udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hecser Zoltán

1993. február 21.

Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./

1993. október 27.

Okt. 27-én Bukarestben, a Magyar Kultúra Házában rendezték meg a budapesti Akadémiai Kiadó napját /szervezője a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kft/, megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök, ott voltak az RMDSZ-képviselők és szenátorok is. Az Akadémiai Kiadó jelentős könyvadományt adott a Magyar Kultúra Házának. - A Pallas-Akadémia Csíkszeredában okt. 25-én avatta fel könyváruházát. /Hecser Zoltán: Az Akadémia Könyvkiadó napja Bukarestben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

1995. július 25.

Megjelent egy 170 oldalas kiadvány a Kisebbségi Tanács égisze alatt: Romániai nemzeti kisebbségek intézményi és jogi keretei /Román Emberjogi Intézet kiadása/. A könyvben túlzások és pontatlanságok vannak. Hargita megye vonatkozásában például két magyar napilapról ír /csak egy van/ és olyan lapok szerepelnek a felsorolásban, amelyek nem léteznek /Kereskedelmi Közlöny/, vagy már megszűntek /Új Sport/. Más megyék adataival is ez a helyzet. /Hecser Zoltán: Túlzott jó szándék. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

1998. október 2.

Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1998. december 15.

Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték. Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"

2000. február 26.

Székelyudvarhelyen febr. 25-én megnyitották az első alkalommal megrendezett Erdély-Székelyföld Nemzetközi Turisztikai Vásárt. Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége és a polgármesteri hivatal kezdeményezése visszhangra talált a régió turisztikai cégei, vállalkozói körében, sőt egyes anyaországi településeken is. Ugyancsak febr. 25-én Székelyudvarhelyen megkezdte tevékenységét a turisztikai információs iroda is. /Hecser Zoltán: Turisztikai vásár Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2000. október 6.

Okt. 5-én Székelyudvarhelyen megnyílt az EXPO 2000, az immár hagyományosnak számító rangos őszi nemzetközi kiállítás és vásár. A Székelyföld egyik legjelentősebb gazdasági-kereskedelmi rendezvényének szervezői - a helyi Prima Press Kft. és a békéscsabai Protakon Kft. - kitettek magukért, több mint 40 cég van jelen, közülük 25 Magyarországról. /Hecser Zoltán: Expo 2000 Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 6./

2000. október 9.

Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2000. október 18.

Okt. 17-én Bukarestben sikeres magyar rendezvényre került sor: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Kht.-a és a szegedi Mac-Line Kft. szervezésében megtartották a magyar élelmiszergazdaság bemutatóját. A rendezvényre abban a reményben került sor, hogy a román kormányzat visszaállítja az importvámokat a korábbi szintekre, ami lehetőséget teremtene az üzleti élet fellendüléséhez. /Hecser Zoltán: Magyar-román üzleti találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. december 12.

Egy sürgősségi kormányrendelettel a Csíkszeredán /Szabadság tér 3./ található, 245 m2 felületű ingatlant fizetség ellenében átadták a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek. A püspökség jelenleg az épületet bérbe adja. /Ezek szerint nem is használja./ /Hecser Zoltán: Juttatás... a juttatásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

2001. január 16.

A romániai magyar kisebbség érdekeit nem csak egy államtitkár-helyettes, vagy miniszter képviseli, hanem az egész Nastase-kormány - jelentette ki Vasile Dancu, a tájékoztatási tárca vezetőjét. Az 1996-2000 közti kormánykoalícióban tárca nélküli miniszter által vezetett Kisebbségi Hivatal felszámolása, illetve e hivatalnak a tájékoztatási minisztérium hatáskörébe helyezése az új vezetés azon igyekvését tükrözi, hogy a különböző kérdésekkel csakis az ezekben illetékes szaktárcák foglalkozzanak - mondotta Dancu. A miniszter nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátornak kívánt válaszolni, aki hét végén Kolozsváron kijelentette: a hivatal főosztállyá való lefokozását, és a tájékoztatási minisztériumba való beolvasztását szerencsétlen ötletnek tartja. A tájékoztatási tárca keretei között működő etnikumközi kapcsolatokért felelős főigazgatóság célja szavatolni a nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását, orvosolni az esetleges jogsérelmeket. ″A Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozását a volt kormánykoalíció találta ki azért, hogy az RMDSZ követeléseit kielégítse. Mivel az RMDSZ nincs már a kormányon, a magyar nemzeti közösség képviselete a Nastase-kabinet egészére hárul. Az új kabinet programja konkrét elképzeléseket tartalmaz a kisebbségek kultúrájának és oktatásának fejlesztésével kapcsolatban - mondotta Dancu. /Dancu megnyugtatott: kisebbségügyi miniszter híján. Nastase és csapata képviseli a magyar kisebbség érdekeit a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Hivatalos Közlöny jan. 10-i 16-os számában jelent meg Köztájékoztatási Minisztérium megszervezésére és működésére vonatkozó kormányhatározat. Az új minisztérium alárendeltségébe kerül a Rompres Hírügynökség, megyei köztájékoztatási hivatalok létesülnek. Az új minisztérium kidolgozza és alkalmazza a kormány stratégiáját a köztájékoztatásra, a határon túli románokra és az interetnikus kapcsolatokra vonatkozóan. Véleményezi a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat, monitorizálja a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi előírások betartását, továbbá a kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzését szolgáló programokat dolgoz ki. A megszűnt a kisebbségügyi főosztály - ugyanúgy a megszűnt határon túli románok főosztálya - személyzetét vizsga vagy versenyvizsga alapján átveszi a Köztájékoztatási Minisztérium. A minisztérium keretében egy államtitkár felel az interetnikai kapcsolatokért, alárendeltségébe 4 igazgatóság tartozik: a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok igazgatósága, a program-támogatási igazgatóság, a romaügyi országos hivatal és az interetnikus kapcsolatok regionális hivatala. E két utóbbi hivatal élén helyettes-államtitkár áll. Hogy mit is jelent, és hány alkalmazottja is lesz ennek a hivatalnak, az a kormányhatározatból nem derül ki. /Hecser Zoltán: Mit takar a megnevezés? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 16./

2001. február 19.

A Hargita Megyei Orvoskollégium és a csíkszeredai Dr. Ábrahám Ambrus Alapítvány febr. 17-én szimpóziumot szervezett a megyebeli háziorvosok számára Az alsó végtag krónikus vénás elégtelensége a bőrgyógyászati, illetve a háziorvosi gyakorlatban címmel. Aktuális volt a témakör, mert hazai viszonylatban a felnőtt lakosságnak mintegy egynegyede szenved valamilyen fokú visszérbetegségben. A budapesti Richter Gedeon Gyógyszergyár /a szimpózium társszervezője/ képviselője pedig az új gyógyszer, a Curiosin hatásmechanizmusáról számolt be. /Hecser Zoltán: Orvostovábbképzés. A beteg hasznára. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2001. október 30.

Okt. 29-én a Pest, illetve a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban üzletemberek találkozójára került sor. Amint arról Dankó Géza, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara osztályelnöke tájékoztatott, a rendezvény elsődleges céljának az információcserét, az igények és érdekeltségek számbavételét tekintik. Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyancsak érdemlegesnek tartja az ilyen jellegű rendezvények megszervezését. /Hecser Zoltán: Üzletember-találkozó Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszerda), okt. 30./

2002. január 16.

Az Országos Statisztikai Intézet jelentette, hogy az elmúlt évben 30,3%-os volt az infláció. Ez valamivel több, mint az utólagosan beütemezett 30% (az eredeti célkitűzés 25–27% volt). Mindenképp jobb, mint a megelőző esztendei (40,7%). A kormányprogram szerint 2002-ben az infláció 22%-os lesz. Az elmúlt évi 30,3% átlagszám, ezen belül a szolgáltatások díjszabásai 36,2%-kal emelkedtek. A szolgáltatásokon belül a vasúti személyszállításé több mint 100%-kal, a földgázfogyasztásé több mint 99%-kal, a hőenergiáé pedig több mint 57%-kal. Az élelmiszerek 27%-kal drágultak, de azon belül a marhahús 60,5%-kal, a sertéshús 52,2%-kal. /Hecser Zoltán: Infláción innen és túl. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

2002. május 24.

Máj. 24-én felavatták az Infopress Rt. /Székelyudvarhely/ korszerű, nagy kapacitású új üzemrészlegét, a körforgó nyomdaipari berendezést. Ennek eredményeként a cég megerősítette a hazai nyomdaiparban elfoglalt vezető szerepét, illetve a kelet-európai piacon éllovassá vált. /Hecser Zoltán: Új nyomda Székelyudvarhelyen. A legnagyobb Kelet-Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

2002. május 27.

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. június 10.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya immár másodszor szervezte meg jún. 7-8-án a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban rangos szakmai konferenciáját, amelyen több mint 150 magyarországi és hazai szakember vett részt. Az első napon a konferencia résztvevői a Csíkszereda–Gyergyószentmiklós–Gyergyószárhegy–Gyergyóditró–Békási-szoros, Gyilkostó–csíkszeredai útvonalon tettek élménygazdag tanulmányi kirándulást, másnap a konferencia keretében több mint 30 tudományos előadást hallgathattak meg, valamint cégbemutatókkal ismerkedhettek. A konferencia tematikája igen gazdag és változatos volt: acélszerkezetekkel, építőanyagokkal, környezetvédelemmel, rehabilitációval stb. kapcsolatosan hangzottak el értekezések. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. Népes részvétel, színvonalas értekezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 10./

2002. július 18.

Hargita megye a maga 84,6 %-os magyarságával e tekintetben országos első. Csíkszereda 41 852 lakosának 81,7 %-a /34 183 fő/ magyar, Székelyudvarhely 36 926 lakosának 95,6 %-a /35 293 fő/ magyar. Székelykeresztúr lakóinak 95,1 %-a magyar, Gyergyószentmiklós lakóinak pedig 87,4 %-a. /Hecser Zoltán: Népszámlálás 2002. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

2002. augusztus 19.

Aug. 17-én sajtókonferenciát tartott Roman Ioan ezredes, a Hargita Megyei Csendőrparancsnokság parancsnoka. Korondon, a zenét biztosító székelyudvarhelyi cég tulajdonosát és lemezlovasát állítólag csendőri túlkapás érte, ezért a nyilvánossághoz fordultak. Az ezredes közölte: nem történt csendőri agresszió, túlkapás, a helyszínen tartózkodó csendőrök jogszerűen jártak el. 20 millió lejes bírságot róttak ki Jére Ágoston cégtulajdonosra. Az ezredes azt állította, hogy a lemezlovast nem is bántalmazták. /Hecser Zoltán: Nem meghívásos alapon, hanem hivatalból... = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./ Korondon. Dézsy Károly(DJ Golyó) lemezlovast és Jére Ágoston hangosítót a Krónika lap szerint az éjfél után megjelenő csendőrök tettlegesen bántalmazták. Jére Ágoston nem tagadta az incidenst, de a procedúra lezárulásáig nem kívánt nyilatkozni. Dézsy Károly orvoshoz ment, amikor még látszottak a fojtogatásra utaló nyomok. Katona Mihály, Korond polgármestere tiltakozott az agresszív csendőri fellépés ellen. Roman Ioan ezredes, a Megyei Csendőrség parancsnoka kijelentette, hogy a csendőralakulat tagjai jogszerűen jártak el a rutinellenőrzés során, szerinte tettlegesség nem történt. /K. Z.: Két szempont arról, ami Korondon történt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 19./

2002. augusztus 26.

Aug. 25-én volt Parajdon a fúvósok találkozója. Nagy hagyománya van a fúvósok parajdi seregszemléjének. A Parajdi Napok kétnapos rendezvénnyé vált. Aug. 24-én fúvószenére ébredtek a nagyközség lakói. A kórushangversenyen Szováta, Felsősófalva és Parajd énekkarai léptek fel. Népművészeti kiállítást nyitottak meg. Aug. 25-én került sor a fúvósok hagyományos találkozójára, hét fúvószenekar jött el. /Hecser Zoltán: Fúvószenekarok Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2003. június 2.

Immár hagyományos színhelye az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya által szervezett Nemzetközi Építéstudományi Konferenciának a Csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház. Május 31-én 200 résztvevő (közülük közel 150-en Magyarországról) volt jelen a konferencián. Több mint 70 előadás hangzott el hat szekcióban. Tapasztalható volt a Hargita megyei cégek, szakemberek gyér érdeklődése. A konferencián elhangzott előadásokat még aznap kötetbe foglalva kezükbe vehették az érdeklődők. /Hecser Zoltán: Nemzetközi építéstudományi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2003. július 9.

Az újabb sürgősségi kormányrendelet jelent meg a kormány munkaapparátusa, a minisztériumok és más központi közigazgatási szakhatóság keretében lévő egyes struktúrák működésére vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatosan. Az átszervezések nyomán a kormányfő nem kevesebb mint 23 ügynökséget, szakhatóságot, főosztályt és országos bizottságot fog koordinálni ezentúl. Köztük az energiaszabályozási, a privatizálási, a fogyasztóvédelmi szakhatóságokat, az Országos Sportügynökséget, az Országos Statisztikai Intézetet, a Márka- és Találmányügyi Állami Hivatalt stb. stb. Ezenkívül a kormány apparátusa keretében vannak olyan szervek, amelyek közvetlenül a kormányfőnek vannak alárendelve (például a Határon Túli Románok Főosztálya vagy az Interetnikai Kapcsolatok Főosztálya). Mindez funkcióhalmozást jelent, ami kiváltotta egyes politikai elemzők rosszallását, mert ebben központosítási törekvést látnak. A bírálatokra hevesen reagált a kormányfő, azt állítva, hogy a kormánynak vannak alárendelve ezek a központi hatóságok, a koordinálói feladatkör pedig nem összetévesztendő az alárendelésivel. Az Országos Ellenőrzési Szakhatóság például mamutintézmény lesz, bonyolult felépítéssel. Ide fog tartozni a Kormány Ellenőrzési Testülete, a Környezetvédelmi Országos Őrség, az Állami Építkezési Felügyelőség, a Pénzügyőrség, a Vámügyi Vezérigazgatóság (e két utóbbi szerv esetében egykori feladatkörük egy része továbbra is a szakminisztériumok hatáskörében marad). /Hecser Zoltán: Karcsúsítás központosítással. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

2003. augusztus 19.

Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2003. november 22.

Nov. 20-án megszavazták a képviselők és a szenátorok a jövő esztendei állami költségvetést, nagyvonalúan eltekintve az ellenzék kifogásaitól. A költségvetési hiányt 3 százalékosra tervezték, 5,5%-os gazdasági növekedéssel, 9%-os inflációval számolva, az export 8,2%-os gyarapodást jegyezne, az import pedig 8%-ost. A költségek egyharmadát a szociális kiadások jelentik (a bruttó hazai termék 10,8%-a). Jelentős mértékben nő a helyi költségvetéseknek szánt pénzmennyiség is, elérve a 23 400 milliárd lejt. Megemelték a tanügy, az egészségügy és a kultúra 2004-es költségvetéseit. A szakértők szerint a jövő esztendei költségvetés kiegyensúlyozottabbnak ígérkezik, mint az idei. A személyi jövedelemadó tekintetében újdonság lesz az adózandó adószintek számának 5-ről 3-ra való csökkentése. A gyógyszerekre és a szállodákra alkalmazott hozzáadott értékilleték 19%-ról 9%-ra csökken. Növekedni fog a fogyasztói adó, ami az üzemanyagok, a dohányáruk és a szeszes italok kiskereskedelmi árait fogja gerjeszteni, az energiahordozókét és az energiákét, az előbbi pedig az importárukét is. /Hecser Zoltán: Megszavazás után a költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2004. április 26.

Ápr. 24-én ismét rangos nemzetközi tudományos rendezvény színhelye volt a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház: az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) immár tizenkettedik alkalommal szervezte meg az OGÉT 2004 elnevezésű Nemzetközi Gépész Találkozót. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntését követően a több mint 140 külföldi (svájci, magyarországi és szlovákiai) és hazai (köztük székelyudvarhelyiek és csíkszeredaiak) szakember plenáris ülésen vett részt. Délután a szekciók – számítógépes tervezés és gyártás, minőségbiztosítás és környezetvédelem, finommechanika, optika, mechatronika, illetve általános gépészet – keretében mintegy 80 előadás hangzott el. A hagyományokhoz híven a szervező, az EMT az idén is a konferenciát megelőzően – ápr. 23-án – ismerkedő jellegű egész napos kirándulást szervezett a résztvevők számára Csíksomlyó – Gyimesek – Sósmező – Ojtoz-szoros – Kézdivásárhely – Csíksomlyó útvonalon. /Hecser Zoltán: Rangos tudományos találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2004. május 24.

Máj. 21-22-én Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), melyen tisztújításra is sor került. A MÚRE új elnöke, hároméves mandátumra Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, ügyvezetője ismét Karácsonyi Zsigmond, a Népújság újságírója lett. A sajtóetikai kérdésekben legfelsőbb döntéshozó testületnek, a Becsületbíróságnak az elnöki tisztét a Szatmári Friss Újság olvasószerkesztője, Ágopcsa Marianna tölti be egy újabb mandátum idejére. A Szatmár megyei szervezet területi felelőse és igazgatótanácsi tagja Túrós Lóránd, a Szatmári Friss Újság munkatársa. /(ba): Tisztújítás az újságíró egyesületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./ Az írott sajtóért felelős alelnök a következő három évre az elnökké választott Ambrus Attila helyett Szűcs László (Erdélyi Riport) lesz, míg az audiovizuális szakosztályt vezető alelnökké az elnöki tisztségért folyó versenyben alulmaradt Csép Sándort választották. A szakbizottságok élére Hecser Zoltán (jogi), Bálint Zsombor (gazdasági), László Edit (szociális), Rácz Éva (oktatási) és Kacsó Sándor (médiastratégia) került. A MÚRE-közgyűlésre ellátogatott Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki a politikum–sajtó-kapcsolatrendszerről kijelentette: „Az RMDSZ nem teheti meg, hogy megpróbálja lekötelezni a sajtót, mint ahogyan másoknak sem engedheti meg, hogy ezt megtegye”. /S. M. L.: Ambrus Attilát választották a MÚRE elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának elnökeként, a Látó főszerkesztőjeként, MÚRE-tagként, illetve a Communitas Alapítványban betöltött tisztsége révén szólalt föl a MÚRE Közgyűlésén, Szovátán. Hangsúlyozta: nem szabad a sajtót olyan helyzetbe hozni, hogy választásra kényszerüljön egyik, vagy másik politikai oldal mellett. Kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kötelessége ennek érdekében cselekedni és a rendelkezésére álló befolyásolási eszközöket így használnia. Elismerte azt is, „ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné, hogy minden újságíró RMDSZ-párti legyen. De olyan RMDSZ-t szeretne, amelyben mindenki megtalálja a helyét". /A sajtót nem kell választásra kényszeríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. június 7.

Idén is Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban rendezte meg az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság Építéstudományi Szakosztálya az ÉPKO szaktalálkozóját. Az idei Nemzetközi Építéstudományi Konferencián több mint 140 hazai és külföldi szakember, egyetemi káderek, tudományos kutatók, szakcégek képviselői vettek részt. Három szekcióban /út-, vasút- és hídépítészet, betonszerkezet, épületek és épületgépészet/ több mint 50 előadás hangzott el. Cég- és könyvbemutatókat is tartottak. /Hecser Zoltán: Építéstudományi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2004. július 14.

Ráduly Róbert Csíkszereda polgármesterévé választása miatt lemondott képviselőházi mandátumáról, s helyét a parlamentben a csíkszeredai Kedves Imre foglalta el, aki jún. 29-én tette le hivatali esküt a képviselőházban. Ezzel kezdetét vette a mintegy 5 hónapos mandátuma, amely egybeesett a parlamenti vakációval. Ráduly Róbert volt képviselő helyét automatikusan átvett két szakbizottságban is, az ipari-szolgáltatásiban, illetve az informatikaiban. Azok a nyári szünetben is dolgoznak. Kedves Imre /sz. Csíkszentdomokos, 1953/ közgazdász, 1991–1993 között a megyei pénzügyi igazgatóság aligazgatója, 1993-tól pedig a Hargita Megyei Állami Kincstár igazgatója. /Hecser Zoltán: Mandátum a ... mandátum végén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2004. július 29.

Most már biztosra vehető, hogy Romániában a búzatermés meg fogja haladni a 6,1 millió tonnát (2003-ban 2,4 millió tonna volt). Petre Dea miniszter szerint ez az utóbbi 15 esztendő legnagyobb búzatermése. A szakemberek szerint az idei búza minőségével sincs baj. /Hecser Zoltán: Rekordtermés gabonából. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./

2004. július 31.

Júl. 30-án kezdődtek Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen a Kárpát-medence ásványvizei tudományos konferencia munkálatai. A konferencia résztvevői magyarországi és romániai kutatóintézetek képviselői, tudományos kutatók, egyetemi tanárok, valamint a megyében lévő ásványvíztöltődék vezetői. Magyarországon immár tíz éve tartanak hasonló témakörű konferenciákat, s gyakorlatilag azt most terebélyesítették nemzetközivé. Románia ásványvíz palackozásának 40%-a Hargita megyében realizálódik. /Hecser Zoltán: Ásványvíz-konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998