udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hegyi Gyula

2001. április 27.

A csángó kisebbségi kultúra védelméről fogadott el jelentést ápr. 26-i ülésén az emberi jogok érvényesülésére felügyelő Európa Tanács kulturális bizottsága, s ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy a jövőben a kérdés nemzetközi politikai fórumok elé kerüljön. A jelentéstervezetet a finn Tytti Isohookana-Asunmaa asszony terjesztette elő, aki tavaly látogatást tett a Csángóföldön, s kapcsolatba lépett a helyi hivatalos szervekkel is. A jelentést megerősítő szavazás előtti vitában Corneliu Vadim Tudor ingerült hangoskodással próbálta elérni, hogy lekerüljön a napirendről a téma tárgyalása. A Nagy-Románia Párt elnöke egyfelől azt állította, hogy a csángók nem is léteznek, illetve ha igen, akkor alig vannak kétezren, s kérdésessé tette a magyarsággal való kapcsolatukat is. Az agresszíven érvelő román politikussal Hegyi Gyula magyar ET-küldött szállt vitába, s a szavazás az ő álláspontját igazolta. Hegyi Gyula nagy sikernek értékelte, hogy a bizottság elfogadta a csángó népnév magyar írásmódját, s ennek megfelelően - bár ékezet nélkül - "csango" formában kerül be a hivatalos dokumentumokba. A tízpontos jelentés megállapítja, hogy a csángó dialektus a magyar nyelv egy ősi formáját használja, s ezzel különlegesen fontos kulturális hagyományt képvisel. Az ajánlástervezet az anyanyelvi oktatás támogatására ösztönzi a hivatalos hatóságokat, s felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az ortodox környezetben élő római katolikus csángóknak biztosítani kell a lehetőséget a csángó nyelvű liturgikus istentiszteletekhez, ami kulturális identitásuk egyik legfontosabb eleme. Az Európa Tanács álláspontja szerint a csángóknak megfelelő tájékoztatást kell kapniuk arról, hogyan rendelkezik a román oktatási törvény az anyanyelvi oktatás feltételeiről, hogy a csángó szülők kérhessék anyanyelvű osztályok létesítését. A dokumentum leszögezi, hogy el kell ismerni a hivatalos csángó szervezeteket, s megszólalási lehetőséget kell biztosítani számukra a tömegtájékoztatási eszközökben. Kimondja azt is, hogy a következő népszámláláskor a kérdőíveken külön rubrikában kell feltüntetni a csángó kisebbséghez tartozást. A jelentés szorgalmazza a többség és kisebbség közötti együttműködés elősegítését. Indítványozza, hogy a csángó kultúra hagyományait és specifikus jellegzetességeit tudományos igénnyel rögzítsék. /Csángóvita az Európa Tanács kulturális bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A magyarok egy negyedik enklávét is létre szeretnének hozni Romániában. Az Európa Tanácsban nagy felhajtással tárgyalják a csángókról készített jelentést, jelentette a Curentul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2003. január 31.

Az Európa Tanács (ET) legnagyobb parlamenti frakciója, a szocialisták jan. 30-án támogatásukról biztosították azt a magyar álláspontot, hogy az ET következő, áprilisi ülésszakán ne tűzzék még napirendre a kedvezménytörvényről szóló, a magyar jogszabályt bíráló Jürgens-jelentést. A szocialista frakció ülésén a román küldöttséget kivéve minden felszólaló támogatta a magyar javaslatot, amelyet Hegyi Gyula magyar képviselő terjesztett elő. Közben Budapesten bejelentették, hogy elkészült a módosított státustörvény normaszövege, s arra Brüsszelben is rábólintottak. Maradna a magyar igazolvány és a kedvezmények, csakhogy az oktatási támogatásokat például a kedvezményezettek alapítványok útján kapnák meg, s ezekre a pénzekre az egygyermekes családok is pályázhatnának. Bővítenék ugyanakkor az utazási kedvezményeket is. Jan. 30-án a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetségi (VMSZ) is kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását, szorgalmazva azt is, hogy a Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszer miatt mihamarabb megbeszélések kezdődjenek a magyarországi illetékesekkel. A VMSZ szerint a törvény módosítása során kizárólag a velencei bizottság ajánlásai és a legutóbbi MÁÉRT-én közösen kialakított álláspontok jöhetnek szóba. A párt elfogadhatatlannak tartja a törvény további bárminemű megnyirbálását. A Magyar Demokrata Fórum bejelentette: kizárólag a MÁÉRT 2002 novemberi közös zárónyilatkozatában foglaltak szerint tartja lehetségesnek a kedvezménytörvény módosítását. /Elkészült a státustörvény új normaszövege. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2004. szeptember 30.

Mindent el kell követni, hogy Románia ne szennyezze be a maga és a környező országok folyóit – jelentette ki Dimas Stavros néppárti politikus, a Barroso kabinet környezetvédelmi biztosa Hegyi Gyula magyar képviselő kérdésére azon a meghallgatáson, melyre az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságban került sor szept. 29-én Brüsszelben. /(Guther M. Ilona): Verespatak ügyéről az EU környezetvédelmi biztosjelöltje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2006. február 22.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága február 21-i, brüsszeli ülésén Hegyi Gyula, a bizottság MSZP-s tagja hangsúlyozta, hogy az EU környezetvédelmi normáival ellentétes romániai verespataki aranybánya-beruházást meg kell akadályozni. A bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy soron következő ülésükre meghívják Sulfina Barbu román környezetvédelmi minisztert, hogy számoljon be a verespataki beruházás körüli helyzetről. /Brüsszelbe rendelik Sulfina Barbut. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2006. október 5.

Az Európai Bizottság a román hatóságokkal folytatott kommunikációja során folyamatosan hangsúlyozta, hogy a verespataki aranybánya-projekt során az összes vonatkozó uniós jogszabályt megfelelőképpen figyelembe kell venni – emelte ki Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos abban a hivatalos válaszban, amelyet Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő kérdéseire adott. Hegyi úgy vélte, megalapozott a gyanú, hogy a verespataki aranybánya megnyitása ellentétes lenne több uniós jogszabállyal. /Uniós figyelmeztetés Verespatak-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2008. január 25.

Jogerősen megsemmisítette a gyulafehérvári táblabíróság azt a területrendezési engedélyt, amelyet a helyi önkormányzat adott meg még 2002-ben a Verespatakra aranykitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai cégnek. Az Alburnus Maior Egyesület szerint ezzel semmisnek nyilvánul minden olyan irat, amelyet az RMGC az évek folyamán a területrendezési engedély alapján szerzett be. Az RMGC álláspontja szerint „felháborító, etikátlan és sértő” ahogy az Alburnus Maior értelmezi a bírósági döntést. Hegyi Gyula európai parlamenti politikus – aki többször is állást foglalt a verespataki beruházás ellen az EP-ben – üdvözölte a gyulafehérvári bíróság döntését. „A román társadalom győzelme is ez. Azt mutatja, hogy Románia, ha ellentmondásosan is, de megérett az európai normákra a környezetvédelemben” – mondta. Az Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervező RMGC eddig 200 millió dollárt fektetett be Romániában a beruházás megvalósítása érdekében. /Cseke Péter Tamás, Isán István Csongor: Fordulat Verespatakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998