udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Halmos Katalin

2000. június 26.

Volt egyszer egy Dés címen Singer Zoltán szerkesztésében, Tel Avivban magyarul, angolul és héberül megjelent kötet címe fejezhetné ki a leghűebben azt, ami az egykor Erdély-szerte egyik legerősebb közösségből, a dési zsidóságból megmaradt. Jún. 25-én Désen megemlékeztek a helyi zsinagóga 90 éves működésére, Paneth Jákov Élimelech rabbi hivatalba lépésének 70. évfordulójára, egyúttal a zsinagógával szemben levő Deportáltak Emlékművén egy, a náci haláltáborok túlélői kiszabadulásának 55. évfordulójára készült emléktáblát lelepleztek. Az ünnepséget Farkas József, a dési zsidó hitközség elnöke nyitotta meg, majd a holokauszt hat dési túlélője gyújtott gyertyát a fasiszta tömeggyilkosságok hatmillió zsidó áldozatának emlékére. Farkas József elmondta, hogy 1944 tavaszán Désen 4318, Szamosújváron 913 zsidó élt. (Jelenleg Désen alig húsz, Szamosújváron pedig egyetlen zsidó maradt.) A dési zsidóságot Auschwitzba szállították és elpusztították őket. Dr. Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke méltatta az egykor erőteljes dési zsidóság neves képviselőit. Romániában körülbelül tizenkétezer zsidó él. Az ünnepségen a Halmos Katalin vezette kolozsvári Talmud Tora kórus adott elő jiddis és héber nyelvű énekeket. /Salamon Márton-László: Emlékünnepséget tartott a hajdani Szolnok-Doboka vármegye székhelyének zsidósága. Volt egyszer egy Dés... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. december 28.

Dec. 27-én Kolozsvárra érkezett a Zsidó Hitközségek Romániai Szövetsége által szervezett Hanukiász, a nyolc napon át - a Hanukka-ünnep idején - tartó körút, amely az ország fontosabb városain vezet keresztül. A Deportáltak Emléktemplomában tartott ünnepségen jelen volt többek között Eckstein-Kovács Péter leköszönő kisebbségvédelmi miniszter, Boros János kolozsvári alpolgármester, Bogdan Cerghizan Kolozs megyei prefektus, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja. A Halmos Katalin-vezette Talmud Tora kórus héber és jiddis nyelvű ünnepi dalokat adott elő. Beszédet mondott Dorel Dorian, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője is. A zsinagógában Kallós Miklós, a kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Az ünnepélyes gyertyagyújtás után Menáchem Hákohen, Románia főrabbija mondott beszédet. Kolozsvárnak fontos helye van a zsidó kultúrában, hiszen a város híres szülöttei között nagy írók, zeneszerzők, színészek, ismert chászid rabbik foglalnak helyet. Ha Romániának szüksége van kisebbségvédelmi miniszterre, azt jelenti, nincsenek rendben a dolgok a kisebbségek védelmét illetően - vélte Menáchem Hákohen. A judaizmus nem ismeri a bosszú, a megtorlás fogalmát, ezek a szavak nem is léteznek a héber szókincsben - mondotta a főrabbi. Emlékeztetett, hogy Kolozsvárnak hat zsinagógája volt, és 18 ezer zsidó élt abban a városban, amelyben ma már sokszor az imádkozáshoz szükséges tíz férfiből álló minján megalkotása is gondot jelent. Az amerikai Joint Distribution Commitee zsidó segélynyújtási szervezet romániai tevékenységét ismertette a továbbiakban Zwi Feine, a Joint romániai képviselője. A szervezet 1919-ben kezdte meg tevékenységét, majd megszakításokkal működött a második világháborúig. 1990-ben kezdte el újra tevékenységét Romániában. Menáchem Hákohen, romániai főrabbi a Szabadságnak elmondta, a zsidóság szent városának tartja azt a Kolozsvárt, amely félévszázaddal ezelőtti mártírjai révén vonult be a zsidó történelembe. /Salamon Márton László: A Hannuka gyertyácskái oltották el az auschwitzi krematóriumok lángját. A zsidóság szent városának tartja Kolozsvárt Románia főrabbija. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2003. február 21.

Febr. 21-én lesz a megnyitója a Mátyás Napoknak. Febr. 24-én a Tranzit Házban a következő előadások hangzanak el: Kallós Miklós Gondolatok a humanizmusról; Ana Maria Caloianu Zsidók Mátyás király országában; Szilágyi Júlia Ki kapta a Nobel-díjat. Kőbe zárt múlt címmel ismét megtekinthetők Eli Salamon kolozsvári zsidó épületekről készített rajzai. Énekel a Halmos Katalin vezette Talmud Tora kórus, muzsikál a Mazel Tov klezmer zenekar, Vasile Socea vezetésével. Házigazda a Kolozsvári Zsidó Hitközség. /A Mátyás Napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2003. május 22.

Nem sokkal az általános iskola I-IV. osztályos tanulói részére rendezett verseny után az V-VIII. osztályosoknak kiírt dr. Csortán Márton népdalismereti és énekvetélkedő szerepelt a Báthory István Elméleti Gimnáziumot védnökölő Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre (KPÖBK) rendezvényeinek sorában. A Farkas utcai ősi schola dísztermében megrendezett versenyre félszáz leány nevezett be. A vetélkedő zsűrijében helyet kapott Almási István népdalkutató, Magyari Zita, a Szent Mihály plébániatemplom karnagya, Macsek Ida tanárnő is. A dalok tanításában és a szervezésben Halmos Katalin, a gimnázium énektanára jeleskedett. /L. F.: Dr. Csortán Márton népdalismereti és énekvetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2004. március 24.

A kolozsvári Magyar Színház munkatársai, Benjamin Britten: Noé bárkája, valamint Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola című előadások résztvevői, mintegy 150 gyermek, színészek, műszakiak, indultak budapesti vendégjátékra az új Nemzeti Színházba. Osztatlan sikert arattak Budapesten, a jegyek már néhány nappal azelőtt mind elkeltek. /Halmos Katalin: Noé bárkája a budapesti Nemzeti Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2005. október 11.

Romániában október 10-én emlékeztek meg a holokausztról. Kolozsváron a Román Operában beszédet mondott Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke, valamint Calin Platon alprefektus. A műsorban fellépett Halmos Katalin vezetésével a Talmud Tora kórus, az előadást a klezmer zenekar zárta. A Tordai úti zsidó temetőben levő Holokauszt-emlékművet megkoszorúzták. Imát mondott Müller Benjámin, a kolozsvári zsidó közösség vallási vezetője, majd a holokauszt túlélője, Kallós Miklós jelképesen hat gyertyát gyújtott a hat millió áldozat emlékére. A megemlékezésen jelen voltak a helyi hatóságok, valamint a politikai pártok képviselői is. /Holokauszt-nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Antiszemita tartalmú falfirkák jelentek meg az utóbbi időben Kolozsváron – figyelmeztetett a Tordai úti zsidó temetőben tartott megemlékezésen Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke. /Holokausztnap Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

2006. június 19.

A Shoah kolozsvári áldozataira emlékeztek a Kolozsvári Zsidó Hitközösség tagjai június 18-án, vasárnap a Deportált Mártírok templomában. Közreműködött Halmos Katalin tanárnő vezényletével a hitközösség Talmud Tora énekkara. A megemlékezésen részt vett Kányádi Sándor költő, Fodor Sándor író, Ludányi H. Attila, kolozsvári magyar konzul, az RMDSZ-t Kerekes Sándor képviselte. Június 17-re virradóan ismeretlen tettesek a Farkas utcai szoborra nagy horogkeresztet mázoltak. Egy hónappal ezelőtt a főtéri evangélikus templom falán is több horogkereszt jelent meg. /Újabb horogkereszt-mázolás árnyékolta be a holokausztra való emlékezést. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2007. június 11.

Május 10-én a Deportáltak templomában gyülekeztek a Kolozsvári Zsidó Hitközség tagjai, hogy megemlékezzenek a holokausztról. A hitközség elnöke, prof. Kallós Miklós köszöntötte az egybegyűlteket. A román himnusz következett, majd Izrael államért mondtak imát. A Halmos Katalin által vezetett Talmud Tora kórus tolmácsolásában elhangzott a Hatikva. Nussbaum Vasile elmondta: Ellie Viesel, Kertész Imre és ő maga egykorúak, egyazon évben születtek, ugyanabban az életkorban élték át a soát, mégis, hármuk érzelmi közelítése, viszonyulása merőben különböző. Még most is vannak, akik azt állítják, hogy Romániában nem volt holokauszt, csupán Észak-Erdélyben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A soára emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Cs. Gyimesi Éva kifogásolta, hogy az emléknapon nem látta a magyar egyházak képviselőit. A római katolikusok büszkén idézik Márton Áront, aki a deportálások idején határozottan kiállt az áldozatok mellett a Szent Mihály-templomban mondott beszédében. Ez „elég, hogy elaltassuk vele a lelkiismeretünket? Vagy a kiáltó tények ellenére még mindig azt a tévhitet terjesztjük, hogy mi vagyunk itt, a Kárpát-medencében a balsors által leginkább sanyargatott, egyébként ártatlan és tiszta népcsoport?” – kérdezte. A bécsi döntés utáni Észak-Erdélyből 127 377 zsidót deportáltak a haláltáborokba, és 1946 májusáig mindössze 19 764-en tértek vissza. Cs. Gyimesi Éva szégyenkezik, hogy Wass Albert olvasottsága megelőzi a Bibliáét. A cikkíró azt állította, hogy Wass Albert tagadta a holokauszt tényét. /Cs. Gyimesi Éva: Holokauszt Emléknap. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2009. november 14.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1996 óta részesíti életműdíjban azokat a tanárokat, tanítókat, akik több évtizeden át szolgálták lelkiismeretesen a romániai magyar közoktatást, tájékoztatott Virág Erzsébet, az RMPSZ Kolozs megyei elnöke. Az életműdíjat az ezredforduló táján nevezték el Ezüst Gyopár-díjnak. A kétévente megrendezett díjátadásra Szovátán kerül sor. Halmos Katalin, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum zenetanára felidézte, a líceum vegyeskara idén áprilisban ünnepelte fennállásának 30 éves évfordulóját. Nagyon örült az Ezüst Gyopár-díjnak. „Méltán érdemli meg az elismerés szavait Jánossy Sándor, a dési Andrei Muresanu Kollégium nyugalmazott oktatója, a természettudományok tanára” – hangzott el a méltatásban. „Számomra az RMPSZ által adományozott Ezüst Gyopár-díj legalább annyit jelent, mint a Kossuth-díj vagy a Corvin-lánc. Nívós díjnak érzem, és köszönöm azoknak, akik rám gondoltak, mert ez azt jelenti, hogy egyféleképpen gondolkozunk”, mondta Kallós Zoltán néprajztudós, a mezőségi szórvány nagy apostola. Magánvagyonából közvagyon lett: iskolát alapított szülőfalujában, saját házát alakította át bentlakássá, hogy a vidék falvaiban anyagi és lelki szórványban élő magyar gyerekek tanulni tudjanak, fejtette ki Balázs Bécsi Gyöngyvér laudációjában. Kerekiné Magyarósy Ildikó, tordai nyugdíjas tanító megkönnyeztette a laudáció. Szöllősi Ferenc, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum nyugalmazott igazgatója arra most is büszke, hogy ötéves küzdelem után 1970-ben, azaz igazgatása alatt kapta vissza az iskola Brassai nevét. Erdély-szerte először a Brassai rendezett Brassai Hetet, kiosztották a Brassai Nagydíjat és a Brassai Kupát. Váratlanul /Nagy-Hintós Diana: Oktatás – Öt Kolozs megyei pedagógust tüntetett ki idén az RMPSZ Ezüst Gyopár-díjjal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998