udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hajdú János

1994. május 18.

Bíró Béla, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő szerkesztője hevesen védelmezi az MSZP-t, választási győzelme láttán. Élesen elítéli azt, hogy a romániai magyar olvasók nem ismerik az MSZP-t, ez azért van, mert romániai magyar politikusok vagy karizmatikus személyiségek kizárólag a "liberálisokkal", a "kozmopolitákkal" riogatták a közvéleményt. A cikkíró kifejtette, hogy az MSZP nem olyan, mint amilyenek a szerb, román, szlovák vagy ukrán kommunisták. Lelkesen sorolja, milyen mások a magyar szocialisták. Bíró elutasította az MDF-et: múltba forduló, korszerűtlen, sajtója primitív, stb. A Fidesz is azért bukott el, mert az MDF nemzeti értékrendjével azonosult. A magyar választó kevésbé tartja veszélyesnek Hajdú János "nemzeti nihilizmusát", mint Csoóri Sándor "nemzeti elkötelezettségét", állapította meg Bíró Béla. /Magyar Hírlap, máj. 18./ Az erdélyi publicista azt is állította, hogy a liberális sajtó hevesen támadta Hajdút, amikor megismételte `70-es évekbeli Csoóri-ellenes vádjait. Ez nem igaz, sőt: örömmel közölték Hajdú megdöbbentően durva támadását.

1994. június 15.

Farkas Árpád kijelentette, hogy eddig semminemű vitája nem volt Szász Jánossal, ezét visszautasítja Szász János azon megállapítását, hogy ő a magyarországi választások győzteseinek üdvözlését üldözné. Farkas Árpád bizonyításul idézi saját cikkét is /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./. Ebben az MSZP-ben levő három vonalról beszélt: a Hajdú János-féle bíborvörösről, a Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc egész nemzetre figyeléséről és a karrierista siserehadról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ Szász János írása: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11-12.

1996. július 13.

A Magyar Narancs hetilap szerkesztői az egyetemes szellemi normák magasán állnak. Kevés téma képes kihozni őket sodrukból, amelynek hatására "a Magyar Narancs arca a leplezetlen dühtől szánalmas, gyűlölködő grimasszá torzul. A nemzeti összetartozás ügyének problémája" ezek közé tartozik, írja Elek István, ismertetve a Romlott, erkölcstelen, hazug című szerkesztőségi cikket, a hetilap jún. 20-i számából. A Magyarok Világszövetsége által megrendezett világkongresszust, illetve Csoóri Sándor és Tőkés László beszédét támadta a Magyar Narancs. A hetilap "képtelen hülyeségnek" nevezi Csoóri mondatát, amely szerint "magyarnak lenni már régóta meghasonlást jelent." Csoóri arra a tapasztalatra utal, fejti ki Elek István, hogy a magyarság tömegei megélték az elmúlt évtizedeket. Itthon kifizetődőbb volt internacionalistának lenni.- A Magyar Narancs így ítélkezik: a "Magyarországon kívül rekedt magyarok manapság egyre inkább nem Trianon, hanem a fenti jellegű kollektív baromságok túszai. ha van hamis és önsorsrontó mítosz, akkor éppen ez, a hivatásos gyászmagyarok által sulykolt kincstári pesszimizmus az. Ezek az emberek ostobák, s világos képzetük legkevésbé a magyar nyelvet beszélők közösségéről van - ezt az az örök mániájuk jelzik a leghívebben, ahogyan minduntalan a nemzeteszmét /-tudatot, -stratégiát etc./ akarják végre-valahára megfogalmazni..." A "hivatásos magyarok" képviselői épp a legkiszolgáltatobbakat tartják morális terror alatt, "a kisebbségi sorsba kényszerült magyarokat /azt ugyanis pontosan tudják, hogy itthon nincsen már közönségük./ Csoóriék valóban létező sérelmekkel, hitekkel és tévhitekkel élnek vissza, s erre nincs mentség. Ezek az emberek gyalázatosak." Azok bezzeg, fűzi hozzá a Magyar Narancs vélekedéséhez Elek István, akik a nemzeti kérdésben bízvást nevezhetik magukat Hajdú János ifjú tanítványainak, minden dicséretet megérdemelnek. A dühödten támadó hetilap egyszerűen irredentának minősíti Csoóri véleményét. /Elek István: Az elfogultságok kertjéből. A Magyar Narancs és a "gyalázatosak". = Magyar Nemzet, júl. 13./

1996. november 16.

Hajdú János, az MSZP országgyűlési képviselője szerint: "Amikor a magyar társadalom 1994-ben nemzeti történelmünkben korában még soha nem tapasztalt józansággal és éberséggel a hatalomból nem kiszavazta az Antall-Csurka-Boross-Lezsák-Giczy-Csoóri-féle politikai sarlatánokat, illetve részben kalandorokat, hanem a szó szoros értelmében elzavarta őket az államügyeknek a közeléből is, akkor az emberek voltaképp azt juttatták kifejezésre, hogy értik a veszélyt." /Hajdú János: Quo vadis, MSZP? = Népszava, nov. 16./ Hajdú Jánosnak volt egy hírhedt cikke: Utószó egy előszóhoz /Élet és Irodalom, 1983. szept. 16./, ebben feljelentette Csoóri Sándort, mert előszót írt Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez. Durayt "önjelölt kisebbségi érdekvédőnek" nevezte, továbbá Hajdú szerint Duray neve "teljességgel érdektelen". Tudni kell, hogy Duray ekkor már börtönt szenvedett, éppen kisebbségi érdekvédő kiállásáért /1982. nov. - 1983. febr./ Mindezt tudva írta Hajdú János - ha felkérésre is - 1983-ban ezt a cikket. Hajdú feljelentésének hatására Csoóri Sándort egy éves publikációs tilalommal sújtották. Duray Miklós kálváriája sem ért véget, 1984. máj. 10-én újból letartóztatták. Jelenleg a Népszava főmunkatársa Ungvári Tamás, rendszeresen publikál a lapban Szabó Miklós, Eörsi István és Tamás Gáspár Miklós.

2001. december 30.

Megszólaltak a Sepsiszentgyörgy Állomás negyedi Szent Benedek római katolikus templom új harangjai. A több mint másfél ezer lelket számláló plébánia 1992-től lett önálló egyházközség. Ide tartozik a 470 lelket számláló szépmezői filia is. Tamás József ünnepi szentmise keretében felszentelte a templom három harangját. A háromból két harangot Németországból kaptak, a harmadikat Tenkén öntötték. Ezután a szépmezői és a szotyori katolikus filiák sok-sok áldozat árán felépült és most befejezett kápolnáit, azoknak harangjait szentelte fel a püspök. A szépmezői kápolna belsejét festett székely bútor díszíti. Az Állomás negyedi plébánia és a szépmezői filia templomainak, javainak megteremtése nagy mértékben Hajdú János plébános fáradhatatlan munkájának eredménye. Az Illyefalvához tartozó szotyori filia lakóházból átalakított és bővített, félkész állapotban levő kápolnáját nem egy alkalommal le akarták bontatni a kommunista rendszer alatt. A hívek kitartó munkájával most kis tornyot is emeltek az épületre, s ebben helyezték el két harangjukat. /(kisgyörgy): Kápolna- és harangszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998