udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ibsen, Henrik

2001. december 8.

Dec. 6-án Sepsiszentgyörgyön Bíró Béla helybeli újságíró, egyetemi lektor legújabb kötetét /Porlik, mint a szikla... Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ ismerhette meg a közönség. A kötet a szerzőnek zömmel az elmúlt időszakban a Brassói Lapok hasábjain megjelent, illetve a bukaresti Román Rádió magyar adásában elhangzott esszéiből, jegyzeteiből kínál válogatást. A szerző szerint művének címe szándékosan csalóka, hiszen a "székely himnusz" visszhangos szavait felhasználva pontosan az általuk folyton erősített önsajnálat ellen kíván szólni. Bíró Béla vallja, hogy "porlik" a nemzeti eszme, amelynek helyét majd átveszi egy gyakorlatiasabb képződmény, olyan fogalom, amelynek megvalósulása a romániai magyar kisebbség javát is szolgálhatja. /(Szonda Szabolcs): Önmagunkról és másokról, avagy Ibsen "hagymahéjai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A szerző a magyar kultúra mellett otthonosan mozog a román és a német nyelvben, kultúrában, és ezek a más világok nemcsak hozzátartoznak, de meghatározzák szemléletét, s így képes a magyar realitásokat román, illetve német perspektívából szemlélni. Véleménye szerint az egyetlen kizárólagos identitás ellen kell érvelni, a "többkultúrájú Erdélyben mindannyian több identitással rendelkezünk" - vallja. A szerző, mintegy alátámasztva az általa elmondottakat, egy lírai hangvételű román nyelvű vallomás felolvasásával zárta a bemutatót. /Farkas Réka: A kizárólagos identitás ellen. Bíró Béla új kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2007. szeptember 11.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vasárnap, szeptember 16-án megnyitja a 215. színiévadot, a tavalyi évad nagysikerű vígjátékát, az Elie Malka által rendezett Jákobi és Lájdentál című zenés komédiát láthatják az érdeklődők. Ezzel az előadással nagy sikerrel vendégszerepeltek Budapesten, a Thália Színházban zajló Vendégségben Budapesten – Határon Túli Magyar Színházi Estek program keretében, valamint Sepsiszentgyörgyön, illetve a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján is. Szeptember folyamán felújítják a tavalyi évad olyan előadásait, mint a Hosszú péntek, a Bohémélet és A windsori víg nők. Részletes program a www.huntheater.ro oldalon. Az évad további bemutató előadásai: A. P. Csehov: Ványa bácsi (rendező: Andrei Serban) G. Puccini: Gianni Schicchi (rendező: Silviu Purcarete), A. P. Csehov: Három nővér (rendező: Tompa Gábor), Thomas Bernhard: A vadásztársaság (rendező: Dragos Galgotiu), H. Ibsen: Peer Gynt (rendező: David Zinder) és Danilo Kis: Borisz Davidovics síremléke (rendező: Robert Raponja). Az évad kiemelkedő eseménye a kolozsvári színjátszás 215. évfordulója alkalmából szervezett Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál, melynek keretében hat külföldi és két hazai társulatot látunk vendégül. /Évadkezdés a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2008. április 8.

Április 9-én zárul Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem szervezte miniévad. Gáspárik Attila rektor elmondta: jól teljesített a diákság. Április 6-án az Akadémiai Műhely Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében, Tompa Klárával a címszerepben. A miniévadon volt bábjáték, zenés darab, és vígjáték is. Április 9-én az új zeneterem és bentlakás avatójával, a Symbolon című színházi szaklap bemutatójával, szakmai megbeszélésekkel és gálaműsorral ér véget a miniévad. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Tóték című előadása Sepsiszentgyörgyön vendégszerepelt a múlt hét végén. Az előadás sikert aratott, Trill Zsolt kárpátaljai színész kitűnő őrnagy-alakítását vastapssal jutalmazta a publikum. A vendégszereplés révén Sepsiszentgyörgyön egy időben két, alapvetően különböző koncepció szerint megalkotott Tóték-előadás létezett, mivel az M Stúdió Florin Vidamski rendezte Tótékja is műsoron van. /B. É. : A Nóra műhelytitkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2008. április 11.

Kiss Csaba marosvásárhelyi származású, Magyarországon élő kortárs drámaíró Világtalanok című két részes drámáját mutatja be április 11-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, Kövesdy István rendezésében. A drámában a társadalom perifériáján tengődők életképeiből megrázó szociológiai problémák tárulnak fel. Szatmárnémetiben április 11-én mutatja be a Légvár című előadást az Északi Színház Harag György Társulata, Csurulya Csongor rendezésében, Henrik Ibsen szövegeinek felhasználásával. A 2007-től a társulathoz szerződött rendező a Solness építőmester című drámát használta kiindulópontként, de egy másik darabjából, a Ha mi, holtak feltámadunkból is emelt be szövegrészeket. /Jánossy Alíz: Világtalanok: dráma újsághírből. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2008. május 23.

Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

2009. január 8.

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház január 10-én tartja az évad harmadik nagyszínpadi bemutatóját, Arni Ibsen kortárs izlandi szerző Mennyország című darabját, László Sándor rendezésében. Az Újvidéki Színház igazgatója immár második alkalommal rendez Temesváron, legutóbb Line Knutzon Közeleg az idő című drámáját vitte színre, melyet azóta is nagy sikerrel játssza a társulat. Az Újvidéki Színház és a Csiky Gergely Színház együttműködésének eredményeképpen vendégművészként lép fel Balázs Áron, az újvidéki társulat tagja. /K. M. : Magyar színházban a Mennyország. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

2009. március 19.

Aradon sikerrel vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Mennyország című darabbal, László Sándor újvidéki színházigazgató rendezésében. Néhányan hazamentek, egyes szereplők lenge öltözete, a szabados szöveg, vagy az egyes jelenetekből áradó szexualitás miatt. Árni Ibsen kortárs izlandi drámaíró darabját Romániában a temesvári magyar színház játszotta először. /Pataky Lehel Zsolt: Aradon a Mennyország lakói. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 19./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998