udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hegyi Lajos

1991. június 14.

A Bolyai Farkas Líceum /Marosvásárhely/ ballagási ünnepén, jún. 14-én a Vatra Romaneasca és a tanfelügyelőség képviselői megtiltották a legjobb végzős diákoknak járó díjak kiosztását. A díjakat az 1989 után létesült két alapítvány, a Hegyi Lajos Alapítvány és a Györffy Zoltán Alapítvány ítélte oda. /Weszely Tibor: Megtiltották a díjkiosztást Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1994. december 21.

Marosvásárhelyen dec. 21-én a Maros megyei Demokratikus Konvenció és a Pro Európa Liga szervezésében a Kultúrpalotában emlékeztek meg a forradalom ötödik évfordulójáról. Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök román és magyar nyelven emlékezett a történtekre, majd a résztvevők az emlékműhöz vonultak, amely a hat marosvásárhelyi mártír - Bodonyi Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidos, Ilie Muntean, Pajka Károly és Tamás Ernő - emlékét őrzi. /RMDSZ Tájékoztató 438. sz., dec. 22./

2002. január 28.

A versenyen a diákok magas színvonalú matematikatudásról tettek tanúbizonyságot. A tanulók a dolgozatírás után meghallgatták Weszely Tibor Bolyai János, a tudós és az ember címmel tartott előadását, majd megismerkedhettek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel is. /(mezey): Hegyi Lajos matematikaverseny. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2002. január 28.

Jan. 26-án Marosvásárhelyen több mint 80 középiskolai tanuló részvételével zajlott le a Hegyi Lajos matematika-emlékverseny. A versenyzők Erdély több településéről érkeztek, így Brassóból, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Szászrégenből, Barótról, Nagyváradról, Kolozsvárról és természetesen Marosvásárhelyről. Az Appendix Egyesület által szervezett és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem valamint a Bolyai Farkas Elméleti Líceum támogatása révén megtartott matematika-emlékverseny a tantárgyversenyek nyitánya.

2002. december 23.

Maros megyében 21-en, közülük hatan - Adrian Hidos, Tamás Ernő, Pajka Károly, Ilie Muntean, Hegyi Lajos és Bodoni Sándor - Marosvásárhelyen estek el az 1989. decemberi forradalomban. Emléküknek áldozott a Mártírváros Napjai elnevezésű rendezvénysorozat a Megyei Forradalmi Mozgalom öt szervezete, a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Megyei Tanács szervezésében. Dec, 21-én a megyeszékhely valamennyi közintézményénél félárbocra engedték Románia nemzeti zászlaját. Délben a mártír hősök emlékművénél megemlékező istentiszteletet tartottak. A forradalmárok Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához indultak, ahol hivatalosan is felavatták a háromnyelvű mártírváros feliratú táblát. Hasonló táblákat állítottak fel a múlt hét folyamán Marosvásárhely valamennyi bejáratánál. /Nagy Annamária: Koszorúzás és táblaavatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

2004. február 3.

Január 31-én hetedszer szervezték meg Marosvásárhelyen a Hegyi Lajos Matematika Emlékversenyt, amelyen az erdélyi magyar középiskolások vettek részt. Ugyanaznap osztották ki az elmúlt tanév két legjobb matematikusának odaítélt díjat is, amelyet a washingtoni székhelyű Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezet ajánlott fel. /(mezey): Díjazták a legjobb matematikus középiskolásokat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. október 22.

Az általános iskolák összevonásával kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen sajtótájékoztatóján Dáné Károly, az RMDSZ oktatási alelnöke, városi tanácsos. Ilyen címen október 1-jétől immár Andrássy Árpádot, az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű iskolaigazgatót is leváltotta a főtanfelügyelő. Az iskolák összevonásának eredménye: "eltűnt" 13 magyar és csak 1 román osztály. Utalt arra, hogy 1957-től nem neveztek el egyetlen marosvásárhelyi iskolát sem magyar személyiségről, és ezen szándékoznak változtatni az elkövetkezőkben. Mivel az iskola-összevonások nyomán az a helyzet állt elő, hogy egy-egy tanintézmény több épületben működik, amelyeket csak egyszerűen A, B épületeknek neveznek, a tanácsban az RMDSZ-frakció javasolni fogja, hogy ezen épületeket magyar személyiségekről nevezzék el. A frakció három nevet javasol: Vályi Gyula és Hegyi Lajos matematikusokét, valamint Székely János irodalmárét. /(antalfi): Magyar iskolaneveket javasol a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

2007. augusztus 28.

Marosvásárhelyen a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzék azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük. Török Jánost a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye. Az iskola két izraelita vallású volt diákját, Tischler Mártont és dr. Farkas Róbertet Auschwitzba hurcolták és elpusztították. Kincses Előd olyan személyiségekről emlékezett, akiket személyesen ismert és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek. Nemes Károlyt az új hatalom az iskola igazgatói székébe ültette. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a Szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, a hadbírósági tárgyaláson karakánul védelmezte Nemes Károlyt. A Szoboszlai-kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Dr. Kónya Istvánt. Moyses Márton Kincses Előd osztálytársa volt, 1959-ben érettségiztek. 1956 őszén nem tudták, hogy miért került osztályunkba Moyses Márton. Csak a rendszerváltozás után tudták meg azt, hogy Kozma Béla igazgató embermentő akciójáról volt szó. Moyses ugyanis Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Kincses Előd Emese húgával egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta Moysest a Szekuritáté. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de ő csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Visky Árpád színművészt sokan ismerték és elismerték rendkívüli tehetségét. A sepsiszentgyörgyi színházhoz került, összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is kérdéses: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy 1990. fekete márciusa miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az RMDSZ felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és az 1989 decemberi sortűzért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért nem felel senki? Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt. A mártírok megérdemelnék azt, hogy az iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket. /Kincses Előd: Az iskola mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998