udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hajdú Géza

1996. április 3.

Nagyváradon a színház magyar tagozatának, a Szigligeti Társulatnak a közönsége hat év alatt mintegy felére csökkent: 1990-ben még 71 690 nézőjük volt, 1995-ben már csak 39 517-en látogatták az előadásokat. Hajdú Géza, a társulat igazgatója mindezt annak tulajdonítja, hogy éppen az elvándorló értelmiségi réteg volt az aktív színházbajáró. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2000. november 16.

Nov. 16-án Nagyváradon, a Fehér Dezső Sajtóklubban bemutatják Tóth Ágnes Tótágas című humor- és szatírakötetét. A Literator Kiadó gondozásában megjelent kötetet Szűcs László ajánlja a közönség figyelmébe, közreműködik Hajdu Géza színművész. /Tótágas a Sajtóklubban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 16./

2001. november 28.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2002. március 4.

A Kortárs színpad 30. évfordulóját ünnepelték márc. 2-án Nagyváradon. A legendás amatőr színjátszócsoport a diktatúra összeomlását követően megszűnt. Repertoárjukban a magyar és a világirodalom legjava szerepelt, olyan korban, amikor a gondolatot cenzúrázták. A Kortárs megszűnt, ám a kerek évfordulókon tartott összejövetelek is bizonyítják: szellemisége megmaradt. Harmincadik születésnapját ünnepelné a Kortárs színpad, ha még létezne. A találkozó lelke, mozgatója Hajdu Géza színművész volt, ő teremtette, vezette a legendás truppot. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja, rendező szintén egy, a változás után megszűnt színjátszó csoport jelképes üdvözletét adta át a váradiaknak, a Smile groupét, amely Marosvásárhelyen működött 1965 és 1990 között. A dékán szerint az amatőr színjátszótársulatok azért nem folytatják tevékenységüket, mert ’90 után már nem volt, ami ellen létezniük. Noha a vásárhelyi Smile, a váradi Kortárs, a temesvári Thalia, a kolozsvári Stúdió 51 megszűnt, megmarad szellemiségében – zárta a gondolatsort Kovács Levente./Simon Judit: Szellemiségében él a társulat. Harmincéves lenne a nagyváradi Kortárs színpad. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2002. május 18.

A Csíki Játékszín megalakulása óta a harmadik évadban jár. Parászka Miklós igazgató, művészeti vezető leszögezte: a legnagyobb elégtétel, hogy három év óta fokozatosan nő az előadások nézettsége, a bérletesek száma 5000-nél többre tehető. Sikerült felszerelni a színházat. Óriási veszteség érte társulatunkat az elmúlt évadban Hunyadi László halálával, a nagy művész lelke, mozgatója volt a színháznak. Jelenleg tizenhat fős a színészlétszám. A sikeres előadások érdekében folyamatosan meghívnak vendégművészeket, mint Lőrincz Ágnest a szatmárnémeti Harag György Társulattól vagy Hajdú Gézát a nagyváradi Szigligeti Ede Társulattól. A társulat eljutott a szórványvidékekre is előadásaival, így Brassóba és Fogarasra, illetve ezek környékére. A legnagyobb siker volt, hogy egyetlen előadásuk sem bukott meg. /Forró Miklós: Beszélgetés PARÁSZKA MIKLÓS színházigazgatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2003. március 29.

Nagyváradon a tanács jóváhagyta az egykori nyári színház elcserélését a Transilvania General Import-Export cég által felajánlott területtel. Hajdu Géza színművész, a Szigligeti Társulat közismert tagja szomorúnak tartja ezt a határozatot. A kilencvenes évek óta négy javaslatot nyújtottak be a városvezetéshez e terület hasznosítására, de javaslataikat leseperték az asztalról. Javaslataik szerint különböző cégek felújították volna a nyári színházat. Hajdu szerint tudatosan hagyták, hogy a nyári színház tönkremenjen, mert a Micula testvérek már 1992 óta próbálkoztak a nyári színház megszerzésével. A nyári színházat annak idején, az ötvenes években, Molnár János színigazgató idejében társadalmi munkával építették a váradiak. A nyári színház soha nem volt a románok ügye. Éppen ezért Eugen Tugulea igazgató kitalálta, hogy a váradi egy prózai színház, leépítették a zenekart, a kórust, a tánckart. Innentől kezdve nem volt mit játszani a nyári színházban. Hajdu kifejtette: a nyári színházért harcoltak, amit az RMDSZ vezetői nem értettek meg, mert nem volt érzelmi kötődésük hozzá. /Péter I. Zoltán: Jobban szeretjük a pénzt, mint a kultúrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./

2005. június 13.

Június 12-én volt a Határon Túli Magyar Színházak XVII. Fesztiváljának díjkiosztó ünnepsége Kisvárdán. A Szabadkai Népszínház társulata vitte haza idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium fődíját. A szakmai zsűri döntése alapján a vajdasági színház Nyikolaj Koljada Murlin Murlo c. darabjának Hernyák György rendezte előadásáért kapta a másfél millió forintos díjat. Az Illyés Közalapítvány díján a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház osztozott, előbbi Örkény István Tóték című komédiájának Vidnyánszky Attila rendezte előadásáért, a kolozsváriak pedig Georg Büchner Woyzeck című drámájának Mihai Maniutiu által színre vitt produkciójáért kapták a díjat. A zsűri a Temesvári Csiky Gergely Színháznak ítélte Kisvárda város díját, a Kövesdy István által színre vitt Parti Nagy Lajos Ibusár című darabjáért. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma életműdíjat adományozott Csíky Andrásnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, valamint Hajdú Gézának, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata színművészének. /Köllő Katalin: Életműdíjjal jutalmazták Kisvárdán Csíky Andrást. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2006. március 2.

Február 28-án Nagyváradon közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC). A rendezvény elején zenés műsort hallgattak meg a részvevők, fellépett többek között a Varadinum vonósnégyes. A közgyűlést Tőkés László püspök nyitotta meg, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként. Hajdu Géza színművész, a PMMC igazgatója eddigi tevékenységükről számolt be, bejelentette, hogy megalakult a Váradi Egyetemi Színpad. Benedek Árpád, a néptánc tagozat kurátora ismertette a gyermekeknek szánt rendezvényeket. Lászlóffy Zsolt egyetemi tanár elmondta, szeretnének hagyományt teremteni a Találkozások címet viselő műsoros estekből. /Tüzes Bálint: Közgyűlést tartott a Partiumi Magyar Művelődési Céh. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 2./

2006. április 4.

Hajdu Géza nagyváradi színművész április 2-án, vasárnap ünnepelte pályakezdésének 35. évfordulóját a Szigligeti Társulat Rideg Sándor-Bereményi Géza Indul a bakterház című parasztkomédiájának színrevitelével. A Pinczés István rendezte nagy sikerű előadást követően a társulat tagjai, barátok üdvözölték a 161. bemutatóját maga mögött tudó Hajdu Gézát. Mag István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője barátként üdvözölte az ünnepeltet, s beszédében utalt a tavalyi kisvárdai színházi fesztiválra, amikor Hajdu életműdíjban részesült. A nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester, majd szülőfaluja, Biharszentjános képviselői köszöntötték, felajánlva neki a díszpolgári címet. /Pap Melinda: Egy boldog ember. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2006. május 18.

Gross Arnold kiállítása nyílt Nagyváradon, a Festum Varadinum keretében. Az 1929-ben Tordán született Munkácsy- és Kossuth-díjas festő- és grafikusművész a 40-es években Váradon élt, majd Budapesten végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, s azóta a világvárosok kiállítótermeit járja. „Ritka alkalom, hogy egy nagy művészt köszönthetünk körünkben” – mondta Hajdu Géza, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója. Tőkés László püspök hozzászólásában úgy vélte, Nagyvárad az elmúlt évtizedekben lecsupaszodott, sok értékes ember ment el, aki hajdan itt alkotott. Ezeket igyekeznek megtalálni és „hazahozni”, így jött létre Gross tárlata is. /Pap Melinda: Vízzöld és enciánvarázs. Gross Arnold rézkarcai a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2006. július 14.

Örömöt szerezni az embereknek, ez Hajdu Géza színművész életfilozófiája. Amikor fiatal színészként a kispadon ült, Körösi P. József megalakította a Kortárs Színpadot, amely mára már legendává avanzsált. A szabadság szigete volt a legsötétebb években. Hajdu Géza rendezett, játszott, és mindenese volt ennek a szellemi közösségnek. Aztán egyre másra jöttek a főszerepek. Hajdú bizonyíthatta: valódi művész. Díjakat is kapott: a Magyar Köztársaság Aranykeresztje, EMKE-díj, Kisvárdán Életműdíj. A színház határozza meg a Hajdu család életét. Felesége, Nusi, súgó. Fiúk mégsem lett színész. Kutatóvegyész Debrecenben. /Simon Judit: A boldog komédiás, akinek a színésznők tönkretették az életét. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2006. november 2.

Ismét Aradra látogatott a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, ezúttal Rideg Sándor–Bereményi Géza Indul a bakterház című parasztkomédiáját mutatták be, Pinczés István (Budapest) rendezésében. A Hajdu Géza pályakezdése 35. évfordulójának ajánlott jubileumi előadáson az ünnepelt művész mellett a többi is sikert aratott. /Kiss Károly: Az aradi közönség bizalma. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2008. június 11.

Június 14-15-én Los Angeles után Nagyváradon is bemutatják Szép Ernő Tűzoltó és Kávécsarnok című egyfelvonásos darabjait. „Óss Enikő 1965–1977 között volt a nagyváradi színház tagja, majd Amerikába költözött, és létrehozta a Thália Stúdió – Los Angeles-i Magyar Színkört. Az ő meghívására mentem ki tavaly október közepén az Egyesült Államokba, ahol színpadra vittük a Tűzoltó és a Kávécsarnok című egyfelvonásosokat. Egy hónapig próbáltunk a San Fernando-völgyi református egyház gyülekezeti termében, és több mint 400 néző előtt játszottunk a Los Angeles-i Madrid Színházban” – számolt be Hajdu Géza színművész, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának tagja, aki rendezőként jegyzi a vendégszereplő előadásokat. A váradi előadásokra hazalátogató Óss Enikő mellett D. Vásárhelyi Katalin is fellép. /Fried Noémi Lujza: Kávécsarnok és Tűzoltó. = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

2008. október 18.

1958 a romániai magyarság történetében a véres megtorlásokkal, kivégzésekkel, példátlan retorzióval társuló esztendőként marad meg a közös emlékezetben. A román kommunista diktatúra számára a megtorlásokhoz az impulzust a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22. és 28. közötti látogatása jelentette. Kállai Gyula 1958. február 24-én Marosvásárhelyen jelentette ki, hogy Magyarországnak a szomszédaival szemben semmilyen területi követelései nincsenek, majd kijelentette, hogy az 1956-os magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Románia területi integritása számára jelentett veszélyt. A csúsztatás abban állt, hogy revíziós követeléssel egyetlen program sem lépett fel. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem programjában 16. pontként szerepelt, hogy a magyar kormány nemzetközi fórumokon képviselje a határon túli magyarok ügyét. Kállai Gyula arra is felhívta a ,,román elvtársak” figyelmét, hogy az ellenforradalmárokat példásan meg kell büntetni. Ennek a kijelentésnek azonnali hatása volt: véres kezű magyar gyilkos, Kádár János és kísérete még el sem hagyta az országot, amikor a Kolozsvári Katonai Törvényszék Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök, Csiha Kálmán református lelkész – a későbbi püspök –, Hajdu Géza, Szőcs Ignác, Szentmártoni Bálint Ferenc-rendi szerzetes perében példátlanul szigorú büntetéseket mondott ki: Fodor Pált, Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester (1996–2000) édesapját 25 évi kényszermunkára, a többieket 10 és 20 év közötti börtönbüntetésre ítélte. 1958. május 30-án Temesváron tíz személyt ítéltek halálra. Kegyelmi kérvényüket visszautasították, a Nagy Nemzetgyűlés elnöki tanácsa 1958. augusztus 22-én megerősítette a halálos ítéleteket. Ötven évvel ezelőtt, 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében a tíz értelmiségit, köztük dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, kivégezték. Az ötvenedik évfordulón álljon itt a névsoruk: Szoboszlai Aladár magyarpécskai római katolikus plébános, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános, báró Huszár József abafáji földbirtokos – letartóztatásakor Aradon élt –, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd, a Nemzeti Parasztpárt egyik Arad megyei vezetője, Orbán Károly mezőmadarasi, nyolc nyelvet beszélő földbirtokos, dr. Kónya Béla István kézdivásárhelyi ügyvéd, Orbán István csíktaplocai tisztviselő, földműves, Lukács István magyarpécskai kereskedő, Tamás Imre csíksomlyói tanító, Tamás Dezső csíksomlyói tisztviselő. A hozzátartozók ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai. Tamás Imre tanító három gyermekének a börtönből kiadták édesapjuk véres foltokkal tele nagykabátját. Szoboszlai Aladár úgy képzelte, hogy Háromszék lesz az általa kidolgozott Keresztény Dolgozók Pártjának és programjának központja. Bérmakeresztapja, Ábrahám Árpád torjai plébános révén a szervezkedés egyik legfontosabb központja Torja lett. A mozgalomnak sejtje működött Kézdivásárhelyen, Csernátonban. Azért fontos, hogy a mozgalom hiteles történetét a Háromszékben közölt sorozat révén elsősorban a megye lakossága ismerje meg. 50 évvel ezelőtt, 1958. október 4-én a nagyvárad-velencei művelődési házban mondták ki az ítéletet az érmihályfalvi csoport perében. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost, később magyar-francia-latin szakos tanárt halálra, 13 személyt életfogytiglani kényszermunkára és a többieket 5–25 év közötti börtönbüntetésre ítélték. Sass Kálmánt és Hollós Istvánt 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben végezték ki. Ez volt a legkegyetlenebb per, a túlélők nagy része a börtönből való szabadulás után elhunyt. A Háromszék folytatásokban közli Tófalvi Zoltánnak a Szoboszlai-per anyagát feldolgozó munkáját, emléket állítva Erdély mártírjainak. /Ötvenhat véres megtorlása Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

2009. november 4.

November 6-án mutatják be a nagyváradi Árkádia Bábszínházban Rodolf Sirera Színház és méreg című darabját. Az előadás az Aradi Kamaraszínház és a nagyváradi Theatron Egyesület – Varázshegy Színházi Műhely közös produkciója, Tapasztó Ernő rendezésében. November 8-án ismét láthatja a nagyváradi közönség Jerome Kilty Kedves hazug című színművét Csíky Ibolya és Hajdu Géza előadásában. A Szigligeti Társulat az elmúlt évadban mutatta be a darabot Csíky Ibolya színművésznő pályakezdésének 40. évfordulója alkalmából. A darabot Parászka Miklós vitte színre. /Totka László: Méreggel kevert bemutató. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2009. december 8.

Görgey Gábor Mikszáth Kálmán különös házasságai című színjátékát 25 éve, 1984. december 8-án mutatta be a Nagyváradi Állami Színház, a néhai Farkas István rendezésében, Hajdu Géza és Körner Anna főszereplésével. Az évfordulón, december 8-án ismét láthatja a váradi közönség a negyed százada műsorra tűzött előadást. Hajdu Géza és Körner Anna immár 25 éve játssza Mikszáth és felesége szerepét 2004-ben volt a századik előadás, azóta is többször előadták Görgey Gábor darabját. Arra a kérdésre, hogy mi tartotta ezt a produkciót húsz esztendőn át a színpadon, Hajdu Géza így válaszolt: „Elsősorban a szépsége, mély humanizmusa. Az a csodálatos humor, ami Mikszáthot jellemzi. ” Mikszáth Kálmán 1910-ben halt meg. Felesége, Mauks Ilona ezután kezdte el írni, és 1922-ben publikálta emlékiratait. Görgey Gábor darabja hiteles életrajzi adatokon alapul. /Mikszáth különös házasságai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998