udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyerkó László

2005. március 9.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Gyerkó Lászlót nevezte ki a Román Privatizációs Ügynökség (AVAS) alelnökének. Gyerkó László 1966-ban született Csíkszeredában. 1996-ban Magyarországon, a gyöngyösi Mezőgazdasági Egyetem keretében szerzett gazdasági mérnöki diplomát, majd 2000-ben a temesvári egyetem Mezőgazdasági Management karán hasonló képesítést szerzett. 1994 és 2000 között a Hargita megyei Takarékpénztárnál dolgozott pénzügyi ellenőrként, valamint a Perla ásványvíztársaságban töltött be vezető funkciót. /RMDSZ-es alelnöke van az AVAS-nak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2008. január 12.

Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

2008. szeptember 8.

Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2008. október 20.

Benyújtották iratcsomóikat az RMDSZ parlamenti jelöltjei a Hargita Megyei Választási Irodához. A megyében az RMDSZ öt képviselőt és két szenátort indít. Képviselőjelöltek: Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő, Antal István parlamenti képviselő, Pál Árpád, és Bende Sándor, szenátorjelöltek: Gyerkó László, az Állami Privatizációs Hatóság alelnöke és Verestóy Attila szenátor. Több Hargita megyei választókerületben is magyar–magyar párharc várható: a Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott függetlenként Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke száll versenybe, Garda Dezső, aki tizenkét éve az RMDSZ színeiben képviseli a gyergyóiakat, szintén függetlenként indul. Román pártok is indítanak magyarokat a megyében: Orbán László és Orbán Imre a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorjelöltjeiként, Dósa Barna és Zilahi Imre pedig a Zöld Párt képviselőjelöltjeiként vesznek részt a megmérettetésben. /Startnál a hargitai jelöltek is. = Új Magyar Szó (Bukarest), 2008. okt. 20./

2008. december 2.

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2008. december 3.

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 3.

A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ 7 szenátor és 14 képviselőjelöltje nyert első körből mandátumot. BIHAR MEGYE: Szenátus: Cseke Attila – 59,41%; Képviselőház: Derzsi Ákos – 54,37%, Lakatos Péter – 59,46%. HARGITA MEGYE: Szenátus: Gyerkó László – 86,77%, Verestóy Attila – 71,57%; Képviselőház: Antal István – 74,51%, Kelemen Hunor – 89,35%, Korodi Attila – 87,90 %, Pál Árpád – 71,90%. KOVÁSZNA MEGYE: Szenátus: Albert Álmos – 55. 62%, Bokor Tibor – 68,57%; Képviselőház: Édler András – 67,08%, Márton Árpád – 56,29%, Olosz Gergely – 78,1%. MAROS MEGYE: Szenátus: Markó Béla – 66,53 %; Képviselőház: Borbély László – 55,52 %, Kelemen Atilla – 62,08 %, Kerekes Károly – 81,77 %. SZATMÁR MEGYE: Szenátus: Günthner Tibor – 51,99%; Képviselőház: Erdei Dolóczki István – 52,82%. SZILÁGY MEGYE: Képviselőház: Seres Dénes – 65,39%. /Első körben nyert RMDSZ-es képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2008. december 5.

Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ mandátumot nyert törvényhozói. Az RMDSZ 31 parlamenti helyet szerzett meg, a legtöbb törvényhozói mandátumot – hatot – a Hargita megyei jelöltek nyerték el. A megyének négy képviselője (Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Pál Árpád), és két szenátora (Verestóy Attila, Gyerkó László) lett. Bihar megye: az RMDSZ négy törvényhozói mandátumot szerzett: három képviselő (Lakatos Péter, Derzsi Ákos, Pető Csilla) és egy szenátor (Cseke Attila). Kovászna megye: három képviselő (Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely) és két szenátor (Albert Álmos és Bokor Tibor). Maros megye: három képviselő (Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla) és két szenátor (Markó Béla, Frunda György). Szatmár megye két képviselő (Erdei Doloczki István és Varga Attila) és egy szenátor (Günthner Tibor). Kolozs megye: két képviselő (Máté András és Pálfi Mózes Zoltán). Szilágy megye: egy képviselő (Seres Dénes) és egy szenátor (Fekete Szabó András). Egy-egy képviselői mandátumot kapott a visszaosztás során Arad megye (Faragó Péter), Brassó megye (Farkas Anna Lili) és Máramaros megye (Béres István). RMDSZ-színekben képviselő lett az Afrikát és Közel-Keletet lefedő képviselői választókerületben Kötő József. Az RMDSZ 22 fős képviselőházi frakciójában 11 befutó „újonc”, a kilencfős szenátusi frakcióban pedig öten jutottak először mandátumhoz. /Tíz erdélyi megyét és egy külföldi választókerületet képviselnek az RMDSZ törvényhozói. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2008. december 30.

Gyerkó Lászlót, az RMDSZ képviselőt kérésére felmentették az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) alelnöki tisztségéből. A határozatot Emil Boc miniszterelnök írta alá. Gyerkó László 2006 márciusától kezdődően volt az AVAS vezetőségi tagja. Gyerkó 1997 és 2000 között az Országos letéti- és takarékpénztár Hargita megyei fiókjánál volt hitelfelügyelő, ezt az időszakot követően pedig a Perla Harghitei borvíz-vállalatnál töltött be vezető funkciót. /Felmentették Gyerkót. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2009. január 9.

A házakra kitűzött magyar zászlók eltávolítására szólította fel a rendőrség a Hargita megyei Madéfalva lakóit január 7-én, a 245 évvel ezelőtt történt, székelyek ellen elkövetett vérengzésről megemlékező hagyományos ünnepséget követően. A rendőrség képviselői azzal indokolták a székelység megemlékezését súlyosan sértő eljárásukat, hogy ők csupán „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség politikusai az eset azonnali kivizsgálását kérik. /Ünneprontó rendőrök Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./ Madéfalván március 15-én és október 23-án is ki szoktuk tenni a magyar zászlót, a rendőrség eddig sosem jelezte, hogy zavarná a lobogó – nyilatkozta Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. A Hargita Népe kérdésére Gheorghe Filip a rendőrség szóvivője elmondta, a rendőrök elsődleges célja az volt, hogy az ünneplőkkel együttműködve biztosítsák a rendezvény gördülékeny lezajlását. Semmi esetre sem felszólító módban fogalmazták meg a zászlók levételére vonatkozó kérésüket – fogalmazott a szóvivő, egyben kategorikusan cáfolva azt az állítást, hogy a rendőrök zászlókat koboztak volna el. – A rendőrség tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy más ország zászlóját tegyék ki saját házukra – tette hozzá a szóvivő. /Szemet szúrt a magyar zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./ Megdöbbenéssel és felháborodással értesültek arról, hogy Madéfalván 2008. január 7-én, a Siculicidium emléknapján a rendőrök arra szólították fel a lakókat, hogy a házukra kitűzött magyar nemzeti lobogót távolítsák el, olvasható Gyerkó László szenátor és Kelemen Hunor képviselő közös közleményében. A rendőrség képviselői azzal indokolták eljárásukat, hogy „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Parlamenti tisztségviselőként kérik az eset azonnali kivizsgálását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar zászló eltávolítását követelő rendőrök hivatali túlkapást követtek el, kérik mielőbbi felelősségre vonásukat. Hivatalos magyarázatért fordulnak Gabriel Oprea belügyminiszterhez valamint Constantin Strujan, Hargita megyei prefektushoz, és Radu Sandu Moldovanhoz, Hargita megyei rendőrparancsnokhoz. A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a ’90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet. Ragaszkodnak a nemzeti szimbólumok szabad használatához. /Botrány. A rendőrök levették a magyar zászlókat Madéfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./ Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete közleményben tiltakozott azért, mert a rendőrség a nemzeti lobogók eltávolítására szólította fel Madéfalva lakóit. „Mélységesen felháborító, hogy nemzeti jelképeinknek használatát, az utóbbi időkben kiharcolt jogainkat ismét csorbítani akarják” – olvasható a közleményben. /Új idők, régi módszerek – A Csíki Területi RMDSZ tiltakozása. = Erdely. ma, jan. 9./

2009. február 3.

Ígéretet kapott az RMDSZ a kormánypártokkal folytatott múlt heti tárgyaláson a Demokrata–Liberális Párttól (PD-L) és a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy a decentralizált intézmények vezetőinek kinevezésénél egyeztetésre hívják majd az érdekvédelmi szervezet képviselőit is – számolt be a csíkszeredai RMDSZ-es megbeszélést követően Gyerkó László szenátor. Gyerkó azt is elmondta, hogy az igazgatóknak már csak azért is maradniuk kell, mert a jelenlegi gazdasági válságban megengedhetetlen az a legalább féléves pangás, ami egy-egy intézményvezető lecserélésével, illetve az ezzel járó átszervezéssel telik. Korodi Attila képviselő rámutatott, hogy a Hargita megyei közigazgatás 18 éves történetében lassan már hagyomány, hogy magyar a prefektus, illetve az alprefektus, ehhez a továbbiakban is ragaszkodik a szövetség. A mintegy 55 Hargita megyei közintézményből csak 25-nek van magyar vezetője, ami kevesebb, mint 50 százalék. Ez a szám jóval alatta van a megyében élő magyarok több mint nyolcvanszázalékos arányának. A prefektusok leváltásának ügyében ugyancsak február 2-án ült össze az RMDSZ alsó- és felső-háromszéki szervezeteinek operatív tanácsa, és közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben tiltakozott amiatt, hogy a kormányintézmények élére kizárólag román nemzetiségű vezetők kerüljenek. Beiktatták Codrin Munteanut, Kovászna megye új prefektusát, aki eddig Bukarest alprefektusa volt. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a kormány magyar alprefektust nevez ki a megyébe, mivel a lakosság 75 százaléka magyar nemzetiségű. Kovászna megye új prefektusa, a PSD által jelölt Codrin Munteanu, letette a hivatali esküjét Radu Stancu belügyi államtitkár és háromszéki intézményvezetők jelenlétében. Kovászna megye új prefektusa 33 éves, jogász végzettségű, és tavaly nevezték ki Bukarest alprefektusává. Elődjét, az RMDSZ által támogatott György Ervint múlt héten a mobilitás elvére hivatkozva mozdították el és nevezték ki kormányfelügyelőnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Román ígéretek, magyar aggályok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Eltávolították Kovászna megye lobogóját és a székely zászlót is a prefektúra terméből Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor. Kovászna megye zászlaját előzőleg rendeletben ismerte el a kormány és a megyei tanács is elfogadta a megye jelképének. A beiktatás után Tamás Sándor azt nyilatkozta: elégedetlenséggel tölti el a két zászló eltávolítása. /Eltávolították Kovászna megye zászlaját az új prefektus beiktatására. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./

2009. február 6.

Az RMDSZ internetes honlapjára január 5-én feltett közlemény értelmében az RMDSZ parlamenti frakcióinak ülésén kiosztották a feladatokat a kormány tevékenységének felügyelését illetően, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan nyomon követik a tárcák tevékenységét. A legtöbb feladatot Günthner Tibor, Cseke Attila, Gyerkó László és Borbély László kapta, akiket négy-négy tárca tevékenységét kísérik figyelemmel, illetve Seres Dénes, Korodi Attila, Frunda György és Verestóy Attila, akik három-három minisztériumot felügyelnek. (Mediafax) /A kormány tevékenységét felügyelő RMDSZ-honatyák. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2009. február 10.

Lángra lobbannak a lármafák a székely településeken február 11-én. Ezt, a székely hagyományokban gyökerező módszert választotta a RMDSZ arra, hogy figyelmeztető üzenetet küldjön a kormánynak: kész mindent megtenni az állami intézmények magyar ajkú vezetőinek védelmében – hangzott el Korodi Attila, valamint Gyerkó László közös sajtótájékoztatóján. /Tűzzel üzen az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

2009. május 4.

Gyászjelentésekkel tiltakozik az RMDSZ a hivatalvezetők leváltása ellen. Minden második munkanapon gyászjelentés jellegű, A betű formájú táblákat fognak elhelyezni mától azon intézmények csíkszeredai székhelyei elé, amelyekben már leváltottak magyar vezetőt. A kormány temetőjét ábrázoló bannert helyezett ki az RMDSZ Csík Területi Szervezete, Korodi Attila parlamenti képviselő és Gyerkó László szenátor a csíkszeredai megyeházára. Annak ellenére, hogy az óriásbanner alig néhány órát volt fenn, Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének alelnöke szerint a tiltakozás hatásáról majd a megmozdulás végén érdemes beszélni. Hargita megyében eddig 18 dekoncentrált /minisztériumi alárendeltségű megyei szervezet/ intézmény vezetője kapta meg az értesítést, mely szerint felfüggesztették tisztségéből. /Csíkban ellenállnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2009. július 28.

Nem engedélyezte a Romani Criss roma szervezet Csíkszentmártonba tervezett tüntetését Gergely András polgármester. „Nyugalomra van szükség, nem erőfitogtatásra és feszültségkeltésre” – indokolta a döntést. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester ellenben engedélyezte a tiltakozó akciót, a megyeközpontban július 30-án fognak felvonulni a romák. „Nem tartunk az etnikai feszültségektől, a szólásszabadság értelmében jogos a tüntetés” – szögezte le a polgármester. A Romani Criss azután nyújtotta be a csíkszentmártoni önkormányzathoz a tüntetésre vonatkozó kérelmét, hogy június 4-én konfliktus alakult ki a roma és magyar lakosság között. A szervezet szerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovaikat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget. Gergely András polgármester cáfolta a vádakat: egyetlen házat sem gyújtottak fel, az erdőben tartózkodó romák pedig erdei gyümölcs begyűjtésével foglalkoznak. Hozzátette, mostanra normalizálódott a helyzet. A csíki községek vezetői július 27-én közös nyilatkozatban fordultak Dan Nica belügyminiszterhez, Gyerkó László szenátorhoz, Korodi Attila képviselőhöz, Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, valamint a csíki faluközösségek minden tagjához az egyre romló közbiztonság javítása érdekében. „Egyre több alkalommal bizonyosodik be, hogy a bukaresti belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó rendőrség nem képes biztosítani a csíki falvak lakóinak személyi és vagyoni biztonságát. Az önkormányzati vezetők hatékonyabb rendőri fellépést sürgető nyilatkozatai eddig süket fülekre találtak” – olvasható a közös nyilatkozatban. A dokumentum szerint odáig fajult a helyzet, hogy „a rendőrség emberei fenyegetően lépnek fel azokkal az önkormányzati vezetőkkel szemben, akik az elviselhetetlen közbiztonsági állapotok miatt felszólalni merészelnek”. A nyilatkozatban szorgalmazzák egy törvénytervezet sürgős kidolgozását a polgárőrség felállításának szabályozására. /Jánossy Alíz: Csíkszeredában lesz a romatüntetés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2009. július 28.

A romló közbiztonsági állapotokról tárgyaltak július 27-én a csíki polgármesterek Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke kezdeményezésére Csíkszeredában. A tanácskozást követően kiadott közlemény szerint az elöljárók a békés együttélés érdekében az alapvető normák betartására szólítják fel a térség valamennyi lakóját. „A gyűlés célja az volt, hogy a polgármesterek megfogalmazzák a közrend biztosítása érdekében rövid időn belül foganatosítandó intézkedéseket, és hogy az illetékes hatóságokat és egyéb szervezeteket hatékony cselekvésre szólítsák fel” – olvasható a dokumentumban. A találkozón közös nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, és felhívást intéztek Dan Nica belügyminiszterhez, Gyerkó László szenátorhoz, Korodi Attila, illetve Kelemen Hunor parlamenti képviselőkhöz, Asztalos Csabához, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez, valamint a csíki falvak lakóihoz. Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz címzett levélben kifogásolták az egyik romániai magyar internetes portálon megjelent írást, amely „mélységesen sértő a csíki székely közösségre nézve, egyben kimeríti a közösség elleni gyalázkodás fogalmát, és alkalmas a gyűlöletkeltésre. A szóban forgó írás szerzője bűnelkövetőnek és állatoknak nevezi a csíki térség lakóit, nyomorultnak a csíki magyarokat. ”Az elöljárók végül a csíki falvak lakóinak üzennek, felhívva a figyelmet a törvényes kötelezettségek betartásának fontosságára. /Csíki elöljárók a közbiztonságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./ A gyűlöletkeltő cikk: Parászka Boróka: Nesze neked csabakirályfizás /Manna. ro, júl. 13./ Idézte: Szondy Zoltán, Hargita Népe: Szabad gyalázni a csíki magyarokat? = Erdély. Ma, júl. 23.

2009. augusztus 24.

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

2009. szeptember 8.

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus menesztését kérte Emil Boc kormányfőtől Gyerkó László szenátor politikai nyilatkozatában Strujan azon kijelentései miatt, amelyeket egy román lapnak tett a csíkszentkirályi és csíkszentmártoni magyar–roma konfliktusok kapcsán. Gyerkó azt is elvárná, hogy Boc kérjen bocsánatot a magyar közösségtől a kormány helyi képviselője nyilatkozatai miatt. „A székelyföldi magyar közösségnek nincs szüksége egy olyan kormányképviselőre, aki felelőtlenül nyilatkozgat, és konfliktust gerjeszt” – mondta Gyerkó. A Cotidianulban megjelent cikk után Strujan azt nyilatkozta, a cikk nem tükrözi helyesen az újságírókkal folytatott beszélgetését. /M. Á. Zs. : Gyerkó: Strujan vegye a kalapját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2009. szeptember 23.

Elkezdődött a szenátusban a gazdasági régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ- törvénytervezet vitája: ezt elsőként a gazdasági bizottság tűzte napirendjére. Az RMDSZ részéről Gyerkó László szenátor, a bizottság tagja és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető mutatta be a kezdeményezést. Az RMDSZ 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását tervezi a jelenlegi 8 helyett. /Megkezdődött a bizottsági vita a régiók átszervezéséről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998