udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyenes Judith

2002. október 17.

Szőcs Géza javasolta, hogy Budapesten állítsák fel az 1956-os forrdalaom reprezentatív emlékművét. Ez az emlékmű Magyarország egyik új szimbóluma lehetne. "Ennek az alkotásnak a főváros egyik legjobban látható pontján kellene hirdetnie minden itt élő és minden errejáró számára, hogy kis népek is képesek nagy tettekre. Ez a világraszóló, XXI. századi új Szabadság-szobor, mint látomás, kihívás és feladat, talán képes lesz egyesíteni a nemzetet..." "Első körben azokat szeretném megszólítani, akiknek élete, személye, sorsa, életműve szorosan kötődik 1956-hoz, 1956 előkészítéséhez és emlékének ébrentartásához - s ha javaslatom ezek egyetértésével találkozik, meglesz annak az esélye, hogy átfogó társadalmi, politikai és kulturális konszenzus teremtse meg azokat az alapokat, amelyeken felépülhet az emlékmű...". A felhívás aláírói: Faludy György; Halda Aliz - a Nagy Imrével együtt kivégzett Gimes Miklós menyasszonya; Gyenes Judith - Maléter Pál özvegye; Király Béla - az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka; Jánosi Katalin - Nagy Imre unokája; ifj. Bibó István - Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány miniszterének fia; Pongrátz Gergely - a Corvin-köz parancsnoka; Szilágyi Júlia - Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre mártír munkatársának lánya Az 1956-os emlékművel kapcsolatos felhíváshoz eddig csatlakoztak: Barta Tibor agysebész; Benyhe István tanár-közgazdász; Bodor Ádám író; Bollobás Enikő egyetemi tanár; Csicsery-Rónay István író; Csoóri Sándor költő; Entz Géza művészettörténész; Eörsi István költő; ifj. Feszt László képzőművész; Amedeo Di Francesco egyetemi tanár (Nápoly); Félicie M. de Gérando-Teleki műfordító; Herner János irodalomtörténész; Illyés Mária művészettörténész; Kalapáti Ferenc költő; Kemény Katalin író; Kertész Imre író; Kodolányi Gyula költő; Kolozsvári Papp László író; Lászlóffy Aladár költő; Orbán György zeneszerző; Thomas Ország-Land újságíró; Hans Henning Paetzke műfordító; Pekár István, a Duna Televízió elnöke; Rajk László műépítész; Selmeczi György zeneszerző; Szakály Sándor történész; Szepes Erika esztéta; Szerdahelyi István esztéta; Szeremley Huba vállalkozó; Szilágyi Sándor szerkesztő; Szörényi László irodalomtörténész; Takács Jenő zeneszerző; Tempfli József püspök; Tőkés László püspök. Aláírom, ha ez az emlékmű nem a kommunizmus megreformálásának, hanem legyőzésének szimbóluma akar lenni - mondta Pongrátz Gergely. Ám a helyszín inkább a Városligetnél, a Sztálin-szobor helyén lenne megfelelőbb - vélekedett a Corvin-köz parancsnoka. Végül megegyeztek abban, hogy ez utóbbi inkább egy 56-os emléktemplomnak lesz méltó helyszíne - olyannak, csak nagyobbnak, amilyent Kiskunmajsára tervezett Csete György. Egyébként Kiskunmajsán van az ország egyetlen 1956-os múzeuma, melyet Pongrátz Gergely maga hozott létre. /Felhívás az 1956-os emlékmű létrehozására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2008. június 10.

Nagy érdeklődés mellett játszották le a Nagy Imre néhai magyar miniszterelnök és társai perének hanganyagát tartalmazó felvételt a Nyílt Társadalom Archívum és az 1956-os Intézet szervezésében Budapesten. A kétszáz személyes teremben az érdeklődők meghallgathatták a bírósági eljárás egyes részeit, olyan időbeosztásban, ahogyan annak idején a valóságban lezajlott. Az 1958. június 9–15. között megrendezett koncepciós per azzal kezdődött, hogy a bírói tanács elnöke, Vida Ferenc államtitkokra hivatkozva elrendelte a zárt tárgyalást. Ez ellen Nagy Imre felemelte szavát, arra hivatkozva, hogy a hazai és a nemzetközi közvéleménynek joga volt a tájékozódáshoz ebben az ügyben. Nagy Imre a gyorsított eljárással sem értett egyet, elmondásából kiderült, hogy nem látta saját peranyagát az utóbbi tíz hónapban, ügyvédjének pedig három nap alatt kellett a nyolckötetnyi irathalmazban kiismernie magát. A kérelmet Vida Ferenc elutasította, majd ismertette a vádpontokat a nyolc vádlottal szemben: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése, hazaárulás, a szocialista államrenddel szembeni fellépés, ellenséges politikai csoportosulás létrehozása. Nagy Imre elmondta, hogy bűnbaknak érzi magát, akit mások cselekedeteiért is felelősségre vonnak. „Megrendítő volt hallani Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai perének hanganyagát, hiszen ötvenegy esztendeje hallottam utoljára a férjem hangját” – mondta Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye. /Nyilvános a per hanganyaga. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

2008. június 17.

„Ebben a gödörben találták meg a férjem csontjait” – mondta Maléter Pál volt honvédelmi miniszter özvegye, Gyenes Judith június 16-án Sólyom László köztársasági elnöknek Budapesten, az Új Köztemetőben, az 56-os Vértanúk Emléknapján, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének 50. évfordulóján. Sólyom László és az özvegy a hivatalos állami megemlékezések után látogattak ki a 301-es parcellához. Június 16-ára szigorú biztonsági intézkedéseket és erőteljes rendőri készültséget jelentettek be. A Vértanúk terét kordonokkal lezárták, a meghívott vendégek is csak szigorú biztonsági átvizsgálások után mehettek be. A Felvonulási téren az 56-os emlékműnél a környéket is magas kerítéssel zárták el, csak a meghívottak léphettek be. Megjelent a Kossuth téri tüntetésekről ismert Gonda László és két társa, akik a kordonhoz szerettek volna sétálni, ezt azonban a rendőrök megakadályozták. Este a Kossuth téren felolvasásokkal tarkított ünnepi emlékkoncertet tartottak. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Nagy Imre emléke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2008. június 23.

A második világháború a demokratikus berendezkedésű társadalmak diadalát jelentette a diktatúrák fölött. De csupán formailag. A Szovjetunió mindennek volt nevezhető, csak éppen demokratának nem. Hatalmi módszereiben és ideológiájának jellegében alig különbözött a fasiszta diktatúráktól. A háborút követő nemzetközi konszenzus azonban továbbra is éles különbséget tett a kommunizmus és a fasizmus közt. Valójában mindkettő teljes közösségeket próbált meg likvidálni. Az egyik nemzeti, a másik osztályszempontok alapján. Igaz, a fasiszták a zsidóktól és a cigányoktól elvben is megtagadták a túlélés minden lehetőségét, a kommunisták elvben legalábbis életben hagyták az „osztályellenségnek” azokat a tagjait, akik hajlandóak voltak részt venni társaik likvidálásában. Előbb-utóbb a kollaboráns is lebukott. A mai Magyarországon senki nem érvelhet nyilvánosan Szálasi mellett, de amint azt Gyenes Judith, Maléter Pál özvegye elmondta, az ‘56-os forradalom ma is nyilvánosan ellenforradalomként emlegethető. Az Egyesült Államok hatalmi érdekeinek megfelelően a háború utáni évtizedekben a kortárs világ legvisszataszítóbb diktatúráit is kész volt támogatni. S attól függően, hogy az ő érdekeit szolgálják vagy sem, ma is teljesen eltérő módon értékeli az államokat. Izraelnek nemzeti érdekei védelmében joga van megsérteni az emberi jogokat. A palesztinoknak nincs, írta Bíró Béla. Az Egyesült Államok hatékonyan erőlteti rá a világra önnön nemzetfelfogását. Az állampolgári nemzet fogalmának abszolutizálása az eltérő hagyományokra épült európai társadalmakban szükségszerűen gerjeszt feszültségeket. /Bíró Béla: Fejlődési rendellenesség? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998