udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hauer Melinda

2000. január 8.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a kari és egyetemi szintű választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemen működő 18-ból 13 karon, ami 40 szakot jelent, magyar nyelven is folyik tanítás. Ezért az egyetem vezetőségébe kötelezően magyar tanárok is bekerülnek. A belső szabályzat biztosítja, hogy minden vezetőségi szervben arányos képviselettel rendelkezzenek, és a képviselőket maguk választják meg. A tanszékvezetői tisztségeket általában román tanárok töltik be, emellett mindenhol van egy magyar tanár, aki a magyar oktatás felelőse a tanszéken. A kari tanácsokon belül is biztosított az arányos képviselet, és ahol a dékán nem magyar (és ez az általánosabb, hiszen jelenleg csak a református és a katolikus teológiai karok dékánja magyar), két személy pályázhat a dékán-helyettesi posztra. A szenátusban minden karról magyar tanár is képviseli a tagozatot, beleértve a tanítóképző kollégiumokat is, melyek Kolozsváron kívül Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működnek. A szenátus tagjai választanak egy magyar rektor-helyettest is. Szilágyi reméli, hogy a második félévtől a jogi és közgazdasági karon is beindul a magyar oktatás. Fontos lenne, hogy a tervezett öt magyar kar létrejöjjön, és ez irányítsa a teljes magyar oktatást. Bármikor be tudják indítani a matematika-természettudományi, humán tudományi, politikatudományi-jogi-közgazdasági, református teológiai és katolikus teológiai karokat, összesen mintegy ötven szakkal, melyek felölelnék a jelenlegi magyar oktatást. Tehát az egyetem készen áll: minden tanszéken különválasztották a román, magyar és német oktatói állásokat, ezenkívül mindenhol alkalmaztak egy magyar titkárnőt, aki a magyar tagozat adminisztratív munkáját elvégzi. Rektori szinten Hauer Melinda, mint a magyar rektor-helyettes titkárnője a magyar tagozat ügyeit intézi. A magyar tagozat év közben is önállósulni tudna, az egyetemen belül. /Rácz Éva: Készen állnak az önálló magyar tagozat létrehozására. Választások zajlanak a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2001. július 4.

Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2001. október 3.

Többnapos rendezvény keretében nyitja meg a 2001-2002-es egyetemi tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) - jelentették ki okt. 2-i, kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Sapientia Alapítvány vezetői. Jelen volt Tonk Sándor, az EMTE ideiglenes rektora, Tánczos Vilmos és Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány alelnöke, illetve kuratóriumi tagja, Hauer Melinda, az EMTE főtitkára és Farkas Emőd, az alapítvány irodavezetője. Az ünnepi rendezvény okt. 3-án Kolozsváron kezdődik a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nyilvános ülésével, délután pedig az EMTE marosvásárhelyi karainak tanévnyitójára kerül sor. Okt. 4-én az ünnepség Nagyváradon folytatódik, ennek keretében felavatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházát és megnyitják a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévét. A főrendezvényt okt. 5-én Csíkszeredában tartják, ahol az EMTE csíkszeredai karainak tanévnyitóján. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jelen lesz Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Pálinkás József magyar oktatási miniszter, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) és az egyetemi szakmának jeles képviselői. Nagyváradra várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Csíkszeredába pedig Ecaterina Andronescu román, Pálinkás József magyar oktatási minisztert, illetve a két ország külügyi politikai államtitkárait. Tonk Sándor szerint mindez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar egyetem nemcsak Magyarország, hanem Románia "közös ügye". - Összesen mintegy ezer diák kezdi el tanulmányait az egyetemen. Az EMTE-n és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel kétszáz egyetemi tanár kapcsolódik be az oktatásba. A rektor összehasonlítható adatként említette, hogy 1989-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nyolcvankilenc magyar oktató volt. Ezek a számok azt tükrözik, hogy az erdélyi magyar egyetemi társadalom számottevően megerősödött - mondotta. Tonk Sándor emlékeztetett arra, hogy az intézmény létrehozásának és fejlesztésének támogatása Magyarország 2000, illetve a 2001-2002. évi költségvetésében jóváhagyott évi közel 2 milliárd forint alapján történik. Tonk Sándor hozzátette, szeretnék, ha a román kormány is anyagilag hozzájárulna az intézmény fenntartásához, ugyanis a tanügyi törvény értelmében az állam magánoktatási formákat is finanszírozhat. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: Marosvásárhelyen a magyar műszaki oktatást szeretnék kifejleszteni, ez esetben a Petru Maior marosvásárhelyi egyetem tanáraira alapoznak. A szociálpedagógiai szakon a BBTE tanárait vonják be, de emellett természetesen igyekeznek kiépíteni saját oktatói állományukat is. Szilágyi Pál hangsúlyozta: elsősorban azokban a hiányszakmákban (műszaki, mezőgazdasági és művészeti ágakban) indították be az EMTE-n az anyanyelvű oktatást, amelyeket a BBTE-n, a többszöri kérések ellenére nem sikerült létrehozni. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány alelnöke elmondta: az alapítvány kutatói műhelyeket hozott létre az erdélyi tudományosság fellendítése érdekében. /Papp Annamária: Közel ezer elsőéves diák a Sapientián. Számítanak a román állam támogatására is". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese a Sapientia Egyetem pénzügyeinek fő intézője. A vele készült interjúban emlékeztetett, hogy 1999-ben kezdődött az, melynek most lényeges fejezete: négy helyszínen megkezdődik a Sapientia Egyetem különböző karainak a működése. A Partiumi Keresztény Egyetem ugyan kapott 2000-ben ideiglenes akkreditációt, de ezt leszámítva soha nem volt olyan romániai intézmény, mely magyar tannyelvű lett volna, és román jogi garanciával működhetett volna. Végül kilenc szakra majdnem 900 hallgató jelentkezett, ezeknek kevesebb mint a felét, 360 hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. A tanári kart is nagyon rövid idő alatt kellett összeverbuválni. Jogi elismerésű egyetem indul be magyar nyelven Romániában, a román hatóság által elismert diplomát ad majd ki az egyetem. Az EMTE mint magánegyetem nyilvánvalóan számíthat tandíjbevételre, a kollégiumi díjakból származó bevételre, de ez nem lesz elég a fenntartáshoz. A román államnak támogatnia kell az egyetemet. Erről még nem folyt tárgyalás a román oktatási minisztériummal. A magyar kormány biztosan nyújt majd támogatást, főleg a fejlesztéshez, felszereléshez. Magyarországi vendégtanárok is lesznek. - A Sapientia elindította a doktorandusi támogatást, 50 fiatal készül doktorálni, akikkel szerződést kötöttek, akik vállalták, hogy később az EMTE keretében fognak tanítani. A csíkszeredai önkormányzat ígérte, hogy ha kell, lakással, anyagilag is támogatják a fiatal tanárok letelepedését. A HTMH-nak erre nincs anyagi kerete. Itt a személyhez kötött civil támogatás vezethet eredményre. Máthé Éva újságíró felvetette, azt rebesgetik, hogy az összeg egyes részleteit, nem arra fordították, amire kellett volna. Magyarán: elherdálták. Misovicz szerint minél nagyobb összegről van szó, annál többen vannak/lesznek, akik kifogásokat fogalmaznak meg a hasznosítással kapcsolatban. Szerinte sikerült a kezdő támogatást eredményesen felhasználni. /Máthé Éva: Indul a Sapientia Egyetem. Volt pénz! Lesz pénz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

2002. augusztus 5.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nemrég lezárult felvételi vizsgák eredményeit értékelték aug. 3-i kolozsvári sajtótájékoztatójukon az intézmény vezetői. Az eseményen jelen volt dr. Tonk Sándor, az EMTE rektora, Tánczos Vilmos rektor-helyettes, dr. Győrfi Jenő, a csíkszeredai kar kancellárja, dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja, Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál tanulmányi felelős, az alapítvány kuratóriumi tagja és Hauer Melinda titkár. Dr. Tonk Sándor, rektor közölte: az EMTE-n a 15 működési engedéllyel rendelkező szakra - Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron - a meghirdetett 675 helyre összesen 879 hallgató jelentkezett. Emlékeztetett arra, hogy az EMTE azon kevés egyetemek közé tartozik, ahol felvételit tartanak. Dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja szerint mind a humán, mind a reál szakokon az eredmények jók. Az idén sokkal jobb felkészültséggel rendelkező diákok jelentkeztek, mint a tavaly. Csíkszeredán a 7 szakra meghirdetett 325 helyre a júliusi felvételin 200-at sikerült betölteni, így őszre 125 hely maradt szabadon. A PKE-en a meghirdetett 11 szakra összesen 198-an jelentkeztek. A vártnál alacsonyabb volt a jelentkezés a hitoktató, illetve a román nyelv és irodalom szakon, ahová a meghirdetett 20 helyre csupán ketten jelentkeztek. Ezért az utóbbi csoportot valószínűleg nem tudják majd beindítani. Kolozsváron a Mátyás király utca 4. szám alatti Bocskai-házban csupán az egyetem működéséhez szükséges irodahelyiségeket tudják biztosítani, ezért kezdetben kénytelenek lesznek helyiséget bérelni a tantermek számára. Sikerült megvásárolni egy telket, ahová a jövőben építeni szeretnének. Tonk Sándor kijelentette: együttműködési szerződést kívánnak aláírni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE). /Papp Annamária: Sikeres felvételi az EMTE-n. A 675 helyre 879 hallgató jelentkezett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2007. november 2.

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998