udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hauer Erich

1995. február folyamán

A Hunyad Megyei Hírmondót Hauer Erich szerkeszti. A vajdahunyadi RMDSZ vezetősége jan. 5-re rendkívüli ülést tartott, melyre meghívtak minden olyan tagot, aki az elmúlt öt évben választmányi tag volt. Emlékeztek a megtett útra, megállapítva, hogy a kezdeti lelkesedésből kevés maradt, a tervekből sok minden nem valósult meg. Zudor Endre tanár, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének első elnöke a közösségek önrendelkezésének fontosságáról beszélt. A folyóiratban Nits Árpád cikkét olvashatjuk /A diverzió nagymesterei/ az évek óta szüntelenül folyó Tőkés László elleni hangulatkeltésről. A forradalom szikrájából először "az a pópa" lett, nemsokára magyarbérenc, KGB-ügynök, CIA-ezredes, végül - szekus. /Hunyad Megyei Hírmondó (Déva), jan. - II- évf. 1. sz./

1997. március 5.

Vajdahunyad magyar közösségéről beszélt Hauer Erich, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a megyei ügyvezető elnök, az 1994-ben megalakult Hunyadi János Humanitárius Társaság /HJHT/ titkára elmondta, hogy a római katolikus egyház termeiben működik egy ökumenikus óvoda, a megy egyik legnagyobb könyvtára és egy ingyenes orvosi rendelő. Azelőtt nagy probléma volt, hogy nem lehetett magyar könyvet és újságot kapni, sikerült megszervezni a könyvárusítást, a Hunyadvármegyét és a temesvári Új Szó hetilapot terjesztik is. Az ifjúsági szervezet, az 1990-ben alakult MADISZ lassan abbahagyta tevékenységét. Többszöri próbálkozás után végül Szombati Izabella vezetésével sikerült újraindítani a MADISZ-t. -Rendszeresen tartanak a városban kulturális előadásokat, kiállításokat. Ígéretet kaptak, hogy Vajdahunyadon ősztől az Egészségügyi Technikumban magyar tagozat létesül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. június 25.

Kolozsvárott, az Unitárius Kollégium dísztermében bemutatták ifj. Hauer Erich Csillagok útján című könyvét. A szerző, a dévai egyetem fizika- és csillagászattan tanára elmondta, hogy magyarul nagyon rég nem jelent meg csillagászati könyv, ezért munkája hiánypótlónak is bizonyul. Közérthető nyelvezete miatt nemcsak a diákoknak, de a csillagászat iránt érdeklődő felnőtteknek is hasznos olvasmány, amelyet csillagtérképek, illusztrációk és 32 színes tábla egészít ki. - Hervay Gizella: Az idő körei című gyűjteményes kötetét mutatja be első rendezvényeként a Kriterion Könyvklub jún. 25-én, a Reményik Sándor Képzőművészeti Galériában /Kolozsvár/ Jelen lesz Balázs Imre, a kötet gondozója. - A Kriterion azt az ambiciózus tervet tűzte ki céljául, hogy ebben a klubban idővel az összes hazai magyar kiadványt megtalálják az érdeklődők. /Könyvbemutatók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24. Könyvklub avatás a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2000. május 20.

Összehangolt munkára van szükség - így összegezhető Hauer Erich tanár, az RMDSZ megyei és vajdahunyadi listavezető tanácsosjelöltjének választási programja. Vajdahunyadon az elmúlt időszakban sikerül egy jól működő rendszert kialakítani az RMDSZ-en belül, ezt kellene kiterjeszteni mind a megyei szervezetre, mind a helyiekre is. Hauer Erich tanácsosjelölt fontosnak tartja: minden RMDSZ-tanácsos írásban kötelezze magát, hogy a választásokat követően tanácsosi fizetésének 10%-át leadja a szervezetnek, hogy ebből fedezni lehessen a legszükségesebb kiadásokat. Vajdahunyadon már létrejött az úgynevezett egyeztető tanács, amelyben valamennyi magyar politikai, szakmai és civil szervezet, egyház és iskola képviselteti magát. - Valamennyi kulturális eseménynek a Hunyadi János Humanitárius Társaság biztosít anyagi és formai keretet, a gazdasági szféra megerősödését pedig a nemrég alakult Magyar Vállalkozók Egyesülete biztosítja. /Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2001. január 24.

Újra próbálkozik Hunyad megye magyarsága, hogy önálló lappal szolgálja a területéhez tartozó szórványmagyarságot: megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó /Déva, 1. évfolyam 1. szám/. Közéleti lapként mutatkozott be, Csatlós Erzsébet-Zsófia felelős szerkesztő elmondása szerint: "Ez a közéleti lap havonta fog majd eljutni a megye magyarlakta településeire, azért, hogy mi, magyarok megismerhessük egymás munkáját, megvalósításait, bánatait. Lelkes szerkesztői és munkatársai azért dolgoznak, hogy a legkisebb közösségek is érezzék örömét az írott szónak″. A nyolc oldalas folyóirat kiadója a Corvin Kiadó, főszerkesztője Hauer Erich. Az első szám tájékoztatott az RMDSZ életéről, a hazai politika eredményeiről és kudarcairól. Az új kiadvány megyei vállalkozók reklámtámogatásának köszönhetően jelenik meg. /(makay): Hunyad Megyei Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Ezen a címen /Hunyad Megyei Hírmondó/ 1994. szeptemberében indult a folyóirat, azonban néhány év múlva megszűnt a lap.

2001. március 3.

Megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma gazdag tematikus oldalakkal (közélet, egyház, iskola, hasznos tudnivalók, együtt a család) és színvonalas tartalommal. Februártól már nem csak "maradékot" kap a lapból Krassó- Szörény megye magyarsága, hanem - Hauer Erich főszerkesztő januári ígéretének köszönhetően - havi száz darab ingyenpéldányt, ami azt jelenti, hogy Resicabánya és Boksánbánya mellett a februári számból már jutott Karánsebesnek és Nándorhegynek is. /A Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2001. március 13.

Márc. 10-én szülői értekezletet tartott a Traian Líceum /Vajdahunyad/ magyar tagozata. Orbán Mária tanfelügyelő és Hauer Erich tanár hangsúlyozták: 2-3 éven belül szeretnék megvalósítani, hogy a magyar tagozat - első osztálytól XII-ig - önálló iskolában működjön. Rövid távú terv az informatika osztállyal párhuzamosan ősztől beinduló intenzív angol osztály és autószerelő szakiskola. /Szűcs Tibor: Szülői értekezlet a vajdahunyadi Traian líceum magyar tagozatán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2001. április 19.

Megjelent a Hunyad megyei magyarok nemrégiben indult folyóiratának, a Hunyad Megyei Hírmondónak a harmadik száma. A kiadvány a Hunyad és Krassó Szörény megyei magyarok életébe enged betekintést, olyan települések eseményeit villantva fel, ahol hosszú évekig nem lehetett magyar nyelvű újságot olvasni. Egymás után sorakoznak a kiadványban a végvári magyarság településeinek hírei: csernakeresztúri, szászvárosi, vajdahunyadi rendezvények, dévai, petrozsényi, boksánbányai intermezzók. A Hunyad Megyei Hírmondóban tapasztalt újságírók (Makay Botond), megyei tanácsosok (Hauer Erich), parlamenti képviselők (Winkler Gyula), helytörténészek (Schreiber István) egyaránt közölnek. /Sok sikert, Hunyad megyei hírmondó! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2002. március 5.

Az RMDSZ és az SZDP küldöttségei Déván egyeztettek a Hunyad megyei szintű megállapodás tartalmáról. A tárgyaláson az RMDSZ-t Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei elnök, Hauer Erich MÖT elnök, Burján Gergely alelnök és Kövessi Botond Levente ügyvezető elnök képviselték. A protokollum tervezetét az RMDSZ terjesztette elő. A tárgyalás eredményeként a SZDP elfogadták az előterjesztett javaslatot, melyet mindkét politikai alakulat saját országos vezetősége elé terjeszt jóváhagyás végett. A tervezetben szerepel a Hunyad megyei állami magyar oktatás teljes jelenlegi rendszerének megtartása és támogatása, a restitúciós törvények mielőbbi és teljes körű alkalmazása, a magyar egyházak hatékonyabb támogatása /a templomjavításra előirányzott pénzösszegek méltányos elosztása, továbbá a Hunyad megye területén található, magyar történelmet tükröző műemlékek restaurálása, különös hangsúllyal a vajdahunyadi várra és a zejkányi emlékműre. /Kövessi Botond: Az SZDP is támogatni fogja a Hunyad megyei magyar oktatást. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2002. június 10.

Az érvényben lévő törvények értelmében a Christiana Keresztény Orvosi és Emberbaráti Társaság vajdahunyadi Posztliceális Egészségügyi Asszisztensképző Iskola magyar tagozata a 2002–2003-as tanévben is hároméves asszisztensképző osztályt indít 25 hellyel. /Dr. Hauer Erich tagozatvezető tanár: Asszisztensképzés – magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./

2002. július 18.

A minisztériumi közbelépéssel engedélyezték Déván a Traian Elméleti Líceum második magyar tannyelvű kilencedik osztályát. Kofity Magda tanfelügyelő és Hauer Erich aligazgató közölte: mind a líceumi, mind a szakiskolai osztályokba jelentkező diákok száma már elérte azt a küszöbértéket, amellyel ősztől gond nélkül működhetnek ezek az osztályok. A Traian Elméleti Líceum matematika-informatika osztályába 28 diák jelentkezett, az angol intenzív osztályba 15, a Transilvania Iskolacsoport elektronika-automatika és alkalmazott informatika osztályába pedig szintén tizenöt diák iratkozott be. Remélik, hogy a 18 pótképességvizsgázó magyar diák is a szabad helyekkel rendelkező magyar tannyelvű kilencedik osztályokban fog továbbtanulni. /Gáspár-Barra Réka: Három magyar kilencedik indul Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl.. 18./

2002. augusztus 26.

Hihetetlenül sokan jöttek el aug. 24-én Déván a Nemzedékek találkozójára. A Művelődési Ház nagytermében rég nem ült egymás mellett ennyi magyar ember. A közel négyszáz résztvevő jelentős része távolról érkezett. Zsók Béla, a rendezvény szervezője köszöntötte az egybegyűlteket, felkérve a különböző korosztályok, tanárok, diákok képviselőit, hogy elevenítsék fel az elmúlt évek történéseit. Déván 400 éves az oktatás. 1952-ben újraalakult a dévai magyar középiskola. A jelenlegi középiskolai tagozat aligazgatója, Hauer Erich örömmel számolt be a dévai magyar tannyelvű oktatás fejlődéséről. /(Gáspár-Barra Réka): Közel félezren vettek részt a dévai Nemzedékek találkozóján. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

2002. október 2.

Vajdahunyadon a városi RMDSZ szervezésében, a római katolikus, református, baptista és pünkösdi magyar egyházak együttműködésével, valamint helybeli vállalkozók, a Nyugati Jelen napilap és a magyarországi Vas megye támogatásának köszönhetően tanszereket tartalmazó ajándékcsomagokat osztottak szét a magyar diákoknak. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, különösen szórványvidéken. Hauer Erich megyei RMDSZ-tanácsos, a dévai Traian Elméleti Líceum aligazgatója ekújságolta, hogy Hunyad megyében a magyar nyelvű oktatás jelentősen bővült az utóbbi években. /Chirmiciu András: Ajándék a vajdahunyadi magyar diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

2002. november 6.

Az általános iskola I-VIII. osztályaiban a tankönyveket ingyenesen biztosítja a diákságnak az állam. Azonban ez nem így van ez az egyházi iskolákban, amelyet a tanügyi törvény egy kategóriába sorol a magániskolákkal. Hauer Erich, a dévai Traian Gimnázium aligazgatója elmondta, köztudott, milyen nehézségekkel küszködik a Magyarok Nagyasszonya Kollégium, a diákok nemhogy a tankönyveket nem kapják meg, hanem az általános támogatásokban sem részesülnek, mint a tej-kifli akcióként ismert gyermekétkeztetési program, vagy az utazási kedvezmény. Az RMDSZ útján kezdeményezik a tanügyi törvény ezen cikkelyeinek módosítását. A közeljövőben bejegyeztetnek egy alapítványt, amelynek az lesz a célja, hogy a hátrányosabb helyzetű diákoknak kikölcsönözze a tankönyveket. /P. Gy. A.: Déván alapítványt hoznak létre a szegényebb diákok megsegítésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2002. november 14.

Önálló dévai magyar iskola létrehozása az elsődleges célja a nov. 13-án megalakult Geszthy Ferenc Társaságnak. Geszthy Ferenc várkapitány volt, a XVI. század elején halt meg és hagyatékában úgy rendelkezett, hogy vagyonából iskolát alapítsanak Déván. Az új civil szervezet felvállalja egész Hunyad megye területén a magyar oktatási szférában jelentkező gondok kezelését. A társaság megalapítását Hauer Erich, a helyi Traian Líceum aligazgatója kezdeményezte. Céljuk: magyar iskolák és óvodák létrehozása, a hátrányos helyzetű családból származó diákok támogatása, a kezdő vagy ingázó, továbbá a kisnyugdíjas pedagógusok segítése. Iskolaalapítványként óhajtják majdan működtetni a társaságot. Megszavazták a hét tagú igazgatótanács összetételét, Hauer Erich az elnök és Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója az alelnök. /P. Gy. A.: Geszthy Ferenc Társaság. A dévai önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

2003. március 5.

Vajdahunyadi civil szervezetek képviselői, RMDSZ-tisztségviselők és pedagógusok gyűltek össze febr. 28-án megvitatni a helyi magyar közösségi élet és az anyanyelvű oktatás fejlesztésének lehetőségeit. Hauer Erich vajdahunyadi RMDSZ-elnök beszámolt az elmúlt esztendő tevékenységéről, kiemelve a vajdahunyadi Petőfi-szobor felavatását, a magyar oktatás támogatását, illetve a magyar közösséget érintő problémák megoldását (helységnévtáblák, közvilágítás, iskolajavítás stb.). A résztvevők megvitatták a Magyar Ház bővítési tervét is. /Gáspár-Barra Réka: Közösségi találkozó Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 5./

2003. március 15.

Márc. 14-én Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégium emlékünnepélyén a diákok dallal, verssel hajtottak főt a szabadság eszméje, hősei előtt. Hunyad megyében az emlékezések sorát a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségében tartott helytörténeti kör nyitotta meg, melyen Schreiber István megyei EMKE-elnök tartott előadást az 1848-49-es szabadságharc helyi eseményeiről.Március 13-án a dévai Traian Elméleti Líceum diákjai zenés-irodalmi műsorral emlékeztek a márciusi ifjakra. Különleges dolog a szabadság - mondta köszöntő beszédében Hauer Erich aligazgató. /Gáspár-Barra Réka: Emlékünnepségek Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2003. március 20.

Megérett az idő az önálló magyar iskola létrehozására Déván, hangzott el a dévai Geszthy Ferenc Társaság legutóbbi közgyűlésén. A Geszthy Ferenc Alapítvány tavaly alakult meg azzal a céllal, hogy társadalmi és anyagi hátteret biztosítson elsősorban a dévai, majd a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődésének. A társaság márc. 18-án megtartott közgyűlésen Hauer Erich elnök röviden vázolta a Hunyad megyei, illetve külön a dévai magyar oktatás helyzetét. Jelenleg összesen 948 diák tanul magyar nyelven Hunyad megyében, ebből 445-en a dévai állami, illetve magán tanintézményben. A 445 magyar diák a város négy különböző (egymástól távol eső) pontján működő tanintézményben tanul. A Geszthy Ferenc Társaság az itt-ott működő tagozatokat kívánja egységes oktatási központba vonni. Első lépésként a dévai magyar óvodát kívánják sürgősen, megerősíteni. Minden valószínűség szerint már az ősztől beindul egy napközis csoport. /Gáspár-Barra Réka: Az önálló magyar iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

2003. május 21.

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a dévai Traian Líceum magyar tagozata máj. 15-én első önálló kultúrműsorát a helyi művelődési ház nagytermében. A bemutatkozás nagyszerűen sikerült. Kisfaludy Károly A kérők című darabjának bemutatása igencsak próbára tette a diákok nyelvérzékét és memóriáját. Hauer Erich aligazgató külön értékelte pedagógus kollégáinak munkáját, akik felelevenítették az iskolai előadások hagyományát. Nagyszerű ötletnek bizonyult az ünnepség szünetében meghirdetett perselyezés. A begyűlt adományokat a dévai iskolák magyar tagozatain tanuló diákok év végi díjazására fordítják. /Hagyományteremtő iskolai előadás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2003. június 18.

Máj. 31-én szívinfarktusban váratlanul elhunyt Hauer Erich /Marosvásárhely, 1964. márc. 25. - Vajdahunyad, 2003. máj. 31./ Vajdahunyad magyar közösségének mozgatórugója, méltó képviselője, támogatója. 1987-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem fizika szakán szerzett oklevelet. 1989 és 1994 között a gyalári líceum tanára, ahol két évig aligazgató is volt. 1994-1997 között elvállalta a Hunyad Megyei RMDSZ ügyvezetői elnökségét, melynek érdekében lemondott tanári állásáról. 1997-től a Dévai Traian Elméleti Líceum fizikatanára, az utóbbi három évben aligazgató volt. Fontos szerepe volt a Hunyad megyei RMDSZ fejlődésében, úgy, mint alapító tag is. Helyi szinten már 1993-tól RMDSZ-elnök 1997-ig, majd 1999-től újraválasztották Vajdahunyadon. Szakmai és kulturális szervezetek tagja (RMPSZ, Corvin Savaria, Geszty Ferenc), újságot szerkesztett (Hunyad Megyei Hírmondó), a Heti Új Szó munkatársa volt, a Petőfi-szobor és Magyar Ház megálmodója. Barátja, Winkler Gyula parlamenti képviselő, megrendülve jegyezte meg: Erich az az ember volt, akire mindig támaszkodni, számítani lehetett. /(Kun Kriza): Im memoriam Hauer Erich. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./

2003. augusztus 28.

Valótlanságot állított az Apáczaihoz benyújtott pályázatában a Geszti Ferenc Társaság.Új, államilag finanszírozott magyar iskolát és kollégiumot hozna létre Déván a Geszti Ferenc Társaság. Az ehhez szükséges ingatlant 2,4 milliárd lejért máris megvásárolták: egy többszintesre tervezett, félkész betonrengeteget. Déván tíz éve működik a Szent Ferenc Alapítvány, mely jelenleg közel négyszáz gyermeknek biztosít szállást és tanulási lehetőséget, ennek ellenére az új iskola kezdeményezői az Apáczai Közalapítványhoz benyújtott első pályázatukban azzal indokolták az intézmény szükségességét, hogy Déván megoldatlan a kollégiumi ellátás.Varga Károly dévai vállalkozó, a társaság elnöke úgy véli, az új létesítménnyel nem veszélyeztetik a ferences intézmény létét. "Senki nem vitatja, hogy szükség van az egyházi iskolára, de ugyanolyan szükség van a színvonalas világi iskolára is" - nyilatkozta Varga Károly. Böjte Csaba egyrészt örül annak, hogy a dél-erdélyi szórványban a magyar oktatás fejlesztését célul kitűző intézmény létesül, másrészt viszont aggályainak is hangot adott. A dévai állami iskolában jelenleg öt magyar anyanyelvű tanár dolgozik, közülük is csupán három szakképzett. "Az állásokat meghirdette a tanfelügyelőség, de senki nem jelentkezett. Mi a garancia arra, hogy a leendő iskolának lesznek szakképzett tanárai, nevelői?" - tette fel a kérdést a szerzetes. A tavaly alakult Geszti Ferenc Társaságnak Hauer Erich, a dévai Traian Gimnázium igazgatóhelyettese volt az elnöke. Hauer elhunyta után Varga Károlyt választotta elnöknek a közgyűlés. Winkler Gyula Hunyad megyei RMDSZ-képviselő azt mondta Bőjte Csabának, nem tudta, hogy a ferencesek kollégiumi ellátást is biztosítanak (ez annál is meglepőbb, mivel a ferencesek meghívására a képviselő személyesen jelen volt a kollégium megnyitóján). Winkler Gyula szerint az új állami magyar iskola két év múlva megnyithatja kapuit, addig is az intézményépítés a legfontosabb feladat. Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumi tagja úgy látja, az RMDSZ legmagasabb politikai körei állnak a Geszti Ferenc Társaság lobbija mögött. Ezt csupán azért furcsállja, mert a tíz éve eredményesen dolgozó Böjte Csaba intézménye nem élvez a néhány hónapja bejegyzett társasághoz hasonló támogatást, ráadásul az ingatlanvásárlás időpontja egybeesett a Szent Ferenc Alapítványnál folytatott sorozatos hatósági ellenőrzésekkel. "Összesen 450 millió forintunk volt erre az évre, ebből csupán 250 milliót osztottunk ki az első kiíráskor, 200 millió megmaradt - nyilatkozta a képviselő. - A Geszti Ferenc Társaság nem tudta bemutatni azt a telekkönyvi kivonatot, amellyel igazolhatta volna, hogy tulajdonába került a megvásárolt ingatlan, ezért nem tudtuk támogatni a pályázatát. Miután a második kiírásra sem egészítették ki a pályázatot a kért dokumentummal, Szabados Tamás, az oktatási minisztérium államtitkára levélben fordult a kuratóriumhoz. Ebben arra kérte az Apáczai Közalapítvány testületét, hogy mivel a beérkezett pályázatok "nem tükrözik az előkészületben levő projektek teljes körét", újra halassza el a megmaradt pénzösszeg teljes egészében történő odaítélését. Révész Máriusz arról tájékoztatott, hogy szeptember 4-i ülésén dönt a kuratórium egy újabb kiírásról. A képviselőnek meggyőződése, hogy a sorozatos halasztási kérések hátterében az áll, hogy az RMDSZ mindenáron szeretne támogatást kiharcolni a Geszti Ferenc Társaság pályázatának. Tavaly decemberben Hiller István, akkor határon túli ügyekkel foglalkozó oktatási államtitkár fogadta Bőjte Csabát és Révész Máriuszt, és támogatásáról biztosította a Déván létrehozandó önálló magyar középiskola gondolatát. Nem sokkal ezután Hiller Istvánt kinevezték oktatási miniszternek, és - amint azt Révész Máriusznak beismerte - azóta nem volt ideje az üggyel foglalkozni. Böjte Csaba tíz éve működő alapítványa ezzel szemben soha nem részesült olyan állami támogatásban, amelyet közvetlenül az RMDSZ-nek köszönhetne, bár eredményei szemmel láthatóak. Elég, ha azt említjük, hogy a Szent Ferenc Alapítvány által gondozott, tavaly és idén érettségizett 15 fiatalból 14-en jutottak be különböző egyetemekre. "Három intézet működik nálunk: a magániskola, a szórványkollégium és a gyermekvédelmi központ - vázolta az alapítvány tevékenységét Böjte Csaba. - Az első kettőre egyetlen lej állami támogatást sem kapunk, a gyermekvédelmi központban gondozott 130 kiskorú után havi 500 ezer lejt fizet az állam, ez viszont alanyi jogon jár. Ezenkívül a közhasznúsági törvény alapján kapunk 600 ezer lejt gyerekenként. Ezt az összeget a tavaly is, meg tavalyelőtt is megpályáztuk, sikertelenül, végül az idén megkértem Winkler Gyulát, hogy segítsen. Így végül valóban megkaptuk az - egyébként törvény által lehetővé tett - támogatást." Egy dologban mindenki egyetért: a szórványban a széthúzás nem vezet semmiféle eredményre. "Isten országát kellene építeni, nem egymást piszkálni" - zárta a beszélgetést Böjte Csaba. /Lukács János: Állami magyar iskola létesülne Déván. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

2003. december 23.

Tizennegyedik születésnapját ünnepelte az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. A tulajdonképpeni évfordulótól még jó három hét választ el. Mindazokat, akik az elmúlt 14 esztendő során munkájukkal hozzájárultak a szervezet mai arculatának kialakulásához, a jelenlegi vezetőség oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki. Az ünnepélyes átadásra, Dévára, a polgármesteri hivatal dísztermébe több mint hatvanan jöttek el. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ első Hunyad megyei képviselője, Márton Árpád Kovászna megyei parlamenti képviselő, aki 1996 és 2000 között felvállalta Hunyad megye képviseletét is, illetve Orbán Mária, az RMDSZ dévai szervezetének volt elnöke és kisebbségi tanfelügyelő levélben üdvözölték a jelenlévőket. Az ünnepséget Eőry László, a Hunyad megyei szervezet tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. A szórványban való összefogás fontosságát emelte ki beszédében Borbély Márton, a megyei szervezet kétszeres elnöke. Winkler Gyula parlamenti képviselő, jelenlegi megyei elnök kifejtette: az autonómia azt jelenti a Hunyad megyei magyarok számára, akik a lakosságnak alig 6 százalékát teszik ki, hogy az őket érintő kérdésekben dönthessenek, illetve részt vehessenek a térséget érintő döntések meghozatalában. Winkler szerint ebben a vonatkozásban már számtalan lépés történt a Hunyad megyei magyarság életében az önállósodás felé, hiszen Déva, Vajdahunyad, Petrozsény, illetve a megye önkormányzatában létszámból fakadó lehetőségeknél nagyobb arányban képviseltetik érdekeiket. A civil szerveződés terén eredmény például a csernakeresztúri Tájház, a bővülő vajdahunyadi Magyar Ház, a kialakulóban lévő dévai Magyar Ház, a petrozsényi oktatási és művelődési központ stb. Segesvári Miklós Pál hajdani alprefektus, Hauer Erich volt vajdahunyadi tanácsos és a helyi szervezet volt elnöke, illetve id. Nemes József, a dévai szervezet alapító tagja és hajdani elnöke post mortem kitüntetésben részesültek, a jelenlévők egy perces csenddel adóztak emléküknek. /Gáspár-Barra Réka: "Nagykorú" az RMDSZ Hunyad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2004. május 14.

Több évtizedes hagyomány szakadt meg, néhány lelkes pedagógus egész életének küzdelme veszett kárba, és több száz szülő bizalma ingott meg a napokban, amikor kiderült, hogy Déván a magyar tannyelvű iskolai tagozatoknak helyet adó két intézményben nem lesz többet magyar aligazgató. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő állítása szerint őt nem értesítették az Eminescu-Petőfi Általános Iskola szabad aligazgatói állásáról. A dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában magyar anyanyelvű a diákok, illetve tanárok egyharmada, és ilyen esetben a vezetőségben helyet kell biztosítani a tagozaton tanulók nyelvét beszélő pedagógusnak is. Azonban mindkét tanintézményben román aligazgatót neveztek ki. A Traian Elméleti Líceumban a tavaly hirtelen elhunyt Hauer Erich volt a magyar aligazgató. Halálát követően a magyar tanári karból senki sem vállalta el az aligazgatói állást, és az igazgatónővel egyre feszültebbé vált a kapcsolat. A város másik iskolájában tanító Máté Márta jelentkezett az állásra, mellette egy román tanár. A román tanár pontszáma nagyobb volt, így az övé lett az állás. Máté Márta fellebbezett, mert kollégája nem beszél magyarul, és a tagozatos iskoláknál ez is kitétel. Az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában Patrascu Magda aligazgatónőnek a tanév elején lejárt a kinevezése, azóta delegált aligazgatóként végzi feladatát. A versenyvizsgán egyetlen román anyanyelvű jelentkező vizsgázott, és el is nyerte az állást. Az új aligazgató nem tud magyarul. /Gáspár-Barra Réka: Elcsúsztunk egy banánhéjon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

2004. június 7.

Jún. 5-én Vajdahunyadon ballagott a Christiana Keresztény Nővérképző intézet tizenkét magyar végzőse. Már két esztendeje nem volt elég jelentkező egy évfolyam beindításához. Az elmúlt hét esztendő alatt összesen 67 magyar fiatalt indítottak el, értékelte a nővérképző tevékenységét dr. Hauer Erich tagozatvezető tanár. A Christiana Nővérképző idén is lehetőséget nyújt egy új évfolyam indítására, de ha most sem lesz elég jelentkező, valószínűleg jótékonysági intézetté alakul ál, ahol önkéntes ápolók teljesíthetnek majd szociális és egészügyi gondozói szolgálatot. /Gáspár-Barra Réka: Elbúcsúzott az utolsó évfolyam. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

2004. szeptember 4.

Geszthy Ferenc dévai várkapitány 1582-ben először fordíttatta románra és nyomtatta ki saját költségén az Ótestamentumot jobbágyai számára, hogy értsék a Szentírást. A Szászvárosi Páliát a második román nyelvű kiadványként tartják ma is számon. – Déván a magyar oktatás 1989-ig végképp elsorvadt. Az 1990-ben megindult magyar iskolát egy évvel később épülethiány miatt felszámolták. Áldozatos munkával Böjte Csaba ferences szerzetes alapított néhány évvel ezelőtt újabb magyar iskolát. Az általa összegyűjtött 402 árvából és szegény gyermekből mintegy 300 Déván, a többi Szászvároson és Szovátán tanul. Hauer Erich, a helyi Traian Líceum néhai aligazgatója két évvel ezelőtt eldöntötte: a város négy iskolájában szétszórt magyar tagozatokat egyesítve állami magyar oktatási intézményt hoz létre. Tanártársaival és szülőkkel alapította meg a Geszthy Ferenc Társaságot, amelynek a dévai magyar iskolaközpont létrehozása a célja. Hauer 38 éves korában hunyt el, anélkül, hogy álmát valóra válthatta volna. Munkáját Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó igazgatója folytatja. Tavaly a román költségvetés által pénzelt Communitas Alapítvány segítségével félkész épületet vásároltak. Az Illyés, illetve az Apáczai Közalapítvány támogatásából hozzáláttak az építkezéshez. A központban összesen ötszáz diák tanulhat majd, elsőtől tizenkettedik osztályig. Jövő szeptemberben már ide járhatnának iskolába a dévai magyar gyerekek. Mármint azok, akik nem szociálisan rászorultak, mert azoknak Böjte Csaba atya intézménye nyújt lehetőséget. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője mindkét intézmény aktív támogatója. Hunyad megye 25 400 lelket számláló magyar lakosának járna egy önálló magyar iskola, jelenleg ugyanis 1300 gyermek tanul különböző óvodák és iskolák magyar tagozatain, de további mintegy ezer románul végzi tanulmányait. 1992-es és a 2002-es népszámlálás között Hunyad megye magyarsága 7200 fővel csökkent. Főképp a nagy ipari vállalatok bezárásával munka nélkül maradt magyarok mentek el – Székelyföldre, Magyarországra, külföldre. Hunyad megye 11 iskolájában folyik oktatás magyar nyelven. Ezek egyike a ferencesek Magyarok Nagyasszonya Magániskolája, ahol csak magyarul tanítanak. A többi tíz világi iskola magyar tagozatain – Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, a Zsil-völgyi bányavárosokban – az elmúlt tanévben összesen 570 diák tanult magyarul. /Tibori Szabó Zoltán: A várkapitány emléke és a kóbor kutya pedigréje. Magyar iskolahelyzetkép a Hunyad megyei szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2005. szeptember 8.

Szeptember 7-én tartották a Hunyad megyei magyar tanárok évkezdő összejövetelét Déván. – Rajtunk múlik a magyar oktatás jövője, szögezte le Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes. Nemrég megalakult a Hauer Erich Társaság, melynek célja a Hunyad megyei magyar oktatás, elsősorban a dévai Téglás Gábor névre keresztelt új iskola felkarolása és támogatása, ismertette fia szellemi örökségének továbbvitelét dr. Hauer Erich. A két évvel ezelőtt váratlanul elhunyt ifj. Hauer Erich ugyanis a Hunyad megyei magyar szórványoktatás fő pártfogója volt. Számos Hunyad megyei magyar pedagógus nem élt a lehetőségekkel és nem használta fel sem az oktatói támogatást, sem a könyvvásárlási utalványt. Sőt, a magyar gyerekeknek elkülönített nyári táborozási lehetőségeket sem merítették ki, ismertette a szomorú helyzetet Kofity Magda, az RMPSZ Hunyad megyei elnöke. Sok szülő román tagozatra gyermekét, különösen középiskolai szinten. A létszámmal több helyen gond van. /Chirmiciu András: Magyar tanárok évkezdő összejövetele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 8./

2005. szeptember 24.

A Kárpát-medencei magyar orvosok határok feletti nemzetegyesítő és szakmai tájékoztató célú szimpóziumokat Erdélyben és Kárpátalján évente kétszer, Felvidéken és a Vajdaságban pedig évente egyszer szerveznek. A két erdélyi orvosi találkozót Vajdahunyadon, illetve Székelyudvarhelyen szokták megrendezni, nyilatkozta dr. Mikola István, aki az Orbán kormány egészségügyi minisztereként a magyarországi küldöttség vezetője volt. Vajdahunyadon szeptember 23-án zajlott a Magyar Egészségügyi Társaság erdélyi rendezvénye. A szakmai előadások a gyermek- és szívgyógyászat, minőségbiztosítás, illetve az orvostudomány történetére összpontosítottak, mondta dr. Hauer Erich vajdahunyadi sebészorvos, a rendezvény fő szervezője. A tudományos konferencia számos román orvos részvevője bizonyítja, hogy a tudomány túllép a nyelvi és politikai határokon. Dr. Mikola István szerint az utóbbi években egyre szorosabb együttműködés alakult ki magyarországi, illetve erdélyi és felvidéki orvosok között, s örvendetes, hogy az utóbbi esetekben nemcsak a magyar kisebbség soraiból kikerülő, hanem a többségből származó orvosok is fokozott érdeklődést mutatnak a magyarországi orvostudomány iránt. /Chirmiciu András: Magyar orvosok vajdahunyadi találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2006. április 1.

Déván a magyar iskolaközpontban Hauer Erich-emléknapot rendeztek, emlékezve a három évvel ezelőtt fiatalon elhunyt tanár munkásságára. Az emlékére szervezett fizikaversenyen 45 diák vett részt a dévai Téglás Gábor Iskolából, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumból, illetve a vajdahunyadi 6-os számú Általános Iskolából. Ez a verseny főhajtás a nagyszerű pedagógus szelleme előtt, aki felvállalta az önálló dévai magyar iskola megteremtését – mondta Kocsis Attila, az intézmény igazgatója. Az elhunytra édesapja, dr. Hauer Erich emlékezett, aki fia halála után létrehozta az emlékét őrző, nevét viselő civilszervezetet, mely évről évre díjazza a legjobb tanulmányi eredményt felmutató Hunyad megyei magyar végzős diákot. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett fizikaversenyt szeretnék megyei, sőt régiós szintűvé fejleszteni. /GBR: Fizikaverseny a dévai iskolában. Im memoriam Hauer Erich. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

2006. november 22.

A napokban tartotta közgyűlését a dévai Geszthy Ferenc Társaság, amely 2002 őszén magyar pedagógusok kezdeményezésére alakult a Hunyad megyei magyar oktatás felélesztése érdekében. A társaság első elnöke és alapító-tagja, Hauer Erich tanár hirtelen halálát követően az alelnök, Varga Károly vette át a vezetést. Varga Károly emlékeztetett, négy éve a Hunyad megyei magyar oktatás legégetőbb problémájának a Déván szétszórtan működő tagozatok összehozását látták egy önálló állami intézménybe. Erre volt már kísérlet a kilencvenes évek elején, de nem volt épület. Az iskola elkészül, közben egyre égetőbbé vált más települések gondja. A lupényi iskolában felvállalták a gyermekek utaztatását egy helyi vállalkozó mikrobuszaival, ugyanitt folyamatban van a délutáni foglalkozás beindítása. Petrozsényban az ingázási költségek fedezésére igényelték a Geszthy Társaság segítségét. Az újságíró megjegyezte, a szomszédos településeken görbe szemmel néznek az új dévai iskolaközpontra, amely “elszippantja” gyermekeiket, elsősorban Vajdahunyadról van szó. Jelenleg a Geszthy Társaság pedagóguslakásokat biztosít, több mint 60 diák számára napi ingázást, további 60 Zsil-völgyi diáknak háromhetenként hazautazást. Ebben a hónapban már 26 tanulónak pótolnak be a bentlakási költségeibe. A magyar oktatási minisztériummal aláírtak egy másfél milliós támogatási szerződést, illetve az Illyés Közalapítvánnyal folyamatban van egy egymillió forintos pályázati szerződés megkötése. Ezekből fenntartható a támogatás. /Gáspár-Barra Réka: A megoldásnak helyi szinten kell megszületnie. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

2008. október 27.

A Hunyad Megyei Hírmondó 100. számának megjelenését ünnepelték október 25-én Déván. Az utóbbi 18 éve alatt féltucatnyi helyi magyar újság, melléklet látott napvilágot Hunyad megyében, s bár nevük mindig más volt, a szerkesztők gyakorlatilag ugyanabból a maroknyi közösségből álltak össze, mindvégig a közösség magyarságtudatát táplálták. A Téglás Gábor Iskolacsoportban megtartott rendezvényre hivatalos volt a Hunyad Megyei Hírmondó és lapelődjei minden munkatársa. A házigazda szerepét a lap jelenlegi felelős szerkesztője, Kun-Gazda Gergely töltötte be, aki 2005 januárjától kapcsolódott be e munkába. A lap jóval korábban, 2001 januárjában látott napvilágot, Winkler Gyula, akkori parlamenti képviselő kezdeményezésére. A lapkiadás viszont nem a nulláról indult. Hiszen a XX. század derekán megszüntetett Hunyad megyei magyar újságok kiadásának fonalát már 1990-ben újra felvette Varga Károly, aki maroknyi csapattal próbálta visszaszoktatni az itt élő magyarságot az anyanyelvükön kiadott hetilapra. Varga Károly nosztalgiával gondolt vissza arra a lelkesedésre, mely 1989 decembere után megszállta az embereket és amelyből egy éjszaka alatt meg született a Hunyad Megyei Hírlap első száma is. Varga Károly ma az Erdély-szerte ismert Corvin Kiadó vezetője. A magyar közösség azonban csak csigalassúsággal szokott vissza a fél évszázadig hiánycikket jelentő helyi érdekeltségű magyar olvasnivalóra. Ezt anyagilag nem bírták, annak ellenére, hogy akkor Magyarországról is nagyon sokan segítettek, írógéppel, fax-szal, ki mivel tudott. A lap nyomdai költségét nyolc hónap után már nem tudták fedezni, így 1990. augusztus 31-én jelent meg a Hunyad Megyei Hírlap utolsó száma – emlékezett a hajdani főszerkesztő. A következő nekirugaszkodásra, szintén Varga Károly támogatásával került sor 1994 januárjában, aki akkor már a Corvin Kiadó vezetőjeként, a Pro Professione Alapítvány nyomdagépben álló támogatása fejében vállalta fel négy szórványlap kiadását. A négy szórványlap azonban idő és pénz hiányában már 1995-ben időszakos kiadvány vált, aztán egyre rendszertelenebbül jelentek meg, míg végül 1997-ben megszűntek. Ennek a munkának a folytatását jelentette 2001-ben a Hunyad Megyei Hírmondó megjelenése. Ekkor látott napvilágot a Választási Krónika nevű RMDSZ újság, ami aztán 2001 januárjától havilappá alakult felvéve a Hunyad Megyei Hírmondó címet. Szerkesztését, az időközben fiatalon elhunyt Hauer Erich, a terjesztést, szervezést pedig Kövessi Botond Levente vállalta el. Erre a Hírmondó hajdani és mai szerkesztői – Csatlós Zsófia (2001), Gáspár-Barra Réka (2002– 2004) és Kun Gazda Gergely (2005-) – mellett Winkler Gyula emlékezett Kun Árpád, református lelkész, a lap egyházi munkatársa megemlítette a magyar nyelvű média másik Hunyad megyei termékét is, a vajdahunyadi Color Rádió magyar adását, amely szintén kerek évfordulójához közeledik. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad Megyei Hírmondó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998