udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hámos László

1990. november 24.

Az amerikai Kongresszus Emberjogi Bizottságának tagja, Tom Lantos szenátor Romániába látogatott és részt vett Kolozsváron a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ - Magyar Emberi Jogi Alapítvány bemutatkozásán a Magyar Színházban. Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára üdvözölte a vendégeket. A HHRF elnöke, Hámos László beszélt munkájukról: 1976-1987 között 24 alkalommal fordultak az amerikai Kongresszushoz emberi jogi kérdésekben. Többek között 1982-ben angolul kinyomtatták a Szőcs Géza és társai szerkesztette Ellenpontok című szamizdatot. Alapítványuk célja a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogoknak, kulturális autonómiának biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. A találkozón meghirdették a Bolyai Egyetem céljait szolgáló nemzetközi gyűjtés megindítását. A HHRF kitüntetést nyújtott át a romániai magyarság önvédelmi küzdelmében szerzett érdemeiért Szőcs Gézának, az RMDSZ főtitkárának, Borbély Ernő parlamenti képviselőnek, Buzás Lászlónak, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökének és Páll Béla nyugdíjas tanárnak. Szervezési hiba vagy félreértés miatt Kelemen Attila állatorvos nem kapott kitüntetést, pedig néhány napja még rajta volt a listán. Kelemen Attilát is üldözte a Securitate, ezért el kellett hagynia az országot. Romániába ment, de az 1989-es változások után hazatért Erdélybe. /Román János: A Magyar Emberi Jogok Alapítvány ? Erdélyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1991. február 24.

A Hungarian Human Rights Foundation elnöke, Hámos László nyílt levélben tiltakozott Kapcza Imrének a Szabadság dec. 5-i számában megjelent, Szőcs Gézát támadó cikke ellen. Hámos László csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhat Szőcs Géza tevékenységéről, áldozatkészségéről, megbízhatóságáról, amely őt az anyagi ügyekben is jellemzi. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1991. augusztus 2.

Avvakumovits Katalin a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány /HHRF/ munkatársaként részt vett a genfi emberjogi értekezleten. Hámos László, a HHRF elnöke mint a hivatalos amerikai kormánydelegáció tagja vett részt a tárgyalásokon. A HHRF tizennégy oldalas angol nyelvű dokumentációt állított össze a román kormánynak 1990. június, vagyis a koppenhágai találkozó óta foganatosított, kisebbségekre vonatkozó intézkedéseiről és gyakorlatáról. Sajnos a genfi konferencián kevés szó esett bármely európai kisebbség konkrét helyzetéről, állapította meg Avvakumovits Katalin. Mégis óriási előrelépést jelent a genfi konferencia, mert önálló tárgyalást rendeztek az eddig tabuként kezelt témáról. A záróbeszédekben több nyugati állam megemlítette a romániai magyarság megoldatlan helyzetét. A román felszólalás visszautasító hangneméből látható volt, hogy ebben az országban hiányzik a megfelelő hozzáállás. /Gál Mária: A túlzott diplomácia konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1991. december 24.

A Hungarian Human Rights Foundation elnöke, Hámos László nyílt levélben tiltakozott Kapcza Imrének a Szabadság dec. 5-i számában megjelent, Szőcs Gézát támadó cikke ellen. Hámos László csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhat Szőcs Géza tevékenységéről, áldozatkészségéről, megbízhatóságáról, amely őt az anyagi ügyekben is jellemzi. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1992. szeptember 6.

A Demokratikus Konvenció levélben fordult Tőkés Lászlóhoz, kérve a püspököt, hagyja abba az éhségsztrájkot. További hat személy csatlakozott a református püspök éhségsztrájkjához /négy román és két magyar nemzetiségű/: Octavian Buracu, Kolozsvár korábbi polgármestere, Orban Taina, Sandru Tarian, Ion Cherlea, mindhárman temesváriak, továbbá Kelemen Attila /Marosvásárhely/ és Dénes István /Torda/. Hámos László, a New York-i magyar emberjogi alapítvány elnöke eljuttatta Tőkés László felhívásának angol nyelvű változatát az amerikai törvényhozás tagjainak és a külügyminisztérium illetékeseinek. /Reuter, Új Magyarország, szept. 7./

1992. szeptember 10.

A román külügyminisztérium meghamisított fordításban terjeszti Hámos Lászlónak, a New York-i magyar emberjogi bizottság elnökének a Magyarok Világkongresszusán elhangzott beszédét. Hámos Adrian Nastase külügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a hamisítás ellen. Ugyancsak tiltakozott a vád ellen, hogy az ő nyomására fordultak az amerikai kongresszusi képviselők nyílt levélben Iliescu elnökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1992. november 4.

A Bolyai Társaság tevékenységéről adott képet dr. Balázs Sándor elnök az okt. 17-i tisztújító közgyűlésen, beszámolójából olvashatunk részleteket a lapban. Megalapozták a Bolyai Alapítványt, számítógép-parkot hoztak létre, számítógépekkel segítették az iskolákat. Továbbra is cél a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. Kiállnak amellett, hogy adófizetői állampolgári jog az állami támogatással működő felsőfokú oktatási hálózat fenntartása. A Bolyai Társaság szerint anyanyelvi képzés szükséges a létrehozandó felsőfokú intézetekben. Az orvosi és színészképzésre Marosvásárhelyen adottak a feltételek, a többi kar működtetésére pedig Kolozsváron, kivéve a mezőgazdasági képzést, amelyet Székelyföldön lenne célszerű megszervezni. Balázs Sándor védekezett azon vádak ellen, hogy túlságosan sok fiatalt küldtek Magyarországra továbbtanulni, illetve részrehajló volt a válogatás. A külföldi képzés csődöt mondott, mert a végzettek nem jönnek haza. - A Bolyai Társaság kiadványa /A romániai magyar főiskolai oktatás/ hosszabb és rövidebb angol nyelvű változattal eljutott a különböző európai egyetemekre. Öt felhívásukat ugyancsak angol nyelven terjesztették. - A Bolyai Alapítvány kezelésére kuratóriumot hoztak létre, a védnökségi tagok között van Habsburg Ottó, Tom Lantos, Hámos László és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1992. november 19.

Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ igazgatója Latkóczy Emese kíséretében Kolozsvárra látogatott. Vizsgálták a megye börötnvizsonyait, találkoztak különböző hatósági vezetőkkel. /B. Á.: "Szokják meg, hogy rájuk kérdeznek." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1993. szeptember 6.

1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik.

1993. november 6.

Nov. 6-án Kolozsváron tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke, megjelent az alelnök, Kolczonay Katalin is. Pomogáts Béla vázolta a szervezet megalakulását: az Anyanyelvi Konferencia először 1970-ben ült össze, egy éve van új neve, azóta önálló jogi személyiség. Az Anyanyelvi Konferenciának van egy Hámos László vezette jogvédő részlege is, amelyet magyar kultúrát, nyelvhasználatot ért diszkriminatív intézkedésekről értesíteni lehet. /Németh Júlia: "Hogy a magyar kultúra éljen, és művelői egymásra találjanak?" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ A kisebbségi magyarságnak jelenleg nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből nem képes fenntartani, több lapnak, folyóiratnak, könyvkiadónak meg kellett szűnnie. A kisebbség megtartása azon múlik, sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatot, az autonómiát. Az egyik legfontosabb feladat az öt országban élő kárpát-medencei magyarság kulturális és lelki integrációja. A kisebbségi magyar intézményrendszer védelme és erősítése elképzelhetetlen a magyar állam, a magyar társadalom tevékeny közreműködése nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9, 11./

1994. július 26.

Bodó Barna júl. 20-21-én Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. Útját a Hámos László vezette Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ szervezte. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

1995. május 4.

Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. december 18.

A magyar kormány dec. 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította és ezen a napon az Országházban Horn Gyula miniszterelnök húsz magyarországi és külföldi személyiségnek, illetve szervezetnek adta át a Kisebbségekért Díjat. Az eseményen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. A díjazottak emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forintot vehettek át. A díjazottak között külföldi: Sütő András író, Kató Béla illyefalvi református lelkész, a KIDA és a LAM alapítványok létrehozója, Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, Hungarian Human Rights Foundation /New York/ négy igazgatója /Hámos László, Szekeres Zsolt, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza, Latkóczy Emese, továbbá Veress Bulcsú/, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség létrehozása érdekében kifejtett tevékenységéért Orosz Ildikó, Csemadok /Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége/, Csubela Ferenc /post mortem/, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Európai Népcsoportok Európai Uniója /FUEV/, melyben kiemelkedő szerepe van Christoph Pan professzor és Komlóssy József, Szépfalusi István /Bécs/ evangélikus lelkész és irodalmár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., a díjazottak névsora: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ugyanezen a napon Budapesten a határon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek csúcstalálkozóját tartották a Miniszterelnöki Hivatalban. /Magyar Nemzet, dec. 19./

1995. december 20.

Az MSZP Közép- és Kelet-Európa Tagozatának dec. 20-i ülésén Tabajdi Csaba államtitkár feltette a kérdést: "Válaszúton van-e a magyar szomszédsági politika?", majd így határozta meg a helyzetet: "Tárgyalás nélkül nem megy - de tárgyalásokkal sem megy, ha nincs hozzá partner." Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány elnöke hozzászólásában kifejtette: túlzott visszafogottság, szerénység, szinte már megalázkodás jellemzi a magyar külpolitikát, elvárható lenne a határozottabb arculat. Kocsi László MSZP-képviselő elmondta: rossz érzéssel hallgatta Horn Gyula miniszterelnököt, amikor elfogadta a reciprocitás elvét a magyarországi és a környező országokban élő kisebbségek között. /Új Magyarország, dec. 21./

1997. március 22.

A kormánykoalíciós tárgyalásokon mindegyik félnek le kellett mondani valamiről. Valószínű, hogy az RMDSZ a romániai magyarság jogos követeléséről, az RMDSZ-ről mondhatott le, állapított meg Kiss Olivér, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ elnöke, Cs. Gyimesi Éva egyenesen megtorlásnak tekinti az önálló magyar egyetem visszaállítását, az RMDSZ vezetői csak tagozatok létrehozását tudták elérni, a születendő kormányhatározat a tagozatok létesítését szentesíti majd. A KMDSZ viszont tovább küzd a Bolyai Egyetem újraindításáért, a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ kérte, tűzze napirendre az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozó tervet, megalakították a KMDSZ-en belül a Bolyai akciócsoportot, kidolgozták az egyetem újraindításának stratégiáját, tárgyaltak az RMDSZ vezetőivel, továbbá a nyugati magyarság képviselőjével, Hámos László emberjogi aktivistával. Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ márc. 9-i nyilatkozatában sürgette az önálló magyar egyetem megindítását. A KMDSZ össze szeretné állítani a Bolyai Egyetem Nulladik Tanári Karát, ennek a karnak kellene megválasztani az egyetem szenátusát, kidolgozni a tantervet és személyi javaslatokat tenni a megfelelő állások betöltésére. /Kiss Olivér: Nem lesz Bolyai Egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ OMDSZ-nyilatkozat: márc. 9.

1997. október folyamán

A Magyar Közélet /kiadja az RMDSZ és az EMKE/ hozta Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetőjének az RMDSZ kongresszusán elhangzott beszédét. Elmondta, hogy ideutazása előtt egy New Yorkban történt találkozón megállapították Románia külügyminiszterével az újszerű, szerencsés érdekazonosságot, amelyet a jelenlegi román kormány többsége felismer a magyarsággal. Az amerikai tárgyalópartnereket az győzi meg a román kormány tényleges reformszándékáról, ha látják, hogy az ígéretek mögött a cselekvést, hogy az oktatásügyi kormányrendeletet törvény követi, hogy a kétnyelvű táblákról szóló kormányrendeletet végrehajtják, hogy a kormány teljesíti az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. Washingtonban aggodalmat ébresztenek az újabb lépések, például az, hogy éppen a parasztpárti szenátor akadályozza meg, hogy a bizottság a tanügyi törvénytervezet eredeti változatát tárgyalhassa. - A HHRF többek között három erdélyi fiatalember számára tette lehetővé a nemzetközi jogvédelmi eszközök elsajátítását New Yorkban és Washingtonban. A HHRF két éve segíti az információk hozzáférését az Interneten. A magyar kisebbségi érdekvédelmi szervezetek részére ingyenesen biztosítják a tájékoztatást a honlapon. Az RMDSZ honlapját Schwartz Róbert munkatársuk kezeli Kolozsváron, Hámos javasolta, hogy ezen tegyék közzé például a napi RMDSZ Tájékoztatót és Sajtófigyelőt, de angol nyelven is. - A HHRF jelenleg Közép-Európai Gazdasági és Kereskedelmi Tanács létrehozásán dolgozik. Ennek legfontosabb feladata lenne a külföldi befektetések szorgalmazása magyar kisebbségi vagy vegyes vállalatokba. /Magyar Közélet (Kolozsvár), okt. /

1997. október 10.

Szőcs Géza anyagi elszámoltatásával azelőtt sokat foglalkoztak. Több tagból álló brigád utazott Magyarországra a terhelő adatok összegyűjtésére, az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága jelentést állított össze, a Szövetségi Képviselők Tanácsa pedig elmarasztaló határozatot hozott. Ezt a határozatot Szőcs Géza megfellebbezte. Szőcs Géza kijelentette, nem bízik abban, hogy a jelenlegi RMDSZ-vezetés igazságot szolgálat neki. Dokumentumcsomagot adott át az összeülő RMDSZ-kongresszusnak. Eljött a koronatanú Amerikából, Hámos László, gyar Emberjogi Alapítvány HHRF /Hungarian Human Rights Foudation/ vezetője, "aki elmondta a bizottságnak, hogy Szőcs Géza nem tartozik ennyivel, semmivel sem tartozik, sőt, mi tartozunk neki". Szőcs Géza hangsúlyozta, hogy tiszta a lelkiismerete. /Nits Árpád: A Szőcs Géza-ügy záróakkordja következik? = Szabadság (Kolozsvár), okt.11./Hámos László

1998. április 23.

Tőkés László észak-amerikai körútja befejezésekor látogatást tett Washingtonban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy Tőkés László washingtoni látogatása során Hámos Lászlónak, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének társaságában ápr. 15-én a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium különböző tisztségviselőivel, így tanácsosokkal, államtitkár-helyettesekkel, igazgatókkal találkozott. Tőkés László a megbeszéléseken röviden jellemezte a jelenlegi romániai helyzetet. Csalódottságának adott hangot a romániai demokratikus kormányzat másfél éves teljesítményét illetően, mind az általános demokratizálás üteme, mind a kisebbségi vonatkozású ügyek rendezése tekintetében. AZ RMDSZ kormányzati részvétele nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tanügyi törvényt és a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek parlamenti jóváhagyása nem tűnik valószínűnek, állapította meg, továbbá a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása terén semmi előrehaladás nem történt. A vallásügyi törvényt immár hét év óta elszabotálják, a kisebbségi egyházakkal szemben diszkriminációt alkalmaznak. Tőkés László szerint a további belpolitikai fejlemények függvényében az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét mihamarabb felül kell vizsgálni. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Egyesült Államok kormányzatának gyors és hatékony közbenjárását kérte a romániai demokratizálás megmentése, illetve a kormány által megígért, jogos kisebbségi követelések teljesítése érdekében, továbbá azt, hogy az amerikai kormány szelektív módon támogassa a hiteles román demokratákat Susan Braden nemzetbiztonsági igazgató a romániai fejleményekkel kapcsolatban szintén csalódottságának adott hangot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1998. április 23.

Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke, az RMDSZ és a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke márc. 26-a és ápr. 21-e között missziói körutat tett az Egyesült Államokban és Kanadában. A körutat a clevelandi Bocskay István Kultúrkör szervezte. Több magyar közösséget, egyházközséget meglátogatott. Clevelandben április 6-án egy angol-magyar lelkészértekezleten állást foglaltak a református egyház egységét veszélyeztető Robert Rapp-féle amerikai Westminster-misszióval szemben. Tőkés László tájékoztatást nyújtott a CE Szövetség ügyével és a zilahi konfliktusos helyzettel kapcsolatban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részt vett több ökumenikus istentiszteleten is. A Magyarok Világszövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Tőkés László a magyarságot megosztó viszálykodás ellen emelte fel a szavát. /Missziói körút az Egyesült Államokban és Kanadában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke március-áprilisi észak-amerikai missziói körútja végén április 15-én Washingtonban, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak és ifj. Nemes Árpádnak a társaságában találkozott a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium hivatalaiban több kormányzati tisztségviselővel, köztük Susan Bradennel, a Nemzeti Biztonsági Tanács Közép- és Kelet-Európai Osztályának igazgatójával, Michael Hathaway-vel, a Helsinki Bizottság Hivatala vezetőjével, Eileen Malloy külügyminisztériumi államtitkár-helyettessel, E. Wayne Merry külügyminisztériumi tanácsossal, Jonathan Rickerttel, az Észak- és Közép-Európai Ügyek Osztályának igazgatójával és Katharine Kayjel, a romániai ügyek referensével. A találkozók során Tőkés László tájékoztatást adott a romániai politikai helyzetről, a romániai magyarság és a történelmi magyar egyházak megoldásra váró gondjairól, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, ugyanakkor többek között szóvá tette, hogy még mindig késik a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosításainak parlamenti jóváhagyása, az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1251. sz./

1998. április 29.

Kevesen tudják, hogy a Szabadság volt az első interneten olvasható napilap. Kolozsváron Scwartz Róbert a HHRF megbízásából készíti el a Szabadság Internet-változatát. Elmondta, hogy már havonta több mint 45 ezren keresik meg a Szabadság honlapját. A Szabadság mindegyik száma visszakereshető 1995. március 1-ig. Mindez Hámos Lászlónak, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány /Hungrian Human Rights Foundation/ elnökének köszönhető. A HHRF lehetőséget biztosított arra, hogy bármelyi romániai szerkesztőség, alapítvány bérmente helyet kapjon a HHRF szerverén. Jelenleg a HHRF honlapján olvasható az RMDSZ Tájékoztató, a Királyhágómelléki Református Püspökség tájékoztatója, a Magyar Közélet, a Könyvjelző, a Perspektíva, a KMKSZ lapja. /Világ - Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A felsoroltakon kívül a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap is interneten van.

1998. augusztus 19.

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ évente megszervezett hajóútján, aug. 19-én Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár hangsúlyozta: Fontosnak tartjuk, hogy szemléletváltás következzék be a határon túli magyarság ügyének kezelésében. Az európai normák helyett inkább az európai gyakorlatra helyeznénk a hangsúlyt. A legfontosabb, mondta az államtitkár, hogy a magyar kormány partnernek tekintse a határon túli magyarság képviselőit, különösen a legitim szervezeteket. Meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd kereteit. A hajón ott volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki nyilatkozott a Napi Magyarországnak: Hosszú ideje érezzük, hogy nem jó irányba haladnak az RMDSZ háza táján - jelentette ki a püspök, aki szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel hívott össze tanácskozást. Tőkés szerint "népi szinten is" tapasztalható az eltávolodás a magyar politikai szervezettől, mióta a román kormány ígéretei rendre beváltatlannak bizonyultak. Fordítani kellene az RMDSZ politikai irányultságán, állapította meg a püspök, aki egyben hitet tett a kolozsvári magyar egyetem mellett. /Udvardy Zoltán: Közös gondjainkról a HTMH Médiahajóján. = Napi Magyarország, aug. 21./ A HTMH által szervezett hajóúton a Szatmári Friss Újság munkatársa interjút készített Németh Zsolt államtitkárral. Az államtitkár elmondta, hogy több új határátkelőhely megnyitására lenne szükség és erre lesz is pénz. Németh Zsolt államtitkár a hajóúton kérte meg Tőkés László püspököt, hogy aug. 20-án Orbán Viktor mellett vegyen részt a körmeneten. A lapnak Hámos László, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke is nyilatkozott, elmondta, hogy tevékenységük kezdete óta küzdenek azért, hogy Erdélyben újra induljon az egyetem. 1989 óta számtalan alkalommal szóvá tették, több mint száz amerikai kongresszusi képviselő egy sorozat olyan levelet írt alá 1992 és 1993 között, amelyben ez a kérdés kulcsszerepet játszott. Hámos alapítványa kész adományokat gyűjteni, mihelyt megnyílik az erdélyi magyar egyetem. Önálló egyetem kell, mert a multikulturális egyetem szemfényvesztés. /Gui Angéla: Kifutott a médiahajó Budapesten. Lesz pénz új határátkelőhelyekre és az egyetemre is. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1998. augusztus 20.

Orbán Viktor miniszterelnök aug. 20-án, a Szent István napi ünnepségek során találkozott a Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila szenátor, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja részéről Bugár Béla elnök, Duray Miklós tiszteletbeli elnök, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokratikus Néppárt elnöke, Szlovéniából Balaskó József, a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, valamint Hámos László, az USÁ-ban levő Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ elnöke. A kormányfő felvetette, hogy rendszeressé kellene tenni ezeket a találkozókat. Aug. 20-a az az ünnep, amely minden magyar számára fontos, bárhol is éljen a világban, hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a találkozót követően. Markó szerint Orbán Viktor aláhúzta: a magyar kormány úgy kívánja előkészíteni az ősszel napirendre kerülő magyar-román miniszterelnöki találkozót, hogy addig már a konkrét és lehetséges megoldásokat a két fél asztalára tehesse. Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a következő egy-két hónapban a megfelelő kormányszerv tárgyalásokat kezd külön-külön a határon túli magyar szervezetekkel. /Magyar Nemzet, aug. 21./

1998. szeptember 15.

Júliusban dr. Nagy Károly amerikai egyetemi tanár levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyet harminc amerikai magyar vezető írt alá. A levélben javasolta nyugati magyar résztvevők meghívását ezentúl minden magyar-magyar csúcsra és egy-egy olyan tanácsos alkalmazását a jelentős számban magyarlakta nyugati országok követségein. A levelet több amerikai magyar újság közreadta, a Magyar Nemzet is említést tett róla. A javaslatokról Nagy Károly személyesen tárgyalt Németh Zsolt államtitkárral és Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, kitűzték a következő megbeszélés időpontját is. Augusztus 25-én azután Nagy Károly a levél további négy aláírójával együtt találkozott Martonyi János külügyminiszterrel, majd országgyűlési képviselőkkel, tudományos kutatókkal, kiadók vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök aug. 26-i hatállyal kinevezte külügyi tanácsadójává Hámos Lászlót, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation - Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét. Hámos László külügyi tanácsadóként javasolta, hogy a "magyar-magyar csúcstalálkozó" alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. /Dr. Nagy Károly: Szükség van egy tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyre. = Magyar Nemzet, szept. 15. - átvette, részleteket közölt belőle: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./

1998. szeptember 28.

Hámos Lászlót, a Magyar Emberi Jogi Alapítvány /HHRF/ igazgatóját Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadójának nevezte ki. Hámos elmondta, hogy több olyan programot indított, amelyek a határon túli magyarság érdekvédelmét szolgálják. Az információáramlást javítja, hogy a HHRF honlapján /http://www.hhrf.org/ adatok találhatók a határon túli magyar politikai szervezetekről és a kisebbségi lapok is olvashatók. A HHRF fokozatosan ellátja a szükséges berendezésekkel a kisebbségi lapokat. /Népszabadság, szept. 28./

1999. június 14.

Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1999. július 16.

A New York-i székhelyű, Hámos László által vezetett Magyar Emberjogi Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) jóvoltából számos erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar napilap, illetve más - világi és egyházi - publikáció olvasható az interneten, s ezek között immár a Bihari Napló is: http://www.hhrf.org/biharinaplo. Nagy előnye a HHRF által a BN számára biztosított internetes változatnak, hogy archívuma is van, melyben már most egy hónapra visszamenően szerepelnek a lap számai, tehát június 19-től kezdődően dátum szerint bármilyen cikk visszakereshető. A http://www.hhrf.org weblapon különben felkereshető az összes többi kiadvány is, amely szerepel a HHRF szerverén. /Újabb elérhetőségünk a világhálón - http://www.hhrf.org/biharinaplo = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./

1999. augusztus 2.

A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány, a HHRF (Hungarian Human Rights Foundation) internetje, portálja [www.hhrf.org] a leglátogatottabb romániai magyar vonatkozású hely. 1997 decembere óta működik, 1998 januárjától több mint 54000-szer látogatták. A legtöbb belépést az analóg kiadványok on-line verziói szolgáltatják, első helyen a Szabadság, majd az Új Szó /Pozsony/, Romániai Magyar Szó, Népújság és az Erdélyi Napló. A HHRF saját fejlesztésű on-line lapja az Élő Erdély [http://www.hhrf.org/erdely/] két hónapi szünetelés után a napokban ismét beindult. De a HHRF portálja nem csak a romániai magyar vonatkozások miatt fontos, mert különféle felvidéki és vajdasági intézmények hostingját is ellátja. /HHRF Portál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2000. május 18.

Máj. 19-20-án tartják Budapesten IV. Magyarország 2000 tanácskozást A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel a nyugati diaszpóra és a Kárpát-medencei magyar közösségek rangos képviselőinek részvételével. A meghívottak között szerepel az RMDSZ teljes képviselőházi és szenátusi frakciója is. A magyar kormány által szervezendő konferenciára Orbán Viktor miniszterelnök külön meghívót küldött Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek. Ebben többek között az áll: "Ha a magyar állam és a nemzet határai különböznek is, a nemzet és az állam érdekei egybevágnak. Ezért figyelünk oda a határainkon túl élő nemzettársaink véleményére, és ezért szívleljük meg azokat nemzetpolitikai döntéseink meghozatalakor. A szabadon választott, rendszerváltoztató parlament megalakulásának 10. évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy a nemzet boldogulásáért felelősséget érző, határainkon belül és kívül élő honfitársainkkal áttekintsük az ezredforduló kihívásaira adandó válaszainkat." A tanácskozásnak három fő témaköre a nemzeti kultúra a globalizáció világában, a nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve a magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Az Országházban tartandó konferenciát péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. Ezt követően Tőkés László előadása hangzik el. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombat délelőtt értekezik a plenáris ülésen. A konferencia záróbeszédét Martonyi János külügyminiszter tartja. /Magyarország 2000 konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./ 1996-ban a sikeres magyarok találkozója, 1997-ben Magyarország képe a nagyvilágban, 1998-ban a magyarság szellemi erőinek összefogása Magyarország euroatlanti integrációja sikerében voltak a Magyarország-2000 rendezvények kiemelt témái. - A mostani konferencia - amelyet egyházi, média és oktatási kérdésekkel foglalkozó előkonferenciák előztek meg - három szekcióban tekinti át nemzetpolitikai szempontból az összmagyarság előtt álló kihívásokat: A Nemzeti kultúra a globalizáció világában - Nemzetpolitikai kilátásaink és a diaszpóra jövője - Magyar gazdaság Európában - Magyar gazdaság Kelet-Közép- Európában. - A térségből Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Markó Béla, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Birtalan Ákos, az RMDSZ parlamenti képviselője, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál, az MKP alelnöke, Duray Miklós, az MKP ügyvezetője, Bauer Győző, a szlovákiai Gyógyszerkutató Intézet igazgatója, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Várady Tibor, nemzetközi jogász vesz részt a konferencián. A nyugati magyarság részéről jelen lesz O'sváth György, az EU Bizottság tiszteletbeli igazgatója, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Gyarmathy György, a zürichi Műegyetem professzora, Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai szerkesztője, Borbándi Gyula, Németországban élő író, történész, Kende Péter, az 1956-os Intézet kuratóriumának elnöke, Hámos László, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány elnöke és Lauer Edit, a Magyar-Amerikai Koalíció elnöke. Az ez évi konferencia jelentőségét erősíti, hogy várhatóan első alkalommal lesznek jelen csaknem teljes létszámban a határon túli magyarság parlamenti képviselői, Bukaresttől Ottawáig. /Negyedszer rendezik meg a Magyarország-2000 konferenciát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. október 2.

Október 2-7. között Markó Béla szövetségi elnök és Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter az Amerikai Egyesült Államokba látogatnak a Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) elnöke, Hámos László meghívására. A látogatás úticélja Washington, ahol a két magasrangú tisztségviselőt az adminisztráció vezetősége, a Fehér Ház, a Kongresszus, a Külügyminisztérium és Kereskedelmi Minisztérium képviselői fogadják. Az RMDSZ vezetői továbbá eszmecserét folytatnak a magyar emigráció képviselői és a washingtoni magyar és román nagykövettel. /Markó Béla és Eckstein-Kovács Péter az Egyesült Államokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2000. október 3.

Amerikai Egyesült Államokba utazása előtt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke interjút adott a Romániai Magyar Szónak utazása céljairól. Elmondta, hogy az utóbbi időben ritkán utazott külföldre, mert itthon volt dolga. Fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a helyhatósági, majd a parlamenti választások előkészítésében. A választási kampány beindulta előtt közvetlenül fontosnak tartotta, hogy Eckstein-Kovács Péterrel együtt eleget tegyenek a Hámos László által vezetett Magyar Emberjogi Alapítvány által még a tavasz folyamán hozzánk eljuttatott meghívásnak. Az amerikai látogatás idején hitelesen fogják tájékoztatni az amerikai politikai élet képviselőit, a kormányt, a kongresszust és szenátust arról, "miként látjuk mi a választások előtti romániai helyzetet, erőviszonyokat, esélyeket, de arról is, hogy az RMDSZ miként értékeli az elmúlt négy esztendőben történteket, s melyek a szándékai a következő négyre, úgy is, hogy továbbra is elvárja az Egyesült Államok támogatását." /Markó Béla: Tájékoztatnunk kell az amerikai politikai élet képviselőit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998