udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 153 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-153
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hajdú Gábor

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 21.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Hajdu Gábor /sz. Csíkszentmárton, 1938. okt. 15./ szenátor ügyvéd Csíkszeredán. A parlamentben szükség van a nemzetiségi jogok meghatározására, a földtörvényre és a sajtótörvényre, az uszítás megakadályozására. Hargita megyében a helyi képviseletet a választási eredmények figyelembevételével kell átszervezni. Nemzetiségi törvényt kell alkotni és azt betartani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1990. július 5.

A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Verestóy Attila, a szenátus titkára kiemelte, hogy a többségi párt, a Front magatartása etikus volt, vezető szerepet kapott néhány bizottságban az RMDSZ. A kisebbségi jogokat védő emberjogi szakbizottságban Szőcs Géza szenátor alelnök lett, az oktatásügyiben pedig Demény Lajos lett az alelnök. A munka, szociális ellátás szakbizottságának Kozsokár Gábor, az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbizottságnak pedig Hosszú Zoltán lett az elnöke. Hajdú Gábor és Fazakas Miklós az új alkotmány kidolgozásának bizottságában vesz részt. /Béres Katalin: A szenátusi szakbizottságon méltányos kisebbségi képviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1990. július 17.

Csíkszeredában jún. 13-án a rendőrség épületéről hivatalos utasításra levették a román és magyar nyelvű feliratot és a helyébe csak román nyelvűt tettek. Ez a magyartöbbségű városban felháborodást váltott ki, a tüntető tömeg követelésére vissza kellet tenni a kétnyelvű feliratot. A tüntetők közé keveredett rendbontók kövekkel dobálták a rendőrség épületét és több helységet megrongáltak. A csíkszeredai eseményekkel foglalkozott a szenátus is. Adrian Motiu szenátor kérte, hogy jún. 13-át ne csak "fasiszta-légionárius" szélsőséges elemek által keltett zavargásnak minősítsék, hanem "horthystának" is. Király Károly és Hajdú Gábor szenátorok visszautasították ezt a megfogalmazást. Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács csíkszeredai bizottsága elemezte a történteket. Helytelenítették az a sajtóbeállítást, hogy románellenes tüntetés lett volna. - Az elmúlt napokban a Vatra Romaneasca több városban magyarellenes tüntetést szervezett. /Romániában vizsgálják a Csíkszeredában történteket. = Népszabadság, júl. 17./

1990. július 28.

Kilenc RMDSZ-szenátor /Király Károly, Csiha Tamás, Demény Lajos, Fazakas Miklós, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Kozsokár Gábor, Szabó Károly, Tóth József/ júl. 28-án nyilatkozatban tiltakozott a kisebbségek megfélemlítését célzó növekvő nacionalista propaganda ellen. Bizonyos politikai alakulatok nemzeti gyűlöletre bujtogatnak, mozgósítva a sajtót, a televíziót, a rádiót, gyűléseket tartanak, a parlamentben is elhangzanak ilyen megnyilatkozások. A kisebbségellenes politika célja a kisebbségek megfélemlítése. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1990. december 21.

Frunda György képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy szept. 23-án kezdte meg munkáját az Alkotmányszerkesztési Bizottság, melynek 23 tagja van, köztük az RMDSZ-t ketten képviselik, Hajdú Gábor szenátor és ő, aki egyben a bizottság titkára. A munkával elkészültek és nov. 15-én az alkotmány kidolgozott tételeit átnyújtották a képviselőházi és szenátusi bürónak, az ország elnökének és a miniszterelnöknek. Az RMDSZ nevében négy kifogást emeltek. Az első az, hogy nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban /a koppenhágai záróokmányra hivatkozva, melyet 1990. jún. 29-én aláírt Románia/ az állam kötelezettsége a kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben. A bizottság nem fogadta el az RMDSZ javasolt kiegészítését. Ez elengedhetetlen, azért is, mert a parlament két háza okt. 10-i együttes ülésén elfogadott egy határozatot, amely garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Második kifogás az ellen volt, hogy megtiltanák az etnikai vagy nyelvi ismérvek alapján létrehozott pártok tevékenységét. Frundáék felhozták, hogy egyetlen európai országban sem létezik hasonló tiltás. Angliában három nemzetiségi párt van, Spanyolországban is hasonló a baszk és a katalán párt, Finnországban a Svéd Néppárt stb. Az RMDSZ javaslatát elfogadták, az ENSZ Emberjogi Bizottságához ezt a változatot vitték magukkal /Frunda is tagja volt az odalátogató bizottságnak. Frunda utólag megtudtak meg, hogy elutazásuk után újra szavazásra bocsátották az ügyet és az RMDSZ javaslata csak variánsként szerepel a szövegben. Az RMDSZ harmadik kifogás az oktatásüggyel kapcsolatos, azt javasolták, hogy az alkotmány írja elő az anyanyelven való tanulás lehetőségét minden szinten. Románia 1964-ben aláírta az ezt tartalmazó nemzetközi egyezményt és így is szerepelt az 1965-ös román alkotmányban. Tehát nyert jogról van só, és a kisebbségeket nem lehet megfosztani megszerzett jogaitól. A negyedik kifogás szintén a nyelvhasználattal függ össze, az 1965-ös román alkotmány szerint a nemzeti kisebbségek az általuk lakott területen használhatják anyanyelvüket a helyi hatóságokkal szemben, írásban és szóban. Ezt az elvet a mostani tézisekből kihagyták. /D. Bartha Margit: Nyert jogaink védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1991. január 25.

A 23 tagú alkotmányozó bizottság 1990. szept. 3-án kezdte meg munkáját, melyben két RMDSZ-képviselő is részt vesz. Hajdu Gábor az államszervezési kérdésekkel foglalkozó csoport tagja, Frunda György pedig az emberi jogokkal foglalkozóé. Frunda György egyben a bizottság titkára. Frunda nyilatkozott az eddig elvégzett munkáról. Nem elégedett, hangsúlyozta, de amit lehetett, azt megtették Hajdu Gáborral együtt. A kollégák értékelték munkájukat addig, amíg a nemzetiségi problémákról nem volt szó. Frunda kiemelte, hogy az Iliescu elnök által is aláírt Párizsi Chartában először szögezték le, hogy a nemzeti kisebbségek jogai az ENSZ által kikiáltott egyetemes emberi jogok részei. Ezt nem akarták megérteni a román kollégák. Az anyanyelvi oktatásnál kiegészítést kért Frunda György: az anyanyelvi oktatást biztosítsák minden fokon. /Nagy Miklós Kund: Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

1991. február 24.

Az előző napokban az RMDSZ szenátusi frakciója felmentette frakció elnöki tisztségéből Szőcs Gézát és a helyébe Markó Bélát választotta meg, helyettesének pedig Szabó Károlyt. Ez nincs összefüggésben a Kapcza Imre Szőcs Gézát támadó cikkével /Szabadság, dec. 5./, a parlamenti frakció vezetőségének cseréjét már korábbi elnökségi ülésen elhatározták, nyilatkozta Hajdú Gábor szenátor. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

1991. október 28.

A parlament okt. 28-i ülésén az RMDSZ képviselői konkrét érvekkel, adatokkal cáfolták a vádaskodásokat a Hargita és Kovászna megyéből állítólag elüldözött románokról készített jelentés folyatódó vitájában. Amint megszólalt egy RMDSZ-képviselő, a többiek verték az asztalt, kiabáltak, alig hagyták szóhoz jutni. A román képviselők indulatosan támadták a magyar kisebbséget, például Gheorghe Dumitrascu: "Kossuth a román nemzet gyilkosa, olyan mint Eichmann Izraelnek." Agatha Nicolau: "A magyarokat nem érdekli az általuk ortodox templomok felé dobott kő íve." Romulus Vulpescu: "Vezessék be a katonai diktatúrát két megyében, számolják fel a magyar tévét." Ioan Bogdan "A magyar kisebbség viselkedjen úgy, ahogy kell." Dumitru Pop: "A magyarok tele vannak nemesi gőggel." Dan Carpatina /Román Nemzeti Egységpárt/ képviselő a magyarok románellenességét a kiegyezésig vezeti vissza, innen vezet az út szerinte a Magyar Autonóm Tartományig és ez erőszakos cselekedtek formájában máig húzódik. A képviselő erőszakos elmagyarosításról is beszélt. Mircea Cretu /RNEP/-képviselő szerint a bécsi döntés után a románságot súlyos sérelmek érték, ha teret engednének, akkor ez most is bekövetkezne, csak egy új Hitler kell hozzá. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor a bekiabálások közben adatokkal, dokumentumokkal cáfolta a jelentést. Markó Béla RMDSZ-szenátor válaszolt Mihai Teodorescu azon kijelentésére, hogy nem létezik egyetlen magyar sem, akit etnikai okokból bántalmaztak volna. Tiltakozik Maros megye lakossága nevében, mondta, tiltakozik Sütő András nevében, aki 1990. márc. 19-én egy gyilkossági kísérlet nyomán elvesztette egyik szemét, a ludasi állomáson bántalmazott magyar gyermekek nevében, a Görgény völgyében megvert magyar értelmiségiek nevében, a lista nagyon hosszú, nem akarja folytatni, nehogy izgatással vádolják. Romulus Vulpescu író-szenátor nagy tapsot aratott magyarellenes kirohanásaival, általános pusztítást kívánt elrendelni mindennel szemben, ami a romániai magyar szellemiséghez, identitáshoz tartozik. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor kimondta, hogy a jelentés meghamisítja a valóságot. A többi magyar képviselő is cáfolta a jelentés alaptalan vádaskodását. Pop Dumitru elsősorban Tőkés László és Szőcs Géza ellen intézett dühödt kirohanást. Az ülésről Román Győző és Béres Katalin tudósított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ Amint a Vasile Mois, a szenátus egyik alelnöke kijelentette, hogy a "román méltóság ellen követtek el gyilkossági merényletet Erdély összes megyéjében", Romulus Vulpescu szenátor a rádió és televízió magyar adásának megszüntetését követelte, amivel nagy tapsot aratott. Javasolta a két megye kétnyelvű helységneveinek betiltását és szorgalmazta, hogy a kétnyelvűséget sehol, semmilyen formában ne engedélyezzék. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke javasolta a jelentés külföldi terjesztését. Ez a jelentés önmagát vádolja, a benne foglalt gondolkodásmódot, ezzel lejáratják Romániát. A katonai közigazgatásra és a magyar adás eltörlésére vonatkozó javaslat ma már Dél-Afrikában sem fordulhat elő. /MTI/

1991. december 24.

Az előző napokban az RMDSZ szenátusi frakciója felmentette frakció elnöki tisztségéből Szőcs Gézát és a helyébe Markó Bélát választotta meg, helyettesének pedig Szabó Károlyt. Ez nincs összefüggésben a Kapcza Imre Szőcs Gézát támadó cikkével /Szabadság, dec. 5./, a parlamenti frakció vezetőségének cseréjét már korábbi elnökségi ülésen elhatározták, nyilatkozta Hajdú Gábor szenátor. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

1992. április 9.

Heveder színmagyar kicsi település, a román lakosságú Vasláb községhez tartozik. Márc. 24-én több hevederi családnál törvénytelenül, minden papír nélkül házkutatást tartottak. Az újságíró végigjárta az érintett családokat. Az egyik családnál ellopott mezőgazdasági tárgyakat, a másiknál lőszert, a harmadiknál vaddisznóbőrt kerestek a rendőrök. Sehol sem találtak semmit. A házkutatások törvénytelenek voltak, állapította meg Hajdú Gábor szenátor. /Komán János: Hevederi házkutatások Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

1992. augusztus 20.

Az RMDSZ Udvarhely Széki Választmánya közleményében a Csíkszerdában aug. 21-re meghirdetett megyei elektor-ülést illegitimnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa Székelyudvarhelyen, 1992. máj. 1-jén hozott határozata értelmében a parlamenti választásokra való jelöltállítás az RMDSZ megyei és területi /széki/ szervezeteinek hatáskörébe tartozik. A Csíki területi RMDSZ nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1992. szeptember 2.

Friedrich König, az Európa Tanács alelnöke, az Európa Parlament romániai jelentéstevője Kolozsváron tárgyalt, majd Hargita megyébe látogatott, ahol Csíkszeredán a megyei és helyi önkormányzatok képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ részéről Hajdú Gábor szenátor és Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke ismertette az etnikumközi kapcsolatok gondjait, a törvényhatósági szervek nemzetiségi összetételét. Az állandó erődemonstrációk, feszültségkeltő nyilatkozatok, fenyegetések nem a megértést, a nyugodt együttélést szolgálják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. január 29.

Dr. Tőkés István lemondott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöki tisztségéről, ezt a párt 1992. dec. 19-i megbeszélésén sajnálattal vették tudomásul. Az elnöki teendők ellátásával Varga László református lelkészt bízták meg azzal, hogy a párt februári kongresszusán megválasztják az új vezetőséget. Ez a párt kislétszámú, képviseletüket az RMDSZ-ben Hajdú Gábor szenátor, dr. Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselők vállalták el. /Ábrám Zoltán: A kereszténydemokrácia hazai esélyeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1993. január 29.

A Romániai Magyar Cserkész Szövetséget /RMCSSZ/ végre bejegyezték az elmúlt év végén. 1990 óta vártak erre a cserkészek. Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt szenátora a szövetséget félkatonai, nacionalista alakulatnak minősítette és kérte az RMCSSZ beszüntetését. Az ügyészség végül azzal indokolta a bejegyzés megtagadását, hogy hiányzott két minisztérium engedélyezése. Hajdú Gábor jogász-szenátor járt el az RMCSSZ ügyében, megszerezte az engedélyeket, megalakulhatott a szervezet. /Szakács Anna: A türelem rózsát terem. = Orient Expressz (Bukarest), jan. 29./

1993. február 13.

Ion Iliescu elnök fogadta a román parlament négy székelyföldi tagját, Magyari Lajos és Kozsokár Gábor szenátorokat, Hajdú Gábor, Nagy Benedek képviselőket. A küldöttség azt kérte az elnöktől, hogy magyarok legyenek a prefektusok a két székely megyében. Iliescu megértőnek mutatkozott. /Bogdán Tibor: Iliescu támogatja az RMDSZ álláspontját. = Magyar Hírlap, febr. 13./

1993. április 1.

Viorel Hrebenciuc, a kormány főtitkára azt állította, hogy a prefektusi kinevezéssel kapcsolatban a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások az RMDSZ-szenátorok meg nem jelenése miatt meghiúsultak. Erről a vádról Kozsokár Gábor szenátor elmondta: nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Lajos, Verestóy Attila és ő tárgyalt Hrebenciuckal. Hrebenciuc elmondta, nagy nyomás nehezedik a kormányra a Román Nemzeti Egységpárt részéről. Hrebenciuc szerint a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal kell tárgyalni. Hrebenciuc ígérte, szólni fog Kozsokárnak. Kozsokár várta a hívást, de erre nem került sor. Közben a kormány másnap döntött a prefektusok kinevezéséről, de erről nem értesítették az RMDSZ vezetőit. Hrebenciuc tehát nem mondott igazat. /Szondy Zoltán /Csíkszereda/: Cáfol az RMDSZ szenátora. = Pesti Hírlap, ápr. 1./

1993. április 10.

Az RMDSZ újabb beadványt készít az 1989. decemberi események és az 1990. márciusi marosvásárhelyi véres incidens kapcsán elítéltek ügyében, mondta el Hajdú Gábor szenátor. A mai napig nem kellően tisztázottak a történtek. A Nemzeti Megmentési Tanács 1990. januári közkegyelmi rendeletét kellene alkalmazni. /Tóth Erzsébet: RMDSZ beadvány készül a hargitai vádlottak ügyében. = Magyar Nemzet, ápr. 10./

1993. május 10.

Máj 10-én a szenátusban két interpelláció is elhangzott az RMDSZ részéről. Magyari Lajos arra kért választ, mikor vesz részt a kormány a megalakult Megyei Önkormányzatok Ligája munkájában. A liga ugyanis a helyi önkormányzatok autonómiájával foglalkozik. Hajdu Gábor szenátor Vremea lapban a Románia területi integritását veszélyeztető szervezkedéssel megvádolt gyimesbükki magyarok mellett állt ki. Az Adrian Paunescu által megvádoltak nem is tartózkodtak a faluban a jelzett napon, az aláírásgyűjtés pedig nem politikai, hanem gazdasági vonatkozású, nevezetesen a helyi gáter sorsát kívánták eldönteni. /Interpellációk a parlamentben. = Temesvári Új Szó (Temesvár), máj. 13./

1993. május 22.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1993. június 18.

Sok szó esik az autonómiáról, erről kérdezte az újságíró néhány RMDSZ-tisztségviselő véleményét. Katona Ádám leszögezte, a tavaly októberi KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ óta a romániai magyarság számára kulcsfogalom a belső önrendelkezés. Ezt még azoknak is tudomásul kell venniük, akik a román politikai erőkkel keresnek szövetséget. Katona szerint kevés román szövetségesünk van, Octavian Buracu, az ifjú liberálisok és Doina Cornea. A szórványban a személyi autonómia az identitás megmaradásának egyetlen lehetősége. Verestóy Attila szenátor szabadkozott, ő nincs a barikád másik oldalán, az autonómiát ő eszköznek tekinti. Hajdu Gábor szenátor szerint hiányoznak az anyagi eszközök az autonómiához. /Máthé Éva: Autonóm vélemények az ? autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

1994. március 4.

A középületekkel kapcsolatban valamennyi magyarlakta városnak megvan a maga sérelme. Csíkszeredában a város pénzéből 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor a legmagasabb ajánlott összeg 60 millió lej volt, ez nem érte el a kért 80 milliót. Később a csendőrségnek adták az épületet 47 millióért, a második licitálásról nincs dokumentum. Hajdú Gábor RMDSZ-képviselő szerint meg kell szerezni a telekkönyvet és revindikációs pert kell indítani, az adás-vételi szerződés hatálytalanítási kérelmével. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 4-10./

1994. március 29.

Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor Iliescu kegyelmi rendeletét értékelte. A rendelet a volt Politikai Bizottság póttagjaira is kiterjed. A részleges kegyelembe részesítettek szabadulása a törvényszék szubjektív elbírálásától függ. Cseresznyés Pál nem szerepel a listán, hogy ne szolgáltassanak teljes elégtételt az RMDSZ-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1994. május 14.

Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

1995. február 13.

Hajdú Gábor, az RMDSZ Hargita megyei szenátora háromhetes észak-amerikai utat tett. Politikusokkal és szakértőkkel lezajlott találkozóin kifejtette, hogy a romániai magyarság törvényes jogainak érvényesítéséért küzd. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

1995. március 23.

Hajdú Gábor szenátor interpellált a Hargita megyei rendőri túlkapások miatt. 1995. jan. 25-én a rendőrök agyba-főbe verték Ahalani Adrian és Veress Csaba csíkszerdai fiatalokat. akiknek 10-12 napi orvosi kezelésre volt szükségük a bántalmazás miatt. Febr. 11-ről 12-re virradó éjszakán Gyergyószentmiklóson vertek meg fiatalokat. Márc. 5-én Péter Lukács madéfalvi és Csató Imre csíkszeredai fiatalt verték meg, akik ezt orvosi látlelettel igazolták. Miért akarják a fiatalokat megfélemlíteni, kérdezte Hajdú Gábor szenátor Doru Ioan Taracila belügyminisztertől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1995. március 28.

A szenátus márc. 28-án megszavazta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat keretében azt, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának eléneklése nyilvános helyen 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel büntethető. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor hiába érvelt azzal, hogy a kisebbségek alkotmányba rögzített joga a nemzeti önazonosság kinyilvánítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1995. április 5.

Az RMDSZ ápr. 5-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor szenátor bírálta az idegen államok jelvényeinek Románia területén történő használatát, illetve az ország gyalázását érintő Btk-rendelkezéseket. Az RMDSZ az "országgyalázás" bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a romániai nemzeti kisebbség gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hajdú Gábor szenátor hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlanok a legutóbbi csíkszeredai és Székelyudvarhely környéki rendőri visszaélések. - Szabó Károly szenátor és dr. Bárányi Ferenc képviselőházi frakcióvezető a Belgiumban járt delegáció tagjaiként beszámoltak az EDU-konferencia munkálatairól, arról, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az Európai Unión belüli határokat, megerősíti viszont az Unió körülieket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

1995. június 8.

Az RMDSZ szenátusi frakciója jún. 8-án nyilatkozatot tett közzé, megállapítva, hogy nem tartották tiszteletben a törvényes előírásokat az alkotmánybírói kinevezések esetében. Fazekas Miklós alkotmánybíró mandátumának lejárta előtt egy hónappal ki kellett volna nevezni utódjelöltjét. E tisztségre máj. 2-ig, a határidő lejártáig csak az RMDSZ állított jelöltet, Hajdú Gábor személyében. A szenátus azonban tendenciózusan halogatta a jelölt meghallgatását, végül az időközben jelentkező három jelölt közül a kormánypártit juttatta ebbe a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen magyar nemzetiségű alkotmánybíró sem lesz. /Alkotmánybírósági machináció. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-153




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998