udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hary Béla

1996. november 23.

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében nov. 23-án megtartotta éves közgyűlését az EMKE. A tanácskozás napirendjén a magyar kultúrcentrumok létrehozásának stratégiája szerepelt. Dávid Gyula EMKE-elnök megnyitó beszéde után Kötő József helyzetfeltáró előterjesztése a közművelődési állapotokat jellemezte, megállapítva, hogy a kulturális intézmények állami támogatása 0,7 százalékos, szégyenletesen alacsony, hiszen a Cotroceni palota felügyeletére a költségvetés 0,8 százalékát fordították. Nincs kulturális autonómia, így csak reménykedni lehet abban, hogy a magyar kulturális intézmények megkapják a számarányos részesedést az állami támogatásból. Kovászna és Hargita megyén kívül a magyar kulturális intézmények diszkriminatív módon nem kapnak semmiféle támogatást, még Maros megyében sem, ahol a lakosság fele magyar. - Pozitív tény, hogy az EMKE és társegyesületei tevékenységének köszönhetően megindult az intézményesedés, több mint négyszáz alapítvány és egyesület létesült. Az EMKE az 1997-es évet magyar kultúrcentrumok alapítási éveként jelölte meg. Ezután a megyei tagszervezetek képviselői tartottak beszámolót. A háromszékiek kiemelték, hogy jövő év májusában adják át a felújított és átépített Mikes-kastélyt Zágonban, egyúttal leleplezik a Mikes Kelemen portré-szobrot. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ Megünnepelték a 75 éves Romániai Magyar Dalosszövetséget. A dalosszövetség múltjáról dr. Benkő András és Kostyák Imre, az újjáalakult szövetségről pedig László Attila szólt. Fellépett a Kovács András vezette marosvásárhelyi Nagy István Kórus. Kiosztották az EMKE-díjakat: Kovács András és Kelemen Antal Nagy István-díjat, Németh Ildikó Kacsó Sándor díjat, Kovács Ferenc Janovics Jenő díjat, Molnár István Szolnay Sándor díjat, Hunyadi László Kovács György díjat, Tompa Miklós /post mortem/ Kemény János díjat, Hary Béla Erkel díjat, Fülöp Géza Monoki István díjat, a Csiporka Játszó-ház nevében Ráduly József Vámszer Géza díjat, Forrai Tibor és Szabó Szende Szentgyörgyi István díjat, Bács Lajos Rónai Antal díjat, Nisztor Ilona Seprődi János díjat és Geréd Vilmos Zsizsmann Rezső díjat kapott. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

1998. július 13.

Kolozsvári Erkel-bemutató Gyulán. Sorozatban az ötödik Erkel-dalművet mutatja be Gyulán a kolozsvári magyar operatársulat; a bemutatója egyben az előadás premierje is, mely után ősztől Kolozsvárt játsszák a Névtelen hősök című népies daljátékot - tájékoztatta az MTI-t Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója.Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán 1991 óta szerepel évről évre a kolozsvári Állami Magyar Opera. Az erdélyi dalszínház a nagy romantikus zeneköltő műveiből eddig a Hunyadi László-t, a Brankovics György-öt, a Bánk bán-t, valamint az István király-t játszotta el Gyulán is. A most színre kerülő Névtelen hősök az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyszerű katonáinak állít emléket, a többi Erkel-operától eltérő, a verbunkos hagyományokat fölelevenítő operettes hangzással. A népies vígopera első bemutatója 1880-ban volt Budapesten a Nemzeti Színházban, a mostani előadás az 1881-es kolozsvári s az 1916-os budapesti bemutató alapján készült. A kolozsvári társulat Dehel Gábor rendezésében játssza a darabot, amelyet Hary Béla karmester és Simon Gábor igazgató zenedramaturgi közreműködésével állítanak színre. A főbb szerepekben Szeibert Istvánt, Szabó Pétert, B. Vass Évát, Marton Melindát, Szakács Leventét és Molnár Jánost láthatja a közönség. A díszletet és a jelmezt Starmüller Katalin tervezte. A kolozsváriak idei gyulai vendégszereplését a társulat Carmen-előadása zárja: a Bizet-művet Ionel Pantea, a luxemburgi opera igazgatója rendezésében láthatják-hallhatják az operabarátok, vezényel Selmeczi György (Budapest). /MTI/

1998. december 19.

Ünnepélyes társulati üléssel folytatódott a megemlékezés Kolozsváron az Állami Magyar Opera fennállásának 50. évfordulójára. Simon Gábor igazgató a fél évszázad jelentőségéről szólt. Hary Béla a huszonöt évvel ezelőtti évfordulóról beszélt, akkor ő volt az igazgató. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. szeptember 2.

Aug. 7. és 21. között Horvátországban és Magyarországon vendégszerepelt a kolozsvári magyar opera. Magyarországon Esztergomban, Nyíregyházán és Budapesten léptek fel. A vendégjátékról Simon Gábor igazgató, Hary Béla karmester és Horváth József karigazgató számolt be. Esztergomban Erkel István király operáját mutatták be, Budapesten és Budakeszin templomi koncerten lépett fel a társulat. /Hintós Diana: Újra külföldön szerepelt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2001. május 11.

Elhunyt Kiss Gábor, a galaci dalszínház nyugalmazott karmestere. Kiss Gábor 1958-ban végezte a Gh. Dima Zenekonzervatóriumot, majd a galaci dalszínházhoz szerződött, mint karmester. 1988-ban nyugdíjba vonult, folytatva pedagógiai tevékenységét. 1975-1981 között a galaci dalszínház igazgatója. 1985-ben ő mutatta be Hary Béla Farsang című musicaljét D-ale carnavalului címen Galacon. /Kiss Gábor (1933-2001). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2001. október 20.

Dehel Gábor Szatmárnémetiben született, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1961-ben végezte el, Kolozsváron kezdte pályáját. Színészi karrierje rendezői, írói tevékenységgel bővül már a hetvenes évektől kezdődően. 1991-től az Állami Magyar Opera rendezője. Negyven éve színész, rendező és író. Játszotta főszerepek sorozatát, de statisztált is. Színházi pályafutásához hozzátartoznak szakmai cikkei, a rádióban, a televízióban, a színháznál bemutatott írásai. Dehel szerint Szinberger Sándor igazgató-főrendező vezetése alatt a Magyar Opera egyik legtermékenyebb korszakát élte. Dehel Gábor Bukarestben rendezői szakot végzett. - Az Erkel-sorozat közel tíz éves munka. Beleszeretett ebbe a munkába, elsősorban azokba, amelyeket színpadi előadásként újra felfedeztek. Igazi kihívás volt minden részvevő számára. Hary Béla karmester készíti a sorozat hetedik előadásának, a Saroltának zenei anyagát. Szeretné, ha előadásaik eljutnának a hazai színpadokra is, de eddig még Marosvásárhelyre sem jutottak el. Dehel szerint ezeknek az előadásoknak szerepe lehet a sorvadó önazonossági tudat ápolásában. /Hintós Diana: Négy évtized "két úr" szolgálatában. Dehel Gábor színművész és rendező 40 éve a kolozsvári színpadokon. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

2002. június 29.

Jelentősebb esemény volt októberben az Erkel-gálaműsor, ezt követte a Bátori Mária kolozsvári bemutatója, a székelyföldi turné, amely anyaországi támogatással valósult meg. Decemberben tartotta szerzői estjét Demény Attila, és ugyanekkor volt két kamaraoperájának — a Parafarmnak és a Bevégezetlen ragozásnak — a bemutatója. Januárban felújították a Marica grófnőt, márciusban újra műsorra tűztük Hary Béla: Hófehérke és a hét törpe című balettjét, összegezte Simon Gábor igazgató a kolozsvári Magyar Opera befejeződő évadát. Nem csak a kolozsvári Magyar Opera van rettenetesen nehéz helyzetben, hanem minden művészeti intézmény szerte az országban. Anyaországi sikeres pályázatok segítik munkájukat. A rendelkezésükre álló költségvetési keret rendkívül csekély. Az anyaországi támogatás egy-egy bemutatóra, valamint magyarországi és erdélyi vendégjátékokra vonatkozik, az intézmény létezésünket nem tudja biztosítani. Újabb kivándorlási tendenciának lehetünk tanúi, jegyezte meg az igazgató. - Kolozsváron nincs szakavatott zenekritikus, aki részletesen és folyamatosan tudósítana. A Magyar Opera 30 évvel ezelőtt 350 tagot számlált, ma hozzávetőlegesen 230-an vannak, nem biztos, hogy jövőre ugyanennyien lesznek. /Hintós Diana: Évadzárás a kolozsvári Magyar Operában. Beszélgetés Simon Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. augusztus 10.

Idén nyáron újra Magyarországon szerepelt a Kolozsvári Magyar Opera társulata: július 11 és 16 között Gyulán mutatták be Erkel Ferenc vígoperáját, a Saroltát, és Rossinitól A sevillai borbélyt, majd július 20-23. között Esztergomban a Bátori Máriát játszották. A vendégszereplés élményeiről Hary Béla karmester és Dehel Gábor rendező számolt be. Rendszeresen visszatérő vendégei a gyulai Várszínház nyári évadjának. Több mint százötven személy - ezenkívül a díszletek, ruhák, hangszerek - utaztatása, elszállásolása nem könnyű feladat. Az egyre fogyatkozó kolozsvári társulat megállta a helyét, kiváló teljesítményt nyújtva. Az énekkar a múlt évadot nagy ember-veszteségekkel zárta. Viszont a Magyarországra átszerződött énekkari kollégák eljöttek az esztergomi Bátori Mária próbáira, és felléptek az előadáson. /Hintós Diana: Júliusban Magyarországon vendégszerepelt a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2004. május 13.

Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. augusztus 7.

Idén ünnepli 40 éves fennállását a Gyulai Várszínház. A nyaranta megrendezett Várjátékok állandó vendége a kolozsvári Magyar Opera, mely ez alkalommal a nyolcadik (egyben utolsó) Erkel-opera, a Dózsa György bemutatójával emelte az ünnepi hangulatot. 1991 óta majd minden nyári évadban, a Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházzal együttműködve sorozatban mutatta be Erkel operáit – a nyolc operából hatot. Az Erkel-művek mellett mindig színre vitt egy-egy operát, operettet vagy táncjátékot is. A bemutató közönsége lelkesen ünnepelte a kolozsvári társulat produkcióját. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti főosztályvezetője dr. Hiller István miniszter nevében a nyolc Erkel-opera bemutatásáért díszoklevelet nyújtott át a társulatot képviselő Simon Gábor igazgatónak, mellyel a kolozsvári Magyar Opera társulatát miniszteri elismerésben részesíti a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tartó magas művészi fokon előadott sorozatáért. Ezen kívül dr. Hiller István miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Hary Béla karmesternek, a Magyar Opera örökös tagjának a hosszú évtizedeken átnyúló kimagasló művészi munkásságáért, a nyolc Erkel-opera színpadra állításáért és zenei vezetéséért. Dr. Perjési Klára polgármester díszoklevéllel jutalmazta Valkay Ferenc koreográfust, az Erkel-operák koreográfiájának megálmodóját. – A Gyulai Várszínház rendezésében tudományos ülés keretében emlékeztek meg Erkel Ferencről. /Laskay Adrienne: A kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2004. augusztus 7.

A világon egyedülálló vállalkozást valósított meg a kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház: az összes Erkel-opera bemutatását. A sorozat 1991-ben kezdődött, és az idén, 2004-ben ért véget. A Hunyadi László bemutatását követte 1992-ben a Bánk bán, majd 1993-ban a Brankovics György. Kétévi szünet után következett az István király színrevitele, 1998-ban a Névtelen hősök, 2000-ben a Bátori Mária, 2002-ben a Sarolta került műsorra, most pedig a Dózsa György. A tudományos ülésszak témája: Erkel Ferenc operái. Előadást tartott többek között a Erkel-operákat Kolozsváron színpadra segítők közül Laskay Adrienne karmester, karigazgató, a nyolc opera előkészítéséről Simon Gábor igazgató értekezett, a dramaturgiai feladatokról Hary Béla karmester beszélt. Kiállítás nyílt Gyulán "Nyolc Erkel opera Gyulán" címmel. – Tallián Tibor volt lett a kezdeményezője az összes Erkel-opera megjelentetésének. /S. Muzsnay Magda: A kolozsvári Magyar Opera háromnapos jelenléte Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2004. szeptember 24.

A kolozsvári Magyar Opera elérkezett nyolcadik, egyben utolsó Erkel-bemutatójához. Véget ért tehát egy nagyszabású vállalkozás, amely a teljes erkeli opera-életmű bemutatását tűzte célul maga elé. A Magyar Opera nem mindennapi teljesítménye nem jöhetett volna létre a Gyulai Várszínház támogatása nélkül, az operákat közös produkciókként állították színre. A Magyar Opera utolsó Erkel-bemutatója a Dózsa György című opera, melynek ötfelvonásos eredetijéből alkotta meg Hary Béla és Dehel Gábor a két részben játszódó kolozsvári változatot. A kolozsvári országos bemutató szept. 26-án lesz. Karmestere a teljes opust levezénylő Hary Béla, aki ez esetben is zenei dramaturgja az operának. Az opera rendezője az a Dehel Gábor, aki felvállalta az erkeli életmű színpadra állítását. A rendező munkatársa Venczel Péter. /Turánitz J. Lajos: Erkel Ferenc: Dózsa György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2004. október 2.

Hary Béla karmester és zeneszerző hetvenéves /sz. 1934. okt. 2./. A kolozsvári Magyar Opera karmestere operát, balettet, operettet, szimfonikus műveket egyaránt vezényelt kezdve a klasszikusoktól a kortárs zeneszerzők darabjáig. Zeneszerzői tevékenysége is sokrétű, balettekhez írt zenét, továbbá musicalt és szimfonikus költeményt. Hary Béla a hetvenes években lett az opera igazgatója, miután távozott az akkori igazgató, Szinberger Sándor. 1973-tól 1977-ig volt igazgató, őt követte Kriza Ágnes énekes, aki egy évadot vállalt, majd következett Márki Zoltán költő, Sigmond István író. 1984-ben újból Hary Bélát nevezték ki igazgatónak és ezt a tisztséget a rendszerváltásig betöltötte. Nagyon nehéz volt a kommunista rendszerben egy művészeti intézmény élén állni. A külföldi vendégszereplések nagyon ritkák voltak Romániában. Különleges dolog volt, hogy a társulat 1969-ben eljutott az akkori Jugoszláviába, később pedig Olaszországba. Hary Béla jelenleg Kolozsvár mindkét operaházában vezényel és a Zeneakadémián is tanít. /Hintós Diana: Hetvenedik születésnapján köszöntjük Hary Béla karmestert, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2004. október 29.

A hetvenéves Hary Bélát köszöntötték a kolozsvári Állami Magyar Operában. Simon Gábor, az opera igazgatója, majd Kónya-Hamar Sándor köszöntötte a Kolozs megyei RMDSZ nevében. Szép Gyula tolmácsolta az RMDSZ országos elnökségének jókívánságait, és átnyújtotta a neves karmesternek a Román Televízió kolozsvári stúdiója által készített Hary Béla-portréfilmet. A köszöntőbeszédek után első ízben vetítették le a Haza a magasban sorozat Hary Béla-portréfilmjét. Hary Béla Szilágysomlyón született, a Zenekonzervatórium karmesteri és zeneszerzői szakára felvételizett, mindkét helyre felvették, és rektori engedéllyel el is végezte mindkettőt. /Bálint B. Eszter: A csodabogár karmester. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

2005. február 25.

Az Arpeggione Kiadó jóvoltából újabb kottakiadvány jelent meg, Buzás Pál zongoraművész és pedagógus Szórakaténusz címmel válogatott erdélyi magyar zeneszerzők zongoraműveiből. Dr. László Ferenc muzikológus a kottafüzet előszavában hangsúlyozta, Hary Béla, Terényi Ede, Csíki Boldizsár, Vermesy Péter, Orbán György, Selmeczi György, Demény Attila, Szalay Zoltán, Könczei Árpád, Magyari Zita és Lászlóffy Zsolt a magyar szellemi közösség tagjai még akkor is, ha némelyikük más hazát választott, de mindegyiküket az Erdély iránti szeretet köti össze. A több mint negyvenéves pedagógiai és művészi múlttal rendelkező Buzás, három nyelven – magyarul–románul–németül – megjelenő újabb kottagyűjteménye az erdélyi soknyelvűséget tárja elénk. /Újabb kottakiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2005. május 31.

A világon először Kolozsváron, a kincses városban szervezik meg azt a nemzetközi operakarmester-versenyt, amely Bartók Béla nevét viseli. A Kolozsvári Állami Magyar Opera által szervezett verseny május 30-tól június közepéig tart, 23 ország 38, többnyire fiatal karmestere vesz részt a megmérettetésen. A verseny példátlan, mert eddig sehol nem tartottak karmesterek közötti megmérettetést kimondottan csak az opera műfajában. Hary Béla, a kolozsvári opera karmestere kiemelte: a nemzetközi versenyeken diadalmaskodó fiatal tehetségek mindig hasonló rendezvényen hívták fel magukra a figyelmet. /Borbély Tamás: Világpremier operakarmester-verseny Kolozsváron. Huszonhárom ország képviselői mérik össze erejüket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2005. október 3.

Változás van a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar szimbólumok használata terén. Október 3-án avatják fel az egyetem dísztermének előcsarnokában Farkas Gyula egykori rektor mellszobrát. Október 2-án megnyitották a tanévet a kolozsvári felsőoktatási intézményben. A tanévnyitón Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke kifejtette: a BBTE Románia legrégibb egyeteme, és az európai egyetemek között is kitűnik multikulturális szerkezetével. Emlékeztetett: a BBTE ettől a tanévtől kezdve vezette be a bolognai nyilatkozatban foglalt alapelveket, ami azt jelenti, hogy az egyetemek közötti átjárhatóság fokozottabb lesz. Salat Levente rektor-helyettes magyarul, Wilfried Schreiber németül köszöntötte a hallgatóságot. Az egyetem vezetősége ezen az ünnepségen átadta a díszdoktori címeket, a húsz kitüntetésben részesült közül ketten magyarok, Hary Béla és Emil Simon karmester. Kása Zoltán a matematika kar magyar tagozatának fejlődését ismertette. Induláskor, 1993-ban még csak húsz tandíjmentes hely volt az első éven, az idén már negyven hallgató vehet részt ingyen az oktatásban. A BBTE csíkszeredai tagozatán még tizenöten tanulhatnak. /Nagy-Hintós Diana: A Babes–Bolyai Tudományegyetemen is elkezdődött a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

2006. február 1.

Minden évben februárban, halálának évfordulóján Kolozsváron a Magyar Opera társulata hangversennyel emlékezik Kriza Ágnes művésznőre, a kiváló zenepedagógusra, a néhai pályatársra. Az idei hangverseny február 2-án lesz. Az énekesek között lesz Veress Orsolya, Vígh Ibolya, Pataki Enikő, Marton Melinda, Kirkósa Júlia és Bancsov Károly. A karmesterek között lesz Hary Béla, Kulcsár Szabolcs és Incze G. Katalin. Hangversenymesterek: Barabás Sándor és Ferenczi Endre. /Turánitz J. Lajos: Kriza Ágnes emlékhangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

2006. július 12.

Immár ötödik éve rendezi meg Miskolc városa a Bartók Béla nevével fémjelzett Nyári Nemzetközi Operafesztivált. Fellépett kolozsvári Magyar Opera is Kodály Zoltán Székely fonójával. A karigazgató Kulcsár Szabolcs, díszlet-jelmeztervező Witlinger Margit, koreográfus Juhász Anikó volt, karmester Hary Béla, a rendezés Demény Attila munkája. Az előadást a társulat megismételte Sátoraljaújhelyen. /Laskay Adrienne: „Bartók + Verismo 2006” Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2006. szeptember 9.

Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az elmúlt évadról számolt be. Három bemutatót tartottak: Az álruhás kertészlány című operát Katona Zs. József rendezésében és az innen elszármazott Gábor Ferenc karmester vezényletével, a Kálmán-operettet, a Csárdáskirálynőt, Selmeczi György rendezésében és Incze G. Katalin vezényletével, majd a Schubert-kamaraopera bemutatója következett, a karmester Kulcsár Szabolcs volt. Két operát turnéváltozatban játszottak. Felléptek Brassóban, Marosvásárhelyen és Nagyváradon. Május végén a Székelyföldön turnéztak, ahol a társulat nagy sikert aratott. Örömmel tettek eleget a Miskolci Operafesztivál szervezői meghívásának. A tél folyamán három rövidebb svájci vendégszereplésre is adódott lehetőség. Augusztusban tíznapos magyarországi fellépéssorozatuk volt. Az új évad első operabemutatója Verdi Falstaff című operája, a tervek szerint október 12-én. Ekkor ünnepelik meg azt, hogy a társulat örökös tagja, Hary Béla karmester ötvenedik évadját kezdte meg. Már elkezdődött Ionel Pantea rendezésében Mozart A varázsfuvola című operának a felújítása, és nem feledkeznek meg a magyarországi 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepi gálaestről sem. Idén nem hirdetnek meg bérletes előadásokat. Az eladott bérletek száma annyira lecsökkent, hogy már a bérletek kinyomtatása is feleslegessé vált. /Nagy-Hintós Diana: Új évad: tervek, remények és lehetőségek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2007. január 5.

Több mint harminc év után először lép fel a Kolozsvári Magyar Opera a város román operaházában, a Kolozsvári Nemzeti Operában, Bartók Béla két színpadi művét, a Fából faragott királyfi című táncjátékot és A kékszakállú herceg vára című operát adják elő január 7-én. A két társulat természetesen eddig is folyamatosan együttműködött, az énekesek, karmesterek vendégszereplése révén – Hary Bélát, Horváth Józsefet jól ismeri a román opera közönsége –, azonban vendégjátékra csak a hetvenes években volt példa. /Rostás-Péter Emese: Bartók-művek a Bocskai téri színházban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2007. január 31.

A Magyar Játékszíni Társaság Életmű-díjjal jutalmazza Hary Béla karmestert, a Magyar Opera örökös tagját, ugyanekkor a társulat veterán magánénekesének, Szilágyi Ferenc tenoristának Hűség-díjat adományoz. Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság tagsága a határon túli magyar társulatokból tevődik össze, és évente gálaestéket szervez, hogy a bevételből a díjak anyagi fedezetét biztosítani tudja. Ezt a szándékát szponzorok is támogatják. A díjak a határon túli művészek szakmai, művészetfenntartó és megtartó tevékenységének anyagi elismerését jelzi, esetenként több művész anyagi támogatását is szolgálja tisztelegve a művészsorsok, a nemzeti kultúrát felkarolók előtt. /Turánitz J. Lajos: Életmű- és Hűség-díj átadás a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2008. október 30.

Hary Béla karmester, zeneszerző életinterjú-kötetét mutatták be október 29-én Kolozsváron a Magyar Operában. A beszélgetőkönyv megírására a Korunk Komp-Press Kiadó Nagy-Hintós Dianát kérte fel. A Prospero Könyvek sorozatban életinterjúk készülnek az erdélyi magyar színjátszás és zenei élet meghatározó egyéniségeivel, maradandót alkotó személyiségeivel. Eddig Lohinszky Loránd, Orosz Lujza, Vitályos Ildikó, Elekes Emma, László Gerő, Szabó Duci, Csíky András, Hary Béla és Marton Melinda vállalták az életútinterjús beszélgetést. A könyvbemutatón László Ferenc muzikológus méltatta Hary Bélát. Nagy-Hintós Diana úgy értékelte, Hary mester életműve megérdemli, hogy könyv szülessen belőle. Azt kívánta az operának és a közönségnek, hogy legyen még legalább egy olyan tehetségű karmestere, mint Hary Béla. /Kerekes Edit: Prospero-kötet Hary Béláról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./ Hary Béla 1934-ben született Szilágysomlyón, tanulmányait Kolozsváron, Párizsban és Weimarban végezte. 1965 óta a Kolozsvári Magyar Opera karmestereként működik, 1984–1990 között az intézmény igazgatója. Sárga rózsa címmel operát, a Grimm testvérek Hófehérke és a hét törpe című népszerű meséje alapján pedig balettet szerzett. /Opera mint élet és karrier. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2008. november 17.

November 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület dísztermében mutatták be Dehel Gábor színművésznek, rendezőnek a feleségéről, Marton Melinda operaénekesről írt beszélgetőkönyvét. /Dehel Gábor: Marton Melinda. Beszélgetőkönyv, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ A Prospero Könyvek sorozatban életinterjúk, azaz úgynevezett beszélgetőkönyvek készülnek az erdélyi magyar színjátszás és zenei élet meghatározó személyiségeiről. Csíky András színművészről és Hary Béla karmesterről írt kötet után ez a harmadik könyv. A könyvbemutatón Balázs Imre József, a kiadó igazgatója, Demény Péter, a kötet szerkesztője és Szeibert István operaénekes méltatta Dehel Gábor könyvét. Szeibert István felolvasta az előszó írójának, Kürthy András budapesti operarendezőnek a kolozsváriakhoz szóló, meleg hangú levelét. Marton Melinda operaénekes arról a kézzel fogható szeretetről beszélt, amely bearanyozta pályája egészét. /Nagy-Hintós Diana: Prospero-könyv Marton Melindáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Dehel Gábor /sz. Szatmárnémeti, 1940. ápr. 29./ színész, rendező, 1991-től a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője is. Marton Melinda /Kolozsvár, 1956/ a kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese.

2008. december 20.

A kolozsvári Magyar Opera önálló létezésének 60. évfordulója alkalmából rendezett operagálát, telt házzal. A nézőket Simon Gábor, az operaház igazgatója köszöntötte. A gálaest első felét élőben közvetítette a Kolozsvári Rádió. Három felvonás, három karmester: Hary Béla, Horváth József és Kulcsár Szabolcs dirigált operettekből részleteket. Marton Melinda is fellépett, végül közös dalolás zárta az operagálát, mindenki fennhangon énekelte, hogy „Szép város Kolozsvár”. /Csákány Csilla: Hatvanadik évfordulóját ünnepelte a Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2008. december 30.

Második alkalommal bemutatják be Dehel Gábor Marton Melindával, a Kolozsvári Magyar Opera kiemelkedő alakjával készített beszélgetőkönyvét. A könyv az opera primadonnájának életregénye, amely megeleveníti őt a színpadon és a kulisszák mögött egyaránt. A könyv része a Korunk Kiadó által megjelentetett sorozatnak, és harmadikként jelent meg a Hary Béla zeneszerzőről, illetve Csíky András színészről szóló kötetek után. A könyv érdekessége, hogy a szerző feleségéről ír, és amellett, hogy végigköveti az életpályát, így a kolozsvári Magyar Opera története is körvonalazódik. Januárban Budapesten is bemutatják a könyvet. /Hideg Bernadette: Egy primadonna életregénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2009. június 22.

Gálakoncerttel zárta 2008–2009-es évadját június 20-án a Kolozsvári Magyar Opera, a telt házat vonzó eseményen egyúttal Simon Gábor leköszönő igazgatót is búcsúztatták. A gála végén díszoklevelet adtak át Simon Gábornak, illetve átnyújtották a zenekar, valamint a balett- és énekkar ajándékát. Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával indult a gálakoncert, Hary Béla vezényletével. Simon Gábor igazgatósága alatt az intézmény egyik programjaként szerepelt az Erkel-művek bemutatása. /Évadzáró gála, igazgatóbúcsúztatás az operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2009. október 3.

Tizenhetedik alkalommal adott otthont Szilágysomlyó városa szeptember 25–27-én a Báthory Napoknak. Az idei rendezvénysorozatra több mint kétszáz résztvevő érkezett Kanadától Németországon keresztül Kárpátaljáig, hogy együtt emlékezzenek Báthory Istvánra és ünnepeljék a szilágysomlyói „magyarok napját”. Az ez évi program a XVI. Orvos- és Pedagógus-továbbképzővel kezdődött. A szervező intézmények, a Báthory István Alapítvány (BIA), a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, valamint az EME szilágysomlyói csoportja „A gyógyítás és a nevelés etikája” címmel hirdették meg az idei tudományos konferenciát. Dr. Széman Péter, a BIA elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az egyik előadó, dr. Matekovits György temesvári orvosprofesszor, a kisebbségi létből adódó problémákat tekintette át a gyógyítás és nyelvi kommunikáció szempontjából. Megtartották a VII. néptánctalálkozót, amelyet a BIA Játékkuckó csoportja a Báthory István Magyar Tannyelvű Iskolával együtt szervezett. A találkozót a szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes nyitotta meg. Az EMKE Magyar Házban az immár hagyományosnak tekinthető tárlaton idén az Exposia Alkotócsoport Természet(l)esen című kiállítása nyílt meg. A Hepehupa szilágysági kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be, majd átadták a Szilágysági Magyarok díszokleveleket. Az idei díjazottak: Bálint István történész, tudományos kutató, Hary Béla karmester, zeneszerző, Szilágyi Ferenc nótafa, Sziszik László református lelkipásztor. Ez évben egy post mortem díjat, dr. Orsós Zoltán pedagógus, közművelőnek ítéltek oda. Kobzos Kiss Tamás és Deák Endre zenetörténetinek is mondható előadásán koboz, lant és ének segítségével megszólaltatott dalaikat a két nagy magyar reneszánsz művész, Balassi Bálint és Bakfark Bálint műveiből állították össze. /Széman E. Rózsa: Együtt a nevelés, a tanítás és a szórakozás jegyében. XVII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998