udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 81 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-81
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Halász Péter

1992. február folyamán

A moldvai csángók magyarságtudatáról beszélve több körülményt kell figyelembe venni. A moldvai magyarok különböző időszakokban érkeztek mai lakóhelyükre a XIII. századtól a XVIII. Századig. Ebből következik, hogy a Kárpát-medencén belül a magyarság nemzettudatának különböző fázisait hozták magukkal. A másik tényező a több mint egy évszázada erősödő román propaganda, amely a román hivatalosság és a szolgálatába szegődött moldvai katolikus papaság részéről éri a moldvai magyarokat, miszerint ők nem magyarok. A harmadik körülmény, hogy a moldvai magyaroknak nincs értelmiségük. ? A moldvai magyarok magyar voltáról számos dokumentum tanúskodik a XV. századtól kezdődően. /Halász Péter: A moldvai csángók magyarságtudatáról. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

1991. augusztus 4.

Jászberényben aug. 3-4-én megrendezték a Csángó Fesztivált és konferenciát. A rendezvény fővédnökei: Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök, a védnökök között van Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, dr. Atzél Endre, a Julianus Alapítvány elnöke, Benda Kálmán történész, Domokos Pál Péter néprajzkutató, Entz Géza államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke, Farkas János, a Csángó Szövetség alelnöke és Kallós Zoltán folklorista. Aug. 3-án felvonultak a hagyományőrző csoportok és műsort adtak, majd Antall József miniszterelnök megnyitotta a fesztivált és konferenciát. A konferencia előadói: Benda Kálmán, Bosnyák Sándor, Csoma Gergely, dr. Faragó József /Kolozsvár, egyetemi tanár/, Halász Péter, Kallós Zoltán, dr. Nagy Jenő /Kolozsvár/ és Péterbencze Anikó. Este az ünnepi műsor után táncház volt. Másnap következett a csángó csoportok műsora, majd Hodorog Luca emlékére hirdetett énekverseny döntője. Lőrincz Györgyné született Hodorog Luca a csángók talán legjelentősebb adatközlője volt, siratóasszony, táncos, énekes, mesélő és gyógyító, aki tudatosan vállalta magyarságát. Jászberényben lépett fel utoljára, hazamenni már nem tudott. 1990. szept. 24-én halt meg és kívánságára Jászberényben temették el. /Meghívó és tájékoztató alapján/

1992. január 1.

Tavaly szeptemberben felhívás jelent meg budapesti lapokban: adakozzanak a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományokat a Margitszigeten a Máltai Szeretetszolgálat és az IDF /Ifjúsági Demokrata Fórum/ képviselői vették át. Jelen volt többek között Horváth Balázs miniszter, Kozma Imre atya, Lezsák Sándor, Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Sok segély érkezett, mondták el a moldvai csángók a falvakban, de a segélyeket a parókiára és a tanácsházára vitték, ahonnan nem mindenki kapott a rászorultak közül. Külsőrekecsinbe a legtöbb segítség Magyarországról érkezett. /Demse Márton: Csángó tudósítás. Árvíz után Klézsén. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 1./

1992. április 4.

Budapesten, az MDF Akadémia keretében ápr. 4-én a moldvai csángókról rendeztek előadást. Halász Péter, a Lakatos Demeter Társaság titkára, a Honismeret című folyóirat szerkesztője a moldvai csángók történelmét idézte fel. Előadásában emlékezett a nemrég elhunyt Domokos Pál Péterre, a moldvai csángók "apostolára", aki úgy látta, hogy ez a kisebbség a magyarság legszerencsétlenebb sorsú része. Romániában a változások lehetővé tették, hogy létrehozzák a Csángó Szervezetet, 1990 márciusától megjelenik a Csángó Újság, két nyelven. A Magyarországon 1990 szeptemberében megalakult a Lakatos Demeter Egyesület a csángók érdekeit kívánja képviselni. Ennek egyik eredménye, hogy idén már 70 moldvai csángó fiatal tanulhat Magyarországon. Kallós Zoltán néprajzkutató elmondta, hogy a csángó népszokások egy része közös vonásokat mutat a dunántúliakkal, ezzel is bizonyítva, hogy egy nép kultúrájában nincsenek földrajzi határok. / (l.d.): Kallós Zoltán a csángókról. = Magyar Nemzet, ápr. 4., Tóth László Levente: MDF Akadémia. Csángók még vannak. = Pesti Hírlap, ápr. 6./

1992. május 3.

Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./

1992. június 13.

A Lakatos Demeter Egyesület legfontosabb céljának tartja az anyanyelvi kultúra ápolását és terjesztését. A moldvai csángómagyarok szószólói és cselekvő segítői kívánunk lenni. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Budapesten, a Néprajzi Múzeumban jún. 11-én Lakatos Demeter csángó költő harmadik posztumusz kötetének bemutatóját Benda Kálmán történész. Lakatos Demeter Búcsú az ifjúságtúl /Áramlat Kiadó, Budapest, 1992/. Az előszót a nemrég elhunyt Domokos Pál Péter néprajzkutató írta, a kötet szerkesztője Libish Győző. A bemutatón Halász Péter, az egyesület elnöke és Beke György beszámoltak Lakatos Demeterhez fűződő emlékeikről. /Búcsú az ifjúságtúl. = Új Magyarország, jún. 13./

1992. június 18.

Szabófalva csángó faluban járt a Magyar Televízió forgatócsoportja, Lengyel Gyula rendező az ott élő csángók életét vette filmre. Szakértője Halász Péter csángókutató volt. A papok kiveszik a részüket a románosításból. Szabófalva plébánosa például azt terjesztette, hogy a Magyarországon tanuló csángó diákokat kémekké képezik ki. Szüleik házát sem hajlandó beszentelni. A szabófalvai születésű bukaresti római katolikus érsek, Robu /vagyis Rab/ szerint Lakatos Demeter nevű csángó költő nem is létezett. /A költő háza ma is áll a faluban./ Szabófalván él Perka Mihály tanár, aki elmesélte, hogy annak idején Kallós Zoltán segítségével került a kolozsvári Bolyai Egyetemre. A diploma megszerzése után hazajött, mer élethivatásának tekinti, hogy felemelje földijeit. Otthon tanítja a falubeli gyermekeket. Munkája nem eredménytelen, a hetvenegynehány Magyarországon tanuló csángó egyetemista közül tizenkettő szabófalvi. /Hardi Péter: Csángók között Moldovában. = Új Magyarország, jún. 18./ Lakatos Demeter /1911-1974/

1992. június 26.

1940-ben a bukovinai székelyek államközi szerződéssel hazatérhettek. Velük Magyarországra települt több mint száz moldvai csángó család. Egyházaskozár lakosságának zömét ők képviselik, mondta el Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ titkára. Az 1991/92-es a második tanév, hogy csángó diákok tanulhatnak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben /Budapest/. Most csángó diákok érkeztek nyaralni Egyházaskozárba. Elénekelték csángó himnuszt, ezt a múlt században keletkezett éneket, melyet 1990-ben a Csángó Szövetség avatott himnusszá /Csángó magyar, csángó magyar,/ Mivé lettél, csángó magyar?/, Ágról szakadt madár vagy te,/ elvetedve, elfeledve!/?/ Egyházaskozár népi együttese Domokos Pál Péter nevét vette fel, ezzel is tisztelegve emléke előtt, mert ő a moldvai csángók kultúrájának feltárását tartotta életcéljának. /Galgóczy Zsuzsa: ?Ott vagyand egy nod szip ország? Csángó diákok Egyházaskozáron. = Heti Magyarország (Budapest), jún. 26./

1994. november 13.

Október utolsó napjaiban Magyarországon, Újkígyóson rendezte meg második tudományos ülését a Lakatos Demeter Egyesület. Az első ülés 1991-ben volt, Budapesten. Az ott elhangzott előadások kötetben is megjelentek. /"Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére /Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993./. A mostani ülésen Halász Péter, az egyik legeredményesebb mai csángókutató, Gazda József /Kovászna/, több csángó kötet szerzője és Czeizel Endre volt az előadók között. Czeizel Endre munkatársaival megvizsgálta az egyik "legcsángóbb" falu, Egyházaskozár lakosságát. Megállapították, hogy a csángók közelebb állnak a finnekhez és az irániakhoz, mint más magyar közösségek a Kárpát-medencében. "Európában ritka az ilyen tiszta népcsoport" - állapította meg Czeizel Endre. Megemlékeztek a névadóról, Lakatos Demeter csángó költőről, aki húsz éve halt meg. /Új Ember, nov. 13./ Az emlékülés október 28-30-a között volt Újkígyóson.

1995. január 21.

Halász Péter a hatvanas évek óta végzett gyűjtést a moldvai csángók körében, a Honismereti Szövetség egyik alelnöke, 1974 óta a Honismeret egyik szerkesztője, 1992 óta a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, emellett a moldvai csángókra figyelő Lakatos Demeter Egyesület titkára. A Lakatos Demeter Egyesület idén képzést szervez a moldvai csángók részére. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./

1995. március 8.

Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./

1995. december 5.

Dec. 5-én a Magyarok Világszövetsége székházában emlékülést tartott a Honismereti Szövetség a 75 éve kisebbségben élő magyarság sorskérdéseiről. Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség szakemberei a helytörténet, néprajz, történelem, műemlékvédelem és intézménytörténet területén végeznek kutatásokat. /Új Magyarország, dec. 6./

1996. január 13.

A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.

1996. március 6.

Magyarországon, Szabadkígyóson márc. 4-én megkezdődött a moldvai csángómagyar művészeti együttesek vezetőinek egyhetes tábora. A Lakatos Demeter Egyesület és az újkígyósi Ipolyi Arnold Népfőiskola által szervezett továbbképzésen húsz csángó vesz részt. Az előadók között van Halász Péter csángókutató művelődéstörténész, Kóka Rozália előadóművész és Jáki Teodóz bencés szerzetes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1996. június 22.

Jún. 22-én a Régiók Magyar Tankönyvtanácsa meghívására Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megbeszélésre gyűltek össze a kisebbségi magyar oktatási szakemberek. A tanácskozáson részt vettek Horvátország, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély és Magyarország képviselői. A tanácskozásokon rájöttünk arra, hogy nem ismerjük egymás problémáit és a különböző tanterveket, tankönyveket. Magyarországon folyik a Nemzeti Alaptanterv /NAT/ kidolgozása, amely - sajnos - csak országos célokat tűzött ki. Jó lenne egységes, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó tantervet elkészíteni. Anyanyelvi képzés folyik minden régióban, jó lenne ugyanazzal a szakszóval megnevezni például egy fizikai vagy kémiai folyamatot. Kiindulópontként szolgált az összegyűltek számára a Halász Péter szegedi főiskolai tanár vezette csoport által kidolgozott Nemzeti Alaptanterv. Ez ötleteket, módszereket adhat a határon túli tankönyvíróknak. - Horvátországban nincs közös tanterv, nincsenek tankönyvek, rengeteg baj van a magyar nyelvű oktatással kapcsolatban, vázolta helyzetüket Palkó Tünde, aki Eszékről érkezett. - A kárpátaljai magyarságot a magyar tanárképző ügye foglalkoztatja, mondta Perduk János. A minisztérium még mindig nem jegyezte be a már két éve működő nyíregyházi Bessenyei György Főiskola kihelyezett tagozatát. Tanterveink, tankönyveink nagyon elavultak, tette hozzá. - A szlovákiai magyar pedagógusok érdektelenek, panaszolta Ádám Zita. Szlovákiában az oktatási tárca a Szlovák Nemzeti Párt képviselőjének kezében van, nem tűrik a másságot, a kezdeményezést. Az oktatási vezetőket csak az érdekli, hogy tűnjenek el a magyar iskolák. - Legégetőbb gondjuk az oktatás centralizáltsága, fejtette ki Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.A lefordított szerb történelmet kell tanítani. A magyar irodalmi tankönyv kis százalékát képezik a magyar írók. Lényegében szerb szellemiségű oktatás folyik. - A tanácskozás záródokumentummal értet véget, ebben megállapították, hogy a tanterv-egyeztetési és tankönyvírási munkában az erdélyi magyar modellt követik. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1996. augusztus 24.

A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./

1996. szeptember 16.

Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1997. január 28.

A Budapesten élő Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa, a Honismereti Szövetség elnöke három évtizede foglalkozik a moldvai csángók néprajzával. Felvázolta a csángók történelmi múltját, akik hagyományos kultúrájukat tekintve - a harmadik évezred küszöbén - a szóbeliség szintjén élnek, anyanyelvükön nem tudnak sem írni, sem olvasni. A csángók nyelvünk igen archaikusrétegét őrzik - Szabófalva környékén például a XV. századi magyar nyelvet beszélik! - , a XVIII. század végén kezdődött nyelvújítás után keletkezett szavaink túlnyomó részét nem ismerik. Háromféle sors várhat a moldvai magyarokra. Moldvában maradnak és a gyorsuló asszimiláció sodrában anyanyelvüket elveszítik, elrománosodnak. A második út: Moldvában maradva ideig-óráig megőrzik tájnyelvüket. Az utóbbi években ugyanis az erdélyi és magyarországi gazdasági /vendégmunkások/ kapcsolatok felértékelték valamelyest a magyar nyelvet. Ez azonban a nyelvi beolvadást nem állítja meg, csak lassítja. A harmadik változat a hetvenes években kezdődött, amikor a népességkeverő politika jegyében megkezdődött Székelyföld iparosítása. Ekkor ezrével érkeztek erre a vidékre csángók, egy részük nem olvadt be a románságra. A fordulat után, 1990 januárjában - székely segítséggel - ők hozták létre a Csángó Újságot, amely Moldvai Magyarság néven most is megjelenik. 1990 óta több mint száz csángó fiatalt hoztak Magyarországra tanulni. E diákok ráhangolt anyaországi tanárok hiányában mérhetetlen nehézségekkel találták magukat szembe.Csupán néhányuk fejezte be tanulmányait, többségük lemorzsolódott, az akció kudarcba fulladt. Szerencsésebb kezdeményezés és ma már gyakorlat, hogy Erdélyben Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és másutt csángó gyerekek százai tanulnak magyar iskolákban. A majdani csángó értelmiség csíráit jelentik, akik majd hatékonyabban képviselhetik szegény, árva népük érdekeit. /Moldvai csángók vándorúton. "Mü mindig lejjebb vagyunk". = Magyar Nemzet, jan. 28./

1997. február 4.

A Moldovai Csángómagyarok Szövetsége febr. 3-9. között Szovátán Csángómagyar közművelők népfőiskolája címmel egyhetes felkészítőt tart a Szövetség munkájába a közművelődés terén bekapcsolódni kívánók részére. A 15 részvevőt a moldovai csángó falvakból toborozta Csicsó Antal, a szövetség ügyvezető elnöke, az összejövetel főszervezője, a programot pedig az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság közreműködésével állították össze. A rendezvény előadói főleg közművelődés-szervezésről, a pályázatok útján történő pénzszerzés lehetőségeiről és módozatairól, a csángó kultúráról, néprajzról, dalkincsről, a kétnyelvűség problémájáról beszélnek a jövendőbeli csángó művelődés szervezőinek. Előadók: Kallós Zoltán, Halász Péter, Harangozó Imre, Kóka Rozália, K. Molnár Erika, Deák Judit néprajzkutatók, valamint Pozsony Ferenc egyetemi tanár, dr. Ábrám Zoltán népfőiskola-szervező. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán művelődési előadó képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 961. sz./

1997. június 1.

A Kriza János Néprajzi Társaság máj. 31-én és jún. 1-jén Nyárádszeredában tartotta meg vándorgyűlését Tavaszi népszokások címmel. Pozsony Ferenc elnök, egyetemi előadó megnyitója után kezdődtek az előadások, melyen anyaországiak is szerepeltek, köztük Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa. A résztvevők kiránduláson ismerkedhettek meg a környék nevezetességeivel. Berekkeresztúron a református templomot tekintették meg, a tornya vakolatába vésett, 1580 körüli rovásírásos feljegyzéssel, melyet Ráduly János, e téma kutatója mutatott be. Nyárárdszentmártonban a hétszáz éves templomot láthatták és az 1673-ban készült székely kaput, Mikházán az 1678-ban elkészült templomot, Nyárádremetén a templomban őrzött, fából faragott híres feszületet, amely az 1500-as években került ide eredeti helyéről, Marosvásárhelyről, a Vártemplomból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1997. október 19.

Az Erdélyi Magyar Népművészek Szövetsége és a Magyar Művelődési Intézet háromnapos tanácskozást tartott Csernátonban, melyen részt vett Halász Péter, az anyaországi intézet tudományos főmunkatársa, a határon túli magyar kapcsolatok felelőse. Okt. 19-én, vasárnap pedig felavatták Felsőcsernáton központjában a hősök emlékművét. A Kovács Sándor mérnök terve alapján született térplasztikai mű a magyar szabadságharc és a két világháború helyi áldozatai emlékére készült. A kőobeliszkre felvésték a 130 elesett nevét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1997. október 30.

A Magyarok Világszövetsége Nemzeti Együttműködési Bizottsága azt kérte a civil szervezeteket, hogy vitassák meg, majd állítsák össze azok névsorát, akik bizalmat szereztek a magyar társadalom előtt és magatartásukkal megőrizték erkölcsi tisztaságukat. Mintegy 120 szervezet 2500 személyt jelölt. A bizottság közülük választotta ki azt a száz főt, akiknek a neve az egymástól független jelölésekben a legjobban összecsengett. A pártok vezetői, funkcionáriusai nem szerepelhettek a listán. Az Új Magyarország hozta névsorukat. Köztük van Albert Gábor, dr. Andrásfalvy Bertalan, Balczó András, Bíró Zoltán, dr. Bolberitz Pál, Csete György, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czine Mihály, Dénes János, Fekete Gyula, dr. Fekete Gyula, dr. Gidai Erzsébet, Görömbei András, dr. Gyulay Endre püspök, Halász Péter, dr. Hegedűs Lóránt püspök, Jankovich Marcell, dr. Jobbágyi Gábor, Kádár Béla, Kiss Dénes, Kocsis István, Kósa Ferenc, Kozma Imre, Kunszabó Ferenc, László Gyula, Lovas István, Macskássy Izolda, Makovecz Imre, Medvigy Endre, Nagy Gáspár, Nemeskürthy István, dr. Papp Lajos,. Pokol Béla, Pongrácz Gergely, Pozsgay Imre, dr. Pungor Ernő, Püski Sándor, Rácz Sándor, dr. Raffay Ernő, Sánta Ferenc, Sára Sándor, Sinkovits Imre, Somogyi Győző, Szentmihályi Szabó Péter, Szervátiusz Tibor, Szokolay Sándor, Szörényi Levente, Tőkéczki László, Varga Domokos, Zacsek Gyula, dr. Zétényi Zsolt. /Új Magyarország, okt. 31./ Ez a száz ember először okt. 30-án ült össze. Elhatározták, hogy a jövőben Százak Tanácsaként működnek és teszik meg észrevételeiket az ország jövője szempontjából legfontosabb kérdésekben. Dr. Csáth Magdolna, a "százak" egyike a tömegtájékoztatás antidemokratikus voltát elemezte, mondván, az írott és elektronikus sajtó - kevés kivételtől eltekintve - nem a valós helyzetet fogalmazta meg. /Új Magyarország, nov. 1./

1998. január 12.

A Szín, a budapesti Magyar Művelődési Intézet kéthavonta megjelenő lapjának tavalyi utolsó számában Halász Péter, az intézet munkatársa figyelemre méltó írást közölt a népművészek Alsócsernátonban 1997. október 17-19-én tartott szakmai tanácskozásáról. Ezen a tanácskozáson kiderült, hogy az erdélyi népművészetre többféle veszély leselkedik, a magárahagyottság, főleg pedig az, hogy járhatatlan utakra téved. Halász Péter arra intette a népi alkotókat, hogy népi szövés, a kerámia, a tánc tökéletes másolására törekedjenek, s ne a népművészetet meghamisító önálló alkotások felé hajszolják magukat. /Sylvester Lajos. Csernátoni tanácskozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

1998. augusztus 12.

Idén Gyimesfelsőlokon szervezték meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort, aug. 1-10-e között. A szervezők: Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alelnöke, Kotis Mihály és Farkas János a Csángómagyarok Ifjúsági Szervezete részéről, anyagi támogatást nyújtott a Pax Romana Egyesület, a helyi plébános pedig parókiáján befogadta a fiatalokat. A harminc fiatalnak egyetemisták tartottak előadásokat. Eljött a táborba Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Szőcs Anna iparművész, Nyisztor Ilona népdalénekesnő és Halász Péter /Budapest/ néprajzkutató is. /Csángómagyar fiatalok tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1998. október 7.

Benedek Domokos /1991 óta az erdélyi ferences rend tartományfőnöke/ válaszolt azoknak, akik Domokos Pál Péter szobrának Csíksomlyó kegytemploma előli eltávolítását javasolták. A rendtartománynak jelenleg 70 tagja van, akik a szociális problémák megoldásából is kiveszik részüket. "Domokos Pál Péter, népünk néprajzának, népzenéjének nagy tudósa és a csángómagyarok kutatójának emléke előtt ma is mély tisztelettel hajtom meg fejem", vallja, ő végezte, az elhunyt végakaratának megfelelően, temetési szertartását. - Az erdélyi ferencesek tartották a lelket a moldvai csángókban. - Benedek Domokos igazat ad Halász Péternek, a Lakatos Demeter Egyesület elnökének és Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének és Székelyhídi Ágostonnak, az Erdélyi Szövetség elnökének, akik tiltakoztak a szobor eltávolítása ellen /Maradjon helyén a szobor, Hargita Népe, 1998. szept. 24./, hiszen ő sem ellenezte a Domokos Pál Péter emlékére állítandó szobor gondolatát. Azonban nem gondolták, hogy a kegytemplomtól 13 méterre állítják fel a szobrot. A templom mellett felállított szobor jogi, elvi esztétikai probléma. Csíksomlyón kell találni a szobor számára más helyet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1999. november 16.

Nov. 12-14-e között csángó konferenciát rendezett Szamosújváron a Lakatos Demeter Egyesület, a Kallós-alapítvány, a Magyar Művelődési Intézet, az Ipolyi Arnold Népfőiskola és a helyi Téka Alapítvány "A gúnyánkról isz teccődik, hogy magyarok vagyunk..." címmel. A konferencián Gazda Klára, Lőrincz Etel, Pozsony Ferenc, Szentimrei Judit, Táncos Vilmos, Kallós Zoltán és Halász Péter, a Duna Televízió szerkesztője tartott előadást. Vendégek: Duma András, Csicsó Antal és balusesti, bogdánfalvi, jugáni, kelgyesi, szabófalvi hagyományőrzők. A program védnökei: Halász Péter, Kallós Zoltán néprajzkutató és Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola tanára. /"A GÚNYÁNKRÓL ISZ TECCŐDIK MAGYAROK VAGYUNK..." = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., Erkedi Csaba: Szamosújvár. Csángó konferencia Rangos néprajzkutatók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

1999. november 27.

Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben

2000. március 20.

A Kriza János Néprajzi Társaság tízéves fennállása alkalmából márc. 18-19-én Csíkszeredán nemzetközi konferenciát tartott. Nem véletlen a helyszín megválasztása sem, mert a társaság első vándorgyűlését ebben a városban rendezte meg 1990 szeptemberében. A konferencia kezdeteként Ádám Gyula alkalmi, a moldvai csángók életéből merített etno-fotó tárlatát méltatta Halász Péter budapesti kutató, majd dr. Pozsony Ferenc, a társaság elnöke felvázolta az elmúlt tíz év eredményeit. A konferencia egyik neves meghívottja, dr. Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke az itt dolgozó néprajzkutatókról elmondta, hogy nagy erdélyi elődeik a 111 évvel ezelőtt megalakult Magyar Néprajzi Társaság bölcsőjét is ringatták. Dr. Péntek János egyetemi tanár a kolozsvári BBTE keretében működő néprajzoktatásról értekezett. A Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Kájoni János Szakközépiskola lánykara műsorral köszöntötte a konferencia résztvevőit. /Kristó Tibor: Tízéves a Kriza János Néprajzi Társaság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. október 23.

A moldvai csángók évszázadai címmel, a csángó magyarok múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt Egerben a Keresztény Ifjúsági Klubban. A megnyitón Halász Péter, a moldvai csángók segítésére létrehozott Lakatos Demeter, az elhunyt neves csángó költőről elnevezett Egyesület vezetője hangsúlyozta: a csángók azon túl, hogy magyarok, azért érdekesek számunkra mert olyan kulturális értékeket őriztek meg, amelyeket a kárpát-medencei magyarság már elfelejtett. A mostani kiállításon népviseletek, népi iparművészeti munkák, kerámiák láthatóak, a csángó múltat archív dokumentumok és térképek segítségével követhetik nyomon a látogatók, illetve fotókon örökítették meg a népcsoport mindennapjait. /Csángó évszázadok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-81




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998