udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyulay Lajos

2000. október 24.

Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./

2005. szeptember 6.

Csetri Elek történész, egyetemi tanár beszélt életútjáról. Tordán született, 1924. április 11-én. A háború után szovjet hadifogságba került. A legnagyobb nehézség mégis az volt, hogy a pártállam korában kellett történelmet tanítani. Erdély pedig nem volt könnyű kérdés. Mindig az volt a tendencia, hogy elvágják a magyar szálakat. Volt egy olyan időszak, amikor egyenesen kimondták, hogy pontosan a leírt szöveget adják elő. Ezt azonban sohasem hajtották végre. Csetri gyermekkorában még Torda város háromnegyede magyar volt. Kiváló tanári karuk volt. Hetven százaléka 45 után egyetemi tanár lett. Ott tanított Jancsó Elemér, Imecs Márton és Tulogdi János, a kiváló földrajztudós. Csetri 1947-ben végzett az egyetemen, majd meghívták tanársegédnek az egyetemre. A Bolyai Tudományegyetem a jobboldali magyar társaság szemében kommunista fészek volt. A román pártállami kommunista hatalom viszont magyar nacionalista központnak tekintette, azért számolták fel. Csetri szerint az egyetem a magyar művelődést szolgálta, művelődéstörténelmi, gazdasági, politikai témák művelését. Csetri számára a Wesselényi-téma egy időben központi kérdés volt, de félre kellett tenni tíz évre. „Wesselényi egy románellenes magyar nacionalista volt” – ezt Xenopol dobta be a román történetírásba.. Voltak területek viszont, ahol tudtak dolgozni. Ilyen volt a művelődéstörténet, ahol teljes sorozatot csináltak, minden jelentős magyar emlékírót, memoárírót, naplóírót vagy más személyiséget megjelentettek. A kimondott történelmet a hatalom nem támogatta, mert ott mindig gyanakodtak valamire. Csetrit a biográfiai műfaj mindig érdekelte, munkásságának jelentős része ilyen jellegű. Később Kőrösi Csoma Sándort kezdte el kutatni. Csetri Elek 1986-ban fejezte be az egyetemi oktatást. Nem bírta tovább lelkileg a kettősséget. A pártállam egyre szorosabban ellenőrizte a magyar értelmiséget. Semmilyen körülmények között nem voltak hajlandók a magyar oktatókat előléptetni. Csetri 22 évig volt előadótanár és úgy is ment nyugdíjba. 1989 után visszament óraadóként, de ez már nem jelentett közvetlen befolyást az egyetemi életre. Három éve tanítja a Partiumi Egyetemen a magyar civilizáció történetét. Csetri Eleknek öt könyve volt kéziratban 1990-ben. Az egyik a Bethlen Gábor, amit 1992-ben megjelentetett a Kriterion. Jenei Dezsővel elkészítettek egy technikatörténeti kronológiát. Ezt húsz mérnökkel csinálták meg. A diktatúra idején ezt sem adták ki. Volt egy másik kézirata amely most talán meg fog jelenni. Körmöczy János unitárius püspökről szól, aki kint tanult Göttingában, ahol Kőrösi Csoma Sándor is tanult. Az ötödik kézirat a Vass Pál-könyv. Az volt az első könyve, 1968-ban jelent meg. Vass Pál császári-királyi kapitány volt, akit kitettek a huszárhadseregből. Utána tisztviselő volt, majd 48-ban Bem kapitánya. Megjelent az első rész, a Kriterion kiadta, a második részt nem engedélyezték. Nem csüggedt el, hogy munkáit nem adják ki. A lényeg, hogy az ember ne adja fel, gondolta. A legújabb munkája Gyulay Lajos naplójának válogatása. Ez 140 kötetes kézirat, a magyar irodalom legterjedelmesebb naplója, páratlan kulturális kincs. Csetri Elek 81 éves, változatlanul sokat dolgozik. /Fábián Tibor: „Az volt a tendencia, hogy elvágják a magyar szálakat” Csetri Elek történész, egyetemi tanár a „tranzit városról”, a népi vonulatról és a 89-ig kiadatlan kéziratairól. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 6./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998