másnap a muzeológusok megkoszorúzták Szejkén Orbán Balázs sírját. /EME-vándorgyűlés volt Udvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2005. október 13.

Virtuális debreceni sétára várja látogatóit a Csíki Székely Múzeum. Móricz Zsigmond két regényhőse hívja sétára a látogatókat azon a rendhagyó kiállításon, amelyen Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika városa tárul az érdeklődők elé a Csíki Székely Múzeum termeiben. A debreceni Déri Múzeum Lélek-Tér-Kép címmel megrendezett vándortárlatát az erdélyi városok sorában elsőként Csíkszeredában láthatja a közönség. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta, hogy a csíkszeredai és a debreceni múzeum között 2004 tavaszától létezik partneri-szakmai kapcsolat. /Daczó Dénes: Kalandozás Móricz-hősökkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2005. december 9.

Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban bemutatták Szőcs János történész többéves kutatómunkájának eredményét: A Mikó-vár története című kötete a múzeum kiadásában jelent meg. A könyv kiváló előtanulmányul szolgálhat Csíkszék és Csíkszereda történetének majdani monografikus feldolgozásához – méltatta jelentőségét Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Szőcs János Pro Urbe-díjas történész-muzeológus szakmai érdeklődése főként a székely művelődéstörténet és a gyimesi csángók eredetének kutatására irányul, tudományos és népszerűsítő közléseinek száma jóval meghaladja a százat. /D. Balázs Ildikó: Előtanulmány a csíki monográfiához. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2005. december 21.

Új kiadvánnyal szaporodott a Kolozsvárról szóló könyvek száma. Akiket érdekel a város XIX–XX. századi története, érdeklődéssel lapozhatják Gyarmati Zsolt Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán /Komp-Press Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, Ariadné Könyvek/ című, tanulmányokat tartalmazó könyvét. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, tanulmányai nagyrészt a Korunkban jelentek meg. Gyarmati kutatási területe a XIX–XX. századi erdélyi társadalom- és művelődéstörténet, ezen belül pedig várostörténet. /Köllő Katalin: Új kötet Kolozsvár történetéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2006. január 6.

Csíkszereda tanácsánál vita van arról, hogy mennyi pénzt szavaznak meg a kultúrintézményeknek az idei költségvetésből. A városvezetés szerint a város e téren többletfeladatokat vállal, az érintettek azt állítják már évek óta nem követi a nekik kiutalt pénz az inflációt. Antal Attila alpolgármester szerint Csíkszereda olyan többletfeladatokat vállalt az anyanyelvi kultúra területén, amelyek próbára teszik anyagi lehetőségeit. A város három nagy kulturális intézmény fenntartását vállalta: a Csíki Játékszínét, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesét és a Csíki Székely Múzeumét. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója szerint az intézmény költségvetése nem követte az éves inflációt. Az együttesnek jóváhagyott negyvenöt alkalmazott helyett harmincheten dolgoznak. A Hargita Együttes és a Csíki Játékszín összesen 150 ezer lejt próbál kialkudni magának a költségvetésből. Szederjesi Ferenc, a színház gazdasági igazgatója szerint a színháznak 750 ezer lejre van szüksége. A Csíki Székely Múzeumban Gyarmati Zsolt igazgató szerint az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése a legfontosabb. /Daczó Dénes: Böjtölő intézmények. „Kulturálisan” túlvállalta magát Csíkszereda önkormányzata? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2006. január 27.

Párizs és Sydney után Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban nyitották meg a budapesti Magyar Sportmúzeum vendégkiállítását, a Magyarok az olimpiai játékokon, 1896–2004 című tárlatot. Az óriás-pannókon elhelyezett gazdag, színes anyag a magyar sportolók olimpiai részvételét, a bajnokokat mutatja be. A megnyitón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató az ókori és újkori olimpiák rövid történetét elevenítette fel. /Dobos László: Magyar olimpiai bajnokok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2006. április 12.

Gyarmati Zsolt tanulmánykötete /Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. KOMP-PRESS, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005/ a kincses város nem is olyan nagyon rég múltját idézi fel. A fiatal kutató érdeklődésének tárgya a XIX–XX. századi Kolozsvár, a maga békebeli hangulatával. A kötet naplókat, levelezéseket is közöl, a magánélet szerves tartozékait. /Sándor Boglárka Ágnes: Magánélet régen és ma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2006. június 10.

A Csíki Székely Múzeumban, meghitt hangulatú ünnepség keretében volt és jelenlegi munkatársak, múzeumbarátok köszöntötték az intézmény egykori igazgatóját, János Pált 85. születésnapja alkalmából. János Pál 30 szénrajzát állította ki, ezzel kedveskedve tisztelői előtt. Utóda, az intézmény mostani igazgatója, Gyarmati Zsolt méltatta elődje közel negyedszázados múzeumi tevékenységét. A Mikó-vár „bevétele”– a múzeum ide átköltöztetése (is) az ő nevéhez fűződik. Ezért János Pált barátai találó kifejezéssel várkapitányként is emlegették abban az időben. Szőcs János történész egy időszakban mint intézményvezető, de főleg az ünnepelt egyik legközvetlenebb munkatársa, János Pál gazdag pályáját vázolta fel. A néprajzi gyűjteményt kitevő tárgyak száma ma megközelíti a 8000-et, ennek 80, a régészeti tárgyak és töredékek 70 százaléka az ő idejében került a múzeumba, nemkülönben számos felbecsülhetetlen értékű régi kéziratos anyag. János Pál részt vett a csíksomlyói könyvlelet feltárásában. Munkabírásához legendák fűződnek. Tanulmányokat, kiadványokat jelentetett meg, felsorolni is nehéz lenne ezek számát. /Kristó Tibor: A 85 éves János Pál köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2006. augusztus 7.

Augusztus 4-én kívül-belül felújítva adták át a csíkszeredai Nagy Imre Galériát. Az átadási ünnepséget Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója nyitotta meg, majd Ráduly Róbert Kálmán polgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik munkájukkal támogatták a képtár felújítását. Banner Zoltán művészettörténész a székely festőiskola meghatározásáról és annak fontosságáról tartott előadást. Pogány Gábor művészettörténész, aki egyben a festő első monográfusa is volt, Nagy Imre műveinek realisztikus és avantgárd jegyeire hívta fel a figyelmet. Végül Gazda József művészettörténész Epika és szakralitás Nagy Imre műveiben címmel tartott előadást. A Nagy Imre Galéria felújítási munkálatait még folytatni kell. /Horváth István: Megújult galéria. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2006. augusztus 23.

Három éve Gyarmati Zsolt tölti be a Csíki Székely Múzeum igazgatói tisztségét. Elmondta, hogy évente körülbelül 16 ezer látogató van, 80–90 százalékuk magyarországi turista, kevés a helyi múzeumlátogató. A Mikó-vár emeleti részében öt termet teljesen felújítottak. Nagyméretű beruházás volt a zsögödi Nagy Imre Képtár felújítása. A szakrális kincseket bemutató tárlat sikeres volt. A Jászságtól Beregig című vendégkiállítás is bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei múzeumi szakma vérkeringésének aktív részese a múzeum. /Forró-Erős Gyöngyi: Markánsabban jelen lenni a város életében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2007. január 25.

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

2007. május 7.

A magyarok körében Munkácsy Mihály a legnépszerűbb festőművész. Magyarországon nyolc helyen állították ki és hétszázötvenezren nézték meg festményeit. Most Csíkszeredában is megnyílt a tárlata. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: szilárd értékeink azok, amelyek összekovácsolnak bennünket. Az esemény jelentőségét a tárlat két fővédnöke, dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese is méltatta. Szili Katalin parlamenti aranyérmet adott át Pákh Imrének, Ráduly Róbertnek és Gyarmati Zsolt múzeumigazgatónak. „Ki érdemelné meg jobban ezt kiállítást, mint a nemzet egyik legelkötelezettebb magyarsága. Ez a kiállítás nemcsak közkívánságra jött létre, hanem az én tiszteletem az itt élő magyarság felé. Bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet egy és megoszthatatlan” – fejtette ki Pákh Imre. Csíkszereda Pákh Imrét Pro Urbe-díjjal tüntette ki, mert a Munkácsról származó amerikai üzletember-műgyűjtő jóvoltából jöhetett létre ez kiállítás Csíkszeredában. Pákh Imre, a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Múzeum ingyenesen kölcsönözte a festményeket a kiállításra. (Forrás: Csíki Hírlap) /Szőcs Lóránt: Egy Munkácsy-kiállítás titka. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2007. július 18.

A július 17-én zárult Munkácsy-kiállításnak 62 ezer látogatója volt, közölte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója Életkortól és társadalmi státustól függetlenül zarándokoltak a magyar emberek Csíkszeredába, Besztercétől Temesvárig, Belső-Erdélytől a Partiumig, de eljött Ploiesti és Bukarest szórványmagyarsága is, meg a gyimesi és moldvai csángók. Többszázan voltak azok a látogatók is, akik életükben először jártak Székelyföldön. A zárás után a képek útnak indulnak Kárpátaljára, Munkácsra, hogy a mester (valamint a gyűjteményt birtokló Pákh Imre műgyűjtő) szülőhelyén is bemutassák azokat. /S. B. Á. : Sikeresen zárult a Munkácsy-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

2008. január 4.

Magyarországra, „testvérvárosi körútra“ viszi a Csíki Székely Múzeum Zsögödi Nagy Imre műveinek reprezentatív válogatását, jelezte Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. A gyűjteményt először Csíkszereda testvérvárosába, Kaposvárra viszik, ezután következne a többi testvérváros, úgymint Gyula, Tiszaújváros és Cegléd. /Horváth István: Utazó zsögödi fények. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2008. január 10.

Nagy Imre csíkzsögödi festőművész hagyatékából 60 alkotás járja egy éven keresztül Magyarország városait. A vándorkiállítást a Csíki Székely Múzeum és a Csíkszereda megyeszékhely önkormányzata szervezi. A tárlat célja, hogy külföldön is megismertessék és népszerűsítsék a székely táj, a székely nép festőjének legszebb munkáit, mondta el Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A vándorkiállítás január 22-én kezdődik, elsőként Kaposváron tekinthetik meg Nagy Imre képeit. A kiállításon Szabó András A bőfény forrása című, 2006-ban megjelent Nagy Imre-monográfiát is bemutatják. Nagy Imre (1893–1976) a budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult. A székely nép, a székely táj képeinek állandó témája. Majdnem teljes életművét három székelyföldi városra hagyta, a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi és csíkszeredai múzeumok több ezer képét őrzik. Hamvait a nevét viselő csíkzsögödi műterem és galéria külső falában helyezték el. /Székely Zita: Nagy Imre-vándortárlat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

2008. január 18.

A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő, a nagybányai festőiskola műveit bemutató kiállítás május 8-tól július 18-ig lesz nyitva Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Gyarmati Zsolt igazgató 30 ezer látogatóval is elégedett lenne. Olyan festők alkotásait szemlélheti majd meg a közönség, mint például Aba Novák Vilmos, Thorma János, Koszta József vagy Ferenczy Károly. A Magyar Nemzeti Galéria ingyen bocsátja a város rendelkezésére a képeket, a városnak csak a biztosítást, a reklámköltségeket, valamint az őrzést, védést kell majd fizetnie. Nem csak jön, hanem megy is kiállítás: Nagy Imre festményei egy teljes évig járják Magyarországot, az első megálló Kaposvárott lesz. /Horváth István: Nagybánya Csíkba készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2008. február 28.

Az 1850–1918 közötti nevezetes eseményekről, az első világháborúról, természeti katasztrófákról, a világ országairól készült háromdimenziós fényképeket, valamint aktfotókat állítottak ki a Csíki Székely Múzeumban „A Magyar Nemzeti Múzeum sztereofénykép-tárlata Térbe zárt pillanatok. Epizódok a sztereo-fényképezés történetéből” címmel nyílik február 28-án. A felvételek kék-piros színszűrő szemüvegen keresztül térhatást nyújtanak. „A Magyar Nemzeti Múzeum első kiállítását nyitja meg ezúttal Székelyföldön – emelte ki Gyarmati Zsolt igazgató a kiállítás jelentőségét. A vándorkiállítás következő állomása áprilisban Székelyudvarhely, majd Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön is bemutatják. /Székely Zita: Mozipótló századeleji képek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2008. május 8.

Csíkszeredában május 7-én megnyílt A nagybányai művésztelep című kiállítás. A nagybányai festőiskola mintegy húsz művészétől válogatott több mint félszáz remekművet bemutató kiállítás a Csíki Székely Múzeumban látogatható. – A tavalyi Munkácsy-tárlat során idelátogató 62 ezer ember igazolta, hogy szükség van hasonló volumenű kiállításokra, hangsúlyozta Gyarmati Zsolt. /Antal Ildikó: Varázslatos szín- és fényimádat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

2008. május 21.

Az első civil építkezés, egy XIV–XV. századi házalap maradványait fedezték fel Csíkszereda központjában – két évvel ezelőtt. Akkoriban sokan méltatták a régészeti feltárás eredményeinek jelentőségét. Az is elhangzott, hogy egy kisebb régészeti parkot építenek ki a területen. Ez nem készült el. A természet lassan visszahódítja a területet. A korhoz képest viszonylag nagy alapterületű, háromosztatú házat jelentős személy lakhatta. A terület egykor a Csíkszeredába olvadt Mártonfalvához tartozott. A település középkori történelme ismeretlen, akárcsak a városé. Senki sem tudja, hogy Csíkszeredát mikor alapították, mikor lett várossá. Az augusztusi ünneplés apropóját Izabella királyné 1558-ban kiadott dokumentuma adja, amely „mindössze” csak adómentességet biztosító okirat „Csíkszereda mezőváros” számára. – Mi annak idején a szakmai munkát, azaz a feltárást, a leletek értékelését elvégeztük – jelezte Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. /Szüszer-Nagy Róbert: Ráérős örökösök. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

2008. július 12.

Július 10-én az EU-táborban a Kultúrák közötti párbeszéd tematikájú előadások zajlottak. Kozák Gyula, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológus előadásában elhangozott a másság elfogadásának kérdése, valamint az előítéletek visszafogása. Kozák három típusú átalakulás van, a homogenizálódás, azaz kulturális imperializmus, a heterogénizáció, mint ellenállás, valamint a harmadik, mely eltörli az első kettőt, mindegyik kultúra kölcsönöz valamit, így alakul ki egy harmadik. Az előadó az olvasztótégelynek nevezett kulturális összeolvadás nagy lehetőségét látja Európában a közeli jövőben. Ungvári-Zrínyi Imre egyetemi docens véleménye szerint az „olvasztótégely” elmélet nem hiteles. „Egy kultúra fennmaradásában, nem egy intézmény dönt, hanem a személyes lelkiismeret” – zárta előadását az oktató. „Erdélyben egyelőre kiaknázatlan területnek számít a városi kultúrturizmus, mert bár felismerték a benne rejlő potenciált, de még mindig nem fektetnek bele elég pénzt” – mondta Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási intézet vezérigazgatója. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója előadásában, a Munkácsy Erdélyben, valamint a Nagybányai Művésztelep kiállítások megszervezéséről beszélt. Szerinte a két kiállítás Erdély művelődéstörténetének mérföldköve volt, és folytatni kellene a hasonló volumenű kiállítások szervezését. /Erdélyi kulturális olvasztótégely: van vagy nincs? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2008. július 16.

Erdély, sőt Románia egyik legsikeresebb kulturális intézményévé nőtte ki magát az elmúlt években Gyarmati Zsolt igazgatása alatt a Csíki Székely Múzeum, amelynek eddigi két megaprojektjét, a tavalyi Munkácsy-, valamint a nagybányai festészet 55 remekét bemutató idei kiállítást több mint 75 ezer látogató tekintette meg. Céljuk élménnyé tenni a múzeumba járás szokását az erdélyi magyar közösség körében – foglalja össze múzeumigazgatói tevékenységének lényegét Gyarmati Zsolt. Csíkszeredában önállóan 1950 óta működik a múzeum, 1970 óta fogadja a vendégeket a Mikó-várban. A Székelyudvarhelyen született Gyarmati Zsolt történész 2003-ban azért pályázta meg a múzeumigazgatói tisztséget, mert minőséget kívánt „csempészni” a kultúrába. A 38 éves, Kolozsváron és Budapesten jogot is hallgatott Gyarmati nem véletlenül másoddiplomázik kulturális menedzsment szakon az ELTE-n. Véleménye szerint a múzeumigazgatás titka a kapcsolatteremtő képesség és a kulturális menedzsment ötvözésében merül ki. A Csíki Székely Múzeum következő nagy projektje a Tatárjárás: Gyermekemet az országért című vándorkiállítás bemutatása lesz 2009 februárjában. A jelenleg Magyarországon megtekinthető, látványelemekkel gazdagított régészeti, történelmi interaktív kiállítás Csíkszeredán kívül a felvidéki Komáromba is eljut majd. A csíkszeredai Mikó-várat, a város legrégebbi épületét Hídvégi Mikó Ferenc, Csíkszék főkapitánya, Bethlen Gábor fejedelem bizalmi embere építtette 1623-ban. A kastélyt 1661-ben a törökök felgyújtották. 1735-ben az osztrákok az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet építettek. Az 1848-as forradalom idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. /Rostás Szabolcs: Kultúrmenedzser Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

2008. július 21.

A Csíki Székely Múzeum második nagy projektje, a Nagybányai Művésztelep című kiállítás is bebizonyította, hogy térségünkben van igény a magas kultúrára, mondta Gyarmati Zsolt, az intézmény igazgatója. A július 20-án zárult kiállítást 17 ezren tekintették meg. /Orbán Ferenc: Tizenhétezren látták. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

2008. augusztus 2.

A Csíki Székely Múzeumban megnyílt A régi Csíkszereda: Város – Házak – Emberek című kiállítás, mely Csíkszereda városként való említésének 450. évfordulója alkalmából készült. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató köszöntötte a jelenlévőket. A csíkszeredai városvezetők arcképcsarnokát, valamint a régi városképekből válogatott kiállítás anyagát Daczó Katalin újságíró ismertette. /Az egykori város képekben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998