udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Heinrich József

1992. május folyamán

nagyobb városok után kisebb települések is jelentkeznek önálló lappal, ilyen a Pécskai Újság, kiadja a római katolikus plébánia, Heinrich József esperes plébános. /Pécskai Újság (Pécska), máj. - 1. sz./

1995. január 6.

A Temesvári Új Szó napilap az anyagi nehézségek miatt megszűnt, helyette hetilap indult Heti Új Szó címen, megtartva a régi szerkesztőség több tagját /főszerkesztő Graur János maradt/, az első száma 1994. dec. 29-én jelent meg, innen kezdte a lap a számozást. A 2. számban részleteket találunk Tőkés László A Securitate markában című nyilatkozatából. Ugyanebben a Pécskai Újságról olvashatunk: három éve Heinrich József esperes-plébános irányításával lát napvilágot, decemberben a 32. száma került ki a nyomdából. /Heti Új Szó (Temesvár), jan. 6., 2. sz./

1996. november 16.

Klebelsberg Kunó Pécska szülötte, kultuszminiszter volt. Nagyvonalú kultúrpolitikát folytatott, ösztöndíjak és intézetek alapításával megszervezte a magyar szellemi élet külföldi kapcsolatait. Számos népfőiskolát alapított. A magyar történelemtudomány igazi mecénása, nevéhez fűződik a Magyarország újabbkori történetének forrásai című forráskiadvány sorozat megindítása. Mindennek ellenére az 1962-ben kiadott Új Magyar Lexikon reakciós kultúrpolitikusnak minősítette. - Az EMKE és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei szervezetének rendezésében nov. 16-án Aradon és Pécskán Klebelsberg Kunó emléknapot tartottak. Aradon tudományos ülésszak kezdődött, melyet Matekovits Mária megyei EMKE-elnök nyitott meg. Az előadók között volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök és Egyed Albert művelődési minisztériumi főosztályvezető, a Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Ugyanezen a napon Pécskán, szülőfalujában a római katolikus templom falára Heinrich József plébános, főesperes elhelyezte a Klebelsberg Kunó-emléktáblát, Grünwald Ernő kőfaragó alkotását, majd Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke és dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta az esemény jelentőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18., 911. sz./ Gróf Klebelsberg Kunó /Magyarpécska,1875. nov. 13. - Budapest, 1932. okt. 11./, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

1999. november 11.

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1999. december 5.

A 6000 lakosú Gátalján a plébánia adatai alapján 664 katolikus él, túlnyomó részük magyar (570 magyar, 50 szlovák, 25 német, 11 román, 6 cseh, 2 horvát). Miklós Csaba plébános úgy szervezte meg a Szent Erzsébet búcsút november 19-én, hogy meghívott horvát, román és német anyanyelvű papot, továbbá református lelkészeket is. Az evangéliumot 5 nyelven (magyar, német, román, szlovák és cseh) olvasták fel, a szentbeszédet a pécskai esperes, Heinrich József magyar és román nyelven tartotta. /Többnyelvű búcsú Gátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 5./

2000. április 17.

Ápr. 15-én folytatódott a Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat. A temesvári érdeklődők Csanádra (Őscsanád) utaztak, hogy az ottani római katolikus templomban emlékezzenek a magyar államiság és kereszténység 1000. évfordulójára. A megemlékező szentmisét a temesvári Bartók Béla vegyeskar nyitotta meg. Szentbeszédében Heinrich József esperes bemutatta az egyházmegyét alapító első püspök, Szent Gellért életútját. Ezután Szekernyés János helytörténész Géza fejedelem méltatásával kezdte ismertetőjét. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke hasonlóságot vélt felfedezni az ezer év előtti és napjaink sorskérdései között. Akkor sem volt könnyű a jobbik utat választani, mert kemény ellenállásba ütközött, rengeteg megpróbáltatással és áldozattal járt, de ezer év tanúsítja, hogy megérte. Magyar közösségünket napjainkban is választás elé állította a sors: vagy harcolunk a megmaradásunkért, vagy a kényelmesebb utat választva beolvadunk, fejtette ki. /Sipos János: V. Bánsági Magyar Napok. Államiságunk és kereszténységünk 1000. évfordulója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2001. február 22.

Febr. 20-án Magyarpécska község elbúcsúztatta katolikus plébánosát, a püspökétől más beosztást kapott Heinrich József esperest. Egy évtizeden át olyan papja volt Pécskának, akinek nem volt magánélete, hanem csak közösségi. Százezer kilométereket tett meg Romániában és külföldön, hogy öregbítse Pécska jóhírét, hogy támogatást hozzon a helybélieknek vagy plébániájának. Minden évben gyarapodott valamivel a helyi katolikus közösség, a plébánia és a templom. Nyolc éven keresztül rendszeresen megjelent a plébánia által kiadott Pécskai Újság, és már több, mint öt év telt el azóta, hogy a plébánia kis klubjában bemutatták az első Pécskán kiadott, a község történelmét magyarul bemutató könyvet. Megalakult, és több mint 300 taggal működik a Kolping család, eredményes munkát fejt ki a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, a Mester János cserkészcsapat is pécskai, és az egyház-iskola kapcsolat is élő. 2000 őszén avatták Pécska első köztéri szobrát, a gróf Klebelsberg Kúnót ábrázoló szobrot. A templom falán Magyarpécska jeles szülötteinek, Ormós Zsigmondnak, gr. Klebelsberg Kunónak és Kálmány Lajosnak a márványtáblája van. A püspök Heinrich Józsefet a temesvári Gerhardinum katolikus líceum igazgatójának, az egyházmegye ifjúsági felelősének, az egyetemista fiatalság spirituálisának nevezte ki. /,,A szárnyaláshoz adjon neki erőt" = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2001. március 6.

Márc. 4-én beiktatták Király Árpád arad-ségai római katolikus plébánost az aradi esperes tisztségébe, amely Heinrich József esperes, pécskai plébános távozásával üresedett meg. A beiktatási szentmisét Ross Márton megyéspüspök celebrálta Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes és a kerületi papság közreműködésével. A megyéspüspök röviden vázolta a nyolc esperességből, három főesperességből álló temesvári római katolikus egyházmegye felépítését, beszélt "a püspök szemének" tekintett esperes feladatairól. /Piros cingulum Király Árpádnak. Beiktatták az aradi római katolikus esperest. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2001. március 13.

Márc. 10-én Böcskei László általános helynök, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes, Heinrich József tiszteletbeli főesperes, Király Árpád aradi esperes részvételével megtartott ünnepi szentmise előzte meg az Újaradon a plébánián létesített római katolikus katetikai központ átadását. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye területén a temesvári, illetve a resicabányai katetikai központ után Aradon nyílt meg a harmadik olyan hely, ahol továbbképzésben részesülnek az egyházi életben résztvevő valamennyi laikus szervezet képviselői. /Újaradon megnyílt a katetikai központ. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2001. április 3.

Heinrich József főesperes a temesvári Gerhardinum új igazgatója, aki azelőtt 1991-től Ópécska plébánosa volt. Ópécskán, a négyezer lelkes vidéki plébánián kitartással és hittel sikerült felélesztenie a lelki-szellemi életet. A temesvári iskola épületét bírósági döntéssel visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A tulajdonbavétel a döntés Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől függ, ez pedig még nem történt meg. Időközben márc. 26-án fellebbezési per indult ellenük. Az épületnek csak a felét igényelnék, amely elég lenne a tervezett bővítésre, a bentlakással együtt. Az ingatlan másik felét az egyház bérbe adná, és a bevételt a diákok támogatására fordítaná, mert jelenleg a püspökség állja a gyerekek étkezési és szállásköltségeinek egy részét. A tanulók nem kizárólag magyar nemzetiségűek, vannak bolgár, horvát, német eredetűek is. A lélekszám csökkenése jobban érzékelhető a szórványban, kihat az osztályok egyre zsugorodó létszámára: a múlt évben alig tudták beindítani a IX. osztályt a kevés jelentkező miatt. - Az 1992-ben megindult Gerhardinumnak eddig öt igazgatója volt. A gyakori váltások nem pozitív hatásúak. Martin Roos püspök megkérte, vállalja el a direktorságot. A püspöki kérés az parancs. /Péter Enikő: A püspöki kérés az parancs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. június 2.

Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceumban két végzős /tizenkettedikes/ osztály tanulói május 31-én adtak számot a hittan tárgykörébe tartozó ismereteikről. A sikeres vizsga feljogosítja a katolikus líceumot végzett fiatalokat, hogy szórványvidéken, falun, olyan településeken, ahol nincs pap, I-IV. osztályos kisiskolásoknak hittant tanítsanak. /Hitoktatói képesítési vizsga a Gerhardinumban. Vizsga a Gerhardinumban Heinrich József tb. főesperes vezetésével. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2001. június 9.

A Gerhardinum Katolikus Líceum /Temesvár/ végzőseinek ballagásán Böcskei László vikárius emlékeztetett, hogy az iskola immár a hatodik évjáratot bocsátja szárnyra. A líceumban magyarul és románul folyik az oktatás. Heinrich József, a Gerhardinum igazgatója búcsúztatta diákjait. A hálaadó szentmise a Miatyánk nyolc nyelven - latinul, magyarul, románul, németül, bolgárul, horvátul, szlovákul és csehül - elhangzó fohászával zárult. /Évzáró ünnepség a Dómban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./

2001. június 17.

A temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének lapja, a Caritas és Egyház áprilisi száma köszöntötte a temesvári Gerhardinum katolikus líceum új igazgatóját, Heinrich József tiszteletbeli főesperest. /Új igazgató a Gerhardinum élén. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 17./

2001. szeptember 21.

A helyi román sajtó úgy tudja, hogy a Temesvári Róm. Katolikus Püspökség visszakapta két épületét, a Piarista Líceum ingatlanegyüttesét és a közelében levő teológiai iskola épületét. A Piarista Líceumot, tornatermével és bentlakásával együtt a Temesvári Politechnika - jelenleg Műszaki Egyetem - birtokolta, de időközben új épületbe költözött és inkább raktárnak használta az ingatlant. Heinrich József igazgató közölte, az épületben működő Gerhardinum Katolikus Líceum előbb egy emeletet, majd idén ősztől a romos állapotban levő felső emeletet is megkapta - használatra. Heinrich József főesperes abban reménykedik, hogy egy fél éven belül sikerül rendbehozatni és rendeltetésszerűen birtokba venni a második emeleti részt is. Az ingatlan végleges visszaszolgáltatásáról még nem értesítették a katolikus oktatási intézmény vezetőségét. /(Pataki Zoltán): Két reprezentatív épületet kapott vissza a Temesvári Katolikus Püspökség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2002. május 8.

Heinrich József tiszteletbeli főesperes egy éve igazgatója a megalakulásának tizedik évfordulójához érkezett Gerhardinumnak /Temesvár/, a Római Katolikus Teológiai Líceumnak. Előzőleg tíz évig volt Pécskán plébános, 2001. március 1-jétől pedig püspöki kinevezéssel a líceum igazgatója. Heinrich József visszaemlékezett: papi állomáshelyein mindenhol ifjúsági csoportokat szervezett, sok pozitív tapasztalatot szerzett. Pécskán ifjúsági csoportot szervezett, a sport, a kirándulások és a közös szórakozás vonzotta a fiatalokat. Emléktáblát, illetve szobrot állítottak Pécska nagy szülötteinek: Ormós Zsigmondnak, Klebersberg Kunónak, valamint a Pécskán indult Kálmány Lajosnak. – A Gerhardinum épületgondokkal küszködik: az egykori piarista főgimnázium épületét még mindig nem veheti birtokába az egyház. /Szekernyés Irén: Beszélgetés Heinrich József főesperessel, a Temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatójával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2002. május 10.

Tízéves a  Gerhardinum, a Temesvári Római Katolikus Líceum. Ebből az alkalomból tart máj. 9–12. között a rendezvénysorozat. Heinrich József igazgató reménykedik: a következő évben újabb épületrészeket kap vissza az egyház a Műszaki Egyetemtől, s meg fognak oldódni a tanterem-  és a bentlakásgondok. Eddig ugyanis az iskola a leromlott állagú épület első emeletének néhány termét használhatta csupán, bentlakása pedig az Emil Ungureanu Szaklíceummal közös volt. Szabó Péter plébánost, az intézményt alapító első igazgatót beszélt az iskola történetének kezdeteiről. 1992 őszén nemhogy épülete lett volna az induló iskolának, hanem a felvételire jelentkező diákok is matracokon aludtak mások jóindulatából kapott termekben. Végül a tanfelügyelőség egy óvodát engedett át a Katolikus Líceumnak, ahol két tanteremben tíz magyar és tíz  román nyelven tanuló kilencedikessel megindult az ország nyugati régiójának egyetlen katolikus oktatási intézményében a tanítás. 1994-ben a Gerhardinum beköltözhetett a piaristák egykori iskolája első emeletének néhány termébe. Németországi támogatással jutottak iskolai bútorzathoz, onnan kapott a líceum egy autóbuszt is. A tanulók létszáma a kezdeti 20-ról mára 178-ra emelkedett. /Szekernyés Irén: Az államosítás óta először imádkoztak nyilvánosan az egykori piarista iskola második emeletén. Tízéves a  Temesvári Római Katolikus Líceum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2002. december 23.

A Gerhardinum Római Katolikus Líceum /Temesvár/ tanárai és diákjai szép karácsonyi műsorral ünnepeltek. Egymást követték a román és magyar osztályok, osztálycsoportok műsorszámai. A kilencedikesek és a tizedikesek Kovács Jolán magyartanárnő irányításával betlehemes játékokból állítottak össze két jelenetet. "A gyufaárus kislány" történetét a XI. B. osztály tanulói adták elő. Heinrich József főesperes, a líceum igazgatója megköszönte a műsort. /Szekernyés Irén: Karácsonyköszöntő a temesvári Gerhardinumba. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2003. január 9.

Toró T. Tibor az RMDSZ VII. kongresszusát megelőző héten ad választ arra a kérdésre, hogy ott lesz-e január 31-én Szatmárnémetiben a kongresszuson. Ismeretes: a Reform Tömörülés legutóbbi kongresszusán többségi szavazattal döntés született arról, hogy az RT távolmaradásával jelzi, nem ismeri el törvényesnek a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget, viszont a platform tagjai, szimpatizánsai egyénileg vagy tisztségükből eredő jogon - ha jónak látják - részt vehetnek a kongresszuson. Toró elmondta, hogy az RMDSZ-tisztségviselőkkel, az egyházak és a civil szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélések után fog határozni. Temes megyéből legjobb esetben tizenegy tagú bizottság utazik Szatmárnémetibe: a három SZKT-tag (Toró T. Tibor, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, temesvári városi tanácsos, Bodó Barna megyei tanácsos), az ifjúsági szervezeteknek fenntartott helyre Bakk Jutast, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét jelölték. A december eleji küldöttgyűlés bizalmat szavazott a következőknek: Marossy Zoltán megyei tanácsos, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Pozsár József lugosi alpolgármester, Heinrich József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, Szász Enikő megyei tanácsos, Szilágyi Géza újszentesi polgármester és Erdei Ildikó, az RMDSZ oktatási bizottsága alelnöke. Fórika Éva temesvári városi tanácsos az Országos Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjaként a lebonyolításban vállal szerepet. /Pataky Lehel Zsolt:Az RT-elnök még nem döntött a kongresszusi részvételről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./

2003. február 4.

Temesváron a piaristák neves egykori középiskolájának épületében talált otthonra a katolikus líceum. Febr. 3-án Roos Márton megyés püspök kápolnát szentelt a középiskolában. Heinrich József főesperes, az iskola igazgatója nyitotta meg az ünnepséget. Magyar nyelvű szentbeszédet Szilvágyi Zsolt, román nyelven Butnaru Anton lugosi plébános mondott. Abban az épületben van a kápolna, amelyet csak papíron kapott vissza az egyház. /Bánsági Csilla: Kápolnaszentelés a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. február 23.

Roos Márton temesvári megyéspüspök a székeskáptalan tagjaival és az egyházmegye főespereseivel kiértékelte az elmúlt év tevékenységét. Heinrich József tb. főesperes, a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója, beszámolt a tanintézet jelenlegi helyzetéről, nehézségeiről, terveiről. Roos Márton megyéspüspök elmondta, hogy a Rómában sorra kerülő ad limina találkozó alkalmából 81 oldalas jelentést készített a Szentszéknek az általa vezetett egyházmegye életéről, kiemelve: egyházmegyénk nincs különösen nehéz helyzetben, dacára annak, hogy jelentős átalakuláson megy át. A főpásztor hivatalosan ismertette azoknak a lelkipásztoroknak a névsorát, akik az elmúlt napokban pápai kitüntetésben részesültek. Pápai káplánok: Augustinov György székesegyházi főesperes, kanonok, temesvár- mehalai plébános; Tamáskó Péter Pál egyházmegyei officiális, bírósági helynök, kanonok, marosi főesperes, temesvár-gyárvárosi plébános; Wonerth László egyházmegyei ökonómus, kanonok; Jäger Péter tanár, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora. Pápai prelátusi címet kapott Tury László nagyprépost, temesvár-újkissodai plébános és Böcskei László általános helynök, kanonok. /S.D.E.: Temesvári egyházmegyei tanácskozás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./

2003. március 17.

Temesváron a magyarok kis csoportja a Győrödi-sétányon lévő, az 1848-49-es szabadságharcban elhunyt hősi halottak emlékére állított obeliszknél gyülekezett. Bodó Barna megyei tanácsos tartott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták az emlékművet. Klapka György szülőházának emléktáblájánál maréknyi érdeklődő gyűlt össze. Temesvár fő rendezvénye a szabadfalui Petőfi-emlékműnél volt, megjelent Dorel Gatlan alprefektus is. A Bartók Béla és a Szabolcska Mihály kórus, valamint az Új Ezredév Református Gyülekezetének énekkara Kossuth-nótákat adott elő. Ünnepi beszédet mondott többek között Toró T. Tibor parlamenti képviselő és Heinrich József, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója. Újszentesen az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) lelkes fiataljai díszmagyarba öltözve a márciusi ifjakat idézték. /Nagyálmos Ildikó: Emlékünnepségek Temesváron és Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2003. május 31.

Temesváron minden évben megrendezik a Gerhardinum Napokat - fejtette ki Heinrich József főesperes, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója. Sportrendezvények, művészi műsor, érdekes vetélkedők, szavalóverseny mozgatják meg a diákságot. Felléptek a táncosok, énekesek és versmondók. Nagy sikert aratott az iskola mindkét moderntánc-együttese. A magyar tagozat versmondóitól a magyar költészet legszebb istenes verseit hallgathatták meg az érdeklődők. /Szekernyés Irén: Iskolanapok a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./

2003. június 24.

Heinrich József főesperes, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója jún. 22-én ünnepelte ezüstjubileumát, papi működésének 25. évét. A jubileumi szentmise végén Roos Márton megyés püspök ismertette Ft. Heinrich József életútját a Szatmári Egyházmegyétől Temesvárig, lelkipásztori hivatásának főbb állomáshelyeit. /B. Cs.: A huszonötödik mérföldkő. Ezüstmisés Ft. Heinrich József tb. főesperes. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

2003. december 4.

Nov. 29-én Temesváron is kijelölték a küldötteket, akik a temesi Bánságot képviselik dec. 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári alakuló ülésén. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője elmondta: az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ jeles személyiségeivel tartott egyeztetéseken érdeklődött, hogy felkérés esetén ki vállalná a feladatot. Ennek alapján ő hívtam meg azt a tizenhét embert, akik megbízatást kaptak. Jelen van, többek között, a megyei RMDSZ három alelnöke, a megyei tanácsosok közül Szász Enikő, a városi tanácsosok közül a temesvári Fórika Éva és a nagyszentmiklósi Ambrus Mihály. Az egyházak részéről Fazakas Csaba, a Temesi Református Egyházmegye esperese, Gazda István temesvári református lelkész, Heinrich József plébános, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója, valamint az ifjúsági és szakmai szervezetek, a pedagógusszövetség tagjai, továbbá Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke. Az EMNT törekvése a kulturális-személyi, valamint a területi autonómia egyidejű megvalósításához, mert csak így látják lehetségesnek a magyarság, különösen a diaszpórában élő magyarság megmaradását. Az SZKT egyik határozata megtiltotta az RMDSZ-tisztségviselőknek az EMNT-ben való részvételt. Ez ellen sok területi szervezet tiltakozott, hiszen az EMNT tulajdonképpen az RMDSZ programját vállalta fel. /Pataky Lehel Zsolt: Jelöltállítás felkéréses alapon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2004. április 5.

Ápr. 4-én virágvasárnapi istentiszteletet tartottak Újszentes felújított református templomában. A százéves gyülekezetnek a templomépítés centenáriumára kopjafát küldött a testvértelepülés, a magyarországi Szentes, ahonnan az egykori telepesek, papjukkal az élen, kirajzottak. Az ünnepségen az újszentesi egyházközséghez tartozó Csávos egykori szórvány-gyülekezetére is emlékeztek. Haranglábat állítottak a kopjafa mellé faragott tölgyfából, hogy a csávosi kis harang figyelmeztessen, nagy a gyülekezet felelőssége. Dr. Higyed István lelkipásztor, Heinrich József tb. főesperes, az újszentesi római katolikus templom plébánosa mondott beszédet és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, aki immár második alkalommal vett részt újszentesi ünnepi rendezvényen. Ebből az alkalomból a vendéget és családját a református gyülekezet tagjai közé fogadta, amit díszoklevéllel erősített meg. A parókia kertjében dr. Higyed István és Heinrich József felavatták a kopjafát és haranglábat. /(Sipos): A múlt üzenete jelennek, jövőnek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./

2004. október 4.

A Temesvár határában elterülő Újszentest a Szentesről áttelepült református közösség alapította. A római katolikus templom építése 1976-ban a Sztancsafalváról ide települt magyar családok kezdeményezésére indult. A kommunista hatalom ugyanis templom emelését csak akkor engedélyezte, ha azt egy másiknak a lerombolása, pusztulása előzte meg. Így a sztancsafalviak – úgymond – magukkal hozhatták a templomukat. Okt. 3-án ünnepelték a templom felszentelésének 25. évfordulóját. Heinrich József, a közösség papja köszöntötte az egybegyűlteket. A búcsús szentmisén részt vett Toró T. Tibor parlamenti képviselő, dr. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata Párt országos alelnöke és Jecza Péter képzőművész, a templom belső díszítésének tervezője és kivitelezője is. Végül a Csíkszeredából érkezett Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai léptek fel. /Sipos Enikő: Negyedszázados jubileum Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2004. október 11.

Temesváron az RMDSZ Temes megyei képviselőjelölt-állító küldöttgyűlésén a 135 elektor közül 120-an  jelentek meg. A gyűlést vezető Heinrich József katolikus esperes, újszentesi plébános imával nyitotta meg a tanácskozást. Toró T. Tibor képviselő hangsúlyozta: “Két autonómiatörvényt tettünk le a törvényhozás asztalára, a regionális és a kulturális autonómiáét, e kettő nélkül nem tud magyarságunk megerősödni” Bodó Barna szenátorjelölt, négy érvénytelen szavazatot leszámítva, teljes támogatást élvezett. A képviselőjelöltek közül Toró T. Tibor 75 szavazatot kapott, Marossy Zoltán pedig 45-öt. Halász Ferenc a helyhatósági választások után lemondott és ügyvezető testületté alakult RMDSZ-vezetőség beszámolóját tartotta meg, valamint átadta a szervezet vezetését – az előzetes megegyezés értelmében – a listavezető képviselőjelöltnek, Toró T. Tibornak. /Szekernyés Irén: Toró T. Tibor a képviselőjelölt és RMDSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2005. február 7.

Újszentesen közös farsangi mulatságot szerveztek a református és katolikus híveknek a római katolikus plébánia közösségi termében. Heinrich József katolikus plébános és Szűcs András Ottó református tiszteletes nemcsak szövegírói, rendezői voltak a műsornak, hanem szereplői is. /(Sipos): Ökumenikusan, színjátszókkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 7./

2005. június 6.

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2005. szeptember 9.

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján zsúfolásig megtelt Máriaradnán a kisbazilika, a környéket ellepték a búcsúsok és zarándokok. Az ünnepélyes, három nyelven celebrált templombúcsúi szentmisén magyarul Paskai László bíboros, ny. prímás-érsek, románul és németül Roos Márton temesvári megyés püspök hirdetett igét. A szentmise végén megtartott körmenet élén Heinrich József tiszteletbeli főesperes haladt a keresztet hordozó fiúkkal, utánuk az Arad kerületi, valamint a nagyváradi papság, az egyházi méltóságokkal, köztük volt Böcskei László általános helynök, Fodor József nagyváradi vikárius, Tamáskó Péter Pál marosi főesperes és Király Árpád aradi esperes. /Balta János: A természet is ünnepelt Máriaradnán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998