udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hajdú Áron Péter

1998. január 19.

Megújult a Kriterion Alapítvány Kuratóriuma. Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke, a csíkszeredai székhelyű civil szerveződés létrehozója egy jan. 6-án tartott ülésen bejelentette, hogy az eddigi kuratórium teljesítette az önmaga számára kitűzött feladatokat, majd kinevezte a kuratórium új tagjait. Az új kuratórium tagjai: Hajdu Áron, az Alutus Nyomda igazgatója, Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója, Májai László ügyvéd, Márton Árpád képzőművész, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók. A Kriterion Alapítvány nagydíját, az 1997. évi szellemi tevékenységet jutalmazó Kriterion-koszorút a KAM-nak, a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának adományozta a kuratórium, annak elismeréséül, hogy következetes és kitartó munkájával önálló társadalomtudományi intézményt teremtett, és bebizonyította, hogy vidéken is lehet értékes, a közösség szolgálatába állított tudományos munkát végezni. A Kriterion-koszorú átadása jan. 30-án lesz a csíkszeredai Kriterion Házban. Az 1995-ben létrehozott elismerés eddigi birtokosai Jakó Zsigmond kolozsvári történész és Tompa Gábor kolozsvári rendező. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19. - 1190./

1998. május 11.

Máj. 11-én dr. Csedő Csaba polgármester Csíkszereda Pro Urbe díját adta át Domokos Géza írónak, 70. születésnapja alkalmából. Az ünnepelt az RMDSZ első elnöke volt az 1989 decemberi romániai fordulatot követő megalakulástól 1993 januárjáig. Az ünnepséget a Kriterion Alapítvány és a polgármesteri hivatal szervezte, ahol a díj átadása után Hajdú Áron, a Kriterion Alapítvány ügyvezető igazgatója nyújtotta át Domokos Gézának a 70. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvet. A száz, számozott példányban megjelent, az íróhoz címzett leveleket és neki ajánlott rajzokat tartalmazó kötetben 17 író - többek között Sütő András, Kányádi Sándor, Fodor Sándor - köszönti Domokos Gézát, aki május 18-án lesz 70 éves. Domokos Géza 1993 januárjában visszavonult az aktív politizálástól. Önéletrajzi visszaemlékezéseit /Esély címen/, amelynek első két kötetét nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. Jelenleg dolgozik a visszaemlékezés harmadik kötetén sepsiszentgyörgyi otthonában, ahová 1993-ban költözött Bukarestből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2000. január 20.

Jan. 20-án Csíkszeredában, a Polgármesteri Hivatalban bemutatták a mezőgazdasági földterületek és erdők tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alkalmazását megvilágító könyvet. Dr. Garda Dezső és Ráduly Róbert parlamenti képviselők, valamint Hajdu Áron, az Alutus nyomda igazgatója ismertették a kiadványt. Dr. Garda Dezső rámutatott a törvény jelentőségére. A Tájékoztató és gyakorlati útmutató hasznos kézikönyv a polgármestereknek, a szórványban tevékenykedő tanácsosoknak, az egyházak és iskolák képviselőinek, az eljövendő tulajdonosoknak egyaránt. /Útmutatás a "rengetegben" = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

2000. április 21.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (április 20-24.) a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 30 könyvcímmel vesz részt. Ápr. 22-én a budapesti Kongresszusi Központban (a Romániai Magyar Könyves Céh standjánál) Hajdú Farkas-Zoltán, a könyv fordítója és K. Lengyel Zsolt, a Müncheni Magyar Intézet igazgatója bemutatja Harald Roth Kis Erdély-történet című könyvét. A könyvet április 26-án Budapesten, a Custos-Zöld Könyvesboltban (Margit krt. 7 sz.) is bemutatják. A kiadót Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus Nyomda igazgatója képviseli. /Pallas-könyvek Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

2001. november 22.

Tar Gyöngyi csíkszeredai RMDSZ-elnök személyes okok miatt lemondott tisztségéről. A nov. 20-i ülésen megválasztották utódát, Hajdú Áront. Hajdú Áron 1991-től vállalkozóként tevékenykedik, jelenleg az Alutus RT ügyvezető igazgatója. /(Daczó Dénes): Hajdú Áron lett az új csíkszeredai RMDSZ-elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2001. november 30.

Felhívás Csíkszereda polgáraihoz címmel december elsejével kapcsolatban az aláírók megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász. Erről senki sem tehet. Mi sem, hogy a velünk együtt élő román nemzet ünnepe számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike. Csíkszeredában a román kormány, a prefektúra december elsejére harsány örömünnepet szervez: katonai parádét, népgyűlést, ortodox kulturális központ avatását, fáklyásmenetet. A város lakosságának nagy része magyar nemzetiségű, s számukra nem jár lelkesedéssel e nap. Helytelen a túlzott ünneplés a mai feszültségektől sem mentes politikai környezetben - elegendő a státustörvényre, a Har-Kov jelentésre vagy az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedésére gondolni. "December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektől való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetők. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektől. Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek" - áll a Sógor Csaba szenátor, dr. Csedő Csaba István polgármester, Erdei István, Papp Előd alpolgármesterek, Borbély Ernő, dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselők, Bartalis Csongor, Benkő Sándor, Becze Zoltán, dr. Bokor Márton, dr. Bíró Dénes, Csucsi A. Róbert, dr. Szabó Soós Klára, Szakáts István, Szikszai László, Szondy Zoltán, Szőke Domokos, Vígh Ádám városi önkormányzati képviselők, Hajdú Áron városi RMDSZ-elnök, illetve a Tamás József római katolikus segédpüspök, Boros Károly főesperes, Gergely István esperes, Gergely Géza esperes, Hegyi István református lelkész által aláírt dokumentumban. /Felhívás Csíkszereda polgáraihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Az RMDSZ nem ért egyet csíkszeredai közéleti személyiségek által, "Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent." Az RMDSZ "tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét", és elvárja, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatot valóra váltsák. Az RMDSZ nyilatkozatát Takács Csaba az RMDSZ Ügyvezető Elnöke adta ki. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./

2002. március 16.

Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2002. április 11.

Az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének márc. 9-i ülésén Hajdú Áron, a szervezet elnöke ismertette a szövetség tavalyi pénzügyi mérlegét, valamint az idei eredményekről számolt be. A szervezetnek eddig nem volt önálló irodája. Most havi 250 ezer lej havi bérért Vígh Ádám a Petőfi utcában ajánlott fel székhelyet a szervezetnek. /(Daczó Dénes): Új székházba, a város szívébe költözik az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2003. május 13.

54,83 százalékos részvételi arányt jegyeztek az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által máj. 11-én szervezett belső választáson. A területi szervezet tagszervezeteinek nyilvántartott taglétszáma 7474, a területi elnökjelöltre leadott szavazatok száma 4098, a szövetségi képviselőjelöltekre 4086, a területi képviselőjelöltekre pedig 4099. Az egyedüli területi elnökjelölt - Ráduly Róbert Kálmán tisztségben lévő elnök - 3770 érvényes szavazatot kapott, 256-on szavaztak ellene és 72 szavazat érvénytelen volt. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) tagjelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta Zsombori Vilmos - 832, Márton István - 718, Rafain Zoltán - 561, Hajdú Áron Péter - 479 és Nagy Benedek - 466. - Megtisztelő a figyelem, amelyet az emberek a belső választásokra fordítottak - mondta Ráduly Róbert Kálmán területi elnök. - Ez megerősít minket abban a hitünkben, hogy a közvetlen választások módszere az egyetlen járható út - szögezte le a képviselő. /Sarány István: RMDSZ belső választások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

2003. május 14.

Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2004. március 16.

Márc. 15-én Csíkszeredában a Gál Sándor-szobornál dr. Csedő Csaba István polgármester mondott ünnepi beszédet. Az immár kialakult hagyományok szerint Gál Sándor ezredes hat évvel ezelőtt felállított emlékművénél kezdődött az emlékezés. A népes tömeg lovasok felvonulásában, a vendég rezesbandák által előadott negyvennyolcas dalokban gyönyörködhetett. A polgármester egységre szólította fel hallgatóságát. Ezt tette az ünnepség másik helyszínén, a Vár téren is. Hajdú Áron, az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezetének elnöke, majd a Magyar Polgári Szövetség nevében Papp Előd alpolgármester szólt a hallgatósághoz. Az ünnepség Tamás József római katolikus segédpüspök fohászával, majd a közösen elmondott Miatyánkkal ért véget. Az ünnepség kezdetén a fúvószenekar eljátszotta a román és a magyar himnuszt, a megemlékezést a székely himnusszal zárta. /Sarány István: Többezres tömeg Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

2004. március 30.

Az előválasztáson Csíkszeredában ezerrel kevesebben voksoltak, mint négy évvel ezelőtt. A megyei önkormányzati képviselők listáján a összesített szavazatok szerint a következő kilenc személy kapta a legtöbb szavazatot: Borboly Csaba (8500 szavazat), Korodi Attila (8236), Zsombori Vilmos (7763), Borbély Ernő (7752), Papp Kincses Emese (7303), Mátéffy Győző (6805), Nagy Benedek (6202), Rácz Árpád (5925) valamint Bokor Márton (5898). Csíkszeredában nyolc választó körzetben szervezeték meg a szavazást és itt 3762 személy járult az urnák elé – mondotta Hajdú Áron a városi RMDSZ elnöke. A listán a legtöbb szavazatot kapta Hajdu Gábor (1067) és Bokor Márton (998). /(Daczó Dénes): Megújult önkormányzati képviselői listák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2004. május 13.

A Hargita Megyei Törvényszék máj. 12-én elfogadta a Német Demokrata Fórum (NDF) által a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tagjainak nevét tartalmazó jelöltlisták ellen benyújtott óvást. Óvást nyújtottak be Papp Előd csíkszeredai független polgármesterjelölt ellen arra hivatkozva, hogy a csíki MPSZ alelnöke az NDF önkormányzati listáin is indul a helyhatósági választásokon, ez pedig törvényellenes. Az óvást Hajdú Áron Péter, a csíkszeredai RMDSZ elnöke nyújtotta be. A bíróság elfogadta az óvást, és érvénytelenítette Papp polgármester-jelöltségét és helyi tanácsosi jelöltségét is. Papp, aki Csíkszereda jelenlegi alpolgármestere, kijelentette: megfellebbezi a bírósági döntést. /Elfogadták a "német" MPSZ-esek elleni óvást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2004. május 14.

A Hargita Megyei Törvényszék máj. 13-án hozott ítéletével visszautasította Papp Előd, az RMDSZ megyei tanácsos-jelölt listája elleni óvását. Előzőleg Hajdú Áron magánszemélyként óvást nyújtott be Papp Előd független polgármesteri és a NDF színekben való tanácsosi jelöltsége ellen. Papp Előd kijelentette: „Ha Tőkés László lesz az RMDSZ elnöke, akkor valószínűleg mindannyian fogunk találkozni.” /(Daczó Dénes): A törvényszék döntése végleges. Papp Előd nem indul a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2004. május 18.

Székelyföldön gyakorlatilag ellenfél nélkül maradt az RMDSZ, hosszas utánajárással sikerült elérni, hogy megmaradjon a párt egyeduralma, írta Szondy Zoltán újságíró, a Magyar Polgári Szövetség Csík területi elnöke. Az MPSZ 54 000 álírást gyűjtött a helyhatósági választásokra Erdélyben, ám Bukarestben – az RMDSZ képviselője közbenjárására – a választási iroda megtagadta a szervezet bejegyzését. Ezt követően Hargita megyében a Német Demokrata Fórum szervezete ajánlotta fel a listáin való indulás lehetőségét. Az RMDSZ vezetői a Német Demokrata Fórum országos vezetőire gyakoroltak nyomást és listákat megóvták. Az RMDSZ vezetői azt állították, hogy az 54 000 aláírót az MPSZ félrevezette. Ennyire bolondnak néznek több mint ötvenezer erdélyi magyart, az RMDSZ álláspontja szerint ennyi ember nem tudja, mit ír alá, tette hozzá Szondy. Az RMDSZ állította, nem ők óvtak, hanem a Német Demokrata Fórum. A valóság: Csíkszeredában az egyik óvó Hajdú Áron volt, a városi RMDSZ elnöke. A listákat érintő perekben az egyik oldalon – az MPSZ mellett – Nagy Mária, született Göther, a Német Demokrata Fórum udvarhelyi titkára állt. A másik oldalon: ifjabb Hajdu Gábor, az RMDSZ csíkszeredai tanácsosjelöltje; mellette Bíró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi listáján tanácsosjelölt. Az RMDSZ félt megméretkezni a választásokon, ezt a diktatúrát a gyávaság szülte, fejezte be sorait az újságíró. /Szondy Zoltán újságíró, a Magyar Polgári Szövetség Csík területi elnök: Gyávaság szülte diktatúra. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

2004. november 12.

A X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zsűrije díjazta a vásár legszebb könyveit. Az első díjat Kányádi Sándor 75. éves születésnapjára kiadott: Noé bárkája felé című verseskötete (illusztrálta: Deák Ferenc, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda), míg a második díjat Domokos Géza: Apályban. Napló – ezerkilencszáznyolcvannyolc (borító- és könyvterv Hajdú Áron igazgató, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda) című könyv kapta. /Legszebb Könyv – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2005. július 2.

A hetvenéves Deák Ferenc grafikusművész július 1-jén Csíkszeredában megkapta a Kriterion Kiadó Emlékjel díját. Köszöntőbeszédet Domokos Géza, a Kriterion Kiadó alapító igazgatója mondott. Deák Ferenc grafikáiból kiállítás nyílt Csíkszeredában. Deák Ferenc könyvgrafikai munkásságát Hajdú Áron, az Alutus Nyomda igazgatója ismertette. Kovács András Ferenc versben köszöntötte a művészt. /Kriterion Emlékjel Deák Ferencnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2006. február 27.

Múlt év végén az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzéseket rendelt el a megyei kórházakban és a klinikákon. Az átvilágítások következményeképpen tizenöt kórházban leváltották a vezető-, illetve az igazgatótanácsokat, helyükre ideiglenes testületeket neveztek ki, 2006 márciusáig szóló meghatalmazással. A minisztérium Csíkszeredában is kinevezte az ideiglenes vezetőtanács tagjait, az igazgatótanács (még) a helyén maradt. Bokor Márton volt igazgató elmondta, nem gondolták volna, hogy bizonyos érdekcsoportok az igazgatótanács leváltását is tervezik. Erre ugyanis nem történt minisztériumi utasítás. Ennek ellenére december 27-én felszólították őket, hogy az igazgatótanács negyvennyolc órán belül távozzon. Bokor Márton helyére egy olyan kívülálló személyt csempésztek be, aki saját magán kívül az igazgatótanácsban nem képviselt senkit: dr. Bachner Istvánt. A kórház alkalmazottai tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdtek, azonban Bokor leállította az akciót. Bokor Márton azóta munkanélküli. Januártól családorvosként szeretett volna szerződést kötni az egészségügyi biztosítóval, de formai akadályokba ütközött. A megyei tanács nem akarja meghosszabbítani a bérleti szerződést arra az ingatlanra, ahol ő huszonöt éve rendel. Bunta Levente megyei tanácselnök magához kérette Bokort Mártont, és négyszemközt biztosította arról, hogy segít a bérlet ügyében, de egy feltétellel: ha Bokor visszavonja az igazgatói leváltása miatt beadott feljelentését. Ő ugyanis fellebbezésével a törvényszékhez fordult. Bunta Levente gesztusát nem lehet szépítgetni: ez zsarolás. Bunta nem titkolta, jómaga mellett Bokor leváltását Ráduly Róbert polgármester, Hajdú Áron RMDSZ-vezető és Bustya Attila, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője kezdeményezte. Bustya már egy éve félti a funkcióját a liberális párt megyei elnökétől, s ezért ígérte oda neki Bokor igazgatói állását. – Az RMDSZ helyi vezetői, Bunta Levente, Ráduly Róbert kiskirályoknak érzik magukat, és eszerint cselekszenek. /Jakab Lőrinc: Az RMDSZ zsarolja Bokor Mártont. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

2006. augusztus 18.

Ízléses könyvekkel büszkélkedhet a csíkszeredai Alutus Nyomda, a szép könyvekért kapott díjak önmagukért beszélnek. Hajdú Áron Péter, a nyomda igazgatója leszögezte, ma már alapvető követelmény a könyvkiadásban, hogy a szellemi tartalom találó csomagolásban lásson napvilágot. Fontos a könyvformátum, a papír megválasztása, a karakterek és sorközök megválasztása, de a képanyagok kiválasztása is mérvadó. Hajdú Áron Péter az elmúlt tíz évben könyvborítót is tervezett, Deák Ferenc elismert tipográfus baráti biztatása sokat segített, vallja. A vonalvezetés művészetét Gaál András és Márton Árpád festőművészektől diákként tanulta. Az Alutus könyvei közül Kovács András Ferenc Szabadvendég című, József Attila-centenáriumra írt szonettkoszorúja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által évente megrendezett Ünnepi Könyvhéten a szépirodalmi kategória egyik díjnyertes könyve lett. Ez az első olyan díjazott könyv, amelyet erdélyi szerző, tipográfus és nyomda valósított meg. Az Országos Nyomdaipari Vásárra is elküldtek néhány könyvet, és az Alutus volt az egyetlen az erdélyi nyomdák közül, amely díjat kapott. /Antal Ildikó: A könyvkészítés művészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2006. november 28.

A csíkszeredai Bookart Kiadó adja ki Markó gyerekversköteteit – derítette ki a Transindex erdélyi magyar internetes portál. A Transindex annak járt utána, hogy melyik kiadó vásárolta meg Markó Béla gyerekversei kiadásának exkluzív jogait 900 millió régi lejért, a mindeddig meg nem nevezett kiadó által fizetett összeg ugyanis a Transindex szerint aránytalanul nagy. A Krónika napilap november 27-i számában Gazda Árpád vezető szerkesztő Ki lehet a honor-donor című cikkében arról írt: Markó Béla szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálatot indított. A Krónika a honoráriumügyet összefüggésbe hozta az RMDSZ parlamenti képviselőinek az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezettel szembeni ellenérzéseivel. Markó Béla hozzájárult ahhoz, hogy a Transindex megnézhesse a jogvásárlási megállapodást. Ebből kiderült: a kiadó a csíkszeredai Bookart. A kiadó vezetője, Hajdú Áron, a csíkszeredai Alutus nyomda cégvezetője elmondta, hogy a 2005. szeptember 21-én keltezett megállapodás tárgya Markó Béla gyermek- és ifjúsági verseinek öt évre szóló jogvásárlása és a kiadott címek további öt évre terjedő forgalmazási joga. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította. – Nem könyvkiadásból élek, így az azonnali piaci sikerek nem életbevágó fontosságúak számomra – fejtette ki Hajdú. A gyermekvers mindig jobban eladható. Az első Markó-kötet megjelenését 2006 tavaszára tervezték. Természetes, hogy a szerző már türelmetlen. 2007-ben két gyermekvers kötete jelenik meg Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek címmel. Összesen hat gyerekvers-kötetet terveztek. Hajdú cáfolta, hogy az Alutus nyomda vagy a Bookart kapott volna támogatásokat a Communitastól vagy más RMDSZ-alapítványoktól. A Transindexnek Markó Béla is nyilatkozott az ügyben. „Politikai lejáratásom történjen politizálásom miatt, ne írói pályám felhasználásával” – kommentálta a Krónikában megjelent írást Markó Béla, hozzátéve: – Egyre többet tudunk, arról hogy ’89 előtt kik és miért jelentgettek fel, de érdemes feltenni a kérdést, hogy áll a helyzet ’89 után.” A Krónika napilap egyébként az ÚMSZ és a Román Posta között létrejött reklámszerződésekkel kapcsolatban is a Korrupcióellenes Ügyészségnél kutakodott afelől, hogy szándékozik-e eljárást indítani a DNA. Mindkét cikknek Gazda Árpád a szerzője, aki az RMDSZ ellenében politizáló Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyik vezetőjének, Gazda Zoltánnak a testvére. Az ÚMSZ információi szerint a DNA-nál maga Gazda Árpád tette meg a feljelentést, amelynek alapján a Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálódni kezdett a Markó-ügyben. A könyvkiadói szerződés nyilvánosságra kerülése után a feljelentés alaptalannak bizonyult. /DNA-t próbálták felhasználni a politikai ellenfelek és a piaci versenytársak ellen. Meghiúsult a lejáratási szándék. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2006. november 29.

Az erdélyi magyar könyves szakmában ismeretlen a csíkszeredai Bookart Könyvkiadó, amely tavaly 90 ezer lejt fizetett Markó Bélának versei kiadási jogáért. A Bookart Kiadót Hajdú Áron, az RMDSZ csíkszeredai elnöke vezeti. /Gazda Árpád: Markóval tanulják a könyvkiadást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./

2006. november 30.

A 90 ezer lejes szerzői jogdíj mellett további összegeket is fizethet a csíkszeredai Bookart Kiadó Markó Bélának. Erről a kiadó igazgatója, Hajdu Áron beszélt az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak. „Lehetnek még egyéb kifizetések is. Egyelőre lássuk, milyen lesz ezeknek a könyveknek a piaci fogadtatása, aztán még beszélünk” – nyilatkozta a kiadóigazgató. A feltűnően magas összegű szerzői jogdíjról szóló szerződés az után került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Krónika november 27-i számában közölte, a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálja Makró költőként szerzett jövedelmét. A miniszterelnök-helyettes korábban elmondta: versei kiadási jogát adta el öt évre, de bizalmas információnak tekintette, hogy melyik könyvkiadóval kötött szerződést. Most megnevezte a csíkszeredai Bookart Kiadót. A 2004-ben bejegyzett kiadó még egyetlen könyvet sem adott ki. Az Evenimentul Zilei szerint a két alkalmazottat foglalkoztató kiadónak 2005-ben négy milliárd lejt meghaladó üzleti forgalma volt. Könyvtervezésből, nyomdai előkészítésből származott a cég bevétele. /Gazda Árpád: A jogdíj csak a kezdet. További összegeket fizethet Markónak a Bookart. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

2007. május 12.

A felfüggesztett államfő találkozóin, választási beszédeiben a politikai elit romlottságáról panaszkodott. Markó Bélát is emlegette, aki szavai szerint közbenjárását kérte, hogy állítsák le a Korrupciós Ügyészségen az ellene folyó kivizsgálást. Az RMDSZ elnöke mindezt határozottan tagadta. Markó Béla honoráriumügye tavaly kavart vihart. Azon ütköztek meg, hogy amikor az ügy kirobbant, az Markó előbb nem akarta megnevezni a nagylelkű kiadót, majd közhírré tette, hogy a 2004-ben alapított csíkszeredai Bookarttal kötötte meg szerződést 2005 szeptemberében. A cég igazgatója, Hajdú Áron, az Alutus nyomda vezetője, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke a Transindexnek adott interjújában annak idején elmondta, eddig nem adott ki könyveket, de most Markó gyermekeknek és ifjúságnak eddig megírt három és szerződésben vállalt újabb három kötetével forradalmasítani akarja a hazai könyvkiadást és -terjesztést, vonzó irodalmat kínálva úgy, hogy még a létező hazai és magyarországi támogatásokat sem veszi igénybe. A szerződés öt évre szól, a kiadó tulajdonába kerül az ez idő alatt írt minden Markó-mű, és újabb öt esztendőre fenntartja cége számára az említett szerző könyveinek terjesztési jogát. A könyvek nem jelentek meg, dacára annak, hogy az Evenimentul Zilei vizsgálódása szerint a Bookart évi teljes jövedelme 70 százalékát fizette ki Markó-jogdíjakra. A romániai magyar kiadók általában tízmillió alatti összegeket fizetnek egy-egy szerzőnek, legyen az neves irodalmár vagy elismert tudós. (Ennél kevesebb összeget juttatott idei támogatásként az RMDSZ által koordinált Communitas Alapítvány két romániai magyar irodalmi lapnak – Helikon, Székelyföld.) Markó azóta jegyzett könyveit mind más kiadónál jelentette meg. Oligarchaként emlegette Basescu Verestóy Attila RMDSZ-szenátort is, aki törvénytelen erdőkitermelésből, -feldolgozásból gazdagodott meg, s ráadásul – állította az államfő – a Hungastro cég, melynek tulajdonosa, nem épp ortodox eszközökkel jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádat visszautasította. Magyar tisztségviselők nevének meghurcolását Markó Béla szövetségi elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese RMDSZ- és magyarellenes kirohanásnak tartja. Basescuék cáfolják ezt, állítván: az RMDSZ-re és annak legszűkebb vezetésére gondol az államfő, mikor magyar neveket is szájára vesz. /Simó Erzsébet: A magyarokat vagy az RMDSZ vezetőit támadja Basescu? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

2007. május 29.

Szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatta be a hét végén Markó Béla annak a sorozatnak az első kötetét, amely a gyanúsan magas szerzői jogdíj által került egy évvel ezelőtt a figyelem középpontjába. A Hány életünk volt című verseskötet csíkszeredai Bookart adta ki, a szerző 99, korábban már közölt szonettjét tartalmazza. Markó Béla a könyvbemutatón személyesen is megköszönte a minőségi kiadást Hajdu Áronnak, a Bookart kiadó tulajdonos igazgatójának. A telefonon megkeresett cégtulajdonos vonakodott attól, hogy a Krónikát beavassa a kiadás részleteibe. „A Bookartnak lesz majd gondja arra, hogy a sajtót értesítse mindarról, amit szükségesnek tart” – jegyezte meg. Elmondta, az ezer példányban kiadott könyv megvásárolható a Pallas Akadémia Kiadó és a Corvina üzlethálózat könyvesboltjaiban. Markó Béla gyanúsan magas szerzői jogdíja a Traian Basescu leváltására szervezett népszavazás kampányában is számtalanszor terítékre került. A miniszterelnök-helyettes a tavalyi vagyonnyilatkozatában közölte: 90 ezer lej szerzői jogdíjból származó bevételre tett szert. A kisvárosi háromszobás tömbházlakás árával egyenértékű bevételről csak annyit árult el, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy hazai könyvkiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Azt ígérte, már két-három hónapon belül rendkívüli kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverses kötete. Ez a kötet azóta sem került piacra. Az ügyre a korrupcióellenes ügyészség is felfigyelt. A miniszterelnök-helyettes tavaly októberben a sajtó nyomására volt kénytelen elismerni, hogy a csíkszeredai Bookart kiadóval kötött szerződést. A kiadó korábban még nem adott ki könyvet, és csak a sajtóbotrány kirobbanása után kezdte keresni a magyarországi partnert. /Gazda Árpád: Igazolás a jogdíjra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

2007. július 13.

Megjelent Markó Béla korábban beharangozott kötete: Hány életünk volt, (Book Art Kiadó, Csíkszereda, 2007), amely kilencvenkilenc szonettet tartalmaz. Politikamentes szonettek. E versek megjelenésük (jobbára újbóli kiadásuk) előtt vihart kavartak, soknak tartották a költőnek szánt honoráriumot. A bemutatón megjelent a szerző is. Szonettes-könyve mellett egy gyermekverseket tartalmazó Markó-kötetet is láthattak a megjelentek: A pinty és a többiek (Book Art Kiadó, Csíkszereda, 2007), Koszti István Miklós illusztrációival. Hajdú Áron, a Bookart Kiadó igazgatója újabb Markó-kötetek megjelenését ígérte a könyvbemutatón. /Borbély László: Kilencvenkilenc politikamentes szonett. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

2007. november 15.

Nem is tudtam, hogy ennyi erdélyi magyar politikus szereti a gyermekirodalmat, állapította meg Tompa Gábor körültekintve a Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában egybegyűltek között, akik a meghirdetett író-olvasó találkozóval egybekötött könyvbemutatóra érkeztek. Több politikus is megjelent, mert a három bemutatandó kötet közül kettőnek Markó Béla a szerzője. Két kiadó – a Book Art valamint a Pallas-Akadémia – mutatta be új kiadványait, előbbi Markó Béla: A pinty és a többiek, illetve a Hány életünk volt, utóbbi Tompa Gábor: A tatu hozománya címűeket. A pinty és a többiek, valamint A tatu hozománya gyerekverseket tartalmaz, Markó másik kötete pedig szonetteket. Jelen volt a Book Art kiadó igazgatója, Hajdú Áron is, aki kifejtette: az a céljuk, hogy minőségi könyveket adjanak ki. /Köllő Katalin: Gyermekirodalom – pintyek, tatuk, politikusok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ „Olyan kiadó akarunk lenni, amely a munka minőségére, a szépre is sokat ad” – mondta Hajdú Áron, a frissen alapított Bookart Kiadó vezetője. Markó Béla elmondta: ezentúl is megvádolják majd azzal, hogy meg nem írt versekért kapott pénzt, holott kötetei sorra megjelennek: „Nem az a baj, hogy pénzt kapok a munkámért, hanem az, hogy emellett politizálok is” – mondta. /Nánó Csaba: A pinty, a tatu és a gyermekek= Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2008. november 15.

A csíkszeredai Bookart Kiadó a mostani Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be először, jeles munkatársi gárdával, olyan szerkesztőkkel például, mint Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és szerzőkkel, mint Markó Béla, Hajdú Farkas-Zoltán, Tánczos Vilmos, s az illusztrátorok közt Siklódy Ferenccel, Irsai Zsolttal. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította, szakítva az általános gyakorlattal, nem közalapítványok támogatásával, hanem magánvállalkozásban. Elsősorban erdélyi szerzők műveit szeretnék kiadni, nem csupán magyar szerzőkét, hanem németekét és románokét is, magyar fordításban. Kiadványai között van a Németországban élő, segesvári születésű Dieter Schlesak „Capesius, az auschwitzi patikus” című dokumentumregénye, amelyet Hajdú Farkas-Zoltán tolmácsolt magyarul. A dokumentumregény Victor Capesius, egykori segesvári gyógyszerész, SS-tiszt tetteit tárja fel, aki számtalan honfitársát küldte gázkamrába Auschwitzban. Kovács András munkája az ironikus Erdélyi létlap című könyv. A kiadónál látott napvilágot Markó Béla A Hold fogyókúrája című új gyermekverskötete. Markónak a Bookartnál megjelent két előző könyve, a Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek. A politikusként versírással nemigen foglalkozó Markó úgy érezte, költőként is meg kell szólalnia, így születtek meg gyermekvers-kötetei. Tánczos Vilmos néprajzkutató egyetemi tanár egy csíki székely ember nyelvét és világát gyúrta könyvvé Elejtett szavak címen. /N. M. K. : Minőség, mindenáron! Bemutatkozott a Bookart Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2008. december 11.

Elsősorban kortárs írókkal fogunk foglalkozni – jelentette ki Hajdú Áron, a csíkszeredai Bookart könyvkiadó igazgatója. A könyvműhely bemutatkozó estet szervez Csíkszeredán. Hajdú Áron igazgató elmondta, számukra a legfontosabb a minőség, mind a kivitelezés, mind pedig a szerző és a téma tekintetében. A kiadó a kortárs irodalom mellett nagy figyelmet szentelne a fordításoknak is, de más nyelvű kiadványok megjelentetésének lehetőségétől sem zárkózik el. /Bemutatkozik a csíkszeredai Bookart Kiadó. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2008. december 15.

Tánczos Vilmos: Elejtett szavak, Dieter Schlesak: Capesius, az auschwitzi patikus, Kövi Sára Balettka kötetével, valamint az Erdélyi létlap című válogatáskötettel mutatkozott be Csíkszereda polgármesteri hivatalában a helyi BookArt kiadó. A rendezvény résztvevői Hajdú Áron, a kiadó vezetője, Bakó Rozi, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Tánczos Vilmos voltak. Hajdú Áron elmondta, a vállalkozás létrejöttében nagy segítségére volt Tőzsér József és a nemrég elhunyt Domokos Géza. /Horváth István: Bemutatkozott a BookArt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2008. december 16.

Sem a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), sem a legfelsőbb ügyészség nem indított bűnvádi eljárást Markó Béla ellen a számlájára befolyt szokatlanul magas szerzői jogdíjak ügyében. 2006 márciusában a Cotidianul és a Krónika figyelt fel arra, hogy Markó Béla vagyonnyilatkozatában egy sepsiszentgyörgyi háromszobás tömbházlakás akkori árának megfelelő 90 ezer lejes szerzői jogdíjból származó bevételt tüntetett fel úgy, hogy a 2005-ös évben egyetlen könyve sem jelent meg. Az összeg többszöröse volt az erdélyi könyvkiadók által korábban kifizetett legnagyobb jogdíjnak, sőt Markó éves miniszterelnök-helyettesi és RMDSZ-elnöki fizetésének az összegét is meghaladta. Az elnök akkor azzal magyarázta a bevételt, hogy öt évre eladta a korábban írt és a majdan írandó versei kiadói jogát egy magyarországi és egy romániai kiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Miután a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódni kezdett az ügyben, kénytelen volt beismerni, hogy csak a hazai Bookart Kiadó vásárolta meg a szerzői jogokat. A csíkszeredai RMDSZ-elnök, Hajdu Áron tulajdonában levő kiadó korábban még nem adott ki könyvet. Markó versesköteteinek a kiadását is csak 2007 májusában kezdte el. /Gazda Árpád: Tisztázták Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998