udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Harsányi László

2004. szeptember 9.

A Magyar kulturális stratégia elnevezésű munkaanyagot, illetve az ennek hátteréül szolgáló felmérést Magyarország kulturális állapotáról szept. 7-én ismertette Budapesten Hiller István művelődési miniszter és Harsányi László, a Kulturális Stratégiai Bizottság elnöke. Átfogó kulturális felmérést legutóbb 1996-ban végeztek Magyarországon, a jelenlegire – Hiller István kezdeményezésére – 2003-ban került sor. A felmérés eredményeit Találkozások a kultúrával címmel, hatrészes kiadványsorozatban teszik közzé. Ez a stratégia munkaanyaga nem vonatkozik az anyaországon kívüli magyar közösségekre, de Hiller István miniszter kifejtette: ilyen kitekintésnek feltétlenül kell majd lennie, a stratégiának a későbbiekben foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. /Guther M. Ilona: Magyarország kulturális stratégiájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2005. január 17.

Sárospatakon a Makovecz Imre tervezte művelődési házban rendezte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet év eleji régiós konferenciáját a közművelődésben tevékenykedők számára. A Dialógusok 2005 elnevezésű találkozón öt országból mintegy százhúszan vettek részt. Köztük volt Pomogáts Béla, Bárdi Nándor, Gál Sándor, Dupka György, Muzsnay Árpád, Balassa Zoltán és Dáné Tibor. „A kisebbségben élő magyaroknak ma nincs Budapesten erős emberük” – hangzott el tanácskozáson. Dr. Bárdi Nándor kisebbségkutató (a Teleki Intézet főmunkatársa) beszélt a népszavazásról. Szerinte a kudarc egyik oka az, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok nem ugyanazt értik nemzetpolitika alatt. Az előbbiek, mikor erről szó van, leginkább, vagy éppen kizárólag a határon belüli dolgokra gondolnak. Nem tett jót a fogalom tisztázásának, az egységesebb nemzetszemlélet kialakításának az sem, hogy a közvéleményre befolyással lévő politikusok egyszer ezt, máskor mást mondanak. Bárdi Nándor idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a rendszerváltást követően még azt írta, hogy minden határon túli magyart megillet a kettős állampolgárság. Duray Miklós 1996-ban, arra hivatkozva, hogy nem kívánt bonyadalmakat, kellemetlen hatást váltana ki a szomszédoknál, elutasította. Inkább a kedvezménytörvény mellett állt ki. Martonyi János szerint, ha Magyarország korábban a kettős állampolgárság kiterjesztése mellett dönt, akkor sokkal nehezebb tárgyalásai lettek volna az EU-csatlakozásnál. Az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősítette, akik „fő témájukban” verték meg a polgári oldalt. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint Magyarországon nem nemzetpolitika, hanem pártpolitika folyik, amit a december 5-i népszavazás markánsan bizonyított. Most már igazi cselekvésekre van szükség, ezek közé tartozik a határon túli magyarok önigazgatásának (autonómiájának) kialakítása is, ami az anyaország támogatását igényli. Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke a kultúra finanszírozásáról értekezett. A Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Borbáth Erika elmondta, hogy minden osztályuk külön feladatul kapta a határon túli magyarok támogatását, a velük való partneri kapcsolat kialakítását és ápolását. Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Értelmiségek Közösségének elnöke elmondta, hogy az anyaország anyagi segítsége nélkül náluk azonnal összeomlana a magyar művelődés, hisz az ukrán állam egy vasat nem ad ilyen célra. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság az elvándorlások ellenére sem fogy, ellenkezőleg, ha lassan is, kimutathatóan gyarapszik. A már EU-tag Szlovákiában is nagy gondok vannak a közművelődés támogatásával. Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a magyar kultúrára a kevésből is kevesebbet adnak, mint amennyi arányosan járna. A közszolgálati televízióban a magyar adás ideje 33-szor (!!!) kisebb, mint ami magyar lakosság számaránya alapján járna. A Kolár Tibor vezette kassai Thália színház többszörösen kevesebbet kap, mint az ottani szlovák színház. Az a tény, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati tényező csak kisebb változást hozott ezen a területen. /Sike Lajos: Pártpolitika helyett nemzetpolitikát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2005. április 8.

Új tervekkel vágott neki a 2005-ös esztendőnek a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA). Harsányi László, az NKA Bizottságának elnöke sajtótájékoztatón kifejtette, remélhetőleg sikeresebbek lesznek az előző éveknél. A nemsokára ismét Nemzeti Kulturális Alap néven működő szervezet várhatóan régi, a mindenkori kormányzattól való viszonylagos függetlenségét is visszaszerzi, derült ki a bizottság állásfoglalásából. Harsányi László elmondta, hogy a jelenleg működő, állandó szakmai kollégiumok (16) csökkentése is elképzelhető, és nem kívánnak újabbakat, így például külön határon túli kollégiumot felállítani. A határon túli művészek, alkotások és rendezvények támogatására évente általában 200–300 millió forint jut, ebben nincsenek benne a közvetett juttatások, amikor például egy erdélyi színház budapesti vendégszereplését a vendéglátó intézmény pályázza meg. Húsz határon túli magyar folyóirat megrendelését tervezik, amely előreláthatólag 12 millió forintba fog kerülni, így ezek a folyóiratok a legtöbb magyarországi városi könyvtárban hozzáférhetővé válnak. /Vincze Ferenc, Budapest: NKA: a színvonal és a minőség támogatása. Tizenkét határon túli magyar folyóirat megrendelését tervezik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2006. január 11.

A Nemzeti Kulturális Alap kollégiumainak új kurátorait január 11-én iktatta be tisztségükbe a kulturális miniszter. Több szakmai szervezet elégedetlen amiatt, mert a miniszter nem vette figyelembe javaslataikat. Az elnök Harsányi László maradt, kinevezése 4 évre szól, a kurátorok mandátuma 3 évre. Azonnal megkezdik a pályázati felhívások, illetve a pályázati ütemterv kidolgozását erre az évre, jelezte Perlik Pál, az NKA igazgatója. Nem érinti a határon túli magyar kultúra eddigi támogatási gyakorlatát az, hogy a Nemzeti Kulturális Alap visszaalakult független állami pénzalappá. Továbbra is az eddigi módon lehet pályázni az alap szakmai kollégiumai által kiírt tárgykörökben. Nincs külön keret a határon túli magyarok számára, minden pályázatot egységes kritériumok szerint bírálnak el. Az NKA a „kulturális járulék” címén beszedett pénzből gazdálkodik, ez jelenleg évi 8-9 milliárd, vagyis a legnagyobb pályázati forrás a kulturális műhelyek számára. Az alap működési kiadásaira mintegy 10 százalékot fordítanak, a többit a szakmai kollégiumok osztják szét. Az alapnak 16 állandó szakmai kollégiuma van. A pályázati felhívások teljes szövegét a Nemzeti Kulturális Alapprogram honlapján teszik közzé (www.nka.hu), valamint a Kulturális Közlöny mellékleteként és az önállóan is megjelenő, az NKA Hírlevele című kiadványban. /Állandósult a Nemzeti Kulturális Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

2006. január 16.

„Az eddigieknél jobban kell figyelnünk egymásra, és szorosabban fogjuk egymás kezét. Ezt szolgálja azon elhatározásunk, hogy szélesebben nyitunk a civil szervezetek felé, és több anyagi támogatást biztosítunk számukra, mert ők képviselik a nagyobb tömeget” – hangsúlyozta Komlós Attila a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) nemrég kinevezett elnöke a hét végén Sátoraljaújhelyen megrendezett Dialógusok-2006 régiós konferencián. A HTMH új vezetője szerint elsősorban a Szülőföld Alapítvány kínál az eddigieknél nagyobb lehetőséget a határon túli civil szervezetek támogatására. A meghívott előadók közt volt Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Katona Tamás történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Kocsis Károly, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője és Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke. A határon túli szervezetek részéről Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke, Dupka György, a kárpátaljai magyarság kulturális életének ismert vezetője és Boda Ferenc, a Csemadok Kassa és környéke szervezetének elnöke tartott beszámolót. Mindhárman megfogalmazták azt az igényt, hogy az összetartozás érzését tovább kell erősíteni. Szarka László az elmúlt évek kisebbségi kutatásainak eredményeiről beszélt. Szerinte téves az a felfogás, mely szerint a magyar nemzetet igazolványokkal egyesíteni lehet. Úgy vélte, csak a kultúra képes összetartani, de még sok a tennivaló. Elmondta, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégek naponta 25-30 ezer szlovákiai magyart mozgatnak meg, visznek át a Duna egyik oldaláról a másikra. Szerinte hasonlóan kellene eljárniuk a magyar kulturális és oktatási intézményeknek, színházaknak, iskoláknak, egyetemeknek, kultúrházaknak, könyvtáraknak, múzeumoknak is. Szarka különösen rossznak tartja a könyvtárak helyzetét, melyek vagy nem működnek, vagy hiányoznak belőlük az új tudáshoz, a modernizációhoz szükséges könyvek. Meglátása szerint az erdélyi sajtó az egyik legnagyobb tudásbázissal rendelkezik. A konferencia keretében az anyaországi és a határon túli szervezetek bemutatták egymásnak idei programjaikat. /Sike Lajos: Nyitás a civilek felé. Dialógusok-2006 régiós konferencia Sátoraljaújhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2009. november 25.

Jövő év januárjában elindul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi egymilliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje – jelentette be Harsányi László, az NKA elnöke. Ez átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a hazai és a határon túli könyvtárakban. A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy ezer címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely negyven százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, hatvan százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. A felsorolt műfajokon kívül csupán hangoskönyvek kerülhetnek a rendelhető kiadványok közé, legfeljebb ötszázalékos arányban. /Januárban indul a könyvtámogatási program. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

2009. december 5.

Jövő év januárjában elindul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi egymilliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Harsányi László, az NKA elnöke. A kezdeményezés nem egyszerűen a könyvtárak támogatásáról szól, inkább egy átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a magyarországi és a határon túli könyvtárakban. A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy 1000 címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. /Januárban indul a Márai Program. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998