udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kohl, Helmut

1993. december 18.

Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./

1993. december 22.

Antall József miniszterelnök temetésén olyan kimagasló személyiségek vettek részt, mint Lech Walesa lengyel, Leonyid Kravsuk ukrán, Michal Kovac szlovák elnök, Al Gore amerikai alelnök, Carl Bildt svéd, Vaclav Klaus cseh, Vladimír Meciar szlovák, Franz Wranitzky osztrák, Janez Drmovsek szlovén kormányfő. Helmut Kohl német kancellár, aki nem tudott részt venni a temetésen, azt megelőzően rótta le kegyeletét Antall József ravatalánál. Románia szerény színvonalú részvétele - Dan Mircea Popescu államminiszter, munkaügyi és népjóléti miniszter jelenléte - feltűnő volt. Ezzel a román hatalom újból megmutatta politikája demagóg helyzetét. Szép szavakban náluk nincs hiány, annál nagyobb a tettekben. A parlamentben a Liberális Párt nevében Ioa Ghise képviselő interpellált ez ügyben: a román miniszterelnök távolmaradása a temetésről politikai balfogás volt, jelentette ki. /Székely László: Politikai melléfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1995. október 11.

Okt. 11-én Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte vendégének, hogy Borisz Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását a Moldovai Köztársaság területéről. Négynapos németországi látogatása során Snegur tárgyal a német kormány több tagjával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1996. június 25.

Iliescu elnök jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra Németországba utazott, tárgyalt Roman Herzog szövetségi elnökkel és Helmuth Kohl kancellárral. Iliescu államelnök kíséretében van Melescanu külügyminiszter, több kormánytisztviselővel és elnöki tanácsossal egyetemben. Németország a második legjelentősebb külföldi beruházó Romániában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1997. július 2.

A NATO-csatlakozás érdekében folytatott román offenzíva lezárásaként Emil Constantinescu elnök júl. 2-án Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. Helmut Kohl támogatja azt, hogy Románia számára minél kedvezőbb eredményt érjenek el a NATO-hoz csatlakozás tekintetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., 5-6./

1997. december 16.

Az Európai Unió és a NATO kapuja továbbra is nyitva áll Románia előtt - hangsúlyozták a német vezetők Bonnban, dec. 16-án, Emil Constantinescu román államfővel folytatott megbeszélésükön. Roman Herzog elnök és Helmut Kohl kancellár a politikai és gazdasági reformfolyamat továbbvitelére biztatta vendégét. - Az Európai Unió luxembourgi csúcsértekezletén hozott döntés értelmében Románia nem tartozik ugyan a csatlakozók első köréhez, de Németország továbbra is mindent megtesz azért, hogy a délkelet-európai ország mielőbb teljesítse a felvételi követelményeket - hangsúlyozta Kohl. Rámutatott, hogy az EU március végén a 11 társult állammal együttesen indítja el a bővítési folyamatot, s senki nem szenvedhet hátrányos megkülönböztetésben. Herzog arról biztosította Constantinescut, hogy Romániának biztos helye van az euroatlanti integrációs szervezetekben. "Az ön hazája Európához tartozik, s nélküle nem lehet stabil viszonyokat teremteni Délkelet-Európában" - szögezte le a német államfő. Ő is csakúgy, mint a kancellár nagyon elismerően szólt "a bátor és sikert ígérő reformfolyamatról", amelyet Románia Constantinescu irányításával elkezdett. Ez jó alapot teremt ahhoz, hogy Románia hamarosan megkezdhesse a felvételi tárgyalásokat az Európai Unióval - mondta Kohl. Constantinescu szorgalmazta, hogy a német gazdaság mutasson nagyobb érdeklődést hazája iránt. Közölte, hogy hazája szeretne minél több embert visszacsábítani azok közül a német nemzetiségűek közül, akik az elmúlt évtizedekben hagyták el Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./A román elnök dec. 17-én a bonni parlamenti pártok vezetőivel tárgyal, majd dec. 18-án Hamburgban és Münchenben több nagy cégnél tesz látogatást. /MTI/

1997. december 17.

Románia 2001-ig szeretne a NATO, 2005-ig pedig az Európai Unió tagjává válni. Ezt a nemzeti célt fogalmazta meg bonni tárgyalásait lezáró sajtóértekezletén dec. 17-én Emil Constantinescu, Románia elnöke. Hiba volt, hogy Romániát nem vonták be a NATO bővítésének első körébe - jelentette ki a román államfő egy nappal azután, hogy a brüsszeli NATO-központban Lengyelország, Csehország és Magyarország külügyminisztere aláírta az 1999-es csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. Constantinescu abban bízik, hogy 1999-ben országával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Miután a 2000. évben az Egyesült Államokban választások lesznek, Románia várhatóan 2001-ben érheti el áhított célját, nyerhet bebocsátást a nyugati védelmi szövetségbe - fejtegette az elnök. Constantinescu jó esélyt ad Romániának ahhoz is, hogy a második körben csatlakozhassék az Európai Unióhoz. Véleménye szerint azok az országok, melyeket nem vontak be az első bővítési hullámba, leghamarabb 6-7 éven belül teljesíthetik az ehhez szükséges követelményeket. A 2005-ös év ezért ésszerű határidő az EU-csatlakozás szempontjából. Románia mindent meg fog tenni azért, hogy ebben a folyamatban a többieket túlszárnyalja, és a következő körben számításba jövő jelöltek között az első helyek egyikét foglalja el - mondta a román államfő. Constantinescu köszönetet mondott azért a támogatásért, melyet Roman Herzog elnök, Helmut Kohl kancellár, Rita Süssmuth parlamenti elnök asszony és az egyes frakciók vezetői a román reformfolyamat folytatásához ígértek. Constantinescu bonni tárgyalásait befejezve Hamburgba, majd onnan németországi körútja utolsó állomására, Münchenbe utazik tovább. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./ Az észak-atlanti szövetség egyes tagjai által pártolt román belépés elsősorban az Egyesült Államok ellenállásán hiúsult meg /MTI/

2001. augusztus 22.

Aug. 19-én megnyílt Alpbachi Fórum. A régiók szerepének erősítése mellett emelt szót megnyitó beszédében Franz Fischer, az Európai Unió bizottságának a mezőgazdasággal foglalkozó osztrák biztosa, míg Wendelin Weingartner tiroli tartományi elöljáró a bővítésről szóló népszavazás ellen foglalt állást. Fischer szerint nem lehet megkerülni a régiókat, ha Európát újra közelebb akarják vinni a polgárokhoz. Ugyanakkor hangsúlyozta: a Régiók Bizottsága soha nem értékelődhet fel annyira, hogy az Európai Parlament afféle harmadik házává váljon. Az Alpbachi Fórumot idén Európa - vízió és valóság címmel tartják. A jeles vendégek között a tiroli településre várják Louis Michel belga külügyminisztert, akinek országa most az EU soros elnökségének tisztségét tölti be, Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárt, Otmar Hasler liechtensteini, Mart Laar észt, Adrian Nastase román és Janez Drnovsek szlovén kormányfőt, valamint Wladyslaw Bartoszewski lengyel, Goran Svilanovic jugoszláv és Jan Kavan cseh külügyminisztert. /Adrian Nastasét is várják az Alpbachi Fórumra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2009. február 7.

1945. január 30-án egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren elsüllyesztette a menekülteket szállító német Wilhelm Gustloff hajót. Kilencezer ember vesztette életét, főként nők és gyermekek. Ez volt a legnagyobb tengeri katasztrófa, sokkal súlyosabb, mint a Titanic elsüllyedése. A világ azonban nem tudott minderről. Günter Grass Nobel-díjas német író kisregényében (Rákmenetben) az egykori német keleti területekről való menekülés története szerepel. Grass azonban nemcsak minden idők legnagyobb hajókatasztrófáját mondja el, hanem az össznémet tabu történetét és hatását is, hogy senki nem akart erről a történetről hallani Nyugaton, Keleten pedig főleg nem. A hallgatás csak akkor tört meg, amikor lebontották a berlini falat, és Helmut Kohl német kancellár véglegesnek ismerte el a német keleti határt. Az utóbbi időben az eddig tabuként kezelt témák is megjelennek a német közbeszédben: a második világháború alatt Németországot ért légibombázások és a tömegméretű menekülések az egykori német keleti területekről. A Wilhelm Gustloff hajóra egy szovjet tengeralattjáró három torpedót lőtt ki. Ugyanaz a szovjet tengeralattjáró február 9. éjszakáján elsüllyesztette a Steuben utasszállító gőzöst. A fedélzeten tartózkodó kb. 5 ezer német menekültből csak alig hatszázat tudtak kimenteni a jéghideg vízből. Április 16-án a „Goya” motoros hajót torpedózták meg a szovjetek, az azon menekülő 6220 emberből 165 élte túl a támadást. A három hajón a német menekülők vesztesége mintegy 24 ezer fő volt. /A Wilhelm Gustloff elsüllyesztése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2009. november 9.

Nemcsak Európa, hanem az egész világ Németországgal ünnepli november 9-án a hírhedt, 1961-ben épült, 28 éven keresztül megosztó berlini fal leomlásának 20. évfordulóját. A fal leomlásában döntő szerepe volt az akkori keletnémet ellenzéki mozgalmaknak, az 1989-ben rendszeressé vált hétfői tüntetéseknek, a lipcseieknek, a drezdaiaknak és a berlinieknek, meghátrálásra kényszerítették az egykori kommunista rezsimet, Erich Honeckert, Egon Krenzt és a többieket. Mindehhez szükség volt az akkori Szovjetunió és az Egyesült Államok támogatására, Mihail Gorbacsov híres „glasznoszty és peresztrojka” politikájára, és szükség volt a lengyel Szolidaritásra, Lech Walesára, továbbá a vasfüggöny magyarországi lebontására és a szeptemberi, keletnémetek tízezreinek Nyugatra történő kiutazását lehetővé tévő határnyitásra. Ugyanúgy szükség volt Helmut Kohl kamcellárra és Hans-Dietrich Genscherre, akik felismerték, hogy a fal leomlása történelmi lehetőséget nyitott a német egység helyreállítására, ami 1990. október 3-án valósult meg. Helytálló az egykori NDK-ban felnőtt első keletnémet kancellár, Angela Merkel azon kijelentése, amely szerint 1989. november 9-e az újkori német történelem legboldogabb napja volt. /Berlini fal: Németországgal ünnepel a világ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998