udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 218 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-218
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hantz Péter

1990. február 14.

Febr. 14-én Kolozsváron megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület, amely egyesíteni kívánja a természetjáró és honismereti kezdeményezéseket. Tervezik a Gyopár című közlöny elindítását. Az ideiglenes vezetőtanács: Tövissi József elnök, Gyurka László ügyvezető elnök, Imecs Zoltán titkár, Egri László, Varga Alfonz, Köllő Katalin, Hantz Péter vezetőségi tagok. /Megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

1992. március 13.

Márc. 7-én ült össze Kolozsváron a Bolyai Társaság, az előző napon, 6-án ülésezett az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, melyen az oktatási kérdésekkel foglalkoztak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Bolyai Társaság választmányának 30 százalékát OMDSZ-tagok teszik ki. Az OMDSZ ülésén eldőlt, hogy a Bolyai Társaság új diák alelnöke a Bolyai Szabadegyetemet is létrehozó Kis Szétsi Sándor lett. A Bolyai Társaság az RMDSZ-szel közösen utoljára januárban állított össze kimerítő dokumentációt a kormány részére, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett érvelve. Választ azóta sem kaptak. A Bolyai Társaság a Magyarországon való tanulás kérdésében megerősítette azt az álláspontot, hogy az erdélyiek ottani teljes képzését a minimálisra csökkentik, csupán 20 helyet igényelnek és csak hiányszakmákból, inkább a részképzésre van szükség. Az OMDSZ ülésén megjelentek a tagszervezetek küldöttei, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a KMDSZ, a Temesvári Magyar Diákszervezet /mintegy 900 tag/, a Brassói Magyar Diákszövetség /közel 500 tag/, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség /3-400 tag/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /2-300 tag/, Bukaresti Magyar Diákszövetség /több mint 150 tag/, Petrozsényi Magyar Diákszövetség /54 tag a város 250 diákjából/, nem jött el a Iasi-i Magyar Diákliga képviselője. A MAKOSZ /Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ képviselője, Hantz Péter azt kérte, hogy állítanak össze tájékoztató füzetet az egyetemi felvételiről. /Balló Áron: Két országos gyűjtés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1994. december 23.

Kolozsváron a néprajz szakos hallgatók 1993 májusában alakították meg a Néprajzi Szakosztályt a KMDSZ-en /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ belül, Hantz Péter, akkori KMDSZ-elnök javaslatára. A kolozsváriak csatlakoztak az 1992-ben Magyarországon hivatalos bejegyzést nyert Magyar Néprajz Szakos Hallgatók Egyesületéhez /MNE/. A kolozsváriak nyári, moldvai szakmai gyakorlatán a debreceni és a budapesti kollégák is részt vettek, a csángók körében végzett gyűjtés gazdag tapasztalatokat eredményezett. 1993 nyarán részt vettek az erdélyiek egy esztergomi vallási néprajzi konferencián, majd a pécsiek által szervezett szigetközi gyűjtésen. 1993. okt. 15-17-e között 71 hallgató vett részt Illyefalván a Magyar Néprajz Szakos Hallgatók II. Nemzetközi Konferenciáján, melyre Magyarországról, Vajdaságból, Ausztriából és Kanadából is érkeztek. A szakosztály jó kapcsolatot tart fenn a Kriza János Néprajzi Társasággal. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2001. december 6.

A csíkszeredai bíróság dec. 5-i döntése értelmében felmentette a vád alól Hantz Pétert. A Magyar Középiskolások Országos Szövetségének egykori tiszteletbeli elnöke ellen Borboly Csaba jelenlegi Hargita megyei tanácsos indított pert. Alapfokon hozott ítéletet tdec. 5-én a csíkszeredai bíróság a Borboly Csaba kontra Hantz Péter rágalmazási perben. Borboly Csaba, a MAKOSZ egykori vezetőségi tagja rágalmazás és becsületsértés jogcímén perelte be Hantz Pétert, aki a Szabadság ifjúsági mellékletében 1999-ben közölt írásában sikkasztással, lopásra való felbujtással és közpénzek magáncélra való felhasználásával vádolta a felperest. Borboly Csaba százmillió lejes erkölcsi kártérítést követelt Hantztól, valamint a perköltségek megtérítését. Hantz Péter úgy véli, a Borboly Csaba által kezdeményezett büntetőperben precendensértékű ítélet született, amely mindenképpen számára kedvező. Az alperes szerint a döntés azért is jelzésértékű, mert a hazai civil szférának még nincs elég bátorsága fellépni az olyan jelenségekkel szemben, mint amelyeket ő az ifjúsági lapban nyilvánosságra hozott. /Rostás Szabolcs: Hantz Pétert alapfokon felmentették. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2003. november 26.

Az elmúlt néhány hónap folyamán mintegy ezer kötetnyi könyvadomány és két folyóirat-előfizetés érkezett a leendő Bolyai Egyetem számára. Ennek megalakulásáig a könyveket az Erdélyi Múzeum-Egyesület kezeli. A körülbelül egymillió forint értékű adományról annak összegyűjtője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus nyilatkozott. Elmondta, hogy a fizika kari könyvtár híján van a modern szakirodalomnak, különösen a modern magyar és angol nyelvű szakirodalomnak. Ezt tetézi a könyvtárak rossz szervezettsége: nincsenek szabadpolcos könyvek. 1998-ban már szerveztek egy gyűjtést, amelynek során angol nyelvű szakirodalmat vásároltak. Ezek is az EME könyvtárában vannak; megvásárlásukat nyugati magyar szervezetek és magánszemélyek finanszírozták. A Pro Hungaris Alapítványnál és az Országos Széchényi Könyvtárban is vannak szakkönyvek, melyek csak kiválogatásra és elszállításra várnak. Hantz Péter leszögezte, hogy mindenki segített, akit csak kért. Pénzadománnyal segített a Balassi Bálint Intézet, dr. Lovas István és dr. Néda Zoltán professzorok, valamint a gr. Degenfeld Sándor és a dr. Apponyi Gyula által kezelt pénzalap. /Lőrincz Edina: Magyar nyelvű szakirodalom - egyelőre csak a fizikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2003. december 2.

Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2003. december 15.

Dec. 14-én tartották Kolozsváron, a Magyar Színházban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alakuló ülését, amelyen a négyszáz megválasztott küldöttből 373-an vettek részt. Tiszteletbeli elnökké és egyéves mandátumra elnökké választották Tőkés László királyhágómelléki református püspököt, megszavazták a 8 alelnökből, a 8 jegyzőből, valamint az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács elnökéből (dr. Csapó I. József) álló Állandó Bizottságot. Az alakuló ülésen a magyarországi ellenzéki pártok, a FIDESZ és az MDF képviseltette magát, illetve több civil szervezet, közöttük a Magyarok Világszövetségének a hivatalos küldötte is jelen volt. A küldöttek megfogadták: legjobb tudásuk szerint szolgálják az autonómia ügyét. Szilágyi Zsolt, a Kezdeményező Testület ügyvivő elnöke beszámolójában az EMNT megalakulásához vezető út különböző állomásait ismertette, amely a Szatmárnémeti Fórummal vette kezdetét, majd folytatódott Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, és végül Sepsiszentgyörgyön, ahol megalakult a Székely Nemzeti Tanács. A Székely Nemzeti Tanács 156 küldöttel érkezett, emellett valamennyi kistérségi fórum küldöttsége is eljött Kolozsvárra. Szilágyi Zsolt bejelentette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. Tőkés László kifejtette, hogy Kolozsvár tíz év alatt, 1992 és 2002 között több magyar veszített, mint amennyit Mohácsnál veszítettünk. Sabin Ghermanra utalva kijelentette, hogy torkig vagyunk azzal a régi Romániával, amely trianoni vállalásaiból semmit nem teljesített. Tőkés szerint az RMDSZ vezetői hibás utat választottak, amivel az egész romániai magyar közösség létét veszélybe sodorták. A romániai magyarság helyzete annak ellenére rosszabbodik, hogy az RMDSZ együttműködik a román kormánnyal. Tőkés László bírálta az RMDSZ médiamonopóliumra való törekvését is, amelynek intő példája, hogy az új erdélyi magyar tv-adó a szócsöve legyen. Szerinte a régi Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ közötti hasonlóság kísérteties. A románok rájöttek, hogy a magyar törekvéseket, az erdélyi magyarság jogos igényeit magyarokkal lehet a legkönnyebben leszereltetni. A püspök úgy fogalmazott, a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia. Ennek megvalósításához arra is szükség van, hogy az egykoron RMDSZ-keretben elképzelt román-magyar kerekasztalt hozzanak létre, ahol párbeszédet folytassanak az autonómiaigényről. Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője, a Kezdeményező Testület tagja felkérte Tőkés Lászlót, hogy átmeneti időszakra, egy évre vállalja el az EMNT elnöki tisztségét. Dr. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke ezt követően az EMNT házszabály-tervezetét ismertette. A megszavazott tervezet szerint 9 szakbizottság fog felállni, ezek összetételére az Állandó Bizottság az EMNT következő küldöttgyűléséig terjeszt majd elő javaslatokat, amikor a házszabállyal kapcsolatos módosításokat is megvitatják majd. Az Állandó Bizottságba a következő tagok kerültek be: Szász Jenő, Sánta Imre, Borsos Géza, Fodor Imre, Árus Zsolt, Izsák Balázs, György Attila, Tulit Attila, Boros Zoltán, Pécsi Ferenc, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Borbély Zsolt Attila, Mátis Jenő, Szabó László és Hantz Péter. Az EMNT-nek nyolc alelnöke és nyolc jegyzője van, a SZNT elnöke és az EMNT elnöke pedig szintén szavazati joggal vehet részt az Állandó Bizottság ülésein. A legrövidebb időn belül véglegesítik az autonómiatervezetet. Dr. Csapó I. József rámutatott: Aranyosszék, az egyetlen már elveszített székely szék intő példa kell hogy legyen, hogy nincs várakozásra való idő, cselekedni kell. A küldöttek határozatot és kiáltványt fogadtak el az erdélyi magyarság önkormányzásáról. Ebben leszögezték, hogy az Erdélyben őshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia hagyományaihoz, amely nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását: "kinyilvánítjuk igényünket a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája, valamint ezen autonómiaformák törvénybe foglalása és statutumai törvény általi jóváhagyása iránt. Kijelentjük ugyanakkor, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját a demokratikus jogállamokban használatos eszközökkel, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumaiban feltüntetett módon és elvek alapján, a parlamenti demokráciában érvényesülő eljárások révén kívánjuk elnyerni." Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az összes politikai erőt, a civil szféra képviselőit, a történelmi egyházakat, hogy a jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósítását. Szintén felhívást intéztek a magyar országgyűléshez, a magyar kormányhoz és a magyar közélet összes szereplőjéhez, hogy a romániai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében segítse az EMNT autonómiatörekvéseit. Dr. Újvári Ferenc leszögezte: az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ egyik arculata. Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő az EMNT fontosságát gyakorlati tényezővel magyarázta. Iliescu amerikai látogatása kapcsán Tom Lantos Bushhoz intézett kérését, miszerint kövesse figyelemmel a romániai restitúciót, illetve a kisebbségi jogok többi vetületét, azért nem sikerült a megbeszélések napirendjére tűzni, mivel az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Romániában a kisebbségek helyzete példásan alakul, ezt RMDSZ-források is megerősítették az amerikai külügyminiszter számára. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében szólt arról, hogy a magyar gazdaság mélyrepülésben van. Az EU-csúcson nem sikerült egyezségre jutni többek között arról sem, hogy az alkotmányba bekerülhessen a keresztény múltra, az Istenre való utalás. Kövér aggasztónak tartotta azokat a vélekedéseket is, miszerint 2050-re Magyarország lélekszáma 7,5 millióra csökken. Elképzelhető, mondotta, hogy milyen elszívó erőt jelent majd az évek során az anyaország a határon túli magyarság számára. Kövér László szerint, aki a magyarság nevében azt állítja, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége autonómiára, az a totalitárius rendszerek, a fasizmus és a kommunizmus nyelvén beszél. Az MDF nevében Bedő Ápád alelnök pártja támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Király Zoltán, az MVSZ alelnöke szintén üdvözölte a résztvevőket, és az elnökségnek átadta az európai alkotmány módosítására tett javaslatok többnyelvű iratcsomóját. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF amerikai emberjogi alapítvány elnökének, Hámos Lászlónak az üzenetét olvasta fel. Az amerikai magyar emberjogi aktivista szerint fontos a világpolitikát meghatározó tényezőkre figyelni, és úgy tálalni külföldön a magyarság jogos igényét, mint amilyen sikerrel tálalják az azt elutasító országok ennek ellenkezőjét. A Bocskai Szövetség részéről szintén teljeskörű támogatásról biztosították az EMNT törekvéseit. Szőcs Géza felszólalásában arra intette a nemzeti tanács vezetőit, hogy óvakodjanak azon külső erők összeugratási szándékaitól. /Makkay József: A határmódosítás alternatívája az autonómia. Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Tőkés László sajtóértekezletén hangoztatta: a tanács az RMDSZ legjobb erőit szeretné bevonni ebbe a munkába. /Megalakult az EMNT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2005. április 23.

A Genfben április 6–10-e között lezajlott Genfi Nemzetközi Találmányi Szalon „A” (mechanika, műszerek, eszközök) osztályában aranyérmet szerzett találmány /rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység/ három szerzőjéből ketten kolozsvári kutatók: Bokor Sándor (főkonstruktőr, 55) és Hantz Péter (feltaláló, 30) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Elméleti és Számítógépes Fizika Tanszékének adjunktusa. Hantz Péter 1998-ban szerzett kitüntetéses fizikus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ugyanitt doktorandusz 1998–2001 között. 1998-ban az Oxfordi Egyetem Elméleti Fizika Tanszékén ösztöndíjas. Hat tudományos közlemény szerzője. /Rugalmassági paraméterek megállapítására szolgáló mérőegység. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2005. május 27.

A világháló közvetítésével tartották május 26-án a nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját. A virtuális konferencia szervezői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Bolyai Társaság és a KMDSZ, támogatója a Pro Europa Liga és a Mercator Európai Hálózat. A konferencia honlapján (www.conf.bolyai-u.ro) olvasható, a kezdeményezést neves személyiségek köszöntötték levélben, köztük Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, George Pataki, New York kormányzója, európai parlamenti képviselők (Gál Kinga, Schöpflin György, Bauer Edit, Tabajdi Csaba, Schmitt Pál, Dobolyi Alexandra stb.), a magyar országgyűlés több képviselője (Németh Zsolt, Gedei Mihály, Pokorni Zoltán), valamint neves romániai közéleti személyiségek: Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Tőkés László, Markó Béla, Kötő József, Szilágyi Zsolt. Levélben köszöntötte a kezdeményezést Andreas Gross svájci ET-képviselő, valamint Christoph Pan dél-tiroli kisebbségjogi szakértő. A virtuális konferencia a következő kisebbségi nyelven oktató egyetemek képviselői vettek részt: Abo Akademi és Helsinki Egyetem (Finnország), a Bozen/Bolzanói Szabadegyetem, az Írországi Nemzeti Egyetem (Galway), a Tetovoi Egyetem (Macedónia, albán nyelvű), a Cardiffi Egyetem (welsh nyelvű), a Fribourgi Egyetem (Svájc), két baszk, egy galego és négy katalán nyelvű egyetem Spanyolországból. A magyar kisebbségek felsőoktatása a BBTE, a Partiumi Keresztény Egyetem, a komáromi Selye János Egyetem, az Újvidéki Egyetem és a beregszászi főiskola révén volt jelen. A konferencia fő célja: kisebbségi felsőoktatási charta kidolgozása, melyet a részvevők javaslatként eljuttatnának az európai oktatási minisztereknek és az Európai Parlamentnek. A konferenciára több hónapos előkészítés eredményeképp került sor, a szervezőbizottság elnöke, Bodó Barna adjunktus és alelnöke, Hantz Péter adjunktus. /Virtuális konferencia. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2005. május 28.

A nemzeti kisebbségek nyelvén zajló felsőoktatás első európai konferenciáját rendezték meg a világháló segítségével, 25 európai kisebbségi egyetem részvételével. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tanügyi bizottsága, a Bolyai Társaság és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezte a konferenciát. A rendezvény végkövetkeztetése: a romániai magyarság az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van azon európai kisebbségek között, amelyeknek kialakult felsőoktatási struktúrájuk van. A magyarság aránytalanul rosszul képviselt a romániai felsőoktatásban. A megoldást az önálló, anyanyelven működő egyetem jelentheti. Bodó Barna, a BBTE Politikai Tudományok Tanszékének adjunktusa, a konferencia elnöke elmondta: a jelenlegi hatalom programjában sehol nem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásba. Európa-szerte közel 50, a kisebbségek nyelvén oktató önálló egyetem létezik, többségük állami finanszírozással. Hantz Péter, a BBTE Elméleti Fizika karának adjunktusa, a konferencia alelnöke és szóvivője ismertette az adatokat: a felsőfokú iskolázottsággal rendelkezők hányada Romániában 6,6 %, míg a magyar nemzetiségűek között mindössze 4,4 %, holott az ország lakosságának 6,7%-a magyar anyanyelvű. A magyar egyetemisták aránya 4,3%, közülük mindössze 1, 6% tanul anyanyelvén. A magát multikulturálisnak valló kolozsvári BBTE falain belül egyetlen kétnyelvű felirat sem található, nem használható az egyetem hivatalos nyelveként sem a magyar, sem a német. Mindazon kisebbségek, amelyeknek lélekszáma meghaladja a 200 ezer főt, rendelkeznek – legalább egy – önálló anyanyelvű felsőoktatási intézménnyel. Kivétel a dél-tiroli német kisebbség: bár csak kétnyelvű intézmények léteznek, esetükben az olasz állam biztosítja az anyagi támogatást az Ausztriában való tanuláshoz. A résztvevő egyetemek összeállították a kisebbségi felsőoktatás chartáját is. A dokumentum szerint a 200 ezer főnél népesebb kisebbségeknek joguk van anyanyelvű felsőoktatáshoz, és a kielégítő megoldás az önálló egyetem. A konferencián kiosztották a Báthory-díjat, amelyet azoknak ítélt oda az EMNT, akik a legtöbbet tették a Bolyai Egyetem újraindításáért: Sir Michael Atizah matematikust, Gál Kingát, az Európai Parlament képviselőjét, László Lajos és Kiss Ádám magyarországi egyetemi tanárokat, valamint George E. Patakit, New York állam kormányzóját tartották a díjra érdemesnek. /F. I.: Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia: kedvezőtlen a magyarok helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2005. június 2.

A múlt héten Kolozsváron megrendezték az internetes európai kisebbségi felsőoktatási konferenciát. Egyelőre csak a világháló segítségével gyűjtötték össze Európa 50 kisebbségi nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményének mintegy a felét, s remény van a folytatásra, méghozzá a valós fizikai térben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt és Bodó Barna elnökletével létrejött, de tulajdonképpen Hantz Péter alelnök, szóvivő és helyi egyetemi fizika tanár kezdeményezésének köszönhető távértekezleten (http://conf.bolyai-u.ro internetes honlap) első alkalommal tanácskoztak Európa kisebbségi egyetemi, főiskolai vezetői, megszövegeztek egy chartát, amellyel immár együttes fellépéssel képviselni tudják érdekeiket kormányaik és Európa előtt, ugyanakkor megragadják az alkalmat, hogy figyelmeztessenek mindenkit: ha már a bolognai folyamat fel szeretné forgatni az összes európai nemzeti felsőoktatási rendszert, hogy azokat az amerikaival összhangba hozza, akkor ezt az átszervezést fordítsák egyúttal további kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények létesítésére ott, ahol erre szükség van. Az RMDSZ, noha soha nem adta fel az állami Bolyai Tudományegyetem újbóli megnyitásának a célkitűzését, nem ígéri rövid távon ennek a megvalósulását. Ezért a konferencia szervezői és több szakember is bírálta az RMDSZ-t. Ennek ellenére biztató, hogy mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig Kötő József oktatási államtitkár üdvözölte a konferenciát. Gabriel Andreescu emberjogi harcos szerint minden olyan álláspont, amely egy magyar tannyelvű állami egyetemet ellenez, a kisebbségek nemzetközi jogvédelmének lábbal tiprását jelenti. Dobolyi Alexandra és Tabajdi Csaba magyar szocialista vagy Gál Kinga, Németh Zsolt és Schmitt Pál fideszes európai parlamenti képviselők egyaránt kiállnak az önálló kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények mellett. Az elfogadott chartában, amelyet Gál Kinga fog az Európai Parlament elé vinni, többek között egy olyan ajánlás található, hogy mivel minden olyan kisebbség esetében, amelynek több mint 100 ezer tagja van, az anyanyelvi felsőoktatás biztosított valamilyen szinten az Európai Unióban, a tagállamok tegyék lehetővé az egy bizonyos területen helyi többséget alkotó nemzeti kisebbségek számára az önálló állami egyetemek létét. /Balló Áron: Erősödő kisebbségi együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2005. június 3.

Hantz Péter, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa elmondta, hogy a napokban 25 európai kisebbségi egyetem részvételével tartott virtuális konferencián kidolgozták a kisebbségi felsőoktatás chartájának tervezetét. A dokumentum szerint a 100 ezer főnél nagyobb számú kisebbségeknek joguk van egynyelvű, az állam által fenntartott felsőoktatási intézményhez. Az erdélyi magyarságnak tehát önálló állami magyar egyetem járna. Románia lakosságának a népszámlálás adatai szerint 6,6-6,7 százaléka magyar nemzetiségű. A magyar egyetemi hallgatók aránya 4,3 százalék. Az ország egyetemi hallgatóinak mindössze 1,6 százaléka tanul magyar nyelven, ez mutatja, hogy nagy bajok vannak a romániai magyar felsőoktatással. A Babes–Bolyai Tudományegyetem egy román intézmény képét mutatja, mely a magyar nemzetiségűek számára sokszor megalázó. Az egyetem falairól hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, egy kérvényt sem lehet magyarul benyújtani. A magyar oktatási vonal képviselői bármikor leszavazhatók. A rektori folyosón, az egykori román rektorok plakettjei mellett még csak mutatóba sincsenek kitéve a magyar rektorok képmásai. Hiányoznak mind a Ferenc József Tudományegyetem, mind pedig a későbbi Bolyai Egyetem rektorainak plakettjei. Amennyiben a Babes–Bolyai szétválik Babes Egyetemre és Bolyai Egyetemre, ragaszkodni kell az arányos elosztáshoz, és ahhoz is, hogy a központi épület fele a leendő Bolyai Egyetemhez kerüljön. A magyar oktatók 85 százaléka támogatja, hogy a Bolyai újraalapítása felé teendő első lépésként hozzák létre a magyar karokat. A virtuális konferenciát előnye: az összes anyag fent van az világhálón, a www.conf.bolyai-u.ro címen, és bármikor fel lehet használni a Bolyai Egyetemért folytatott harcban is. /Lázár Lehel: Nem mondhatunk le az önálló egyetemről. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2005. június 6.

Kuszálik Péter kigúnyolta Hantz Pétert, a BBTE adjunktusát, aki a virtuális konferenciát, európai kisebbségi felsőoktatási konferenciáját szervezte az interneten. Hantz Péter a „román állami egyetemi” infrastruktúráját használta föl arra, hogy a nemzeti kisebbségek elnyomásáról szóló konzekvenciát szövegezzen meg, írta, de ez szerinte nem meglepő. Tőkés László püspök a román államtól kapott püspöki fizetéséből (kb. 30 millió lej, havonta) „szidja a román államot és vádolja etnikai meg minden egyéb üldözéssel”. Hantz Péter kifogásolta, hogy a Sapientia Egyetemet a magyar állam tartja fenn és nem a román állam saját adófizetőinek pénzéből. Kuszálik viszont természetesnek tartja, hogy nem lehet állami magyar egyetem. A BBTE Hantz Péter szerint nem multikulturális egyetem. Kuszálik ezen is gúnyolódott: mennyivel szebb lesz az, amikor majd színmagyar épületben színmagyar diákok színmagyar tudósokról elnevezett termekben fognak színmagyarkodni. Kuszálik saját példáját hozta fel, ő románul végezte el Kolozsváron a Műegyetemet. /Kuszálik Péter: Morfondír. Hol a hiba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2005. szeptember 28.

Az erdélyi magyar felsőoktatás jogfosztottságára keres orvoslást, támogatást az Európai Unió illetékeseinél a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója. Hantz Péter és Kovács Lehel méltatlannak tartják, hogy a romániai egyetemi hallgatók mindössze 1,5 százaléka végezheti anyanyelvén felsőfokú tanulmányait. Keveslik a romániai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, valamint a magyarul oktatók számát, és hiányolják a kétnyelvű feliratokat. Az oktatók a Duna TV munkatársának elmondták: a brüsszeli szakemberek ígéretet tettek a helyzet kiértékelésére. /Brüsszelhez fordultak a Bolyai-egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

2005. szeptember 30.

A romániai magyar felsőoktatás helyzetét, problémáit és hiányosságait ismertette a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója az Európai Parlament (EP) egyik munkacsoportjának ülésén, amelyen Gál Kingának, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EP-képviselőjének meghívására vettek részt. Hantz Péter és Kovács Lehel István az Európai Parlament hagyományos nemzeti kisebbségekkel, az alkotmányos régiókkal és a regionális nyelvekkel foglalkozó pártközi munkacsoportjának strasbourgi ülésén szólalt fel. A kolozsvári egyetemi oktatók a romániai állami magyar egyetem visszaállítását és a magyar állam által fenntartott erdélyi magánegyetemek román állami finanszírozását jelölték meg az erdélyi magyar kisebbség legsürgetőbb kéréseként. A több mint 14 éve napirenden tartott kérdés különösen fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén, hiszen az egyben a kisebbség oktatási gondjainak megoldását is jelenthetné. Hantz Péter előadásából kitűnt, hogy a romániai közoktatásnak a magyar kisebbséggel szembeni diszkriminatív intézkedései mindmáig fennmaradtak. Az előadók kifejtették: a jogsértő állapot a román politikai vezetés kisebbségellenes beállítottságának eredményeképpen állandósulhatott. Az előadást követően az adjunktusok ünnepélyesen átnyújtották Gál Kinga parlamenti képviselőnek a Báthory István-díjat, köszönetképpen az erdélyi magyar oktatás ügyéért végzett munkájáért – áll a közleményben. /A Bolyai Egyetem ügye az Európai Parlament előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2005. október 1.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége szerint az intézmény két tanára, Hantz Péter és Kovács István Lehel magánvéleményének adott hangot Strasbourgban, amikor az állami támogatású magyar egyetem újraindítását szorgalmazta. A magyar kisebbség hátrányos megkülönböztetése most is jelen van a közoktatásban, túlnyomó részt a politikusok magyarellenes magatartása miatt – nyilatkozta a két tanár majd kijelentette: újra kell indítani a magyar tannyelvű állami egyetemet, a román kormánynak pedig támogatnia kell az erdélyi magyar magánegyetemeket. Az egyetem közlemény viszont leszögezte: az intézményben 12 000 magyar diák tanul anyanyelvén, több mint 50 szakon. 305-ön mesterképzésen vesznek részt, a magyar tanárok száma 230, közülük 28-an doktori témavezetők. /Tiltakozik a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2005. október 8.

Utcai tüntetést tervez több erdélyi nagyvárosban a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak az önálló Bolyai Egyetem ügyének előmozdításáért – jelentette be Kolozsváron Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója, akik szeptember végén az Európai Parlament elé tárták az ügyet. A megmozdulást október 17-ére tervezik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Kovács Lehel ismertette azt az anyagot, amelyet szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága elé terjesztettek. E szerint az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, hiszen a 6,6 százalékos romániai magyar népesség mind össze 1,6 százaléka végezheti anyanyelvén tanulmányait, emellett a felsőoktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok számaránya is csak 4,4 százalék. A jelentés készítői szerint kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szak Romániában, és a magyar oktatók száma is alacsony. Kifogásolják, hogy a képzőművészeti, agrártudományi, állatorvosi és mérnöki szakokon egyáltalán nem folyik magyar nyelvű oktatás. „Ezekre a problémákra a megoldást a romániai magyar közoktatási rendszer autonómiája, valamint az önálló állami magyar tannyelvű egyetemi hálózat létrehozása és működtetése jelentené. Ez a Bolyai Egyetem visszaállításával és a magyar költségvetésből fenntartott Sapientia– Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásával hozható létre. Ez esetben a Sapientia egyetem egyebek között a műszaki, agrártudományi, művészeti oktatást ölelné fel” – áll a dokumentumban. Az önálló egyetem visszaállításának s legsürgősebb lépése a BBTE-n tervezett önálló magyar karok létrehozása lenne. Ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták, hogy a BBTE-n továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, és magyar tudósokról mindössze három termet neveztek el. Hantz Péter a BBTE-n önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok. A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája után az RMDSZ ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és egyetem ügyét. Nyilvános vitára hívta ki Szamosközi Istvánt, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnökét Hantz Péter. A két oktató október 11-én Kolozsváron vitathatta volna meg a Bolyai Egyetem szükségességét. Azonban erre nem kerül sor, mivel Szamosközi csak Salat Leventével és Nagy László rektor-helyettessel együtt állna ki vitára. Ezt a feltételt Hantzék elfogadták, és egy későbbi időpontban ők is hajlandók erre. /Borbély Tamás: Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2005. október 13.

A Bolyai Egyetem újraalapítása csak akkor lehetséges, ha az erdélyi magyar politikai szférában a jobb oldaltól a bal oldalig mindenki támogatja az ügyet – fejtette ki Hantz Péter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a II. Bolyai Est nevű megbeszélésen, amelyen az eredeti tervekkel ellentétben nem történt meg az egyetem magyar tagozatának vezetősége és az önálló egyetem mellett kiállók találkozója. Hantzéknak szándékában áll, hogy egy későbbi, minden féllel egyeztetett időpontban megbeszélést tartanak. A Bolyai Kezdeményező Társaság, a KMDSZ, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett mostani megbeszélés az önálló karok, és önálló egyetem kérdéséről a BBTE magyar tagozatának vezetői nélkül zajlott. Hantz kifejtette: Salat Levente évnyitó beszédéből kitűnt, hogy a fokozott egyetemi önállósodást támogatja. Szamosközi István szintén az önálló magyar felsőoktatás létrehozása mellett van, egyedül Nagy László szerint nem érdemes az egyetemet kettéválasztani. Szó esett arról, hogy a magyar felsőoktatást a Sapientia Egyetemre kellene teljességgel átköltöztetni, de Hantz érvelése szerint ezzel le kellene mondani a Bolyai Egyetemet megillető épületek egy részéről. A majdani Bolyai Egyetem akkreditálásával kapcsolatban Kása Zoltán volt prorektor, a Bolyai Társaság alelnöke kifejtette: a BBTE két jogutódja, a Babes és a Bolyai „megörökölné” az akkreditált státust. /Kiss Bence: Összefogást szorgalmaznak a Bolyai Egyetem támogatói. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. október 14.

1989 után tizenhat évvel az állami magyar egyetem kérdése még mindig nem rendeződött. A fordulat után az erdélyi magyarság azt hitte, hogy az egyetem visszaállítása minden további nélkül megvalósítható. Azonban nem történt meg, az 1990-ben az egyetem létrehozását támogató kétszázezer, 1994-ben ugyanezért összegyűlt mintegy félmillió aláírás ellenére. A fölcsillanó reményt a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnökhelyettese, Törzsök Erika igyekezett kifejezetten „jóindulattal” szertefoszlatni a Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban megjelent írásával („önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog, boldogtalan”, „de senki nem tudta, miből”), amit azután Cs. Gyimesi Éva is messzemenően támogatott („helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött”-nek, „egyfajta szellemi gettó”-nak, „nyelvi-nemzeti sajátosságba való bezárkózás”-nak minősítette az eljövendő Bolyait). Hasonló véleménye volt az akkor Kolozsvárra látogató Kende Péternek is. Azután jött a multikulturálisnak mondott elterelő művelet. A BBTE-n gyarapodott a magyar hallgatók száma (40 000-ből jelenleg 6000), de ezeknek csak egy része tanul majdnem mindent anyanyelvén, a székelyföldi részlegeken ugyanígy. A BBTE-n a mai napig nincsenek magyar feliratok, a folyosókon csak a román rektorok képmásai láthatók, mintha 1919 előtt és 1940–1945 között semmi sem létezett volna. A Bolyai sem 1945 és 1959 között. A többségiek felhozzák, hogy sehol a világon nincs olyan kisebbség, amelyik saját egyetemmel rendelkezne. Ez nem igaz, mert jónéhány van, számuk egyre gyarapodik, és nem másfél milliós, hanem másfél százezres kisebbségeknek is van saját egyetemük. Mások nagyon aggódnak, mi lesz a szegény magyar diákokkal, amikor végeznek, hiszen nem tudnak románul. Nos, a Bolyai természetrajz-földrajz karán ezt a „végzetes” veszélyt úgy hárították el, hogy román órán nem irodalmat, hanem szaknyelvet adott elő a tanár. Ez most is alkalmazható módszer. Másik aggodalom, hogy a magyarság, mint kisebbség, képtelen létrehozni különálló egyetemet, mert nincs megfelelő tanerő. A felmérések szerint az egyetem újralétesítésekor a jelenlegi magyar tanári kar 85 százaléka átmenne a Bolyaira. A Babes–Bolyai Egyetem két fiatal adjunktusa, Hantz Péter és Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, szeptember végén részt vett az Európai Parlament egyik munkacsoportjának strasbourgi ülésén, amelyen ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét és hiányosságait. Jelenleg a 600 000 romániai egyetemi hallgatóból csak 26 000 a magyar, vagyis 4,4 százalék, miközben a romániai magyarság a lakosság 6,6 százaléka. Ebből a 26 ezerből is csak 10 ezer tanul anyanyelvén. Az október 11-én Kolozsváron tartott tanácskozáson felszólalók, egyetemi tanárok és diákok egyaránt kiálltak a Bolyai újralétesítése mellett. Miközben a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az újraindítandó Bolyait, jó hallani, hogy az EP is tud a magyar oktatás, benne a felsőoktatás aggasztó helyzetéről, hogy a magyar oktatók 85 százaléka támogatja a Bolyai visszaállítását. /Asztalos Lajos: Napirenden a Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2005. október 17.

Október 17-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Farkas utcai főépülete előtt több civil szervezet tüntetést szervez az önálló, állami magyar egyetem újraindításáért. A megnyitón beszédet mond Hantz Péter egyetemi adjunktus. Ugyanakkor Michl Ebner Európa parlamenti képviselő üdvözletét Kovács Lehel egyetemi adjunktus olvassa fel. A BBTE vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezik: az utca nyomása nem jár eredménnyel az európai uniós rendszerben. Ugyanakkor a nemzetközi értékelések kimutatták: rendben zajlik a román, magyar és német tanulmányi vonal átszervezése. Hangsúlyozzák: a BBTE komoly lépéseket tesz az intézmény multikulturális jellegének működőképessé tételére. Ezzel szemben a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozata leszögezi: tizenöt évnyi hiábavaló tárgyalás és érvelés után a magyar közösség a demokratikus véleménynyilvánítás egy másik formájához, a tüntetésekhez folyamodott. Aki kétségbe vonja a tüntetéseken való véleménynyilvánítás jogát, az a múlt rendszer szemléletében gondolkodik és az európai gyakorlatot tagadja. Hangsúlyozzák: a Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitását ne nyilatkozatokkal, hanem tényekkel bizonyítsa. /Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2005. október 18.

Mintegy ötszáz résztvevő jelenlétében zajlott október 17-én Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem épülete előtt a tüntetés. A résztvevők transzparensein „Magyar egyetemet a mi adónkból”, „Szabadságot az egyetemünknek” felirat volt olvasható, de a hét végén Szabadkán az erdélyi egyetem ügyével való szimpatizálás viszonzásaképpen „El a kezekkel a vajdasági magyarokról” nevű felirat is megjelent. A civil szervezetek nevei mellett földrajzi településneveket tartalmazó táblák is voltak, a résztvevők Aranyosszéket, Szamosújvárt, Széket, Kalotaszeget is képviselték. Ellenpropaganda is volt a helyszínen, néhány román nyelvű szórólap, amelyen az állt, hogy nemet a Bolyai Egyetemnek, és igent a Dacia Superior Egyetemnek. A felszólalók közül elsőként Hantz Péter lépett mikrofonhoz, aki bejelentette: a tüntetések szervezői követelik, hogy a jövő tanévtől kezdődően induljon be a Bolyai Egyetem, az október 20-i román–magyar kormányülésen pedig döntsenek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozásáról. Felszólalt még, többek között, Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Bodó Barna, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. A tüntetésen felolvasták Toró T. Tibor és Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselők, illetve Tőkés László EMNT-elnök üdvözlő levelét. Bodó Barna szerint az RMDSZ képviseli az egyetem ügyét, de sajnos ennek eredménye nem látszik. Az egyetem oktatója elismerte, hogy az idei tanévnyitó is előrelépés volt, viszont a mostani ütem szerint csak évtizedek múlva sikerülne visszaállítani az önálló magyar egyetemet. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) meglepetéssel vette tudomásul a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának és Igazgatótanácsának nyilatkozatát, amelyben „a magyar közösség jogos igényeinek kivívása érdekében indult kezdeményezéseket kritizálja”. A BKB véleménye szerint BBTE vezetőségének „nyilatkozat helyett inkább az egyetemen belüli magyarellenes állapotok felszámolásával kellene törődnie”. Szerintük az ami jelenleg létezik a BBTE-n, megalázó, elfogadhatatlan, ha figyelembe veszik, miként néz ki egy multikulturális egyetem Finnországban, Dél-Tirolban, Walesben vagy Baszkföldön. A romániai magyar egyetemi oktatók jelentős hányadát tömörítő Bolyai Társaság közleményében leszögezte, hogy továbbra is maradéktalanul támogatja az önálló erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer megteremtésére és a kolozsvári székhelyű, magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai Egyetem visszaállítására irányuló törvényes kezdeményezéseket. /B. T.: Több százan tüntettek a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2005. október 19.

Hálás téma az önálló magyar egyetem kérdése. Kis Bence szerint, ha megadnák, azt sem tudnák, mihez kezdjenek vele. Az RMDSZ jelenleg minden erejét a kisebbségi törvénytervezet elfogadtatására fordítja, a Bolyai Egyetem létrehozása viszont parlamenti támogatás nélkül aligha képzelhető el. A kilencvenes évek elején nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezőnek titulálták a magyar nyelvű felsőoktatási intézményt. Magyar részről is többek akadtak, akik ellenezték a Babes és Bolyai szétválasztását. Hantz Péter kijelentése, miszerint az akciónak csak akkor lehet sikere, ha mindenki száz százalékig támogatja az ügyet, helytálló. A Bolyai Egyetem létrehozásának igénye az erdélyi magyarság nagy részében megvan. /Kiss Bence: Bolyai Egyetem: a közös gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

2005. október 27.

Magyar feliratok is lesznek a Babes–Bolyai Tudományegyetem azon karain, ahol magyar nyelvű oktatás is zajlik – döntötte el október 26-án az egyetem igazgatótanácsa. Szamosközi István, az egyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke arról tájékoztatott, hogy felmerült a főépület többnyelvű feliratozásának a kérdése is, ebben a kérdésben a testület az egyetem jogászaira bízta, vizsgálják meg, jogi szempontból hogyan kivitelezhető ez a kérdés. Szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt bemutatott helyzetjelentésben Hantz Péter és Kovács Lehel István BBTE-s oktatók egyebek között felrótták, hogy a kolozsvári felsőoktatási intézmény épületein csak román nyelvű feliratok léteznek, noha az egyetem vezetősége lépten-nyomon hangoztatja a BBTE multikulturális jellegét. A hét elején a magyar tagozatvezetés a szenátusi tagokkal, kari felelősökkel és a magyar tagozatért felelős dékán-helyettesekkel együtt megbeszélést tartott. Sárkány Kis Endre oktató elmondta, ez egy zárt ülés volt, nem tudja, hogyan szivárgott ki a román sajtóba a gyűlésen elhangzottak – egyebek között az, hogy a magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondását kérte. /Az Evenimentul Zilei című napilap írt erről./ Sárkány Kis Endre biológus a gyűlésen kifogásolta, hogy a tüntetésre való reagálásként kiadott nyilatkozatot Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István a magyar tagozat vezetősége nevében írta alá. Ebben a dokumentumban olyan súlyos dolgokat állapítottak meg, miszerint Európa-ellenesek a tüntetők, ezért jobb lett volna, ha saját nevükkel szignálták volna a dokumentumot. A gyűlésen Egyed Emese tanszékvezető javaslatára eldöntötték: az egyetemen tanító mintegy 230 oktató egy hónap múlva találkozik, és megvitatja a magyar tagozat addig kidolgozandó működési szabályzatát. A tanácskozáson szóba került a tervezett Természet- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Bölcsészkaron működő három magyar tanszék összeolvadásából létrejöhető Hungarológia Kar ügye. Utóbbi lehetőséget, a három önálló magyar tanszék vezetője elutasítja, ezt az álláspontot a magyar tagozat csúcsvezetőségének a tudomására hozták. Salat Levente az ülésen kijelentette, hogy az önálló magyar karok ügyét csak akkor támogatja, ha létezik erre vonatkozó politikai döntés. Nagy László a magyar tagozat működését csak a BBTE keretében képzeli el. A biológus szerint a magyar tagozat csúcsvezetőségének nincs stratégiája a magyar tagozat fejlesztésére, elhibázott taktikai lépeseket tesznek. Salat ezzel kapcsolatban elismerte, benne is már felmerült annak a lehetősége, hogy lemondjon, Nagy László pedig kijelentette, lemond, ha a két tagozat külön egyetemmé válik. Ezzel szemben, Egyed Emese lemondott az Akadémiai Tanácsban betöltött tagságáról. /Borbély Tamás: Magyar feliratok is lesznek a BBTE-n. A magyar tagozat csúcsvezetőségének a lemondása is felvetődött. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2005. november 1.

Kovács Lehel adjunktus elmondta, megütközött Tariceanu miniszterelnök kijelentésén, hogy nem támogatja az egyetem újraindítását, mert ő a multikulturalitásban hisz. Sajnálattal lehetett látni a kormányülésen, hogy mi az álláspontja az egyetem ügyében a három tárgyaló félnek: Markó Béla, Gyurcsány Ferenc és Tariceanu egymásnak dobálták a veszett fejszét. Gyurcsány kormányfő azt mondta, Markóék dolga, Markó azt, hogy szerepel a közös kormányprogramban, tehát együtt valósítják meg, Tariceanu pedig elsüllyesztette a témát a szeparatizmus és a multikulturalitás szembeállításával. A múlt héten a magyar tanszékvezetők elutasították a hungarológia kar tervét, kiálltak a tüntetők mellett és bírálták a magyar tagozat vezetőségét. A hungarológia ötletét most vetették fel harmadszor 1993 óta, a magyar tanszékek vezetői pedig valamennyiszer elutasították ezt. Nem megoldás ugyanis a három tanszék egyesülése révén létrehozott magyar kar, ellenkezőleg, marginalizálódáshoz vezet. Hirtelen termet neveztek el magyar rektor-helyettesről, első alkalommal megszervezték a magyar vonal tanévnyitóját. Hantz Péter, a BBTE tanára a tüntetésen elmondott beszédében kitért arra, hogy több kollégáját is megfélemlítették, azért nyilatkozott a Bolyai ellen. Emellett a magyar tanszékeken sok olyan kolléga van, akik a régi rendszerben szintén magas tisztséget töltöttek be. A tüntetés előtti napon László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke magához hívatott két szervezőt, és azt mondta neki titkosszolgálati /SRI/ jelentése van arról, hogy ellentüntetés és interetnikus konfliktus szítása készül, ezért jó lenne elnapolni a tüntetést. Az ellentüntetés tíz-tizenöt szórólapozó román fiatalt jelentette, de nyoma sem volt erődemonstrációnak vagy interetnikus konfliktuskeltésnek. 1998-ban a kolozsvári RMDSZ-képviselők benyújtottak a parlamentben az egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, ezt azonban még az RMDSZ sem támogatta kellő súllyal. Helyette benyújtott egy másik tervezetet, majd a kettő egymást szépen kioltotta. A másik nagy gond, hogy szakadék van a BBTE magyar tagozatának vezetősége és az RMDSZ között is. Salat Levente rektor-helyettesék azt nyilatkozták, hogy az RMDSZ azért nem akarta napirendre tűzni a magyar karok ügyét, mert várta a kisebbségi törvénytervezet elfogadását, az RMDSZ viszont cáfolta ezt. /Bagoly Zsolt: Veszett fejszéből lesz a Bolyai egyetem. Jelentés a harc állásáról – Kovács Lehel adjunktust kérdeztük. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

2005. november 3.

Interjút adott a Transindex internetes portálnak Hantz Péter adjunktus, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. Elmondta, hogy egy állami magyar egyetemi konzorciumot hozna létre, amelynek egyik tagja a Bolyai Egyetem lenne. A BBTE magyar természettudományi, humán tudományi, valamint társadalom- és gazdaságtudományi karait a lehető legsürgősebben létre kell hozni, hangsúlyozta. A Bolyai Kezdeményező Bizottság rendelkezésére állnak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Oktatási Szakbizottságának irodái, számítógépei és alkalmazottai, a működéshez szükséges összegeket pedig adományokból gyűjtik össze. A Bolyai Egyetemnek a BBTE infrastruktúra 25 százalékát, a székelyföldi campusokat és a főépület felét kell örökölnie. Ha nem történik változás, és a jelenlegi keretek közt kell tovább dolgoz­ni, akkor a BBTE magyar tagozatának jelen­tős része menthetetlenül le fog épülni, jelentette ki. Az egyetem vezetősége elérte, hogy a magyar tagozat vezetői szembeforduljanak velük, és egyes magyar vezetők végezzék el a »piszkos munka« tekintélyes részét. /(b. kovács): Valóban szét akarjuk szakítani a Babes-Bolyai Tudományegyetemet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

2005. november 5.

Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2005. november 11.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok esetében tapasztalt hiányosságok után a Központi Egyetemi Könyvtárat is célba vették. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a könyvtárban, valamint annak kari kirendeltségein teljes mértékben hiányoznak a magyar feliratok. Az egyetemi oktatók megszerkesztettek egy beadványt, amellyel néhány napon belül az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. Levelükben az oktatók emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Erdély lakosságának körülbelül 20 százaléka magyar nemzetiségű, ezért a magyar a feliratok teljes mértékben indokoltak lennének. Az oktatók kifogásolták azt is, hogy a központi épületben található elektronikus kijelzőtáblán nem szerepel magyar nyelvű köszöntés, emellett pedig kevés a magyar alkalmazott. Hantz szerint a kijelzőn csak akkor jelent meg rövid időre a magyar köszöntés, amikor ezt szóvá tette a könyvtár vezetőségénél, utána pedig ismét lekerült. – Valóban hiányzanak a magyar feliratok a könyvtárból, de az átszervezés során ezt a kérést is megoldjuk – jelentette ki Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója. Az aligazgató cáfolta, hogy a tábláról levették volna a magyar köszöntést. Hangsúlyozta: mióta kinevezték ebbe a tisztségbe, folyamatosan nőtt a magyar alkalmazottak száma is. Jelenleg 225 beosztott körül 42 magyar nemzetiségű. Közülük 37-en könyvtárosi állást töltenek be. Rendszeresen arra törekedtek, hogy mindenhová kerüljön legalább egy magyar alkalmazott. Elérték azt, hogy minden karon, a régészet kivételével, rendelkeznek magyar alkalmazottal. A központi könyvtárban a katalógus és a kölcsönző terembe eddig nem sikerült magyar alkalmazottat találni. A könyvtár 13 terméből négyet magyar személyiségekről – Valentiny Antal, Szabó Károly, Mikó Imre, Bolyai János – neveztek el, szögezte le Poráczky Rozália. /B. T.: Többnyelvű feliratot kérnek az egyetemi könyvtárakban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2005. november 22.

Rokonszenvtüntetést szervez november 24-én Budapesten, az Egyetem téren a Fidesz ifjúsági szervezete több civil egyesülettel közösen, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a Bolyai Egyetemért küzdő erdélyi fiatalokkal. A tüntetés megszervezésében a Fidelitashoz csatlakozott a Rákóczi Szövetség. Az önálló állami magyar felsőoktatási intézmény létrehozásához vezető első lépés a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai szerint a BBTE-n tervezett önálló karok létesítése lenne. Az egyetemen oktatók több mint 80 százaléka támogatja a magyar karok létrehozását. Hantz Péter közölte: Salat Levente rektor-helyettes csak bizonyos feltételek mellett vállalta, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testülete elé terjeszti a kérést, Nagy László rektor-helyettes „kerek-perec kijelentette, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával, és nem is hajlandó képviselni az ügyet, ezért a jelenlegi szerkezet megőrzését támogatta aláírásával”, Szamosközi István, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnöke pedig „úton-útfélen a magyar karok ellen érvel”. /Borbély Tamás: Budapesti tüntetés a Bolyai Egyetemért. A jövő héten kérik a BBTE szenátusától a magyar karok létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2005. december 3.

November 30-án nyújtották át a Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusának azt a hivatalos okmányt, amelyben a magyar tanszékeken tanító tanárok három magyar fakultás létesítését kérik, jelentette be Hantz Péter november 29-én Kolozsváron, a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely estjén, ahol a meghívottak az erdélyi magyar egyetem sorsáról vitáztak. A 179 megkérdezett magyar egyetemi tanár közül 149-en szavaztak igennel, ketten nemmel és 28-an tartózkodtak, ez azt jelenti, hogy a tanárok 83 százaléka van a magyar egyetem létrehozatala mellett. Kovács Lehel és Hantz Péter egyetemi oktatók, a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai azt is elmondták, hogy a másik fél részéről –akik nem tartják szükségesnek az önálló magyar egyetemet – nem képviseltették magukat egyetlen nyilvános megbeszélésen sem. Dr. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra összefogásával sokkal többet lehetne elérni ezen a téren. /(szép): Vitaest az erdélyi magyar tudományegyetem sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2005. december 7.

A román nyelvnek anyanyelvi szinten való tanítása miatt az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul több egyetemi oktató és politikus – jelentették be a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatóján. Szász Csaba egyetemi oktató szerint azért tesznek panaszt a bukaresti bizottságnál, mert szerintük azáltal, hogy a diákoknak a román nyelv és irodalom tantárgy esetében tudásukat az érettségi és képességvizsgán azonos pontrendszer alapján mérik fel, a magyar diákokat az egyetemi felvételin – ahol e jegyek egy része számít – diszkrimináció éri. A romániai magyar diákok amiatt is hátrányba kerülnek, hogy az általános iskola felső tagozatán egységes tanterv alapján oktatják a román nyelvet, nem tesznek különbséget román és nem román anyanyelvű gyerekek között. Ezért a kisebbségi diákoknak nehezebbé válik az állam nyelvének elsajátítása, ami miatt később hátrányba kerülnek. A panaszlevelet eddig Hantz Péter, Kovács Lehel, Péntek János, Szilágyi N. Sándor, Vekov Károly, Szász Csaba, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatói írták alá. Kézjegyével látta el a panaszt Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus- szövetség elnöke, Sógor Csaba, RMDSZ szenátor és Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes is. /B. T.: Diszkriminálásra panaszkodnak a román nyelv tanítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-218




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998