udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hajdó István

1993. június 23.

Jún. 5-én ünnepelte százéves fennállását Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara, az Ipartestületi Dalegylet. Az ünnepségre megjelent Bálint Ákos karnagy Gyergyószentmiklósi Ipartestületi Dalegylet centenáriumi emlékkönyve /Gyergyószentmiklós, 1993/. Dézsi Zoltán polgármester köszöntötte az ünnepelteket. Iszlai Attila, a dalegylet elnöke a kórus múltját ismertette. Hajdó István gyergyószentmiklósi plébános fölszentelte a dalegylet új zászlaját. Az ünnepségen több vendégkórus fellépett. /Komán János: Százéves Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1993. augusztus 19.

Gyergyószentmiklóson a város szélén épül a Szent Erzsébet Otthon, Hajdó István római katolikus esperes elmondta, hogy jövőre szeretnék átadni. Külföldi segítséggel folyik az építkezés. A Csíky-kertbe az egyház megvett egy épületet, Barth Ottó plébános Temesvárról került ide, már ott építkezett, öregek otthona mellett Caritas-központot létesített s egy hatalmas raktárt. Itt Gyergyószentmiklóson a külföldi segítséggel megvett épület tanulmányi központ lesz. A gazdákat oktatják korszerű mezőgazdasági ismeretekre, emellett külföldről kapott mezőgazdasági gépek használatára. /T. Szabó Edit: Egyházi segítséggel Gyergyóban új világoz építenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1993. december 30.

A diktatúra idején tömegek jártak templomba, mert megtartó védőbástyának érezték azt - mondta el Hajdó István, a Gyergyói Egyházkerület főesperese. Jelenleg kevesebben járnak templomba. Az egyik ok a kiöregedés. Az idősek, akik az egyház megtartó sziklái voltak, elhaláloztak, a fiatalok nem veszik át a helyüket, itt is érezhető az elmúlt évtizedek romboló hatása. Súlyos gond az elszegényedés, a munkanélküliség és az italozás. /Gál Éva Emese: "A kör, melyből nem zárható ki senki" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

1994. március 7.

Gazda Árpád emlékeztetőül közölte az erdélyi katolikus egyházmegye 20 vezető papi személyiségének memorandumát, melyet Jakab Antal erdélyi püspöknek címeztek. A beadványban felsorolták a problémákat és a memorandumot 1988. aug. 29-re, Grósz Károly miniszterelnök és Ceausescu aradi találkozójának napjára keltezték. A memorandumot öt évvel ezelőtt, 1989. márc. 5-én a Kossuth Rádió - akkor Győry Béla által szerkesztett - Vasárnapi Újság című adásában Sinkovits Imre olvasta fel. A beadvány kilenc pontban foglalta össze a sérelmeket, az orvoslásra váró problémákat. A hívek között nagy a megdöbbenés, az elkeseredés több olyan hatósági intézkedés miatt, amelyek a vallást és annak akadálytalan gyakorlását érintik. A papság nem maradhat néma a hívek aggodalmával szemben. Katasztrofálisnak tartják a papi utánpótlásnál a felvételi keretszám korlátozását minden jogalap nélkül. A városokban a régi templomok a hívek befogadására elégtelenek, új templomok építését nem engedélyezik. A Biblia teljes terjedelmében a háború óta egyszer sem jutott a hívek kezébe. Ha az Újszövetség, imakönyv nagy ritkán, korlátozott számban megjelenik, a szükségletnek csak csekély töredékét elégíti ki. Más vallásos könyv, folyóirat kiadására az egyház kísérletet sem tehet. A legifjabb nemzedék számos tagja nem tanulhat anyanyelvén, mert egyre osztályban folyik anyanyelvi oktatás. Az egyetemek végzettjeit szülőföldjüktől távol eső vidékekre helyezik, legutóbb hasonló sorsra jutottak a közép- és szakiskolát végzett fiatalok is. A tudományos, művészeti és közéleti pályákon hátrányos megkülönböztetéssel kell számolnia annak, aki vallását gyakorolja. A memorandum aláírói: Bakos Sándor, Bartalis Árpád, Borbély Gábor, Csató Béla, Csintalan László, Csenkey Ágoston, Csiszér Albert, Czirják Árpád, Gál Alajos, Gáll Sándor, Gere Béla, Hajdó István, Horváth Antal, Jakab Gábor, Kovács Sándor, Lestyán Ferenc, Mihály Imre, Nagy Imre, Nutz Ottó, Orbán László. /Gazda Árpád: ?89 kezdetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1996. július 10.

Gyergyószentmiklóson júl. 1-jén avatták fel Márton Áron püspök mellszobrát, Miholcsa József alkotását. A szobrot Dézsi Zoltán, a város polgármestere leplezte le. A püspök 1925-ben Gyergyószentmiklóson volt káplán. A szoborállításról hírt adott az Új Remények, a helyi római katolikus plébánia kiadványa. Jún. 30-án képkiállítás nyílt a városban az egykori Csík vármegye templomai címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./ Az Új Remények júniusi számát a Márton Áron-centenárium tiszteletére állították össze, amelyben Hajdók István főesperes felidézte emlékeit a nagy püspökről. /Magyar Kurír (Budapest), júl, 10., 157. sz./

1996. július 12.

A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./

1996. október 20.

Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, a Csíky kertben, a korábban elültetett millecentenáriumi fák mellett a honfoglalás évfordulója előtt tisztelgő, 5 méter magas emlékművet avatnak, melyet Miholcsa József marosvásárhelyi festőművész tervezett, a tervet Burján G. Emil irányításával készítették el, fából. Az emlékmű Árpád vezér jelképét teremti meg, a lovon ülő Árpád hatalmas, stilizált turulmadarat tart a feje fölött. Az avatóünnepségen Dézsi Zoltán polgármester kiemelte a szimbólumok megtartó erejét nemzeti fönnmaradásunkban. Dr. Garda Dezső történész a magyar honfoglalás jelentőségét méltatta, majd Miholcsa József az emlékmű szimbolikájáról beszélt. Hajdó István katolikus főesperes kitüntetést nyújtott át Miholcsa Józsefnek, amelyet a Márton Áron-szobor felavatásakor nem tudott átadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19., 25./ Miholcsa József Márton Áron-szobrát júl. 1-jén avatták fel Gyergyószentmiklóson.

1999. szeptember 23.

Erdélynek évszázadokon keresztül tizennégy római katolikus főesperessége volt. A diktatúra négyre csökkentette számukat. 1989 után visszaállították az ősi struktúrát, újjászervezték a főesperesi kerületeket. Köztük volt az 1992-ben újralétesített gyergyói főesperesség, élére Hajdó Istvánt nevezték ki. Hajdó István /sz. 1942/ elmondta, hogy pappá szentelése utáni évekből szeretettel emlékezett vissza Malomfalvára, ahol tíz évig volt plébános, ezalatt hat papi hivatás született falujában. Ezután Gyergyóújfaluba nevezték ki, ahonnan két fiatal ment papnak. Főesperesként 19 falu tartozik hozzá. A gazdasági nehézségek, a munkanélküliség mellett súlyos gond a lélekszám csökkenése. 1998-ban az ő esperességében 132 születést és 181 elhalálozást jegyeztek be. /Barabás István: "A templom: mindennapi menedékünk". Beszélgetés Hajdó István római katolikus főesperessel. = A Hét (Budapest), szept. 23. - 38. sz./

1999. október 21.

Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetségének helyi szervezete okt. 23-án, megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc 43. évfordulójáról. Beszédet mond Salamon László volt 56-os politikai fogoly és Hajdó István főesperes. /Az 1956-os forradalom emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1999. október 23.

Gyergyószentmiklóson okt. 23-án emlékeztek az 1956-os forradalom 43. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta, a templomból a jelenlévők a temetőbe, a Politikai Áldozatok Emlékművéhez vonultak, ahol elsőként a közelmúltban 56-os vitézzé avatott Salamon László emlékezett a forradalomra. Dézsi Zoltán prefektus beszédében kitért arra, hogy a mai nemzedéknek jobban kellene ismernie történelmét. - A gyergyószentmiklósi Salamon Lászlót október 2-án Vitézzé avatták Budapesten. A magyarországi Vitézi Rend elismert tagszervezete a nemzetközi lovagrendek társaságának. Tagjai lehetnek, akik az I. és II. világháborúban, valamint az 1919-es Kommün leverésében kiemelkedő haditettet hajtottak végre. 1956 után a rend úgy döntött, hogy a forradalom vitéz harcosait is fölveszi tagjai közé. Október 2-án 60 volt 56-os harcost avatott Vitézzé Holl Ferenc főkapitány Budapesten, s a hatvan vitézből egyetlen egy erdélyi, Salamon László, aki részt vett a Bem téri, és a többi utcai tömegtüntetésen, a politikai foglyok kiszabadításában, s aki tetteiért később Romániában nehéz börtönéveket viselt el. Nem ez az első kitüntetése. Részesült már a Magyar Köztársaság, a Volt Politikai Folyok Szövetsége, az 56-os Magyarok Világszövetsége, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és Pongrácz Gergely 56-os corvinközi parancsnok személyes kitüntetésében, és magáénak tudja az Angol Egyesült Királyság Bradford-i 56-os Politikai Szervezetének érdemkeresztjét is. /Gál Éva Emese: 1956 emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1999. október 25.

Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

2000. június 14.

Jún. 9-én millenniumi zászlót szentelt Gyergyószentmiklóson Hajdó István főesperes. A zászlót a szigetszentmiklósi cserkészcsapat ajándékozta Gyergyószentmiklósnak, gondozásával megbízva a helyi cserkészeket, akik másnap a felszentelt zászlóval zarándokoltak a búcsúra. A zászló egyik felén az országos Szent Miklós Szövetség címere látható, másik oldalán a magyar Szent Korona. Mint Német Miklós, a szigetszentmiklósi cserkészcsapat kapitánya beszédében elmondotta, a millenniumi zászlóval a Szent Miklós Szövetség szimbóluma túllépett Magyarország határain, így a Szent Miklós nevű helységeket tömörítő szövetség jelképesen Kárpát-medencei szövetséggé vált. A zászlótartót Szabó Szilveszter gyergyószentmiklósi fafaragó készítette. /Millenniumi zászlószentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2000. augusztus 22.

Aug. 20-án Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmisét Hajdó István főesperes celebrálta. A szentmise után a Tarisznyás Múzeum előtti kis téren felavatták és ajánlották Mária és Szent István kegyelmébe Szervátiusz Jenő kőmadonnáját, amely eredetileg a római katolikus temetőben állt. 1985-ben a plébániára hozták a Madonnát, most pedig végleges helyére került Gyergyószentmiklóson. Az anyát gyermekével ábrázoló kőmadonnát Hajdó István főesperes szentelte meg. /Szent István napja Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2000. október 23.

Okt. 22-én Budapest V. kerületének küldöttsége átadta Gyergyószentmiklós magyarságának a millenniumi zászlót. Hajdó István főesperes emlékeztette a közösség vezetésére vállalkozókat az elődök példájára - kezdve Dózsa Györgytől az 1956-os forradalomig -, akiket nem kicsinyes érdekek vezettek, hanem azok felemelkedése, akikből vétettek. Jelen volt Kontesveller József prefektus és Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke is. A templomi ünnepség után mintegy 3500 ember indult a tekerőpataki fúvósok zenéjére a városi temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatainak állított emlékműnél tisztelegjenek az 1956-os forradalom áldozatainak emléke előtt. /Bajna György: Millenniumi zászlóátvétel és 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A templomból lovashuszáros, fúvószenekaros körmenetben indult a tömeg a temetőbe, ahol a diktatúra áldozatainak emlékműve előtt az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az ünnepi beszédek közül kiemelendő Salamon László volt 56-os elítélt a forradalom jelentőségét számadatokkal és kihatásaiban is értékelő szónoklata és a zászlót hozó-átadó Erdős László honvédezredes beszéde, amelyben történelmi tragédiáink nagyhatalmi háttereit is ecsetelve szólított a megmaradásra. /Gál Éva Emese: Millennium és forradalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2001. április 12.

A Bethlenfalváért Egyesület tavaly alakult meg, Péter József vállalkozó kezdeményezésére, célul tűzte ki a városrészen elhanyagolt állapotban lévő művelődési ház kijavítását. Legelőször pénzgyűjtési akciót szerveztek, majd közmunkát. - Ha Isten megsegít, a húsvéti bált a teljesen felújított helyiségben rendezhetjük - nyilatkozta Hajdó István. /Amikor összefognak Bethlenfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./

2001. július 3.

A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület /Gyergyószentmiklós/ égisze alatt tevékenykedő 14-es Székely Határőr Gyalogezred "kincstára" nemrégiben egy korhű zászlóval gazdagodott. A Magyar Hadtörténeti Múzeumban őrzött eredeti zászló hiteles másolatát a budapesti 32-es Gyalogezred Katonai Hagyományőrző Csoportja május 30-án ünnepélyes keretek között nyújtotta át a gyergyószentmiklósi bajtársaknak. A római katolikus templomban Hajdó István esperes megszentelte és megáldotta a zászlót. Gyergyószentmiklóson Parászka Géza volt a helyi a hagyományőrző egyesület megálmodója, létrehozója, ezelőtt két évvel. A Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület a magyarországi bajtársakkal együtt részt vett a csíksomlyói búcsún is. A gyergyói 14-es Székely Határőr Gyalogezred különféle rendezvényeken vesz részt, ahol egyenruhában megjelenve egy kis ízelítőt nyújthat a magyarság fénykorának tekinthető időkből. Idén négy magyarországi eseményen vettek részt. Ezek közül a legrangosabb a magyar honvédelem napja volt. /Jánossy Alíz: Hagyományőrzés Gyergyószentmiklóson. Hazakerült egy ereklye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

2001. augusztus 2.

Régi álom valósult meg július 28-án, a Szent Kristóf-kápolna felszentelésével a Gyilkos-tónál. Hajdó István főesperes a kápolnát "lelki Dévavár"-nak nevezte, amelybe szívek és lelkek épültek. A Gyilkos-tónál 1916-ban leégett kápolna helyére Kós Károly 1933-ban másikat tervezett, amiről csak egy képeslap maradt fenn a szerencsi Zemplén Múzeumban. A Kós Károly-i hagyományokat is követő tervet Anthony Gall magyar származású ausztráliai építész készítette, együttműködve a belső terveket, körfreskót készítő Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészekkel. Az építkezés fő támogatói az Illyés Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és több magánszemély. A kápolna római katolikus, de nyitott lesz más felekezetek előtt is. Hajdók István távlati tervei között egy keresztény ház kialakítása is szerepel. A kápolnaszentelés napján körmenet indult a kápolnához, Sebestyén Márta magyarországi énekesnő egyházi énekeket adott elő. A kápolnát Tamás József csíkszeredai segédpüspök szentelte fel. A kápolna alapköve az egri székesegyházból származik, amelyet Szent István király építtetett. /Gál Éva Emese: "Lelki Dévavár" Kápolnaszentelés a Gyilkos-tónál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2001. december 22.

Első ízben hozott ki évkönyvet a Gyergyói Kisújság /Gyergyószentmiklós/ hetilap. Az évkönyv havonta bemutat néhányat a város neves személyiségeiből: Dán Mihály, Hegyesi Attila, Páll Sándor, dr. Clopotel Gelu, Tarisznyás Mártonné, dr. Simó István, Páll Vilmos és Hajdó István főesperes. Az évkönyv bemutatja a gyergyói falvakat is. /(gál): A Gyergyói Kisújság évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2002. március 13.

A helyi RMDSZ és polgármesteri hivatal szervezésében háromnapos rendezvénysorozattal ünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját Gyergyószentmiklós: március 13-án a Salamon Ernő Líceum történelmi vetélkedőjére, a Pro Art Galériában Bartis Elemér festőművész kiállításának megnyitójára kerül sor, a filmszínházban pedig a Sacra Corona c. filmet mutatják be. Március 14-én Rovásírásos emlékek Gyergyóban címmel nyílik kiállítás a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Domokos Pál Péter női kórus és az ipartestület férfikara ad műsort. Március 15-én 48-as hangok, dalok, képek címmel emlékműsor lesz a Népművészeti Alkotóházban, bemutatják Kis Portik Irén Kossuth Lajos a magyar nép tudatában c. kötetét is. A Petőfi és Kossuth szobroknál koszorúzás lesz, ünnepi beszédet mond Pál Árpád polgármester, Rokaly József RMDSZ-elnök és Garda Dezső parlamenti képviselő. A Hősök emlékművénél Bíró Sándor lelkipásztor és Hajdó István főesperes hirdetnek igét. /(gál): Háromnapos ünnepi rendezvénysorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2002. október 21.

Gyergyószentmiklóson okt. 20-án, vasárnap emlékeztek a Kommunizmus Áldozatai-emlékmű előtt - a városi köztemetőben -az 1956-os forradalomra. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), az RMDSZ-szervezet, a polgármesteri hivatal, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet helyezte el a megemlékezés virágait, majd dr. Garda Dezső képviselő, Pál Árpád polgármester, Rokaly József, a városi RMDSZ-elnöke, Salamon László, a VPFSZ titkára, végül Hajdó István főesperes-plébános felidézte a forradalmat. A meggyilkolt pesti srác, Mansfeld Péter arcképével felvonuló templomnyi nép ünnepi szentmise után tartotta a temetői megemlékezést, melyen az akkor meghurcolt Gálné Esztegár Ildikó - nyugalmazott tanárnő - Márai Sándor Halotti beszéd című versét mondta el. /Bajna György: 1956-os megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

2002. október 23.

Az 1956-os magyar forradalomra emlékeztek okt. 20-án a Volt Politikai Foglyok Szövetsége rendezésében Gyergyószentmiklóson: a vasárnapi nagymisét követően a tömeg a temetőbe, a kommunista diktatúra áldozatainak emlékművéhez vonult, ahol a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és más szervezetek koszorúztak. Dr. Garda Dezső képviselő beszédében kitért a veszteségekre: a forradalom 2502 halottja mellett a legtehetségesebb emberek ezrei hagyták el Magyarországot 56-ot követően, Romániában pedig a "magyar veszély" okot adott a jogok megcsorbítására: a csángómagyar iskolák bezárására, az önálló magyar Bolyai Tudományegyetem felszámolására. Romániában 50 ezer elítéltje volt a forradalomnak. Megemlékezett az öngyilkos Szabédi Lászlóról, Csendes Zoltánról s a diktatúra későbbi áldozatairól, kétes haláleseteiről is. A volt 1956-os elítélt, Salamon László beszédében kiemelte, hogy a kommunista diktatúrán 1956-ban ütött seb soha nem gyógyult be, és következménye volt a rendszerváltás. Hajdó István főesperes emlékezett meg a kivégzett miniszterekről, mint Batthyány Lajos és Bárdossy, majd az 1958. június 16-án kivégezett Nagy Imre miniszterelnökről, akik haláluk pillanatában sem voltak némák. /Gál Éva Emese: 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2003. március 29.

Gyergyószentmiklóson 16 064 ember vallotta magát római katolikusnak a legutóbbi népszámláláskor. A városon belül kisebb közösségeket alakítanak ki, ahol a személyes kapcsolat jobban tartható a lelkipásztor és hívei között. Hajdó István főesperes plébános elmondta, 1991-ben elhatározták, hogy egy új templomot építenek az alszegi hívek számára. 1993-ra elkészültek a tervek, beszerezték a szükséges engedélyeket, a tégla, a vas, a mész és a fa legnagyobb részét. Közben a faanyagot ellopták, a tégla is fogyni kezdett. Anthony Gall, a gyilkostói kápolna tervezője most elhozta egy kisebb templom makettjét. Fallal kerített udvarán egyházi és világi rendezvényeknek szánt helyet a tervező. Az udvarban lelkészi lak, ifjúsági terem lesz. /Bajna György: Római katolikus templom épül Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./

2003. április 19.

Templomot emel magának Bogárfalva katolikus közössége. A kis falunak soha nem volt temploma, a hívek a szomszédos Székelyszentkirályra jártak misére. 2000-ben az alig 250 lélekszámú közösség templomépítésbe kezdett. Május 13-án a Fatimai Szűz tiszteletére szentelik fel az új hajlékot. Keller István magyarországi festőművész az utolsó ecsetvonásokat teszi az oltárkép jobbján készülő Szent László-képen. A művész tizenkét templom belső díszítését készítette el, de ez az első munkája Erdélyben. Magyarország határain túl eddig csak a Felvidéken dolgozott. A fatimai jelenést bemutató oltárképet ábrázoló freskó két oldalán Szent István és Szent László királyt örökítette meg a művész. Az egész falu támogatta az építkezést - mondta Benedek Sándor plébános. A székelyszentléleki születésű, Brassóban élő Szente László műépítész ingyen készítette el a terveket. Hajdó István gyergyószentmiklósi főesperes szülőfaluja épülő templomának egy harangot adományozott. /Sarány István: Templom épül Bogárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2003. április 23.

Új templom építését tervezi a római katolikus egyház Gyergyószentmiklóson, az új templom terveit Anthony Gal műépítész készítette, aki a Gyilkos-tónál épített Szent Kristóf kápolna tervezője is. Hajdó István főesperes arról tájékoztatott, hogy már 1991-ben terveztettek egy nagyon szép templomot, de azt az infláció miatt nem tudták volna kivitelezni. /Gál Éva Emese: Új templom épül Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2003. június 13.

A Magyarok Világszövetsége és az Erdélyi Kezdeményező Tanács szervezte fórumsorozat jún. 10-én kezdődött és jún. 21-én végződik. A fórumon Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, dr. Csapó József volt szenátor, Rácz Sándor magyarországi politikus vettek részt mint vendégek. Csapó József az európai autonómiaformákról beszélt, az ötvenhatos veterán Rácz Sándor szerinte az anyaország képtelen segítséget nyújtani, mert épp a határon túliaknak kell észhez téríteni a jelenkori hatalmat, hogy a helyes útra térjen. Hajdó István főesperes bírálta a nemrég megválasztott helyi RMDSZ-vezetést, amiért távol maradt a fórumtól. Patrubány Miklós arra ösztökelte a megjelenteket, hogy a székely falvakban mindenütt tartsanak falugyűléseket, amelyeken állítsák vissza a történelmi székely székeket, s a helyi tanácsok után válasszák meg a Székely Nemzeti Tanácsot is. /Székelyföldi körutazás autonómia-ügyben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2004. január 24.

Január 23-án felavatták fel a Magyar Polgári Szövetség gyergyói székházát. Gyergyószentmiklóson, a bérelt főtéri ingatlan áldását megelőző beszédében Hajdó István főesperes-plébános a nemzet előtt álló nehéz útra figyelmeztetett: „vészhelyzetben vagyunk, de nem szabad félnünk, hanem szövetségre kell lépni Istennel” – hangsúlyozta. A főesperes Márton Áron püspök példáját hozta fel a meg nem alkuvásra. A nemzeti színű díszszalagot Szász Jenő MPSZ-elnök és Árus Zsolt alelnök vágta el. Árus beszédében az „új egypártrendszerből” való kitörés példáját a gyergyószentmiklósi tanács történetével, a 2000-ben a Nemzeti Liberális Párt színeiben tisztséghez jutott nyolc magyar képviselővel példázta. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, MPSZ-elnök kiemelte: az MPSZ legfontosabb üzenete megteremteni a választás szabadságát Erdély magyarjainak, a „politikai szolgáltatást” nyújtó szervezetek számának gyarapításával. /Gergely Edit: Székházat avatott Gyergyóban az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. augusztus 5.

A napokban egy 8 méter magas, villámhárítóval ellátott vaskeresztet állított a római katolikus egyház az 1545 méter magas Piricske tetőre, a Gyergyói-medence összefogó jelképeként. A kereszt Dezső László és családja, valamint Bencze Attila és családja adománya, ünnepélyes felszentelése aug. 7-én lesz. A fölszentelés időpontját összhangba hozták az EKE tábor programjával. A Gyergyói-medence legmagasabb pontja a Piricske tető. Hajdó István főesperes kifejtette: A kereszt magasan áll, föl kell rá tekinteni, ugyanakkor ő is letekint a Gyergyói-medencére, a gyergyói népre. Azt szeretnék, ha ennek a keresztnek lenne egy olyan vonzereje, hogy ha el is megy innen az ember, amikor hazagondol, lelki szemei előtt megjelenjen a csúcson álló kereszt. /(Gáll Éva Emese): „Uram, jó nekünk itt lenni”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./

2004. december 7.

Rendhagyó volt az idei városnapok záróünnepsége, a Szent Miklós-ünnep Gyergyószentmiklóson. A magyarországi népszavazás eredménye által kiváltott érzések tükröződtek minden mozzanatában, kezdve a gyászpántlikás millenniumi zászló látványától a nemzeti ima éneklésének tüntető elmaradásáig, a plébánia épületéről a hívek által levetetett magyar zászlón át, a Károlyi, Rákosi, Kádár, Hiller és Gyurcsány nevét vörös és fekete betűkkel hirdető fehér plakátig, amely előtt lehorgasztott fővel haladt el a többezres tömeg. Hajdó István főesperes plébános híveinek állásfoglalását is tolmácsolta keserű szavakkal köszöntőjében és imára szólított fel, az utána köszöntőt mondó Pap József polgármester pedig az ima mellett munkára is. A szentmiseáldozatot bemutató Veress András egri püspök magyarországi hívei nevében is elnézést kért a népszavazás eredménye miatt, ugyanakkor együttérzéséről biztosítva bátorította a jelenlévőket. /Bajna György: Szent Miklós-búcsú Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

2004. december 14.

December 10-én ünnepelte Gyergyószentmiklóson a Gépgyártóipari Iskolaközpont a szakoktatás megszervezésének 130. évfordulóját. Részeg Ildikó, az iskola igazgatónője üdvözölte a vendégeket, majd Czimbalmos Zita tanárnő előadásában kezdeteitől ismertette a gyergyószentmiklósi szakoktatás történetét. Ádám Vencel, aki 1953-től volt az iskola igazgatója, szólt a nehéz kezdetekről. 1954-ben meg akarták szüntetni az iskolát, s Bukarestbe utazva, a minisztériumokat végigjárva és támogatásokat szervezve sikerült érvényteleníttetniük a törvényrendeletet. Az ünnepség az emléktábla fölavatásával folytatódott az iskola előterében, amelyet a gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve történt megszervezésének emlékére és Fogarassy Mihály iskolaépítő püspök tiszteletére állított az iskola közössége. Hajdó István főesperes elmondta, hogy a plébánia gazdasági épületében találta meg a püspök összetört gipszszobrát, amelyet a ’89-es fordulat után újraöntetett, és felállított a templom és az iskola előtti téren. /Gál Éva Emese: A gyergyószentmiklósi szakoktatás 130 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2004. december 21.

Dec. 18-án Népszavazás után – népszavazás előtt címmel az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ polgári fórumot szervezett Gyergyószentmiklóson, amelynek vendégei voltak Kövér László, a FIDESZ országos választmányának elnöke, Bayer Zsolt újságíró, Szilágyi Zoltán, a Kossuth Rádió munkatársa és Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Bayer Zsolt a kettős állampolgárságáról szóló népszavazással kapcsolatban kifejtette, hogy generációkból irtották ki a tudatot, hogy a határokon túl is élnek magyarok. Említést tett egy vezető történészről, aki egy akkori történészkonferencián kifejtette: Magyarországon csak a jelenlegi határokon belüli történelmi eseményeket szabad tanítani, mert a határon kívüliek sértik a szomszédos szocialista államokat. Ugyanakkor 1988-ban egymillió magyarországi tüntetett a romániai falurombolás ellen, és ’89 decemberében 3 millióan siettek az erdélyi magyarság megsegítésére. A népszavazás kimenetelét befolyásolta a jelenlegi nemzetáruló magyar kormány, amely röplapokon azzal riogatott, hogy a kettős állampolgárság megadása esetén csak Erdélyből nyugdíjas tömegek fognak áttelepedni Magyarországra, veszélyeztetve az ottani nyugdíjasok létét. Szász Jenő beszédében kifejtette, hogy az RMDSZ egyezkedései nem autonómiáról, vagy magyar egyetemről szólnak, hanem hatalmi egyezkedések. Kövér László beszédében kifejtette, hogy nincs határon túli és határokon belüli magyar ügy, csak magyar ügy van, s hogy a december 5-i eredmény egy beteg társadalom döntése, amely a kenyérféltést a nemzetféltés elé helyezte; ezzel leszámoltunk egy illúzióval. Kiemelte a kézfogás fontosságát a nemzet jövőépítésében, s a magyar ifjúság ilyen irányú nevelését, amelynek kormányprogram kell biztosítsa, hogy 18 éves kora betöltése előtt megismerje Erdélyt és a többi határon túli régiót. Hajdó István főesperes a temetkezéshez kötődő székely hagyományokkal adott magyarázatot arra, hogy december 6-án miért került fekete szalag Gyergyószentmiklóson a magyar zászlóra. /Gál Éva Emese: Polgári fórum a népszavazásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998