udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Haynald Lajos

2003. október 25.

A Megtestesült Bölcsességről nevezett gyulafehérvári papnevelő szemináriumot (Seminarium Incarnatae Sapientiae) Sztoyka Zsigmond Antal erdélyi püspök 1753-ban alapította. Az intézményalapítás előzményeként Sztoykának az alig negyven évvel azelőtt visszaállított erdélyi püspökség anyagi alapjait kellett konszolidálnia. Ehhez 1751-52-ben sikerült kivívnia, hogy a mindenkori gyulafehérvári püspök tulajdonává minősíttessék vissza az 1556 óta a kincstárhoz tartozó gyulafehérvári püspöki uradalom. 1758-ban a nem sokkal azelőtt rendbe hozott székesegyház, a püspöki rezidencia és a vár egynegyede leégett. Batthyány Ignác püspök megszerezve a püspökség számára a feloszlatott trinitárius rend kolostorát és templomát - 1792-ben beköltöztette a templomépületbe a később világhírnévre szert tett könyvtárat, a püspökségi nyomdát és a csillagvizsgálót. A kolostorépületben kapott helyet a papnevelde. Haynald Lajos püspök alapozta meg a teológiai kézikönyvtárat. A képzés igazán távlatos és korszerű vonalát Majláth Gusztáv Károly püspök határozta meg. Trianon után a névelemzés, a származásvizsgálat, a beolvasztás és etnikai különbségtétel megannyi körmönfont formája jelentősen nehezítette a szeminárium életét. Romániának a Szentszékkel kötött konkordátuma a katolikus egyházra nézve egyértelműen hátrányos volt. A gyulafehérvári papnevelde a II. világháborút követően - immár a kiváló Márton Áron püspöksége idején - képzési központja lett a nyugati határszél katolikus egyházmegyéiből érkező kispapoknak is, minthogy a szatmári és nagyváradi, illetőleg temesvári szemináriumok fokozatosan elsorvadtak (illetve elsorvasztották őket). A 40-50-es évek fordulója a gyulafehérvári teológiai főiskola számára válságos időszak volt, kivált a püspök fogsága és az állami hatóságok állandósult megfélemlítési akciói miatt. Később, a püspök 1955-ös szabadulása után, az adminisztratív korlátozások időszaka következett. Ez volt a nevezetes "numerus clausus" kora: államilag szabályozták a képzésre felvehető hallgatók maximumát. A sötét nyolcvanas években meg-megújuló küzdelmet kellett folytatni az intézmény fennmaradásáért. Az 1990 utáni időszakot leginkább az újjászervezés jellemzi. Sikerült a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolát a Lateráni Teológiai Egyetem keretében akkreditáltatni. A régi épületek felújítása, bővítése, egészen új épületrészek átadása mutatja kívülről a korszerűsödést. A Hittudományi Főiskola és a papképzés sorsáért felelősek mindemellett már érzékelik az újabb válságot: a papi hivatások megcsappanását. A szeminárium hallgatói között ma már számos román, német és más nemzetiségű kispap is tanul, jópáran külföldi egyetemeken célozzák meg a baccalaureátust, licenciátust vagy doktorátust. /Jakabffy Tamás: A gyulafehérvári papnevelés történetéből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2009. október 21.

Az ezeréves gyulafehérvári főegyházmegye érseki székesegyházának immár 132 éves orgonáját felújították, a munkával szeptemberre készültek el. A protestánsok által használt székesegyházban nem volt orgona, miután újból a katolikusok tulajdonába került a templom, akkor készült el az új orgona. 1849-ben a várat ostromló honvédség egyik lövedéke lángba borította a templomtornyot és tetejét. A tűz megkárosította az orgonát is. A károkat Haynald Lajos püspök állította helyre 1853–1856 között, de az orgona hasznavehetetlenné vált. Kolonics István készítette el az új orgonát, mely kiállta az idők próbáját. /(Fodor György): Felújították a gyulafehérvári székesegyház orgonáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998