udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Haszmann Pál

1990. január 21.

Csernátonban újjáalakult a Bod Péter Közművelődési Egyesület, amely felszámolásáig hatékony volt. Elnöke Haszmann Pál. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./ Csernátonban a múzeum avatása és a helyi Bod Péter Művelődési Egyesület ünnepélyes megalakulása 1973. febr. 25-én volt. Az akkori műsorlap szerint az ünnepségen előadást tartott - többek között - Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi múzeumigazgató /Csernátoni személyiségek művelődéstörténetünkben/, Kónya Ádám tanár /Múzeumi anyaggyűjtés Csernátonban/, id. Haszmann Pál nyugalmazott tanár, a múzeum megalapítója /Csernátoni vízimalmok/ és dr. Molnár István, a székelykeresztúti múzeum igazgatója /Csernáton környéki hagyományos festett ládák/.

1990. február 10.

A csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület jan. 10-én kelt alapszabályzatát közölte a Háromszék. Egyesületi elnök: Salamon Ferenc, alelnök: Haszmann Pál, titkár: Jakab István. /Hogyan is kell? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1994. március 23.

Csernáton tájmúzeuma méltán híres, Haszmann Pál és József állandóan gyarapítja a székelység néprajzi gyűjteményét. A legrégibb eszközöktől a modernekig sorakoznak a földművelés, méhészkedés, famegmunkálás eszközei, a székelykapuk, régi bútorok, szőttesek és edények. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. június 4.

Máj. 28-29-én Marosvásárhelyen megtartották mintegy száz magyar fafaragó országos tanácskozást, melyet Bandi Dezső iparművész szervezett meg. Klementisz János, a Bolyai Líceum igazgatója rendelkezésükre bocsátotta a dísztermet. A felszólalók között volt Márton Béla tanár, aki Sóvára népi faragóművészetéről című dolgozatát ismertette, Kovács Piroska nyugdíjas magyartanár a máréfalvi székelykapukról beszélt, Tankó Albert, a Székelyudvarhelyi Fafaragók Körének elnöke vetített képekben mutatta be az ottani faragók alkotásait, Bandi Dezső a díszítőelemek egysíkúságára figyelmeztetett, Haáz Sándor néprajzos és csernátoni Haszmann Pál is beszélt a jelenlevőkhöz. /Márton Béla: Tanulságos tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

1997. július 5.

A Csernátoni Tájmúzeumban egymást követik a táborok. Most például ott van a kézművescsoport, Szerencsről alkotócsapat, a Nyári Kaláka fiataljai nyolcvanan vannak, a kolozsvári Waldorf-osztályok mesterséget tanulnak, Magyarországról is több csoport érkezett. A romániai magyar néprajzosok is itt találkoznak. Nehéz felsorolni, mi mindennel foglalkoznak a csoportok Csernátonban: fafaragás, bútorkészítés, bútorfestés, agyagozás, nemezelés, szövés, bőrfeldolgozás, bogozás, néptánc, népi játékok, népszokások, népdaléneklés, restaurálás, turisztika... Haszmann Pál elmondta, hogy az ismerkedés, kapcsolatteremtés. Évenként 3500-4000 ember fordul meg a tájmúzeum parkjában. Megfelelő alkotóházat kellene építeni. /Sylvester Lajos: Tábor-tábor hátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

1999. március 9.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei és Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és Borsos Géza márc. 9-én sajtótájékoztatót tartottak Kolozsváron, az RMDSZ székházában, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői ellen kiadott ügyészségi idézéssel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón közös nyilatkozatban foglaltak állást az ügyészség által kibocsátott második törvényszéki idézéssel kapcsolatban, amely szerint az ügyészség "az alkotmányos rend elleni tevékenység" miatt indított vizsgálatot. Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy jóllehet az ügyész személyesen is megígérte az ügy végleges lezárását, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői közül 9 személy, mindannyian Hargita és Kovászna megyéből, március 11-16. közötti dátumokra újabb idézést kaptak. Az érintettek Bardóczi Csaba, Borsos Géza, Haszman Pál Péter, Haszman Alajos, Haszman Lajos, Haszman László Csaba, Király Károly, Krizbai Imre és Szász Jenő. A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben a hatóságok nem állítják le a magyar közösség megfélemlítésére irányuló ilyen jellegű akciókat, a jogállam és annak intézményei kerülhetnek veszélybe. Tőkés László püspök az egyház nevében is visszautasította azt az eljárásmódot. "A beidézettek leszűkített száma arra enged következtetni, hogy meg akarják osztani az eredetileg megidézett 19 személy csoportját." A püspök szerint az utóbbi események arra utalnak, hogy Romániában megint veszélyessé válhat a politizálás. Tőkés László felkérte Markó Bélát, hívja össze az Operatív Tanácsot. A jelenlévők közös nyilatkozatukban megállapították, hogy az alsócsernátoni RMDSZ-fórumon nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek Románia alkotmányát sértették volna. A nyilatkozat aláírói végül leszögezték: mivel semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, amely az alkotmányos rendet sértené, úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a bíróságon. /Papp Annamária: Újból beidézték az alsócsernátoni-fórum résztvevőit Tőkés László az Operatív Tanács összehívását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

1999. szeptember 17.

Szept. 25-én Csernátonban megünneplik a helyi múzeum létezésének 25. évfordulóját. Az ünnepség keretében leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját, beszédet mond Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a negyedszázados művelődési intézmény vezetője, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója, Sylvester Lajos újságíró, valamint Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke. /Ünneplő múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1999. október 5.

Csernátonról a legtöbb embernek a maga nemében egyedülálló múzeum jut az eszébe, amelyet 1973-ban alapított egy helybéli tanító, id. Haszmann Pál, s amely szeptember 25-én ünnepelte meg 25. születésnapját. Haszmann Pál, az elhunyt alapító azonos nevű fia, jelenlegi múzeumigazgató emlékezett: annak idején az avatóünnepségre is közel kétéves késéssel került sor. Idősebb Haszmann Pál egész életében szenvedélyesen gyűjtött, a múzeum alapításakor 8200 tárgy - saját gyűjteménye - leltári jegyzékét letette az intézmény asztalára. A múzeum mostantól alapítója nevét viseli. A leltári tárgyak száma időközben megötszöröződött, gyűjteménycsoportjainak skálája kiszélesedett, a legutóbb megnyitott kiállítás például több mint száz érckályhát sorakoztat fel, a legrégebbiek 17. századiak. A szeptember 25-ei ünnepségen leleplezték Budai József húsz évvel ezelőtt elkészített, az alapítóról mintázott bronzplakettjét is. /Kocsis Károly: Ahol tíz körömmel ragaszkodnak a múlthoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A Csernátoni Füzetek szeptemberi számát az évfordulónak szentelte. Emlékezett Haszmann Pál /1902-1977/ életútjára, felvázolta a múzeum történetét, továbbá kitért a helyben működő népfőiskolára. /Csernátoni Füzetek - A csernátoni Bod Péter Művelődési Egyesület kiadványa (Alsócsernáton), szept. /

2001. augusztus 4.

Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. november 23.

A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címmel november 22. és 25. között konferenciát szervez Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Közművelődési Egyesület, s annak háromszéki fiókszervezete, valamint a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. A konferencia előadásait neves személyiségek tartják a következő témakörökben: Háromszék-régió földrajzi, történelmi, turisztikai adottságai; a történelmi egyházak szerepe a szórvány magyarság életében; a cigány- pasztoráció akut problémái; a mitikus világkép szerepe a kisebbségek szellemi életében; az egyházak és a kisebbségek gazdasági élete; a történelmi egyházak képviselői szerepvállalása; egy demográfiai- szociológiai kutatási program tapasztalatai. A rendezvényt tanulmányi kirándulás zárja, melynek során a csomakőrösi emlékházat, a gelencei Árpád-kori templomot, Kézdivásárhely történelmi városközpontját és a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeumot tekinthetik meg a résztvevők. /(kisgyörgy): Történelmi egyházak és kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2002. február 14.

A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2002. február 27.

Febr. 26-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban László Bakk Anikó és Haszmann Pál jóvoltából a Mátyás Napok alkalmával kiállították Cseh Gusztávnak, a néhai jeles grafikusművésznek a Csernátoni múzeum anyagát képező Hatvan főember és Jeles házak című rézkarc sorozatát. A megnyitón részt vett Cseh Áron konzul, a művész fia, Alföldi László főkonzul feleségével, Kopacz Mária festőművésszel. /N. J.: X. Mátyás Napok. Cseh Gusztáv, az erdélyi grafika megújítója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

2002. május 10.

Kézdivásárhelyen a tanítóképző immár 10 éve viseli Bod Péter református lelkész és polihisztor nevét. Az idei Bod Péter napok /máj. 10-11/ gazdag műsort kínáltak: rendhagyó órák, előadások, kiállítások, tolmács- és szónokverseny, játszóház, sportrendezvények, s táncház. A Pro Hungaris Alapítvány, valamint a városi tanács jóvoltából könyvjutalmakkal és oklevelekkel tüntették ki a tantárgyversenyek díjazottjait. Két nagyobb kiállítás volt Ady és a világ, valamint Múlt, jelen és jövő Székelyföldön címmel. Ezzel egyidőben zajlott le a Kossuth-szónokverseny és az immár negyedik alkalommal megrendezett tolmácsverseny. Megkoszorúzták a Haszmann Pál Tájmúzeum udvarán lévő Bod Péter-szobrot, majd a nevezetes református lelkész szülőhelyén elhelyezett kopjafát. /(dimény): Kétnapos rendezvény a Tanítóképzőben. Bod Péter Napok – 2002. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 10./

2002. június 10.

Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./

2002. augusztus 9.

A zabolai Csipkésben a Fábián Zoltán Olvasótáborban közel hetvenen vesznek részt, zömében hatvani diákok, illetve egyetemi hallgatók. A Kézdivásárhely és Hatvan közötti testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően a tábort immáron nyolcadik alkalommal szervezték meg, mindig más-más háromszéki, illetve anyaországi tájegységen. A táborlakók találkozhattak költőkkel, előadást tartott Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Farkas Árpád /a Háromszék főszerkesztője/, Papp Attila és Fekete Vincze. A táborozók ellátogattak Csángóföldre, bejárták Háromszéket, megálltak Csernátonban, ahol Haszmann Pál bemutatta a népfőiskolát és a múzeumot. Zabolán nem maradt ki Pozsony Ferenc néprajzi gyűjteményének megtekintése sem. /Bodor János: Olvasótábor a Csipkésben. Hatvanból hetvenen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2002. augusztus 23.

Harminc évvel ezelőtt, 1972-ben Kónya Ádám tanár diákjaival Csernátonban táborozott, ez volt egyben a múzeum alapjának a lerakása is. Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum igazgatója emlékezett: Cseh Gusztáv összefogta a képzőművészeket. Így született meg Gergely István két szobra Bod Péterről és Végh Antalról. Cseh Gusztáv elkészítette a 60 főember, s a Jeles házak sorozatát. 1973. január 24-25-én a falu közössége elhatározza, hogy meg kell nyitni a múzeumot. Megszületett a múzeum mellett a Csernátoni Népfőiskola, s a Bod Péter Közművelődési Egyesület. Mindhárom lényege a népművészeti tevékenység összefogása, alkotótáborok létrehozása. /Gazda Zoltán: Harminc éves a csernátoni csoda. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 23./

2002. november 4.

Csernátonban befejeződtek a népfőiskolai kurzusok, a tanulás októbertől immár az egyetemeken folytatódik. Haszmann Pál, a tájmúzeum és népfőiskola vezetője úgy összegezte, hogy idén 876-an jelentek meg rövidebb-hosszabb időt töltve Csernátonban, a Kárpát-medence talán páratlan népfőiskoláján. A hallgatók 17 százaléka az anyaországból érkezett, 10 százalék fölött van a felvidékiek száma, 14 százalékuk Kárpátaljáról, 6 százalékuk Délvidékről, további 4 százalékuk pedig nyugati országokból érkezett. A különbséget erdélyiek képviselik. Imponáló a hagyománymegismerés meghatározó ágazatait, a fafaragás és a bútorfestés népi értékeit elsajátítani óhajtók száma, akárcsak az a lehetőség, hogy a népfőiskolára érkezők 16 féle "szak" között választhattak. Nagy szükség volt az Alkotó Ház elkészítésére, amely a megyei önkormányzat sokéves támogatása nyomán jött létre. /Flóra Gábor: A múzeumkert visszahív! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

2003. május 14.

A megyei önkormányzatok szűkös költségvetése a hatáskörükbe tartozó könyvtárak működésére is kihat. A Szatmár megyei intézmény költözés előtt áll, mivel az épület tulajdonosa megemelte a székház bérét. A 360 ezres állományt így más épületben kell elhelyezni, erre alkalmas ingatlant azonban egyelőre nem sikerült találni. A könyvek közel kétharmada román nyelvű, több mint egynegyede magyar, öt százaléka pedig más nyelvű. A Hargita megyei könyvtárban szintén a házbér törlesztése jelenti a legnagyobb gondot: a két hónapos elmaradás miatt a művelődési ház a szolgáltatások felfüggesztését mérlegeli. A két intézmény között 2000. novemberében jött létre bérleti szerződés. A könyvtár éves működésére 4,3 milliárd lejt igényelt, de csak 2,8 milliárdot kapott. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke szerint megoldást fognak találni a hiányzó összeg előteremtésére. Baróton a könyvtárnak ugyan biztosítottak székhelyet, ám az eddig felajánlott ingatlanok egyikében sem férnek el a könyvek. Nagy részük a mozigépházban zsákokban hever, mivel a téka otthonául eddig szolgáló ingatlanba visszaköltözött a közbirtokosság. Dakó Gyöngyvér könyvtáros elmondta, az egyszobásra zsugorodott könyvtárban a tudomány és a technika, a művészet, valamint az egyetemes irodalom egy része érhető el, valamint az iskolásoknak szükséges könyvekből egy-egy példány. A Pro Hungaris Alapítvány a napokban két könyvszállítmánnyal is segíti Kovászna megyét, a helyhiánnyal küszködő barótiak azonban nem tudják elhelyezni az adományt. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója alkalmatlannak tartja a polgármesteri hivatal által eddig felajánlott épületeket. nem lát megoldást arra, hova költözhetne át a városi könyvtár, ráadásul a költségvetést figyelembe véve komoly beruházás szóba sem jöhet. Haszmann Pál csernátoni muzeológus közreműködésével az alapítványtól kamionnyi könyv érkezett a napokban, és nemsokára újabb szállítmány várható. A városi tanácsban eddig hasztalan keresték a megoldást. Dimény László alpolgármester szerint a könyvtárat a kisipari szövetkezet egyik épületébe költöztetnék át. /Benkő Levente, Rédai Attila: Székhelygonddal küszködik több erdélyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 31.

A száz éve született Haszmann Pálra, a nevét viselő múzeum alapítójára emlékeztek Csernátonban 2002. júl. 20-án. Haszmann Pál 1902. máj. 20-án született Kommandón. Tanítói képesítést nyert, tanítói pályáját Kézdikőváron kezdte, 1934-től Alsócsernátonban tanított. 1977. szept. 13-án bekövetkezett haláláig a falu történetére vonatkozó adatokat gyűjtötte. Néprajzi gyűjtésén kívül a régészeti kutatás is érdekelte, nagy része volt abban, hogy Csernáton környékén régészeti ásatások folytak. Ő létesítette a gazdag múzeumot, melynek állományát fiai azóta is bővítik. /Haszmann Pál emléknap – Csernáton, 2002. július 20. = Csernátoni Füzetek (A Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadása), Csernáton, 2003. máj. – 31. sz./

2003. szeptember 11.

Elszigeteltséggel és szegénységgel küszködik a Homoródmente. Oklándon az 1998-as tűzvész után felújított községi könyvtár falán Beke Gyula Múzeum feliratú tábla árulkodik a kis néprajzi gyűjteményről, amelyet a kiállítás névadója hagyott hátra három évtizedes oklándi tanítóskodása után. Tette nem egyedüli magyar nyelvterületen, hiszen például Zathureczkyné Cserey Emília gyűjteményéből született a Székely Nemzeti Múzeum, a háromszéki Csernátonban idős Haszmann Pál kollekciójából jött létre a ma már híres falumúzeum, Baróton Kászoni Gáspár néhai órásmester adományából készül újraindulni az Erdővidéki Tájmúzeum. Gondot jelent, hogy tárlók és vegyszerek hiányában Oklándon a gyűjtemény faanyaga szemmel láthatóan pusztul. A valamikori 22 500 kötetből 2002. decemberére 10 004 maradt, miután több ezer könyvet kiselejteztek. A három faluból, Oklándból, Homoródújfaluból és Homoródkarácsonyfalvából álló 4000 lelkes községből főleg a gyermekek és fiatalok, télen inkább a felnőttek keresik fel a könyvtárat. Mostanában évente alig 1-1 millió lejből vásárolhatnak, ebből legfeljebb 4-5 kötetre futja. Legutóbb 2000 decemberében szereztek tekintélyesebb mennyiségű olvasnivalót, amikor a Pro Hungaris Alapítvány 200 kötettel ajándékozta meg az oklándi tékát. /Benkő Levente: Gondolatok az oklándi könyvtárban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2003. október 6.

Felvidékről és Erdély néhány településéről érkező fafaragók táborozása zárja a Csernátoni Népfőiskola immár harmincadik "tanévét". Haszmann Pál, a népfőiskola lelkes igazgatója kiemelte, tavasztól késő eddig 17 kurzuson hatszáz fiatal ismerkedhetett meg a fafaragás, bútorfestés, kovácsoltvas-megmunkálás, a nemezelés tudományával. A népfőiskola "tanulóinak" kezemunkáját - amolyan diplomafélét - néhány hete Zágon székely díszkapuja dicséri, amelyet Csernátonban faragtak. Csernátonban a muzeális értékek folyamatos gyarapítása (a hajdani erőgépek, gőzmeghajtású kazánok, öntött vaskályhagyűjtemény) hozzásegíti az itt táborozókat a népi hagyományok megismeréséhez. /Flóra Gábor: Sikeres tanévet zár Csernáton népfőiskolája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2003. október 28.

Sepsiillyefalván a KIDA-központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője fogadta Mádl Ferenc köztársaság elnököt és Dalma asszonyt. A magyar államfő a LAM Alapítvány által indított vállalkozókkal is találkozott. Az esemény végén Kónya Ádám a Székely Nemzeti Tanács nevében átadta Mádl Ferencnek a kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot és az SZNT elfogadott dokumentumait. A köztársasági elnök Berszán Lajos (Gyimesközéplok), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Szegedi László (Kőhalom), Haszmann Pál (Alsócsernáton) és a házigazda Kató Béla társaságában vacsorázott.Szerre bemutatkoztak azok a vállalkozók, akik a LAM Alapítványtól kapott hitelből indították tevékenységüket, bemutatkozott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, Kató Ibolya pedig ismertette a gyermekfalu-programot. /Fekete Réka: Itthon otthonra lelni (Mádl Ferenc Illyefalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

2004. május 19.

A háromszéki művelődési élet három személyiségét tüntette ki máj. 18-án Iliescu elnök. A kultúra területén kifejtett tevékenységéért, a művelődési örökség ápolásáért és népszerűsítéséért elismerésben részesült Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója, Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa és Musát Gyula, a Kovászna megyei Művelődési Intézet munkatársa. Az érmet és a díszoklevelet Horia Grama prefektus adta át. /Államelnöki kitüntetések Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

2004. június 25.

Immár hetedik alkalommal szerveztek kézművestábort közel negyven háromszéki óvónő számára Csernátonban. A rendezvényen a Haszmann Pál Múzeum patinás kertjében – a helybeli népfőiskola támogatásával – zajlik az alkotómunka, vagyis a bútor- és üvegfestés, nemezelés, bogozás. Prezsmer Imola szaktanfelügyelő kifejtette: ebben a múzeumkertben önazonosságunkat, összetartozásunkat, magyarságunkat is ápoljuk. /(mol): Az összetartozás élménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

2004. augusztus 7.

Harmincéves a Csernátoni Tájmúzeum. A formázott, faragott, metszett, hímzett, formába öntött virágminták sorakoznak a múzeumban. Élő múzeum, jönnek a látogatók, a táborozók, az alkotás, a mesterséget tanulás vágyával. Néhai Haszmann Pál   múzeumot megálmodta, s az általa gyűjtött, rendkívüli értékű kincset közszemlére kirakatta. Két fia vezeti a múzeumot. /Sylvester Lajos: Múzeum – élete virágában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2004. augusztus 12.

Csernátonban a márciusban elkezdődött nemzetközi népművészeti oktatótábor-szezon hivatalos nyitánya óta 374 külföldi és erdélyi táborozót fogadott a csernátoni Haszmann Pál Népművészeti Múzeum és ennek keretében működő Népfőiskola, a vendégek a hagyományos népművészeti alkotás különböző fajtáinak – fafaragás, nemezelés, bútorfestészet, gyöngyfűzés, bogozás stb. – elméleti és gyakorlati elsajátításával foglalkoznak, valamint a tábor vezetői által szervezett tájismereti programokon vesznek részt. /Gyergyai Csaba: Idén harminc éves a csernátoni múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. május 26.

Bálint Zoltán mindig székely ruhát visel, a fiatalember Árkoson múzeumalapító. Árkosnak hét éve saját múzeuma van Bálint Zoltán jóvoltából, az unitárius vártemplom bástyájában. Öntött kályhák, vasalók, mezőgazdasági szerszámok, szövőszék, tulipántos láda, iratok sorakoznak. Köztük van az 1782-ben kiadott Biblia, vagy az 1741-ből származó Nádudvari Péter Uramnak Predikatzioi című kötet. A múzeumgazda a kiállított tárgyak többségét Árkosról és a környékről gyűjtötte. Ellátogatott Csernátonba, a Haszmann Pál Néprajzi Múzeumba. Elleste, hogyan kell megtisztítani a régiségeket, meghatározni a korukat. Bálint Zoltán 1998. június 6-án, 20. születésnapján megnyitotta kis múzeumát. Azóta minden évben rendez néhány időszakos kiállítást is. A gyűjtemény rég kinőtte a bástyát. Bálint Zoltán öt éve a Dahlströmm Kálmán Művelődési Egyesület elnöke, a társaságot az árkosi születésű Kisgyörgy Zoltán geológussal és Szalad Árpád iskolaigazgatóval alapították. Szak-, színház- és táncelőadásokat, könyvbemutatókat szerveznek, hogy felpezsdítsék a falu életét. /Bíró Blanka: Az árkosi szelíd óriás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2005. június 16.

Az alsócsernártoni temetőben Cseh Tibor utolsó kívánsága szerint az Észak-Amerikából hazahozott hamvak fölött, felmenői temetői közösségének sírcsoportjában faragott kopjafa áll. A temetésen részt vevő családtagok, rokonok egy másik emlékjelet is állítottak: létrehozták az Alsócsernátoni Cseh Tibor Alapítványt. Az alapítólevél szerint „ Magyar nemzete iránti hűségéről és elkötelezettségéről tanúbizonyságot adó és azt hittel, szívvel, lélekkel megélő néhai Cseh Tibor mérnök, író és közéleti személyiség emlékére hozta létre a Cseh család és azok leszármazottai az Úr 2005. évének május 29. napján.” Az alapítók között a családon kívül Haszmann Pál és a Haszmann család tagjai is szerepelnek. Az alapítvány célja: kimagasló tanulmányi eredményeket felmutató csernátoni tanuló (elemi és középiskolás, főiskolás és egyetemista) tanulmányi kiadásainak támogatása. /Sylvester Lajos: Alsócsernátoni Cseh Tibor Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998