udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 739 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-739
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyurcsány Ferenc

2003. november 8.

Gyurcsány Ferenc magyarországi ifjúsági, gyermek- és sportminiszter nov. 7-én Kolozsvárra érkezett. Először a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökségi tagjaival találkozott, fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ ifjúsági szervezetével tárgyaljon. A beszélgetést követően a tárcavezető a szövetség ügyvezető elnökségi tagjaival találkozott, majd az Sapientia székhelyére látogatott, ahol az EMTE és a BBTE képviselőivel folytatott beszélgetést. A megbeszélésen jelen volt Szilágyi Pál, a Sapientia rektora, Kása Zoltán, a BBTE prorektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint egyetemi tanárok mindkét intézmény részéről. Gyurcsány Ferenc elmondta: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás képviselőivel folytatott megbeszélésen főleg a támogatási lehetőségekről s az EMTE költségvetésének az emeléséről esett szó. Az EMTE képviselői azt szeretnék, ha a magyar kormány növelné az 1,248 milliárd forintos költségvetési tervezetet. A tárcavezető kifejtette: az állami egyetemen tanuló, több mint 11 000 magyar diákról sem feledkeznek meg, nekik továbbra is biztosítják a pályázati lehetőséget. Szeptembertől beindítanak egy programot, melynek keretében 1100 erdélyi magyar egyetemi oktató továbbképzését biztosítják. Gyurcsány Ferenc magyar egyetemi hallgatóknak tartott előadást, majd válaszolt a jelenlevők kérdéseire. Kifejtette: az erdélyieknek meg kell érteniük: többet kell tenniük annál, mint hogy kinyújtják a markukat, nekik is vállalniuk kell a felelősséget, a két félnek pedig kölcsönösen kell eldöntenie, mire fordítják a támogatásokat. /Pap Melinda: Gyurcsány: "Osztozzunk a felelősségben!" Kolozsváron tárgyalt a magyar ifjúsági, gyermek- és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Gyurcsány Ferenc miniszter szerint a következő évi költségvetés-tervezetben 1,8 milliárd forint szerepel az EMTE támogatásaként. Szilágyi Pál EMTE-rektor úgy véli, ha a finanszírozás kétmilliárd forint alá csökken, nem tudnak céljaiknak megfelelően tevékenykedni. /Bálint B. Eszter, Lázár Lehel: Csökken az EMTE-támogatása? = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2003. november 10.

Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére - jelentette ki nov. 8-án Marosvásárhelyen Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. A magyar kormány tagja Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. A miniszter elmondta: Magyarország lendületet szeretne adni a határon túli magyar-magyar kapcsolatoknak. Az anyaország olyan programokat kíván finanszírozni, amelyek a határokon túl élő magyarok tízezreit érintik - magyarázta a miniszter. Gyurcsány megerősítette Magyar Bálint oktatási miniszter legutóbbi erdélyi látogatásán tett ígéretét, miszerint a jövő tanévtől kezdődően folyósítják a mintegy ezer, magyar nyelven oktató egyetemi tanárnak a megpályázható 5-15 ezer forint összegű ösztöndíjat. Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A mostani megállapodás szerint az ifjúsági szervezetnek november végéig kell letennie a szaktárca asztalára javaslatát a romániai magyar fiatal vállalkozóknak, valamint a romániai magyar nyelvű iskolák órarenden kívüli sporttevékenységének támogatásáról. A miniszter beszámolt arról, hogy elfogadás előtt áll a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) működési szabályzatának módosítása is, amelynek célja a MÁÉRT ifjúsági tagozatának létrehozása. Az ifjúsági tárca vezetője leszögezte, hogy a magyar kormány a MIÉRT-et kívánja hivatalos partnerévé kinevezni. Utóbbi tagjává válik majd az ifjúsági MÁÉRT-nak. Gyurcsány elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatását szolgáló jelenlegi pályáztatási rendszerrel szemben, amelyet nehézkesnek tart. A miniszter szerint a politikai erőknek tartózkodniuk kell attól, hogy beleszóljanak az ifjúság színes világába. A magyar kormány továbbra is elkötelezett a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatása mellett. A miniszter megemlítette, hogy az EMTE-nek szánt támogatásról folyik még a vita a magyar parlamentben. A költségvetési tervezetben 1,8 milliárd forintot jelöltek ki a következő évi finanszírozásra, emellett azonban egyre több politikus gondolja úgy, hogy ezt az összeget emelni kellene - magyarázta a miniszter. Markó Béla hangsúlyozta: nem mindegy, hogy mit és hogyan támogat a magyar kormány, hiszen ettől is függ a romániai magyar fiatal nemzedék versenyképessége az európai integráció folyamatában. Az erdélyi ifjúsági szervezetek vezetőivel tárgyalt kolozsvári látogatásának második napján, nov. 8-án Gyurcsány Ferenc. A zárt ajtók mögött zajló találkozón az ifjúsági vezetők bemutatták szervezeteik tevékenységét. Jelenleg a magyarországi és a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) javasolja a támogatások elosztását, de az utolsó szó a GYISM-é. Kovács elmondta: a MIÉRT azt javasolja, hogy jövőtől a MIK helyett az ifjúsági MÁÉRT tegyen javaslatokat a támogatások elosztására. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke elmondta: mivel nagyon rövid idő állt rendelkezésükre, a tárgyalás folyamán kevés szó esett a konkrét kérdésekről. /Borbély Tamás, Pap Melinda: Lendületet a magyar-magyar kapcsolatoknak. Befejeződött Gyurcsány Ferenc erdélyi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./ Az anyaország elképzelése, stratégiája több mint egy évtizede lényegesen befolyásolja a határon túli magyar ifjúság egyéni vagy szervezett formában kifejtett tevékenységét. Az erdélyi magyar fiatalok szülőföldön való boldogulását sokan megfogalmazták, azonban ennek feltételeit eddig nem sikerült megteremteni. Erdély magyarságának az elmúlt évtizedben tapasztalt kétszázezres létszámcsökkenése főleg az exodusnak "köszönhető", az elvándoroltak jelentős hányada pedig olyan fiatal, aki már tanulmányait is Magyarországon folytatta. Az 1992/1993-as tanévben 209 077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt Romániában magyar tannyelvű intézménybe, addig a tavalyi tanévben már csak 176 610 magyar óvodást és diákot jegyeztek, ami több mint 33 ezres lemorzsolódást jelent. Ebből az következik, hogy az erdélyi iskola- és egyetemfejlesztésre, valamint az ifjúságnak szánt támogatások mértékének növelése sem elegendő az itthon maradáshoz, mindennek óhatatlanul gazdasági-szociális fellendüléssel is párosulnia kell. /Rostás Szabolcs: Verseny a boldogulásért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2003. november 11.

Kicsit mindenki meghökkent azon, hogy Magyarország ifjúsági és sportminisztere, Gyurcsány Ferenc Erdélybe látogatott. Állítólag az RMDSZ és személyesen Markó Béla kitartó és állhatatos meghívásának tett eleget a Magyarországon is igen vitatott "előéletű" miniszter, aki Medgyessy Péter miniszterelnök támogatásával jutott miniszteri bársonyszékhez, s kinevezése még az MSZP berkeiben is vert némi hullámokat. Gyurcsány "előéletét" nagyon sokan feszegetik az anyaországban, s üzletemberi ténykedését pénzügyi-gazdasági botrányok egész sorozatával (K & H, paksi atomerőmű stb.) hozzák kapcsolatba, ahol neve szinte törvényszerűen a mostani miniszterelnökével együtt jelenik meg. Barátságuk vitathatatlan, egyesek tudni vélik, hogy a 2006-ban esedékes választásokon Gyurcsányt - Medgyessy utódaként - a szocialisták egyenesen a kormányfői tisztségért indítják majd csatába Orbán Viktor ellenfeleként.Gyurcsány jött, látott és... ígért. Az RMDSZ vezetőivel való tárgyalásain újra és újra hangsúlyozta, a magyar kormány föltett szándéka oly módon támogatni az erdélyi magyarságot, hogy az saját szülőföldjén találja meg a boldogulás útjait. /Magyari Lajos: Gyurcsány Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

2003. november 11.

Erdélyben járt Gyurcsány Ferenc, a magyar kormány gyermek- ifjúsági és sportminisztere. A látogatás megerősítette azt, ami eddig is nyilvánvaló volt: a balliberális kormány nem kezeli sem kiemelten, sem fontosságának megfelelően a határon túli magyarságpolitikát. Gyurcsány kijelentette, hogy a magyar kormány a jövő esztendei költségvetés tervezetében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számára mindössze 1,8 milliárd forintot irányzott elő. Nos, ez 200 ezerrel kevesebb az eddigi 2 milliárdnál, és jóval kevesebb annál, mint amennyi szükséges lenne az egyetem kitűzött céljainak megvalósításához. Leszögezte továbbá: "A magyar kormány a romániai magyar ifjúságot érintő problémákban egyetlen hivatalos partnerének ezentúl az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT) tekinti". Ez tiszta beszéd, világos üzenet annak a Magyar Ifjúsági Tanácsnak, amely az 1989 után alulról szerveződött s az RMDSZ-től való függetlenséget mindmáig megőrzött ifjúsági szervezeteket tömöríti. Ezután mondta a miniszter, hogy tartózkodni fognak az ifjúsági szervezeteknek juttatandó anyaországi támogatások elosztási módjába való beavatkozástól. /Sz. L.: Egyenes beszéd - ferde szándék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./

2003. november 12.

Gyurcsány Ferenc magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán kijelentette: "Az erdélyi magyarságpolitika nem épülhet a jutalmazás és a büntetés, a kegy és a hála elvére". Ugyanakkor Gyurcsány bejelentette az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyar minisztérium képviselőiből álló vegyes bizottság megalakulását. A miniszter szerint e vegyes bizottság "az év végéig tesz javaslatot a következő évi támogatási rendszer módjáról, feltételeiről és ütemezéséről". A kedvezménytörvényből fakadó idei oktatási-nevelési támogatás folyósítását már nem a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére bízzák, hanem az RMDSZ-tisztségviselők által létrehozott Iskola Alapítványra. Vajon köze lenne annak is, hogy az RMPSZ szovátai központjának vezetője - a támogatások folyósításának lebonyolítója - tisztséget vállalt az RMDSZ-politikával elégedetlen polgári mozgalomban? Az idei esztendőre még ki sem írták a pályázatot az oktatási-nevelési támogatásra, miközben arról folyik a vita, hogy ki ossza el. /Sarány István: Mit és hogyan? = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

2003. november 13.

Gyurcsány Ferenc miniszter erdélyi látogatása tovább mélyítette a MIT és Miért közötti konfliktust. Valószínűleg a hét végi lendvai Magyar Ifjúsági Konferencián csapódik majd le Gyurcsány Ferenc múlt hétvégi erdélyi látogatásának visszhangja. A MIK teljes jogú erdélyi képviselőjeként ugyanis a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nehezményezi, hogy Gyurcsány csak egy szűk órát szánt az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek vezetőségére, míg a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (Miért) külön is tárgyalt. Magyarországon most alakul a Magyar Állandó Értekezlet ifjúsági tagozata, amelyben kizárólag a Miért képviseli majd az erdélyi fiatalok szervezeteit."Ahelyett, hogy a Miért is a MIK-et erősítené jelenlétével, inkább külön szervezetet alakítanak. Ezen a szervezeten mennek át ezentúl az erdélyi ifjúságnak szánt pénzek" - nyilatkozta a Krónikának Somogyi Attila, a MIK Állandó Bizottságának tagja. "Elfogadhatatlan, hogy csak egy meghívotti helyet ajánlottak fel nekünk a MIK-ben" - érvelt Kovács Péter Miért-elnök. Kovács elmondta: kiegyensúlyozottságra törekszenek, nem lesznek aránytalanságok a támogatások elosztásában. Minden jel arra utal azonban, hogy a Miért nem is szeretne csatlakozni a Fidesz-kormány idején megalakult, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő fórumhoz. "Nem tudjuk elfogadni, hogy az ifi Máért osztja majd el a GYISM-től jövő pénzeket, hiszen a Máért tulajdonképpen politikai szervezet, és hiányoznak belőle az egyházak, valamint a civil társadalom képviselői. Gyurcsánynak sem futotta az idejéből, hogy meghallgasson minden szervezetet. Az alig egyórányi beszélgetés fele eltelt a bemutatkozásokkal, érdemi kérdésekre már nem kerülhetett sor" - nyilatkozta Sándor Krisztina MIT-elnök, aki szerint az a cél, hogy ellehetetlenítsék a MIK-et, s ezáltal pedig a MIT-et is. /Bálint B. Eszter: Kinek oszt kártyát...Tovább mélyült a MIT-Miért konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2003. november 18.

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) ezen a héten honlapján közzéteszi a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek nyújtott idei működési támogatás elosztását. A pályázatok elbírálása idén még a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának a különböző, határon túli régiókat képviselő tagjainak az ajánlása alapján történt. Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter azonban kijelentette: jövőre a támogatási összegek elosztásáról szóló egyeztetés a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ifjúsági tagozatában történne, amelyiknek felállításáról nemsokára kormányhatározat születik. Az úgynevezett ifi Máértban Erdélyt az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) képviseli majd, amely nem tagja a Magyar Ifjúsági Konferenciának. A miniszter Kolozsváron úgy nyilatkozott, ez nem jelentheti azt, hogy a Miért előnyt élvezhet az erdélyi támogatások elbírálásánál. Az ifi Máért létrehozásának gondolatát helyeselték ugyan, de némi gyanakvással fogadták a MIK múlt hét végén a szlovéniai Lendván tartott ülésének résztvevői, amelyen Erdélyt az RMDSZ-szel szakító Magyar Ifjúsági Tanács küldöttei képviselték. Somogyi Attila, aki a MIK Állandó Bizottságának az erdélyi tagja elmondta: "Lendván Gyurcsány Ferenc nyilatkozatban biztosított minket arról, hogy a MIK-et továbbra is súlyának megfelelően kezeli." A Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Sándor Krisztina szerint a támogatások elosztásáról a MIK és az ifi Máért tagjaiból álló bizottságnak kell majd döntenie. /Cseke Péter Tamás: A MIK számára civil ifjúsági tevékenység a meghatározó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./

2004. január 30.

Esetleges közös labdarúgó Európa-bajnokság megrendezéséről tárgyal január 29-30-án Bukarestben Gyurcsány Ferenc magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. Tárgyalópartnerei között szerepel Adrian Nastase román miniszterelnök, Octavian Morarlu, a Román Nemzeti Sportügynökség elnöke és Mircea Sandu, a Román Labdarúgószövetség vezetője. – A történelmi megbékélést és egymás jobb megismerését segítheti elő, ha Románia és Magyarország közös rendezvényeket, például labdarúgó Európa-bajnokságot szervez – fejtette ki Gyurcsány Ferenc. /Bukarestben tárgyal Gyurcsány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2004. január 31.

Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozott elsőként Bukarestben Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter, aki a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság esetleges közös megrendezéséről kezdett tárgyalásokat. A magyar miniszter megbeszélést folytatott Adrian Nastase román miniszterelnökkel, Octavian Morariuval, a Román Nemzeti Sportügynökség elnökével és Mircea Sanduval, a Román Labdarugó-szövetség vezetőjével. Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormány segíteni szándékozik a magyar közösséget az európai integrációra való felkészülésben. Magyarországnak az idén lesznek forrásai arra, hogy különösen a fiatal korosztályok számára képzést tartsanak a vállalkozások és az üzleti élet területén. A miniszter világossá tette a magyar kormány álláspontját: a magyar közösségnek az az érdeke, hogy továbbra is erős és egységes politikai képviselete legyen. Markó Béla a sajtónak kifejtette: jelképes jelentőségű, hogy a magyar ifjúsági és sportminiszter most Bukarestben közös sportrendezvényről tárgyal. Adrian Nastase miniszterelnök fogadta Gyurcsány Ferencet és kijelentette: reméli, hogy megoldják az aradi Szabadság-szobor helyzetét. A megbeszélésen jelen volt Füleki András helyettes államtitkár, Keszthelyi András, a magyar miniszter kabinetfőnöke és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. Nastase kedvezően értékelte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti jelenlétét, sikeresnek ítélte azt az együttműködést. A magyar miniszter elmondta, vannak megoldatlan kérdések is, mint amilyen az aradi Szabadság-szobor ügye. /Közös labdarúgó Európa-bajnokság 2012-ben? Romániában a magyar gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2004. április 23.

Ápr. 21-én Budapesten Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, az RMDSZ ügyvezető alelnökét Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogadta. A megbeszélés napirendjén többek között az RMDSZ sportprogramja és a Félsziget fesztivál szerepel. Kovács Péter budapesti látogatása során megbeszélést folytat Zilahi Lászlóval, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, Csőzik Lászlóval, az SZDSZ–Új Generáció elnökével, valamint Nyilas Ágnessel, az Agora iroda programigazgatójával. A MIÉRT vállalkozásfejlesztő programjának megbeszélése is napirenden szerepel. /A MIÉRT elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterrel találkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2004. június 22.

A Magyar Ifjúsági Tanács nyílt levéllel fordult Gyurcsány Ferenc magyar sport- és ifjúsági miniszterhez. A Sándor Krisztina elnök által jegyzett levél arra kérte a minisztert, hogy a június végén sorra kerülő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) előtt megfelelő jogi háttérrel ruházza fel az egyeztető szervezetet. A Kárpát-medencében működő ifjúsági szervezetek fórumaként létrehozott MIK még eddig létező hatáskörét is megszüntették: a határon túli pályázatok elbírálásában a támogatási döntésektől is megfosztották. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

2004. július 1.

Még mindig nem tisztázott a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek fórumának szánt és a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium /GYISM/ által létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) jogi státusa, ráadásul a hatásköre is csorbult, mondta el a zánkai ülésen megválasztott elnök, Diósi Viola. A minisztérium a MIK még eddig létező hatáskörét is megszüntette: a határon túli pályázatok elbírálásánál a MIK-nek javaslattételi joga volt, ezentúl viszont a pályázatokat kizárólag a minisztérium szakértői bírálják majd el. A MIT nyílt levélben fordult Gyurcsány Ferenchez, amelyben kifogásolta, hogy a MIK javaslattételi hatáskörét is megszüntették. /Lepedus Péter: Kifogásolt hatáskörcsökkentés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2004. július 3.

Magyarországon 1989-90-ben a számonkérés, felelősségre vonás elmaradt, sőt, a bűnösök megnevezése is nehézségekbe ütközött. Emiatt a politika pótcselekvésekhez folyamodott, betiltották az önkényuralmi jelképeket, köztük a vörös csillagot, mint az elmúlt rendszer bűneinek szimbólumát. A Munkáspárt egyik vezére egy nyilvános rendezvényen viselte jelvény formájában a vörös csillagot. Rendőrség, feljelentés, bíróság. Jogászok, filozófusok, politológusok foglalnak pro és kontra állást a kérdésben. A cikkírót, Baranyai Pétert már meggyanúsították kommunista szimpátiával, mert felvetette, nem kellene-e a régi rendszer vezető tisztségviselőinek szerepet vállalniuk az új, kibővült Európában? /Baranyai Péter: Elvásott a veres csillag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ A vörös csillag mellett MSZP-s és SZDSZ-politikusok álltak ki, így Gyurcsány Ferenc sportminiszter, Krausz Tamás, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István.

2004. augusztus 24.

Medgyessy Péter még nem döntötte el, hogy távozásának melyik útját választja, azaz hogy maga mond-e le, vagy elfogadja a konstruktív bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának adott, aug. 22-i exkluzív interjúban azt mondta: "ha egy ilyen döntés születik, akkor azt is végig kell gondolni, hogy (...) a koalíciónak, (...) a kormány tagjainak meg kell indokolniuk, hogy miért is kell konstruktív bizalmatlansági indítványt benyújtani". Medgyessy Péter az elmúlt napok eseményeit "kis puccsnak" nevezte, amelyben szavai szerint az SZDSZ mellett szocialista politikusok is részt vettek. Hozzátette: ha humora volna, azt kifogásolná, hogy nem volt forgatókönyvük. Szerinte tisztességesebb beszéd lett volna, ha a koalíciós pártok odaállnak elé, és közlik: új kormányfőre gondoltak. Ebben az esetben "nem lett volna álnokság, tettetés, silány emberi magatartás" – mondta. A szocialista párt két lehetséges miniszterelnök-jelöltje, Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc rövid egyeztető megbeszélést tartott Budapesten. A kancelláriaminiszter, valamint a gyermek-, ifjúsági és sporttárca vezetője egyetértettek abban, hogy a miniszterelnök-jelölés folyamata nem zavarhatja meg a kormányzást. /Magyarországi kormányválság. Medgyessy még nem döntötte el, hogy lemond-e. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2004. augusztus 24.

Jelentős költségvetési válsággal és a lakosság mély elégedetlenségével kell szembenéznie a budapesti kormánynak – írta az aug. 23-ai romániai sajtó. A Ziua szerint "Magyarország még mindig keresi következő miniszterelnökét", miközben Budapesten "öncélú bejelentések hangzanak el". A Cotidianul a legtöbb lapban említett Kis Péter és Gyurcsány Ferenc mellett további három – Szili Katalin, Hiller István, Veres János – kormányfőjelöltről írt. A legjelentősebb román pénzügyi-gazdasági napilap, a Ziarul Financiar is úgy tudja, hogy Kis és Gyurcsány közül választ az MSZP aug. 25-én. A lap szerint a magyar belpolitikai válság Medgyessy Péter és az SZDSZ "közötti veszekedés miatt" robbant ki, aminek az az alapja, hogy "a budapesti kormány jelentős költségvetési válsággal és a kormányintézkedésekkel szembeni mély lakossági elégedetlenséggel" került szembe. Az újság véleménye szerint Medgyessy "kormányátalakítással akart javítani kabinetje megítélésén", de Csillag István gazdasági miniszter menesztése miatt szembekerült a kisebbik koalíciós párttal. S hogy elkerülje a még súlyosabb belpolitikai válságot, a miniszterelnök benyújtotta lemondását – írta a román lap. /Román lapok a magyarországi belpolitikai fejleményekről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2004. augusztus 26.

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) aug. 26-i rendkívüli kongresszusán zárt ajtók mögött úgy döntött, hogy Gyurcsány Ferencet javasolja kormányfő-jelöltnek, Medgyessy Péter utódjaként. A szavazáson Gyurcsány 453, Kiss 166 szavazatot kapott. Miközben a kongresszuson folyt a szavazás, Medgyessy bejelentette: aug. 26-ai hatállyal lemond a miniszterelnöki tisztségről. /Lemondott a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferencet jelöli az MSZP a kormányfői tisztségre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2004. augusztus 27.

Gyurcsány Ferenc a szocialista párt fővezéreitől, Horn Gyulától, Kovács Lászlótól, Lendvay Ildikótól vagy a vidéki apparatcsikok jellegzetes bikfanyelvétől elütő, új stílust, szókimondó, nyers nyelvhasználatot meghonosító Gyurcsány maga lehet egy személyben az a csoda, ami megállítja az MSZP aggasztó népszerűségvesztését. Kérdés: kiállnak-e majd mellette azok, akik nem benne látták az új miniszterelnököt? Gyurcsánynak szembe kell néznie a múltjával is. Az ifjúsági mozgalom után a rendszerváltozás utáni zűrzavarban – kapcsolatrendszerét hasznosítva – hatalmas vagyont szerzett. Ennek eredetét már eddig is sokat firtatta az ellenzék, a Gyurcsány-dosszié újabb és újabb titkai kerülnek majd előtérbe. Tény, hogy az elszegényedő Magyarországon egy bankár miniszterelnök után egy baloldali milliárdos kormányfő mindig is problémákat fog okozni, írta Bogdán László. /Bogdán László: A magyar Berlusconi avagy a szocialista csodavárás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

2004. augusztus 27.

A határon túli magyarok számára is nagy jelentőséggel bír a Magyar Szocialista Párt rendkívüli kongresszusán a kormányfőjelölt kérdésében hozott döntés, hiszen a határon túli magyar közösségeknek is fontos, hogy Magyarországnak minél előbb stabil kormánya legyen – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kijelentette: „Ami a személyi döntést illeti, Gyurcsány Ferencet ismerjük, többször járt Erdélyben. Fiatal, dinamikus politikus, aki jól ismeri a határon túli magyar közösségek helyzetét is. Meg vagyok győződve ilyen szempontból, hogy kapcsolatainkat a folytonosság fogja jellemezni.” /Markó Béla a kapcsolattartás folyamatosságát várja a kormányfőjelölttől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2004. szeptember 6.

Med­gyessy Péter kijelentette, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel, továbbá hogy őmaga kisszerű puccs áldozatává vált. Medgyessy Péter – eddigi habozó magatartásához híven – nem meri bizonyítani, hogy „a képmutató, korrupt, a nemzeti érdekeket és értékeket végleg semmibe vevő balliberálisok úgy táncoltatják a szocialistákat, ahogyan akarják”, írta Magyari Lajos. Gyurcsány tehát az ő jelöltjük és támogatottjuk. Gyurcsány Ferenc pedig közben ténykedik. Sportminiszteri kabinetjébe rendeli a leköszönt miniszterelnököt, tegnapi minisztertársait. Beinti és elküldi őket. Magyari Lajos szerint nem a Medgyessy-kormány bukott meg Magyarországon, hanem az önmagát túlélt baloldal. /Magyari Lajos: Gyurcsányiáda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./

2004. szeptember 11.

Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2004. szeptember 11.

Úgy volt, hogy október elsejétől Marosvásárhelyen az új egyetemi campusban kezdi el működését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem néhány kara, és Mádl Ferenc köztársasági elnök is jelen lesz a székházavató ünnepségen. Az épület azonban nem készült el Marosvásárhely tőszomszédságában, Koronkán. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a késés oka: a szükséges pénzt későn tudták átutalni. Az új átadási határidő november 15. A beinduláshoz szükséges lenne még 200 millió forint, amivel nem rendelkezik az egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma. Hollanda Dénes dékán levelet írt a leendő magyar miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, kérve hogy a szükséges összeget próbálja a magyar kormány speciális alapból átutalni az egyetemépítésre. Idén 290 helyet hirdettek meg a műszaki és humán karok, a most zajló pótfelvételin ezek valószínűleg be is telnek, és akkor Marosvásárhelyen több mint 800 „sapientiás" egyetemista kezdi meg a tanulást október elsején. /(Máthé Éva): Nem készült el határidőre. A késés oka: a pénzhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2004. szeptember 18.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nehezményezte, hogy a 2005-ös magyarországi költségvetés tervezete szerint csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Úgy tűnik, hogy csökkenni fog a határon túli magyarokat támogató magyarországi közalapítványok költségvetése, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működtetésére szánt összeg is. Markó Béla szerint egyes programok esetében a csökkenés eléri az ötven százalékot. Az RMDSZ elnöke azt kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttől, hogy vizsgálják meg a kérdést, és térjenek vissza legalább a 2003 végén tervezett költségvetési összegekhez. Idén először a magyarul oktató egyetemi tanárok havi tízezer forint ösztöndíjat kapnak, októbertől kezdve tíz hónapon keresztül, a tanév során. A támogatás körülbelül 500 oktatót érint, akik a romániai állami egyetemeken tanítanak. Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke elmondta: az oktatási-nevelési támogatást a jogosultaknak eddig csak a 60 százaléka kapta kézhez. Hozzátette: a többi családnak október végéig tervezik kifizetni a gyermekenként járó 20 ezer forintot. /A magyar költségvetési megszorítások a határon túliakat is érintik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2004. szeptember 21.

Magyarországon a K&H-botrányban egyre többen firtatják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt érintettségét. Az egyik lehallgatási jegyzőkönyv szerint ugyanis egy bizonyos „nagy embertől” függött a brókerügy több főszereplőjének a sorsa. A vezéralakot ugyan nem Gyurcsánynak, hanem Gyurcsányi Ferencnek hívták, de mind a lakcíme, mind az édesanyjának, mind a vagyonkezelő cégének a neve teljesen megegyezik a szocialista miniszterelnök-jelöltével. Demeter Ervin parlamenti Fidesz-képviselő szerint a miniszterelnök-jelöltnek nyilvánosan színt kellene vallania arról, hogy valóban ő-e „a legnagyobb ember” – Gyurcsányi. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./

2004. szeptember 28.

Gyurcsány Ferencet, az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányfőjelöltjét javasolta miniszterelnöknek Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Gyurcsány a felkérést elfogadva azt mondta: az új kormány programja "egy gyarapodó és igazságos köztársaság programja, 10 millió magyar állampolgár programja, amely a 15 milliós magyar nemzet iránt érzett és vállalt felelősséggel készült". Gyurcsány kormányprogramja Magyarország külpolitikai prioritásaival kapcsolatban kifejti: a szomszédos államokkal megtörtént a történelmi megbékélés, az elmúlt két évben feloldódtak a korábban kialakult feszültségek, Magyarország a térségben a stabilitás tényezője lett. A magyar külpolitika a határon túli magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését az Európai Unió normáival összhangban támogatja. /Gyurcsány Ferenc a kijelölt magyar miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2004. szeptember 30.

Szept. 29-én az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferencet, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjét. Elsősorban a baloldal megroppant identitásának helyreállításért küzd Gyurcsány Ferenc. /Ismét agilis, lendületes miniszterelnök Magyarország élén? Több mint tízórás vita a magyar Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ „Nem fogjuk összekeverni a határon túli magyarság érdekeinek a védelmét a belpolitikai kampánytémákkal” – hangsúlyozta. „Kormányom fontos célja a magyar nemzet európai keretekben történő újraegyesítése" – jelentette ki. /A kormányprogramot vitatta az Országgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 1.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Lendvai Ildikó MSZP- frakcióvezető és Kuncze Gábor SZDSZ pártelnök szept. 30-án aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését. Gyurcsány Ferenc ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyelete visszakerüljön a Miniszterelnöki Hivatalból a Külügyminisztériumba. /Gyurcsány Ferenc kihirdette kormánya névsorát. Somogyi Ferenc az új külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2004. október 2.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2004. október 5.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az RMDSZ Szatmár megyei vezetőivel is találkozott. Kijelentette: a magyar kormány olyan megoldást ajánl majd a kettős állampolgárság ügyében, amelyet mind a négy parlamenti párt támogat. Szili Katalin szerint a miniszterelnök–váltással nem változik a magyar kormány külpolitikája. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány külpolitikáját tekintélyt és elismerést szerzett magának a világban, ezt az irányvonalat akarja folytatni az elkövetkezőkben is. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány csökkenti-e határon túliaknak szánt támogatás mértékét, Szili Katalin kijelentette, a kormány mindig egyeztetett a határon túli magyar érdekképviseletekkel, mielőtt a költségvetést elkészítette volna. Így lesz ez most is. /Simon Levente: A kettős állampolgárságot társadalmi egyetértésre kell alapozni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 5./

2004. október 15.

Magyarország és Románia az EU bevonásával közös szakértői csoportot hoz létre a verespataki bánya ügyének kivizsgálására – mondta Adrian Nastase kormányfő okt. 14-én Budapesten. – Szívesen támogatjuk, hogy munkahelyteremtő magyar befektetések jöjjenek létre a határ túloldalán. Ha kell, ezt külön is kezdeményezzük – mondta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A román kormányfő kiemelte, hogy a jó együttműködésnek megfelelően elküldték a magyar kormánynak a határon túli románokról szóló kedvezménytörvény tervezetét, és Budapestnek "nincs különösebb ellenvetése, örömmel vette azt". Újságírói érdeklődésre Nastase azt mondta: a csíkszeredai magyar főkonzulátus esetleges megnyitása most nem került szóba, "a megfelelő pillanatban, az EU-csatlakozási tárgyalások végső szakaszában, amikor a személyek szabad áramlása lesz napirenden, visszatérünk rá". /Adrian Nastase Budapesten tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

2004. október 15.

Magyarország továbbra is támogatja Románia 2007-es csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő, miután találkozott Adrian Nastaseval. „Magyarország hosszú ideje szenved a történelem miatt, de előre kívánunk nézni, az európai értékek kontextusában, amelyek segíthetnek nekünk orvosolni a nemzeti sérüléseket. Bölcsen, mértéktartón kell viselkednünk, és támogatnunk kell egymást. Azt szeretnénk, hogy kapcsolataink kölcsönös előnyökre alapuljanak és nem kell engednünk, hogy a múlt árnyai közbeavatkozzanak" – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. Adrian Nastase kormányfő szintén hangsúlyozta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. /Gyurcsány–Nastase találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 721-739




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998