udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Halász János

1997. június 4.

Halász János tanácsos, a bukaresti magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője elmondta, hogy 1996 novemberétől újkorszak kezdődött a román-magyar kapcsolatokban, 14 megállapodást írtak alá, többet, mint fél évszázad alatt. Románia ápr. 12-én csatlakozott a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezményhez /CEFTA/, ennek értelmében az ipari termékek 80 %-ának vámja július 1-jétől teljesen, a többi 2000 jan. 1-jéig fokozatosan megszűnik. Ez azért jelentős, mert Románia és Magyarország között a vámok fennmaradtak, de a CEFTA változást hoz, kedvezőbbek lesznek a vámok. A megkötött egyezmények között van a máj. 7-i, a PHARE-program részéről a magyar-román határ menti együttműködésre biztosítandó összegekről szóló egyezmény, amely rövid távon 15 millió ECU támogatást tesz lehetővé, de megnyitja az utat tízszer annyi támogatásra is. /A magyar üzleti elit részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1998. augusztus 1.

A júl. 29-i kormányülésen határozatot hoztak az év végéig tartó, búzára kivetett 25 %-os, lisztre 45 %-os importvámról, ami Adrian Dobrescu mezőgazdasági államtitkár szerint csak Magyarországra vonatkozik, hiszen a CEFTA-országok közül egyedül Magyarország exportál búzát és lisztet Romániába. Halász János, a bukaresti magyar kereskedelmi iroda vezetője kijelentette, hogy ez barátságtalan, diszkriminatív lépés, hiszen a Magyarországról behozott búzamennyiség a romániai felhasználás 1 %-át sem teszi ki. /Megszülték az importvámot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

1998. november 4.

Harminc magyar, illetve magyar érdekeltségű román cég vesz részt az idei bukaresti nemzetközi élelmiszeripari szakvásáron, az INDAGRA-28-on. Magyarország - Hollandiával, Nagy-Britanniával és Olaszországgal együtt - az idén a hivatalos, tehát az állami támogatással megjelenő országok listáján szerepel. A magyar kiállítókat sajtóértekezleten mutatták be, melyen részt vett Tamás Károly, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. - Idén az év első nyolc hónapjában a Romániába irányuló magyar export 343 millió dollárt ért el, 80 százalékkal többet a tavalyi év hasonló időszakánál. Ezen belül az agrár- és élelmiszeripari termékek aránya 30 százalékot ért el, ami 228 százalékos növekedésnek felel meg. A Magyarországra irányuló román export értéke az említett időszakban 138 millió dollárt tett ki, ez 26 százalékos növekedés. Halász János, a bukaresti kereskedelmi iroda vezetője elmondta, hogy míg Romániában az összes magyar tőkeberuházás megközelíti a 74 millió dollárt, az agrár- és élelmiszeriparban nincs 1 millió dollárt meghaladó magyar befektetés sem. Halász szerint rendkívül sok magyar élelmiszeripari termék a turistaforgalomban kerül a román kereskedelembe. Halász becslése szerint ezeknek az áruknak értéke megközelíti a kereskedelmi csatornákon keresztül érkező agrár- és élelmiszeripari exportnak a felét. /INDAGRA?98. Magyar nap a bukaresti szakvásáron. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

1999. június 24.

A Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület által szervezett privatizációs konferencia egyik meghívottjaként Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a román-magyar üzleti kapcsolatokról, kölcsönös befektetésekről, ezek etnikai vonzatairól beszélt adatokkal bőségesen illusztrált előadásában Bukarestben befektető magyar cégek a profiljuk miatt is odamentek: a Mol Románia Rt.-ről van szó, meg a Budapest Bankról. Maga a Páter Bank is Bukaresttel kezdte, ezután nyitott fiókot Marosvásárhelyen. A Molnak hét kútja működik Bukarestben, de hát valóban itt van a legtöbb vásárló is! Hargita megyében csak egy kútja van, Szatmár megyében viszont három. Ez a piactól függ. Jelenleg közvetlen befektetőként magyar 2927 cég van bejegyezve Romániában, 86,4 millió dollárral. /"Az igazi kapcsolatokat - gazdasági téren is - anyanyelven lehet kiépíteni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

1999. október 16.

A Bukarestben zajló TIB -99 nemzetközi ipari vásár egyik fontos eseménye volt az okt. 13-i Magyar Gazdasági Nap. Ennek keretében sajtókonferenciát, majd üzletember-találkozót tartottak, amelyen több mint 70 hazai és külföldi újságíró vett részt. Halász János, a Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője elmondta, hogy idén a Magyarországra irányuló román export jelentősen növekedett. Romániában jelenleg közel 2960 magyar-román vegyestőkéjű cég működik, Magyarországon pedig mintegy 1350. A romániai külföldi befektetők rangsorolásában Magyarország a 13. helyet foglalja el. A kapcsolatok nem felhőtlenek a kapcsolatok, idén nem sikerül elérni a tavaly előrevetített 1 milliárd dolláros kétoldalú áruforgalmat, becslés szerint az 650 millió dollár körül lesz. 1998 óta Románia több olyan protekcionista intézkedést vezetett be, amelyek sújtották a magyar agrárexportot. /A román?magyar gazdasági kapcsolatokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2000. október 13.

A magyar-román kereskedelem az idén eléri a 800 millió dollárt, meghaladva az eddigi rekordot, az 1998-as 750 millió dollárt - jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a Bukaresti Nemzetközi Vásáron. Megemlítette azt is, hogy jelenleg Romániában 3300 cég működik magyar tőkerészesedéssel. A magyar törzstőke dollárban számolt értéke 155 millió dollár volt. /Rekordév. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

2000. október 24.

A tények mondanak ellent annak a román állításnak, hogy Magyarország zavart okozna Románia agrárpiacán magasan szubvencionált exporttermékeivel - jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője. Szerinte a román gazdasági illetékesek pontosan tudják, hogy Magyarország - az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében - nagyon sok termék esetében csökkentette, illetve teljesen megszüntette a termelők szubvencionálását és e termékek többségénél exportprémiumot sem biztosít. Románia rendre diszkriminatív intézkedéseket alkalmaz a magyar mezőgazdasági és agráripari termékekkel szemben, arra hivatkozva, hogy a tömeges magyar import zavarokat okoz a román piacon. A diszkriminatív intézkedések ellenére is jelentős Romániában a magyarországi agrárbehozatal. Idén az első félévben Románia összesen 61,4 millió dollár értékben importált élőállatot és állati termékeket, ebből a magyar import 13,2 millió dollár volt. A növényi termékek 141,6 millió dollárnyi importjából a magyar részesedés 17,3 millió dollárt tett ki. Élelmiszereket, italokat, dohányt összesen 201,4 millió dollárért importált Románia, a magyar behozatal értéke 20,2 millió dollár volt. /Magyar válasz a Magyarország elleni vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

2001. január 27.

A magyarországi cégek tudnak búzát szállítani Romániának, de a román kormány egyelőre nem kérte hogy hitelkonstrukcióban jöjjön létre ilyen üzlet - mondta Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője az MTI-nek. Halász János azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Ilie Sârbu román mezőgazdasági miniszter kijelentette: Románia amerikai kormánykölcsönnel búzát tervez importálni. A román mezőgazdasági miniszter a lehetséges szállítók között említette Magyarországot is. A magyarországi nagy gabonavállalatok komoly készletekkel rendelkeznek. A román mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a vásárlásnál elsősorban a nagy termelő országokra - az Egyesült Államokra, Kanadára és Ausztráliára - gondolnak. Halász János szerint a hullámzó gabonaárak ellenére bizonyos sávban versenyképesek lehetnek a magyar cégek. /Magyarország adna búzát. Két hónapra elég a tartalék. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2001. április 4.

A magyar-román kereskedelmi forgalom értéke 2000-ben meghaladta a 900 millió dollárt, ez közel 30 %-os növekedést jelent 1999-hez képest - közölte Halász János, az ITD Hungary bukaresti képviselője. A Romániába irányuló magyar export értéke 574,2 millió dollár volt, 22,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Magyarországra importált román áruk értéke ugyanakkor 48,5 százalékkal 328,56 millió dollárra bővült. A magyar exportból az ipari termékek 75,7 százalékkal, az agrártermékek pedig 24,3 százalékkal részesedtek. A Romániából származó behozatalban az ipari termékek részesedése 90,9 százalékra mérséklődött a korábbi 92,2 százalékról. A magyarországi tőkeberuházás értéke 2000-ben meghaladta a 200 millió dollárt, ezzel Magyarország a külföldi tőkebefektetők romániai listáján a 12. helyet foglalja el. Ugyanakkor jelentősen növekedett a romániai tőke magyarországi jelenléte: értéke tavaly megközelítette a 30 millió dollárt. /Magyar-román kereskedelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2001. április 6.

Ápr. 5-én Kolozsváron megnyílt az általános közszükségleti cikkeket bemutató VIII. Közép-Kelet-Európai Vásár és a IV. Vakáció Nemzetközi Vásár. A megnyitón Gheorghe Muresanu, az Expo Transilvania főigazgatója, kiemelte a pécsi társszervező, a Fair Expo Kft. együttműködését, melynek köszönhetően a nyolcvanegy kiállító között huszonnégy magyarországi cég jöhetett el Kolozsvárra. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa utalt arra, hogy amikor 1992-ben az első Center East Euro Fairen vett részt, a magyar-román külkereskedelmi kapcsolatok csak az évi 200 millió dollárnál tartottak. Most pedig megközelítik az egymilliárd dollárt. Romániában 3500 magyar vagy vegyes tőkéjű vállalat működik, 200 millió dollárnyi össztőkével, és ebben Kolozs megye, a maga 90 millió dollárjával, vezető helyet tölt be. /Ördög I. Béla: Húsvét előtti vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2002. január 23.

Váljon a tanulás nemzeti létformává címmel jan. 22-én, a Magyar Kultúra Napján kerekasztal-beszélgetést rendezett Berettyóújfaluban a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, valamint a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A fórumon részt vett Halász János, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) politikai államtitkára és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A találkozón Halász János a nemzeti összetartozást erősítő folyamat jelentős állomásaként értékelte a kedvezménytörvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte a kedvezménytörvényt, hogy immár nemcsak az írók, a művészek, hanem a kultúra fogyasztói is közelebb kerülhetnek az egységes magyar kultúrához. Markó jelentős lépésnek tartja, hogy a magyar igazolvány az otthon tanuló erdélyi diákoknak is lehetővé teszi a magyarországi diákkedvezmények igénybevételét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke közölte: Sződemetert, Kölcsey Ferenc szülőfaluját új nemzeti zarándokhellyé kívánják tenni. Ennek szellemében aug. 8-án Kölcsey születésnapján találkozóra várják a magyar nemzetet az erdélyi településre. A kerekasztal-beszélgetés délután Nagyváradon folytatódott. /Váljon a tanulás nemzeti létformává. Kerekasztal a Magyar Kultúra Napján. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Nagyváradon dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese jelezte: várják a doktori fokozattal rendelkezők jelentkezését. Markó Béla kitért arra, hogy a magyar kultúra egységes. A nemzet fogalmának országhatároktól független megközelítése, amelyet a kedvezménytörvény is tükröz, megoldás lehet nemzeti jegyeink védelmére. Markó Béla hangsúlyozta: a himnuszt a mi ajkunkról senki le nem veheti, a politikának alázattal kell szolgálnia a magyar kultúra örök értékeit. "Az egység a mi különös csodánk, hiába választottak el határokkal, nyelvünk és kultúránk egységes" – fogalmazott. Ennek az egységnek szép példája, hogy Nagyvárad és Berettyóújfalu közösen ünnepelt. Az est fénypontjaként kiosztották az első Magyar Kultúráért-díjat, amelyet nemrégiben a Bihar megyei RMDSZ alapította, hogy megjutalmazhassák azon bihariakat, akik önzetlenül és sokat tettek a magyar kultúráért. /(Balla Tünde): A magyar kultúra napján. Váljon a tanulás nemzeti létformává. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. március 5.

Nagyváradon a Nagyvárad–Újvárosi műemlék református templom belsejét a magyar művelődési tárca jelentős anyagi hozzájárulásával (1 millió forint) újították fel. Tavaly októberben volt az átadás, az avatóünnepségre most, március 3-án került sor. A kéttornyú református templomban szervezett ünnepi istentiszteletre hivatalos volt Halász János, a magyar kultúrtárca politikai államtitkára és Alföldy László, a kolozsvári magyar főkonzul. Az ünnepi igehirdetés után Tőkés László királyhágómelléki református püspök kérte Isten áldását a templomra és annak gyülekezetére. A római katolikus bazilikában folytatódott a rendezvénysorozat, ahol Fodor József vikárius püspöki helynök mutatott be szentmisét, majd felavatták a püspöki székház műemlékkönyvtárát és levéltárát. Ezek felújítását 1 millió forinttal támogatta a magyar művelődési tárca. A helynök köszönetet mondott a magyarországi támogatásért, majd a hívekkel imádkozott Tempfli József megyéspüspök felgyógyulásáért. Néhány éve már 4 millió forint érkezett a könyvtár és a levéltár helyiségeinek helyreállítására. /(Balla Tünde): Felújított templom, könyvtár és levéltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2003. július 24.

Bukarest továbbra is elutasítja, hogy Magyarország részt vegyen Románia EU-tárgyalásain, szögezte le Mircea Geoana. Halász János, az ITDH bukaresti igazgatója szerint indokolt a magyar igény, ugyanis Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak következményei a magyar- román határon jelentkeznek a leghangsúlyosabban. Az EU külső vámhatára a magyar-román határ, így Magyarországnak - az Unió külső határaként - az EU képviseletét is el kell látnia. A teljes román tranzit a magyar-román határon folyik. Románia exportja Magyarország felé az év első hónapjában 208,3 millió dollár volt. Ha a csatlakozó országokat - a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, a CEFTA eddigi tagországait - nézzük, ezek együtt nem tesznek ki annyit, mint amennyi a Magyarországra irányuló román árukivitel. Románia importja tekintetében nagyon hasonló a helyzet: Magyarországról az árubehozatal 261,9 millió dollár értékű volt, ugyanez a többi csatlakozó országból egy nagyságrenddel kisebb. /Salamon Márton László: Feszültté vált a román-magyar viszony. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./ Geoana szerint egyes magyarországi politikusokban nehezen elfojtható ösztönök munkálkodnak.

2003. augusztus 28.

Aug. 27-31-e között rendezik meg a hagyományos Brassó Expót, melyen az ITD Hungary támogatásával, a szegedi Mac-Line szervezésében, több mint 20 magyarországi cég is felvonultatja kínálatát. A kiállítás alkalmával az ITDH magyar-román üzletember- találkozót rendez a tőkekihelyezés témakörében, melynek kapcsán előadást tart a kamara elnöke, Mircea Florescu és Halász János, az ITDH romániai KSZ-hálózatának vezetője. /Magyar cégek a Brassó Expón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2003. szeptember 10.

Fiatalon, jólétben" mottóval zajlott a 2. MIÉRT Akadémia Félixfürdőn. A konferencia szept. 4-től 7-ig tartott, a következő témákban: fiatal vállalkozások, vidéki gazdálkodás, pályakezdés, hitelrendszerek. Kovács Péter MIÉRT-elnök szerint arra törekedtek, hogy az ifjúság és gazdaság témába nyújtsanak nagyobb betekintést. Mesterházy Attila, a magyarországi Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára üdvözlő levelében hangsúlyozta, hogy a mai romániai magyar fiatalokat három dolog kell hogy vezérelje: küldetés-, felelősség- és kötelességtudat. Halász János a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. képviseletében elmondta, hogy a magyarországi befektetőknek szüksége van az itteni képzett fiatalokra, kereslet van, de konkrét kínálat nincs. Winkler Gyula, az RMDSZ képviselője a helyi önkormányzatok, a civil szféra pénztelenségéről szólt. A Fiatal vállalkozók, Vidéki gazdálkodás - vidéki gazdák, valamint a Politika és gazdaság kérdésköre címmel rendezett előadások is hasznos információkkal szolgáltak. Tamás Sándor RMDSZ-es képviselő felhívta a figyelmet az erdőgazdálkodás területén megjelenő gondokra: hiányoznak a fiatal magyar erdőgazdászok, az erdőgazdálkodásra specializált könyvelési cégek, illetve az erdőkérdésekben jártas jogászok. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az Európai Unióhoz való "közeledés" eredményeképpen az utóbbi évek eseményei felgyorsultak, ami gyors szemléletváltással jár, és amihez leginkább a fiatalság képes alkalmazkodni. /A 2. MIÉRT Akadémia az ifjúság és a gazdaság témába nyújtott nagyobb betekintést. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2003. szeptember 13.

A Budapesti Nemzetközi Vásár keretében megrendezett Magyar Világ kiállítás egyik kísérő rendezvénye immár harmadik éve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), illetve a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. szervezte szakmai konferencia a befektetési lehetőségekről, esélyekről. Tavalyelőtt horvátországi befektetői fórumot tartottak, tavaly a jugoszláviai privatizációról és befektetési lehetőségekről tanácskoztak, idén a romániai és ukrajnai befektetési lehetőségek kerültek terítékre. A magyar-román gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőbeni kilátásairól Halász János, az ITDH bukaresti irodájának kereskedelmi-szolgálat igazgatója tartott előadást. Romániában mintegy négyezer magyar érdekeltség van és kétszázötvenmillió dollárnyi befektetett tőke. /Guther M. Ilona: Magyar Világ 2003 a 107. Hungexpón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2003. szeptember 18.

Nincs a Népszabadság szerkesztőségének birtokában az a Teller Edének tulajdonított levél, amelyben a nemrégiben elhunyt tudós a magyarországi ellenzéket bírálja. Az Eötvös Pál elnök, főszerkesztő tollából szept. 17-én megjelent írás szerint a napilap "megköveti olvasóit és az érintetteket". A lapban az az írás jelent meg, amelyet Zeley László újságíró elküldött Teller Edének, de azt a professzor szept. 5-én már általánosságban visszavonta. Teller Ede magyar nyelvű levelezésének intézője, az Amerikában élő Grigory N. Margit hamisításnak nevezte a Rossz hírek a szülőföldről üzenetet. Elmondta, hogy a tudóst szeptember elején arra kérte Zeley László, írjon cikket a Népszabadságba a magyar politikai helyzetről. Teller Ede a kérést el akarta utasítani azzal az érvvel, hogy nincs kellő ismerete hozzá a magyarországi belpolitikáról. A választ szeptember 5-én le is diktálta. Grigory N. Margit a levelet hazavitte, hogy legépelje, de aláíratni és elküldeni a tudós halála miatt már nem tudta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az újságíró-szövetség etikai bizottságához fordul a Népszabadságban szept. 15-én megjelent "állítólagos Teller Ede-levél" ügyében - közölte Halász János. A Fidesz képviselőcsoportjának szóvivője felháborítónak és szomorúnak nevezte, hogy egy ilyen "nemtelen akcióhoz" a Népszabadság a nevét adta. /Visszakozik a Népszabadság. Belpolitikai vihart váltott ki Magyarországon a "Teller-üzenet" = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2003. november 21.

Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója bejelentette, hogy az ITDH és a Kolozs megyei kereskedelmi és iparkamara szervezésében nov. 28-29-én román-magyar üzletember-találkozót tartanak a kincses városban. Romániában 4285 magyar, illetve román-magyar vegyes tőkéjű vállalatot jegyeznek, amelyből csak 85 számít nagy cégnek. A legfrissebb adatok szerint Románia importjában Magyarország a hetedik legnagyobb partnernek számít, megelőzve olyan uniós tagállamokat, mint Nagy-Britannia és Ausztria. A kereskedelmen túl a két ország az idegenforgalom terén is komoly partnernek számít, mivel a külföldre utazó románok első számú célországa Magyarország, emellett a Romániába érkező turisták közül minden harmadik magyar. A magyarországi cégek jegyzett törzstőkéje Romániában eléri a 230 millió dollárt. Halász János úgy vélte, a magyarországi beruházások elérik az 500-600 millió dollár értéket. A Magyarországról érkező tőke Hargita megyében jelentős mértékű, ahol a külföldi befektetések 54 százalékát teszi ki. Második helyen áll Kolozs megye, ahol a külföldi tőke 46 százaléka származik Magyarországról, míg a harmadik Maros megye, ahol a magyarországi tőke az idegenből érkező befektetések egyharmadát teszi ki. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az unió vámhatára arra készteti majd a román vállalkozókat, hogy logisztikai központokat hozzanak létre Magyarországon, és onnan lássák el az unió piacát termékekkel. /B. T.: Magyar beruházások Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2003. november 24.

Mintegy ötven vállalkozó jelent meg a Maros megyei magyar vállalkozók konferenciáján, melyet az RMDSZ megyei szervezete és a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (közismert nevén ITD Hungary) szervezett nov. 21-én. Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának vezetője a magyar közhasznú társaság szolgáltatásairól, romániai hálózatának működéséről beszélt. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi regionális iroda vezetője a helyi lehetőségeket emelte ki. Magyar befektető kiállítási és vásárközpont felépítését tervezik Marosvásárhelyen, ami Erdélyben egyedülálló létesítmény lenne. A pályázati lehetőségek ismertetésében az ITD Hungary is segítséget kínál. Felmerült egy magyar bank szükségessége. /(bálint): Kevesen vannak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2003. december 2.

Nov. 29-én az ITD Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közkereseti Társaság és a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egész napos román-magyar üzletemberfórumot rendezett Kolozsváron. A Partnerség Európáért elnevezésű találkozón dr. Cseh Áron főkonzul kifejezte reményét, hogy konkrét üzleti kapcsolatok kialakulása és szorosabbá tétele indul be a két ország vállalkozói társadalma között. Eddig a 230 millió dolláros romániai magyar összbefektetés fele Kolozs megyében valósult meg (a leglátványosabb a MOL-é). A 190 millió USD-t kitevő külföldi össztőkéből 93 millió magyar eredetű (ami 553 céget érint), és Kolozsvár az ország második legnagyobb vásárvárosa, ahol a 70 ezret meghaladó diákság magasan képzett munkaerőforrást jelent. A kolozsvári főkonzulátus már nem a rosszízű politikai élcelődések tárgya, hanem komoly gazdaságfejlesztő munkát végez. Az ITD 32 országban fejti ki tanácsadási és közvetítői tevékenységét, de a legintenzívebben Romániában dolgozik. Délután Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök az infrastrukturális beruházási lehetőségről, Boros János kolozsvári alpolgármester a helyi befektetési kilátásokról tartott előadást. A fórum a részvevők számára jól szolgálta az informálódást és kapcsolatteremtést. Halász János, az ITD igazgatója elmondta, hogy 1992 óta magyar-román üzletember-találkozót nem rendeztek Kolozsváron. Kolozsváron készül az ipari park. /Ördög I. Béla: Román-magyar üzletember-fórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. február 17.

A Maros megyei vállalkozókat hívta meg a napokban a marosvásárhelyi dr. Bernády György Házba a helyi Vianova Proiect vállalkozásfejlesztési központ, hogy Németh Attilával, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKKA) ügyvezető igazgatójával, valamint Halász Jánossal, az ITD Hungary romániai kirendeltségének a vezetőjével találkozzanak. Németh Attila arról tájékoztatott, hogy a kisvállalkozások számára hasznos a kölcsönök igénybevétele. Az erdélyi Bethlen Gábor Közalapítványtól lehet ezt igényelni, jelenleg 7-800 ezer amerikai dollár várja Erdélyben, hogy ennek egy- egy részét kamatmentes hitelként igényeljék a vállalkozók. A kért összeg értéke nem lehet több, mint másfél millió forint. A pályázóknak a regionális vállalkozásfejlesztő központokhoz kell beadniuk a pályázatot, 14 működik belőlük Erdély különböző városaiban. A www.ukka.hu honlapon minden vállalkozásfejlesztési központ adata szerepel. Az ÚKKA a minőségbiztosítás megszerzéséhez is nyújt anyagi támogatást. Az uniós pályázatok megírásához is segítséget fognak nyújtani Idén 560 millió forint áll az ÚKKA rendelkezésére, ez ugyanakkora összeg, mint amekkora a tavalyi volt. Megpróbálnak más forrásokat is igénybe venni. Az uniós alapokra gondolnak. Halász János hangsúlyozta: Románia 10 milliárd eurónyi csatlakozási támogatást kap, erre figyelniük kell az erdélyi magyar vállalkozóknak is. A magyar vállalkozóknak célszerű lenne magyarországi pályázati szakértőket igénybe venni. – Erdélyben még nem létezik egy szakember-adatbank, illetve munkavállalói adattár. /Máthé Éva: Üzletember-találkozó Marosvásárhelyen. Tíz milliárd eurós csatlakozási támogatás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2004. április 24.

Ápr. 22-én Magyarország az Európai Unió küszöbén címmel rendezett fórumot kis- és középvállalkozók számára Kolozsváron az ITD-Hungary Kereskedelem- és Beruházásfejlesztési Közhasznú Társaság romániai hálózata. Závodczky Péter magyar külügyminisztériumi főosztályvezető tartott előadást. Gérnyi Gábor, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának főosztályvezetője részletesen beszélt a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek kihasználhatóságáról. Halász János, az ITD-H romániai vezetője elmondta, hogy intézménye kész tanácsadással és szervezéssel támogatni a romániai vállalkozókat. /Magyarország az Európai Unió küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2004. április 30.

Ápr. 29-én Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén bemutatták az E-meló elnevezésű munkaerő-hálózati programot, amely máj. 10-től lép életbe. Célja kapcsolatot teremteni a főleg fiatal erdélyi munkakeresők és a munkaadók között. Működtetője a Communitas Alapítvány. Halász János, az ITD-H romániai igazgatója a magyar befektetők itteni munkaerőpiaci kilátásairól tartott előadást. Molnár Katalin és Farkas Katalin, az E-meló munkaközvetítő hálózat munkatársai bemutatták a programot. Ez a magyar nyelvet ismerő munkavállalók és munkaadók között gyors és ingyenes kapcsolatot teremt az irodahálózat és az internet (www.e-melo.ro) révén. A honlapra az álláskeresőknek be kell jelentkezniük. A világhálón román és angol nyelven is elérhetők lesznek ezek az információk. /Ördög I. Béla: Munkaerő-hálózati program erdélyi magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. május 15.

Máj. 14-én Aradon Halász János, az ITDH romániai igazgatója, valamint Tokay Ádám, a Regioinvest aradi kirendeltségének vezetője ünnepélyesen megnyitotta a tanácsadó cég itteni irodáját. A Regioinvest kft. száz százalékban magyar tőkével alakult vállalkozás, amely partner kíván lenni a romániai regionális fejlesztési célkitűzések konkrét megvalósításában, elsősorban Románia nyugati határvidékén. A most Aradon is kirendeltséget nyitó, temesvári székhelyű cég többek között ingatlanfejlesztéssel, reklámmenedzseléssel, információs szolgáltatásokkal és szakmai továbbképzésekkel foglalkozik. Területi irodájuk Nagykárolyban és Bukarestben is van. /(i. j.): Iroda a regionális fejlesztésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

2004. május 28.

Megkétszereződhet a jövő év végéig a Magyarország és Románia közötti kereskedelem, amelynek értéke jelenleg 1,7 milliárd dollár – hangoztatta Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) bukaresti irodájának vezetője Csíkszeredában, máj. 6-án, a XI. Csík Expo nyitóünnepségén. A magyar tőkebefektetések értéke Romániában jelenleg 300 millió dollár a statisztikák szerint, de saját adatai szerint eléri a 600 millió dollárt. Magyarország uniós csatlakozása következményeként a magyar beruházások értéke Romániában hamarosan 2 milliárdra nő. Jelenleg Romániának hetedik külkereskedelmi partnere Magyarország. A Csík Expón kiállító cégek száma 58, ebből közel 20 magyarországi vállalkozás. /Látványosan bővül a magyar–román kereskedelem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2004. szeptember 25.

A szept. 23–26. közötti félixfürdői 3. MIÉRT Akadémia megnyitóján Kovács Péter elnök köszöntötte a fiatalokat. Súlyos gondot jelent a kivándorló erdélyi magyar ifjú értelmiség, a romló népességi statisztikák és az erdélyi magyar fiatalok általános rossz közérzete. Halász János, az ITD Magyarország romániai vezetője elmondta, a tavalyi ötletbörzén leginkább támogatott e-meló program támogatásukkal beindulhatott, ezer jelentkezőre 150 cég csapott le. Dr. Baranyi Béla, az MTA Regionális Kutatások Központjának osztályvezetője az EU és Magyarország régiórendszeréről beszélt, előadását dr. Szabó Gyula tudományos munkatárs értekezése egészítette ki. /Balla Tünde: MIÉRT: Beszéljünk az ifjúság sorsáról! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2004. október 12.

Összesen negyvenöt magyarországi vállalat mutatkozott be a Bukarestben okt. 12-én megnyíló Beruházási Javak Vásárán (TIB). Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózatának vezetője közölte: a kis- és középvállalatok is jelen voltak. Jelenleg mintegy 4700 cég tevékenykedik Romániában magyarországi jegyzett tőkével, az összbefektetés értéke 600–670 millió dollárra rúg. /Jelentős magyar részvétel a bukaresti TIB-vásáron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2004. október 28.

Okt. 26-án, Nagyváradon rendezték meg a „Román-magyar határ menti együttműködés, az EU-integráció viszonylatában" című konferenciát. A román kormány részéről Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter mellett más tárcák szakértői is felszólaltak. A regionális fejlesztés, helyi üzleti lehetőségek és a román-magyar kereskedelmi kapcsolatok témáit érintették. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség részéről „Magyarország EU-csatlakozásának hatása a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésére" címmel tartott előadást. /A román–magyar határ menti együttműködésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2004. december 10.

Az EU házhoz jön címmel rendezett gazdasági fórumot a kolozsvári magyar főkonzulátus és az RMDSZ dec. 9-én Kolozsváron. A fórum a kis- és középvállalatoknak az uniós csatlakozásra való felkészítését szolgálta. Halász János, az ITD-H romániai hálózat igazgatója Az ITD-H szolgáltatásai Magyarország EU-csatlakozása utáni lehetőségek kiaknázásához címmel osztotta meg nézeteit a hallgatósággal. /Ördög I. Béla: Házhoz jött az Európai Unió. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. január 4.

Összesen 164 rendezvény keretében nyújtott különféle formában segítséget 2630 magyarországi és 15 621 romániai (ebből 5126 erdélyi) cégnek, befektetőnek tavaly a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózata – jelezte Halász János, a hálózat bukaresti vezetője. A hálózat három fő területen tudott segíteni: kereskedelemfejlesztési ügyekben, a romániai, illetve magyarországi tőkebefektetések, valamint az operatív ügyintézés területén. Közreműködött cégalapításokban, a tőkekihelyezés, az operatív tájékoztatás és az üzletközvetítés terén. Az írásos és szóbeli közvetett ügyintézések száma meghaladta a hatezret. Azt ITDH Romániában együttműködik az Erdélyben tevékenykedő 26 magyar vállalkozásfejlesztési központtal, valamint a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének hálózatával is. Számos vásár esetében volt társszervező a romániai hálózat. Az ITDH részt vett a magyar gazdasági és közlekedési minisztérium, illetve az RMDSZ által szervezett, Az EU házhoz jön című, a kis- és középvállalkozások EU-csatlakozásra való felkészítését szolgáló konferenciasorozatban. (MTI) /Az ITDH romániai hálózata 2004-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998