udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Herényi Károly

1995. január 7.

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1995. március 8.

Az MDF elnöksége óva inti a kormányt attól, hogy Romániával és Szlovákiával olyan alapszerződést kössön, amely ellentétes az összmagyarság érdekeivel. Az aláírás elengedhetetlen feltétele, hogy a határokon túli legitim magyar szervezetek teljes egyetértésével találkozzék. olvasható az MDF nyilatkozatából, amelyet Herényi Károly, az MDF szóvivője ismertetett márc. 9-i sajtótájékoztatóján. /Új Magyarország, márc. 10./

1997. március 24.

Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./

1998. július 6.

Júl. 6-án Orbán Viktor megválasztott kormányfő letette, majd aláírásával hitelesítette a hivatali esküt, amelyet Herényi Károly (MDF) jegyző olvasott fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

2002. október 2.

A Népszabadság okt. 1-jei száma szerint közös megegyezéssel okt. 1-jén leköszön az Illyés Közalapítvány (IKA) eddig hivatalban levő kuratóriuma. Körülbelül két hét múlva ülhet legkorábban össze az új kuratórium. Az eddigi kuratórium egyik tekintélyes tagja, Pomogáts Béla lesz az új testület elnöke. Rajta kívül megőrzi mandátumát Laborczi Géza és az író lánya, Illyés Mária. Az új tagok között van Jászkuti László, Szarka László történész, kisebbségkutató. Az MSZP Géczi Józsefet, az MDF Herényi Károlyt, a Fidesz pedig Potápi Árpádot delegálta a testületbe. A korábbi kuratóriummal ellentétben a Külügyminisztérium - ahonnan az IKA felügyelete átkerült a MeH-be - nem delegálhatott képviselőt, helyét a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte (Bátai Tibor) vette át, megmaradt viszont az oktatási (Bretter Zoltán) és a kulturális tárca (Lakatos Mihály) egy-egy helye. Megszűnik az IKA budapesti irodavezetőjének, Veress Lászlónak a munkaviszonya is. Utóda a Népszabadság értesülése szerint Hadnagy Miklós, az MSZP kisebbségügyi szakértője lesz. Az új kuratórium át akarja világítani az IKA előző négy évét. Szabó Vilmos államtitkár szerint az IKA előző kuratóriumának tevékenysége nem kifogásolható, annál inkább az előző kormány politikailag inkorrekt eljárása. (A Népszabadság nyomán) /Leköszön a régi, jön az új Illyés-kuratórium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. október 9.

Okt. 7-én, az Illyés Közalapítvány (IKA) régi és új kuratóriumának együttes ülését követően Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: reménye szerint a folytonosság érvényesül a közalapítvány munkájában. Céljuk, hogy a közalapítvány munkáját a jövőben elkerüljék a politikai csatározások és függetlenül, politikai befolyástól mentesen dolgozhasson a kuratórium. Szabó Vilmos hozzátette: a jövő évi költségvetésben biztosítják az előző évi keretet, valamint minden szükséges támogatást megadnak, amely a kedvezménytörvényből hárul a közalapítványra. A leköszönő kuratórium elnöke Halzl József elmondta: az IKA feladata nemcsak a pénzosztás. - Az elmúlt négy évben megpróbáltunk alkotó módon az alapítványon keresztül befolyással lenni a határon túli magyarság életére, amely a hosszú távú fennmaradásukat célozta meg - fűzte hozzá a leköszönő elnök. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kuratórium leendő elnöke elmondta: az új kuratórium célja azon kulturális támogatások előnyben részesítése, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek. Az új elnök elképzelései között szerepel az alkuratóriumok önállóságának megerősítése úgy, hogy a központi kuratórium munkájában is megjelenjenek. Pomogáts Béla bejelentette azt is, az új kuratórium kezdeményezni fogja elődje munkájának átvilágítását. / Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának ülése. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./ Az új kuratóriumot Pomogáts Béla vezeti. A HTMH-t Bátai Tibor, az Oktatási Minisztériumot Bretter Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát Lakatos Mihály képviseli. A parlamenti pártok delegáltjai: Géczi József MSZP, Potápi Árpád FIDESZ, Herényi Károly MDF és Laborczi Géza SZDSZ, aki tagja volt a korábbinak is, az újnak titkára lesz. Kuratóriumi tag még Illyés Mária, aki jelképesen a névadót is képviseli, továbbá Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Jászkuti László, aki eddig 8 éven át volt kuratóriumi tag. A felügyelő bizottság elnöke Fitz Péter (MSZP) lesz, tagjai pedig Tóth József a Pénzügyminisztériumtól és Petróczi Sándor a Miniszterelnöki Hivataltól. Szabó Vilmos államtitkár a magyar kormány képviseletében biztosította a megalakuló kuratóriumot: függetlenül és mindenfajta politikai befolyás és nyomásgyakorlás nélkül dolgozhatnak. "Minden igyekezetemmel és minden erőmmel azon leszek, mint felügyelő politikai államtitkár, hogy a direkt politikai hatások, a pártpolitikai csatározások kerüljék el az Illyés Közalapítvány munkáját, tevékenységét, hiszen a feladatok nem lesznek kevesebbek és kisebbek az eddigieknél." Pomogáts Béla, az új kuratórium elnöke kijelentette: elszántan törekedni fog arra, hogy a közalapítvány és annak budapesti kuratóriuma ne legyen kitéve semmiféle politikai behatásnak. "Ha közvetlen politikai befolyásolási törekvést tapasztalok, felállok a helyemről és hazamegyek." Az alkuratóriumokban is érvényesíteni kívánja a politikamentességet. "Azt szeretném elérni, hogy olyan megnyugtató megoldások szülessenek, amelyek elhárítják azt a gyanút, hogy az alkuratórium valamilyen meghatározott politikai erő kezében van. Törekedni fogunk arra, hogy ilyen helyzet ne állhasson elő, mert az Illyés Közalapítvány nem a változó kormányok és a mögöttük álló politikai pártok intézménye, hanem a Magyar Köztársaságé, és ez a magyar nemzet intézménye." Jelezte, hogy mihamarabb szeretne találkozni minden alkuratóriummal. Halzl József elmondta, hogy a leköszönő kuratórium utolsó döntésként okt. 7-én az Erdélyből beérkezett oktatási-nevelési kérésekről határozott, és összesen 61 millió forintot ítéltek meg olyan pályázóknak, akiknek már megvan a magyarigazolványuk. A távozó kuratóriumot ért támadások kapcsán Szabó Vilmos kijelentette, álláspontjuk szerint az elmúlt négy évben a kuratórium lelkiismeretesen látta el a feladatát. Pomogáts Béla hangsúlyozta, hogy szolidáris a most távozó kuratórium minden tagjával, és külön méltatta Halzl József leköszönő elnök és Veress László irodaigazgató munkáját. Halzl József a leköszönő kuratórium nevében értékelte négy éves munkájukat, kiemelve a fontosabb megvalósításokat. /(Guther M. Ilona): Sajtótájékoztató az Illyés Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2003. március 22.

Márc. 21-én a Határon Túli Magyarok Hivatalában, Budapesten sajtótájékoztatón mutatkozott be az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. Tagjai: Illyés Mária, Bátai Tibor (HTMH), Bretter Zoltán (Oktatásügyi Minisztérium), Lakatos Mihály (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma), Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF), Laborczi Géza, a kuratórium titkára (SZDSZ), Potápi Árpád (FIDESZ Polgári Párt), Szarka László, Jászkuti László, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Kuratórium elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjai: Fritz Péter, Petróczi Sándor (Miniszterelnöki Hivatal), Tóth József (Pénzügyminisztérium). A sajtótájékoztatót Iván Károly, a HTMH sajtófőnöke nyitotta meg, a házigazda, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára örömmel nyugtázta, hogy az illetékes bíróság jogerős döntése nyomán végre kialakultak a kuratórium felállásának feltételei, annak a lehetősége, hogy az Illyés Alapítvány folytassa munkáját. Káros volt a kényszerszünet, mondotta, hiszen számos, jogos határon túli igény teljesületlen maradt. Közölte, hogy idén az Alapítvány valamivel több mint egymilliárdot kap a költségvetésből. Pomogáts Béla elnök megvallotta, hogy aggodalommal figyelte a kuratórium felállása, törvényességének biztosítása körüli huzavonát. A korábbi kuratórium mandátuma ugyanis szeptemberben járt le - tehát majdnem hat hónap telt el, míg az új kuratórium mintegy jogainak birtokában hozhat végre új döntéseket. A késés igen rosszat tett az ügynek, amelyet az Alapítvány képvisel, szolgálni kíván - a szolidaritás jegyében, amelyet a Magyar Köztársaság érez és vall a szomszéd országokban kisebbségi körülmények között élő magyar közösségek iránt. Reméli, hogy az iroda új vezetője, Hadnagy Miklós és minden alkalmazottja átérzi a szolidaritásból eredő kötelezettségeket. A zavartalanul működő alkuratóriumok - a szlovákiai, a vajdasági, a szlovéniai, s a burgenlandi- tovább működnek augusztus végéig. A romániai, erdélyi alkuratórium felállt az elmúlt napokban. Az RMDSZ szervezetei, vezető testületei az úgynevezett szaktestületek szervezetét is kijelölték. A romániai alkuratórium vezetője továbbra is Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz. A kárpátaljai és horvátországi alkuratóriumok jogkörét azonban az Illyés Alapítvány kuratóriuma egy-két hónapra magához vonja, felépítésüket át kívánja szervezni, közben megkísérel egyezségre jutni az ottani magyar szervezetekkel. Az elmúlt esztendőkben ugyanis ezek esetében eltolódtak az erőviszonyok, némely szervezet túlságos befolyást szerzett, a civil szervezetek jobbára háttérbe szorultak. A valamivel több mint egymilliárdból mintegy 42-44 százalék marad Budapesten és a többit osztják el az alkuratóriumoknak, az ott élő magyarság létszámának megfelelő arányban. Pomogáts Béla búcsút mondott a leköszönt kuratóriumelnök, Halzl József. /Bodor Pál: Pomogáts Béla: Többet tenni - az egész nemzetért. Megtartotta első ülését az Illyés Alapítvány új kuratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2003. június 4.

Továbbra is éles vita zajlik a pártok között a kedvezménytörvény módosításáról - adta hírül az MTI. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ragaszkodik az Orbán-kormány alatt elfogadott eredeti jogszabályhoz A parlament nem járult hozzá, hogy eltérjenek a házszabálytól, és így gyorsabban dönthessenek a módosításról. Németh Zsolt jelezte: a határon túli magyar szervezeteknek nem volt más választásuk, kényszerűen fogadták el a kormány tervezett módosításait. A nemzeti retorikához folyamodó Tabajdi Csaba (MSZP) szerint az eredeti törvényt azért támogatták - fenntartásaik ellenére -, mert a pártérdeknél fontosabbnak tartották a nemzeti érdeket. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az eredeti kedvezménytörvény elbukott, és a Fidesznek azt kellene tennie, mint amit korábban hangoztatott, vagyis fogadja el a határon túli magyar szervezetek álláspontját. Herényi Károly közölte az MTI-vel: a Magyar Demokrata Fórum támogatja ugyan a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, hogy az érintettek mielőbb hozzájuthassanak a benne előírt kedvezményekhez, de az előterjesztést csak módosításokkal tudják elfogadni. Az ellenzéki képviselő szerint a határon túli szervezetek a módosítások kapcsán kiszolgáltatott, zsarolt pozícióban vannak.

2003. június 5.

A legújabb kori magyar történelem botránykövévé vált a magyarországi kedvezménytörvény. Ha nyolcvanhárom esztendők után sem tudnak közös nevezőre jutni a felelős magyar politikusok a kárpát-medencei magyarság iránti felelősség ügyében, akkor bízzák talán inkább az egészet egy következő politikusi nemzedékre, mely könnyen megoldhatja a gordiuszi csomót, főleg, ha nem lesz már számottevő magyarság a határokon túl, s ezzel a ,,jószomszédok" érzékenysége is csökken, sőt: eltűnik, írta Magyari Lajos. Szomorú volt a magyarországi parlamenti vita, melyet az SZDSZ-es szónok okfejtése egyenesen gusztustalanná alacsonyított, csepegvén az ,,EU-s és jószomszédsági" gazsulálástól. Herényi Károly MDF-es képviselő kimondta a valót, hogy hazugság és mese a MÁÉRT 98 százalékos egyetértése, hiszen a határokon túliak kiszolgáltatottan, zsarolt pozícióban szavaztak, s különben is meddő az egész kormánypárti ,,megfelelési" igyekezet, mert sem a szomszédok, sem az EU-bürokraták gusztusának megfelelő törvényt soha nem lehet fabrikálni. /Magyari Lajos: Máról holnapra: A százalékok (sötét) mágiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2003. július 9.

Nyári egyetem kezdődött júl. 7-én a Lakiteleki Népfőiskolán a Kárpát-medencei magyar pedagógusoknak. A népfőiskolán immár 10. alkalommal látják vendégül a tanárokat, második éve nyári egyetem keretében tartják az előadásokat. Mint az ötnapos rendezvény egyik házigazdája, Lezsák Sándor (MDF) országgyűlési képviselő elmondta, a határon túli magyar pedagógusoknak lehetőséget kívánnak adni arra, hogy találkozhassanak anyaországbeli kollégáikkal. A rendezvény első napján a kedvezménytörvényről hangzott el több előadás. Az MTI kérdésére Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője a kedvezménytörvény módosításáról kijelentette: nem teszi könnyebbé a határon túli magyarok életét. Véleménye szerint a változtatással a törvény rosszabb lett, a határon túli magyarok oktatáspolitikája számára "lehetetlen helyzetet teremt". /Kárpát-medencei magyar pedagógusok nyári egyeteme. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2003. augusztus 19.

Az Illyés Közalapítvány értesítette a lap és a kiadó tulajdonosát, a Székelyudvarhelyen bejegyzett Pro Média Alapítványt, hogy az Erdélyi Napló megjelenését nem támogatja. A pályázatot első körben a romániai alkuratórium Sajtó Szaktestülete bírálta el, ennek tagjai: Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének javaslatára), Baranyai Attila, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke (az Alkuratórium javaslatára), Bartha Csaba, a temesvári rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára), Csép Sándor, a MÚRE elnöke (a MÚRE javaslatára), Fekete Vince, a Székelyföld és a Helikon szerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Hecser Zoltán, a Hargita Népe felelős kiadója (a MÚRE javaslatára), Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (az Alkuratórium javaslatára), Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke (a MÚRE javaslatára), László Ferenc zeneszakíró (az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa szakbizottságának javaslatára), Makkai János, a Népújság főszerkesztője (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Márton Árpád képviselő (az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára), Vincze Lóránd, a bukaresti rádió magyar adásának főszerkesztője (a MÚRE javaslatára). A szaktestület után az IKA Romániai Alkuratóriumát járta meg a pályázat, ennek összetétele: Markó Béla (RMDSZ-elnök, alkuratóriumi elnök), Béres András (rektor, volt RMDSZ-államtikár), Frunda György (RMDSZ-szenátor, SZKT-elnök), Kelemen Hunor (RMDSZ-képviselő, SZET-elnök), Kovács Péter (az RMDSZ ügyvezető alelnöke, MIÉRT-elnök), Kötő József (EMKE-főtitkár, volt RMDSZ-államtitkár), Takács Csaba (az RMDSZ ügyvezető elnöke). Utolsó körben a közalapítvány budapesti kuratóriuma döntött a lap támogatásának elutasításáról, a következő összetételben: (elnök), (titkár), Illyés Mária, Bátai Tibor, Bretter Zoltán, Géczi József Alajos, Herényi Károly, Jászkuti László, Lakatos Mihály, Potápi Árpád, Szarka László. Az IKA kuratóriumának elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész megválasztása és beiktatás előtt, közben és után többször kijelentette: a közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálásakor minden politikai ingerenciát, ideológiai szempontot, pártos hátsó szándékot kiküszöbölnek, erre az ő személye a garancia... Kíváncsian várják a magyarországi közpénzből támogatásra ítélt romániai magyar sajtóorgánumok listájának közzétételét, egyelőre nagy a titkolózás ezen a téren. /Kik nem szeretnek minket? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

2003. október 31.

Az MDF parlamenti képviselőcsoportja érthetetlennek tartja, hogy a rendészeti bizottság elutasította javaslatukat a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítására, annak ellenére, hogy szakmailag kitűnően előkészítettnek tartotta - jelentette ki Herényi Károly okt. 30-i sajtótájékoztatóján, az Országházban. Magyarország európai uniós csatlakozását követően az Ukrajnában és Szerbia-Montenegróban élő magyarokkal szemben vízumkényszert kell alkalmazni - indokolta a törvényjavaslat benyújtását a frakcióvezető. Herényi Károly közölte: a honosítási eljárás egyszerűsítése generálisan megoldaná és orvosolná a Trianont követő 83 esztendő sérelmeit. Javaslatuk szerint minden olyan, idegen országban élő állampolgár, akinek felmenői magyar állampolgárságúak voltak, és egyénileg honosítási eljárást kezdeményez, mentesülne a minimum három évig fennálló magyarországi állandó lakhely, a magyarországi megélhetést biztosító jövedelem és az állampolgársági vizsga kötelezettsége alól. A frakcióvezető hangsúlyozta: a törvény módosítása nem jelentene számottevő terhet a költségvetésnek, és nem ösztönözné a határon túli magyarok Magyarországra való átköltözését, letelepedését, mert ahhoz semmiféle előnyt nem nyújt. Balogh László /MDF/ képviselő szerint "a magyar kormány és a kormányzó pártok ismét arcul csapták a határon túli magyarokat". Bejelentette: a demokrata fórum a parlamenti szavazásra meghívja a határon túli magyar szervezetek képviselőit, hogy "derüljön ki feketén és fehéren, hogy a szocialista és a szabad demokrata képviselők milyen érdekeket képviselnek az ország házában". /MDF: érthetetlen a honosítási javaslat elutasítása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2003. november 5.

Az Országgyűlés úgy döntött: nem veszi tárgysorozatba a magyar állampolgársági törvény módosítására vonatkozó indítványt, amelyet az MDF-frakció terjesztett elő. Az október 28-i szakbizottsági ülésen a javaslatot az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly indokolta.Az ülésről azonban a bizottság MDF-es tagjai hiányoztak. Az MDF-es képviselők távolmaradása állásfoglalásra késztette a Magyarok Világszövetségét, amely sajtóközleményében feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy az MDF-nek nem érdeke a kettős állampolgárságról szóló saját indítványának a támogatása. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke elmondta, az ügy szempontjából döntő fontosságú bizottsági ülésen az indítvány azon bukott meg, hogy az MDF mindkét képviselője hiányzott, és a helyettesítés jogával sem élt. A Magyarok Világszövetségének elnöke szerint a Magyar Demokrata Fórum mindvégig következetlenül járt el a kettős állampolgárság ügyében. "Az MDF megfontolatlan módon az Országos Választási Bizottság által jóvá nem hagyott aláírásgyűjtésbe kezdett, nemcsak párthoz, de civil szerveződéshez sem méltó módon" - jelentette ki a Krónikának Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Szerinte az MDF fellebbezte meg a magyar Országos Választási Bizottságnál az OVB azon döntését, amellyel a testület hitelesítette a Magyarok Világszövetsége népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról. A Világszövetség elnöke szerint Dávid Ibolya, az MDF elnöke egyik rádiós nyilatkozatában elárulta magát azzal, hogy az óvás benyújtása előtt néhány nappal már tényként kezelte a fellebbezést. "Bár Dávid Ibolya ezt váltig tagadja, minden jel arra mutat, hogy az MDF torpedózta meg az MVSZ kezdeményezését" - szögezte le Patrubány. /Salamon Márton László: Meddő MVSZ-MDF perlekedés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2003. november 13.

Erdélyben csönd van, Kasza József és vajdasági társai azonban nem fogadták el a magyar kormány álláspontját, és Kasza József VMSZ-elnök kijelentette: "A vajdasági magyarok már nem kérik, hanem követelik a kettős állampolgárságot, mert az igényük jogos. Hiszek abban, hogy az anyaország végérvényesen felfogja: a kettős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasági magyar polgárok igénye. Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampolgárságra, akkor a vajdasági magyarok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amely jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és második világháború eseményei miatt. Nem a vajdasági magyarok okozták a világháborút és sorakoztak fel rossz oldalra, ezért nem lehet azt mondani, hogy saját hibájukból veszítették el a magyar állampolgárságukat. A délvidéki magyarok e történelmi igazságtalanság kiigazítását követelik. Sajnálatos, hogy nincs kellő politikai akarat a magyarországi parlamenti pártokban a kettős állampolgárság kérdésének rendezésére."Az MDF Herényi Károly frakcióvezető révén törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében "...minden olyan, idegen országban élő állampolgár, akinek felmenői magyar állampolgárságúak voltak, és egyénileg honosítási eljárást kezdeményez, mentesülne a minimum három évig fennálló magyarországi állandó lakhely, a magyarországi megélhetést biztosító jövedelem és az állampolgári vizsga kötelezettsége alól." A javaslatot az Országgyűlés rendészeti bizottsága elutasította. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője szerint nem lehet érzelmi és főleg származáson alapuló kapcsolat. Világosi Gábor /SZDSZ/ ugyancsak azzal érvelt, hogy az állampolgárság jogintézménye nem érzelmi kérdés, s az állampolgársággal járó kötelezettségnek a nem Magyarországon lakó, ha magát magyarnak vallja is, nem tud eleget tenni. Gál Zoltán bizottsági elnök (MSZP) a határokon túliak szülőföldön való boldogulását látja veszélyeztetettnek. /Sylvester Lajos: Úgy szeretnek, majd megesznek... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2004. június 30.

Arra szeretnénk rávenni a magyar kormányt, hogy tartalékalapjaiból finanszírozza a határon túli magyar lapok számára juttatott MTI-anyagokat – tájékoztatta a Krónikát Herényi Károly országgyűlési képviselő, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumának tagja. A kuratórium ugyanis – a Draskovics-csomag megszorító intézkedéseire hivatkozva – az igényelt 41 millió forint helyett csak 30 milliót hagyott jóvá, ez pedig csupán szept. 30-ig biztosítja a lapok számára rendkívül fontos szolgáltatást. A megoldást Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke abban látja, hogy a kuratórium három tagja – akik egyben parlamenti képviselők is – terjesszenek az Országgyűlés elé olyan indítványt, amelynek elfogadásával az MTI-támogatást közvetlenül a magyar állami költségvetésből lehetne folyósítani. A három képviselő – Herényi Károly (MDF), Géczy József (MSZP) és Potápi Árpád (Fidesz) – csupán a jövő évi költségvetésbe foglaltatná bele a támogatást, az idei összeget véleményük szerint a kormány tartalékalapjából kellene elkülöníteni. /L. J.: A tartalékalapra számítanak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2004. július 7.

Az állampolgársági törvény módosítását kezdeményezi az MDF, hogy egyszerűbbé váljon a honosítási eljárás a határon túl élő magyar nemzetiségűek számára – közölte Herényi Károly, MDF országgyűlési frakcióvezetője júl. 6-án Budapesten. A javaslat szerint megszűnne az a kötelezettség, hogy az állampolgárságot kérőknek magyarországi lakóhellyel, illetve a magyarországi feltételeknek megfelelő jövedelemmel kell rendelkezniük. Hozzátette: a határon túl élő magyarok így nem kényszerülnének lakóhelyük elhagyására ahhoz, hogy kettős állampolgárrá váljanak. /Az MDF egyszerűsítené a honosítási eljárást. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

2004. július 7.

Az Illyés Közalapítvány közleménye szerint Géczi József Alajos (MSZP), Herényi Károly (MDF) és Potápi Árpád (FIDESZ) országgyűlési képviselők az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel áttekintették a határon túli magyar lapok hírellátását biztosító MTI szolgáltatás további finanszírozásának kérdését. Megállapodtak abban, hogy az idén 42 millió forint összegű szolgáltatás szept. 30-ig történő finanszírozását az Illyés Közalapítvány vállalja, a negyedik negyedévre vonatkozó költségeket pedig a pénzügyminiszter más forrásából kívánja biztosítani. Draskovics Tibor jelezte, hogy a jövőben a határon túli magyar lapok hírellátásának finanszírozását a költségvetési törvény keretein belül kell rendezni. /Sikeres tárgyalás MTI ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2004. július 8.

Az MDF és az MSZP közötti politikai paktumot feltételez a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az MDF-es Herényi Károly képviselő bejelentése mögött, amely szerint pártja törvényjavaslatot terjeszt be a kettős állampolgárság ügyében – mondta júl. 7-én Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Patrubány szerint az MDF júl. 6-án bejelentett javaslata "kifogná a szelet" az MVSZ által kezdeményezett népszavazás vitorlájából. Elmondta, hogy az MDF hajdanán felelőtlenségnek titulálta a népszavazás kezdeményezését, majd az aláírásgyűjtés bejelentésekor támogatásáról biztosította a szövetséget, tavaly ősszel sikertelenül próbálta napirendre tűzetni saját javaslatát, most pedig, amikor összegyűlt 320 ezer aláírás a népszavazás kezdeményezésére, hirtelen újra bejelenti a törvényjavaslatot. /Politikai paktumot sejt az MVSZ az MDF törvényjavaslata mögött. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./

2004. szeptember 20.

Felavatták Székelyudvarhelyen a vitatott civil központot. Korszerűen kiépített, kilenc irodából és egy tárgyalóteremből álló irodaépületté alakult a Székelyudvarhelyért Alapítvány által 5,2 milliárd lejért vásárolt, Vánky-házként elhíresült ingatlan. Az alapítvány elnöke, Szász Jenő polgármester bejelentette, a központ inkubátorházként kívánja a helyi civil szféra fejlődését segíteni. „Személyes tapasztalatom azt igazolja, hogy az Illyés Közalapítványhoz a Székelyudvarhelyért Alapítvány által benyújtott pályázat célja megvalósult, és a létrejött Civil Központ és Médiacentrum méltó helyet tud biztosítani a jövőben itt működő szervezeteknek” – nyilatkozta a Krónikának Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője. Herényi elmondta, a legközelebbi kuratóriumi ülésen arról fog beszámolni, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítványnak juttatott, a szóban forgó ingatlan megvásárlására költött adóforintok jól hasznosultak. Szász Jenő polgármester a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnökeként megemlítette azt a botrányt is, amelyet az IKA magyarországi kormányváltás után átalakult kuratóriuma gerjesztett azáltal, hogy túl drágának ítélte az ingatlan vételárát, és kivizsgálást rendelt el. „Politikai megrendelés alapján történt a személyemet és az általam vezetett alapítványt meghurcoló intézkedés” – vélekedett Szász. /Lukács János, Zilahi Imre:­ Révben a Vánky-ház ügye? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2004. szeptember 21.

A Magyarok Világszövetsége összegyűjtötte az aláírásokat, ennek alapján meg kell szavazni a referendum kiírását. A népszavazáson felteendő kérdés így hangzik: ,,Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19. paragrafusa szerint »Magyar Igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Eörsi Mátyás /SZDSZ/ képviselő kifejtette, hogy ő nemmel fog szavazni a népszavazáson. Szerinte Magyarország két szomszédjával együtt már belépett az unióba, sorra kerül majd Románia és Horvátország is, ezért a kettős állampolgárságnak nincs értelme. – Egy tipikusan budapesti balliberális polgártól nem is lehet elvárni, hogy érzékelje: az uniós csatlakozás közben éppen hogy rendezni kellene a nemzeti együvé tartozás ügyét, vállalni kellene a nemzetegyesítés feladatát, szögezte le írásában Sylvester Lajos. Szabó Vilmos államtitkár /MSZP/ szerint meg kell nézni, hogy a kettős állampolgárság bevezetése mit jelent az adott közösségre nézve. Ez a lépés vajon a szülőföldön maradást szolgálja-e? A Fidesz maradéktalanul támogatja a népszavazást, az MDF képviselői (Dávid Ibolya, Herényi Károly) a népszavazás mellett érveltek, bár Dávid Ibolya elnök asszonynak előbb kétségei voltak a szavazás kimenetele felől, a magyarországi lakosság egy részét nem tartja elég érettnek az ügy jelentőségének érzékelésére. Tizenöt év alatt ki juttatta oda a magyar társadalom bizonyos rétegeit, hogy a határon túl rekedt nemzetrészekkel kapcsolatban ellenszenvet éreznek? A ,,tízmilliós Magyarország”, a ,,Merjünk kicsik lenni”, a magyar nemzeti jelképek lejáratása és meggyalázása, a határon túli magyarok ügyének ébrentartása helyett a másságkeresés, a státustörvény kiherélése, a körülötte keltett, Magyarországról táplált nemzetközi botránysorozat, a szomszéd államok vezető köreivel való elvtelen lepaktálás egyaránt ludas ebben. A legnagyobb felelősség az írott és elektronikus sajtónak egy részét terheli, amely társult a balliberális és szocialista körökhöz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Jellemző, hogy a referendum kiírásának országgyűlési elfogadása után a Magyar Hírlap jegyzetírója, Nagy Iván Zsolt szerint ,,a dolgok jelenlegi állása szerint a nép bizony szavazni fog a kettős állampolgárságról, azután pedig vagy a határon túli magyarok utálják majd szívből a magyarországiakat, vagy fordítva, az itteniek egy része gyűlöli majd az erdélyieket. Ez a biztos.” (A nép baja). A szerző már százezres tömegek áttelepedésével számolt. Közben Magyarország lakossága rendkívüli mértékben fogy, öregedik. Nemzetstratégia? – minek az? A kettős állampolgárság könnyített megszerzése elleni merényletsorozatban a pálmát Aczél Endre vitte el, az MTV Napkelte műsorában Patrubány Miklóssal folytatott beszélgetésben mondta: Illyés szerint ,,magyar, aki magyarnak vallja magát”. Ha egy olyan pici előny származik abból, hogy én magyarnak vallom magamat, és nagyon távol vagyok még az Európai Uniótól, akkor meg fogom keresni azt a hetedik leágazású rokont, aki magyar, és arra hivatkozva fogom magamat magyarnak nevezni. De ne beszéljek a levegőbe, azt tudja például ugye, hogy hogyan történt az izraeli bevándorlás? Mentek az orosz zsidók tömegestül, de harminc százalékuk nem volt zsidó, se vallási, se faji tekintetben. Ennél aljasabb sértés eddig nem érhette a Magyarországon kívül élő nemzetrészeket, minősítette Aczél szavait Sylvester. /Sylvester Lajos: És mégis magyarnak, számkivetve… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

2004. november 3.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Hiller István szocialista pártelnökkel folytatott megbeszélése után kijelentette: „Az MSZP és az SZDSZ arra biztatja választóit, hogy szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre.” Gyurcsány Ferenc kormányfő fontosnak nevezte annak vizsgálatát, hogy a kettős állampolgárság miként hatna a szülőföldön maradásra, illetve a magyarországi oktatásra, egészségügyre, munkaerőpiacra. Kijelentette, kíváncsi arra, hogy a népszavazás kezdeményezői konzultáltak-e az ügyben a határon túli magyarság legitim politikai tényezőivel. Németh Zsolt (Fidesz) sajnálatát fejezte ki, amiért a kormány elutasítja a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyét. A politikus a populizmus mintapéldányának nevezte a miniszterelnök azon kijelentését, hogy az intézkedés nagy terhet róna a hazai költségvetésre. Herényi Károly (MDF) azt emelte ki, a magyar állampolgárságot úgy kell biztosítani a határon túli magyaroknak, hogy ahhoz ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, és az ne igényeljen többletforrást a költségvetésből. Csapody Miklós (MDF) pedig felkérte a kormányt: biztosítson kétmilliárd forintot a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást megelőző tájékoztató kampányra. /Magyarországon megindult a vita a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 10.

Kordás László szerint az áttelepülők özöne Magyarországon lenyomhatná a már dolgozók bérét, és 35–40 milliárddal növelné a Munkaerő-piaci Alap kiadásait. Szerinte ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra. Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: már néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. Szerinte az állampolgársággal járó juttatásokat – így például a családi pótlékot, egyéb juttatásokat – figyelembe véve: „Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki”. Több MSZP-s politikus is reagált Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentésére, hogy a kettős állampolgárság európai útlevelet jelent. „Ennél nagyobb butaságot már régen mondott” – jelentette ki Kórózs Lajos államtitkár. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „Orbán Viktor nem mondott igazat”, amikor azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése. „Nem valós veszély, csak riogatás, hogy a kettős állampolgárság óriási terhet róna a költségvetésre, vagy felborítaná a hazai választási arányokat” – mondta napirend előtti hozzászólásában az Országgyűlésben Herényi Károly (MDF). /Kétszáz milliárdos kiadások? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2004. november 16.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 15-én napirend előtt az Országgyűlésben azt mondta: az elmúlt 15 évben a kormányok és az Országgyűlés folyamatos erőfeszítéseket tettek a határon túl élők gondjainak enyhítésére, és arra kérte a Fideszt, nyújtsa be azt a törvényjavaslatot, amellyel megoldhatónak véli a kettős állampolgárság kérdését. Ugyancsak nov. 15-én az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti képviselői támogatták azt a javaslatot, amely tájékoztató kampányra kérné a kormányt a kettős állampolgárságról. Répássy Róbert, a testület fideszes alelnöke kijelentette: a szocialista kezdeményezők nyitott kapukat döngetnek, hiszen a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón jelentették be, hogy 50 millió forintot költenek a tájékoztatásra. Hozzátette: nem kell felkérni a kormányt arra, amit magától is megtesz, az Országgyűlés ezzel csak legitimálná a kormány programját, amellyel a kettős állampolgárság elutasítására buzdítja az embereket. Gyimesi József (Fidesz) azt mondta, hogy a kabinetnek biztosítania kellene 50 millió forintot azoknak is, akik a kettős állampolgárság mellett kampányolnak. Herényi Károly (MDF) pedig azt kezdeményezte, hogy a kampány csak a mozgósításról szóljon. /Széleskörű MSZP-kampány a népszavazásról. Fidesz: ne csak az ellenzőket finanszírozzák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "sikerült olyan kérdéssel szembesíteni magunkat, amely az aktív állampolgárok körében indulatot és jelentős elbizonytalanodást vált ki", és láthatóan nem egyesíti a nemzetet, hanem szétszakítja, ez ennek a kérdésnek a csapdája. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazásra feltett kérdés nem jó. Mint mondta "a politikai elitet, az országot, az ország szavazóit, a választókat, az egész lakosságot, sőt a határon túli magyarságot is beleértve, akadt valaki, aki mindnyájunkat felültetett egy hullámvasútra". Lendvai Ildikó (MSZP) is úgy vélekedett, hogy egy rosszul feltett kérdésről van szó. /Gyurcsány a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2004. december 4.

A vasárnapi népszavazás mindenképpen érvényes lesz, hiszen a referendumnak nincs érvényességi küszöbe, de ha a népszavazáson több polgár szavaz egyformán, mint kétmillió nyolcezer, akkor eredménye kötelező erejű – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Hangsúlyozta, hogy ha ennél kevesebben mondanak egybehangzó véleményt a referendumon, akkor vasárnap egy nagyon fontos véleményfelmérő népszavazás lesz. A népszavazásra feltett kérdések kapcsán Orbán Viktor az igen voksra biztatott. A kettős állampolgárság ügyében kiemelte: aki azt akarja, hogy a nemzeti összetartozás kérdése ne pártügy legyen, aki fontos nemzeti ügyben a Fidesz és az MSZP együttműködését szeretne látni, az szavazzon igennel. /Orbán: a népszavazás mindenképpen érvényes lesz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Szerbia, Szlovákia, Románia és Horvátország megalkotta a kettős állampolgárságról szóló törvényt – hangoztatta Orbán Viktor, és úgy alkották meg, hogy erről vita, megosztó pártvita ezekben az országokban nem volt. Ők tudják azt, hogy az ember először román és utána szocialista, kereszténydemokrata, liberális, úgyhogy szeretném, ha vasárnap estére mi is megtanulnánk, hogy először magyarok vagyunk, utána szocialisták, kereszténydemokraták. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője dec. 3-án átadta Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének az RMDSZ Bihar megyei szervezete által összegyűjtött, a kettős állampolgárságot támogató aláírásokat. Herényi Károly hangsúlyozta: továbbadják az összegyűlt aláírásokat a legnagyobb kormánypárt frakciójának és frakcióvezetőjének ,,annak reményében, hátha még vasárnapig sikerül nemleges álláspontjukat megváltoztatni”. /Sorsdöntő népszavazás Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2004. december 7.

Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az előzetes, nem hivatalos eredmény alapján eredménytelen volt mindkét hétvégi népszavazás Magyarországon, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 99,83 százalékának feldolgozása alapján a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma 1 516 303 (51,55 százalék), míg a nemeké 1 424 909 (48,45 százalék) volt. A kórház-privatizációt érintő kérdés igenjére 1 917 000-en (65,01 százalék), míg a nemre 1 031 000-en (34,99 százalék) voksoltak. A részvétel 37,47 százalékos volt: a 8 030 760 választópolgár közül 3 009 416-an jelentek meg a népszavazáson. Szomorúsággal vették tudomásul az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság kérdéséről kiírt magyarországi népszavazás eredménytelenségét. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a kormányt és az MSZP-t tette felelőssé a helyzetért. Szerinte, ha a kormány nem „veri szét” a státustörvényt, időben összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, és odafigyel a határon túli magyarok autonómiatörekvéseire, akkor talán népszavazás sem lett volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az eredménytelenségnek az az üzenete, hogy a választópolgárok nem kérnek a Fidesz politikájából. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nemzeti tragédiának nevezte a népszavazás eredményét. Hozzátette: hajlandóak támogatni a kormány szülőföldprogramját, ha a kormány is támogatja az MDF javaslatát, amelynek lényege, hogy a határon túli magyaroknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelet, amelyben felkéri a parlamenti pártokat, hogy „a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, és dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint: „akik nemmel szavaztak, hitelesítették a trianoni döntést, azt, amiről nyolcvannégy év során senki sem mondta ki, hogy elfogadjuk, csupán azt, hogy alávetjük magunkat”. /K. Cs.: Folytatódik az egymásra mutogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Elvárjuk, hogy március 15-ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni". Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett". /Napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

2005. január 10.

„A december 5-i népszavazás eredménytelensége és kudarca az Országgyűlést terheli, legalábbis annak a felelőssége, mert ha időben foglalkozott volna a kettős állampolgárság kérdésével, akkor nem kellett volna sort keríteni erre a népszavazásra, s nem született volna meg ez a gyászos eredmény” – jelentette ki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Herényi Károly. Az MDF kezdeményezi a négypárti egyeztetést, január 13-i időponttal. A Szabadkán január 6-7-én összeült úgynevezett mini-Máértet, üdvözölte az MDF, viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéseit „előkészítetlennek, szakmailag és politikailag megalapozatlannak” minősítette. Hangsúlyozta, sem a határon túli magyarság vezetőivel, sem a magyarországi parlamenti pártokkal nem egyeztetett a miniszterelnök. /Guther M. Ilona: A nemzetstratégia kérdésében. Az MDF négypárti egyeztetést hívott össze január 13-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2005. augusztus 17.

Két nap alatt immár hét megyét érintettek az újabb áradások Romániában. Hunyad megyében két település maradt áramszolgáltatás nélkül, a Vajdahunyad közeli Felsőtarnócán például az orkán erejű szél által kicsavart fák rongálták meg a vezetékeket. Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője Budapesten bejelentette: vízszivattyúkat visz a romániai árvíz sújtotta települések megsegítésére. Szabó Imre, a Pest megyei önkormányzat elnöke közölte, hogy a tanács két csoportban, összesen nyolcvan árvízkárosult erdélyi iskolás gyermek magyarországi nyaralását fedezi, és az első csoport Hargita megyéből már meg is érkezett. /R. Sz.: Orkán és áradások országszerte. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2006. április 10.

Herényi Károly, az MDF kampányfőnöke kifejtette: sajnálja, hogy a határon túliak is bekerültek a kampányba, és nem pozitív értelemben. „A határon túliak ügye ennél sokkal fontosabb”, fogalmazott. /Guther M. Ilona: Az MDF bizakodó, de inkább „megvárja a végét”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2006. április 19.

Herényi Károly (Magyar Demokrata Fórum) szerint a Fidesz „alaptalan, megalapozatlan, minden valóságot nélkülöző rágalomhadjáratot indított a Magyar Demokrata Fórum elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Dávid Ibolya ellen” – jelentette ki Herényi Károly. Az üzenetben többek között az szerepel: „Dávid Ibolya férje egymilliárdos üzletet kapott a szociktól, gyermekeinek külföldi ösztöndíját Tom Lantos, az MDF-kampányt Soros pénzeli. Schmuck Andorral fél éve leszerződtek, ő hozta a nyugdíjasokat. Az MDF már lázong! Vissza fog lépni!” Arról van szó, hogy hogyan lehet a nagy valószínűséggel megjósolható Fidesz-vereség okaként, bűnbakjaként a Magyar Demokrata Fórumot és annak elnökét feltüntetni – fogalmazott Herényi Károly. Az MTI kérdésére elmondta: véleménye szerint a második fordulóban nem induló MDF-es képviselőjelöltek száma „15 és 20 között fog megállni”. /Éleződik a választási kampány Magyarországon. A Fidesz rágalomhadjáratot indított az MDF ellen? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2006. május 3.

„Orbán Viktortól lassan megszokjuk, hogyha valamit el akar fedni, mondjuk a Fidesz vagy a saját hibáit, akkor előszeretettel veszi elő az MDF-et és üt rajta kettőt-hármat” – nyilatkozta Budapesten Herényi Károly MDF-es politikus, arra reagálva, amit Orbán Viktor Fidesz-elnök a párt május elsejei nagygyűlésen velük kapcsolatban mondott. Orbán Viktor kijelentette, hogy tudomásul kell venniük, amit az MDF sohasem rejtett véka alá a kampányban. „Ők nem kormányváltást, hanem ellenzékváltást akartak – mondta -, márpedig az ellenzékváltás a baloldal, az MSZP és a szabaddemokraták érdeke. Azért fognak bennünket támadni, hogy helyünkre ültethessék az MDF-et.” Orbán elhatárolódott az MDF-től, trójai falónak nevezve a pártot. „Az összefogás első feltétele, hogy a trójai falovat nem húzzuk be a táborunkba” – jelentette ki, hozzátéve, hogy tudomásul veszik, nem hozzájuk tartozik, hanem „azoké, akik építették”. Herényi szerint valóban más ellenzékre van szükség Hibás ellenzéki szerepfelfogásnak minősítette, miszerint minden rossz és minden pocsék, ami kormányoldalról jön. /Guther M. Ilona, Budapest: Fidesz-MDF jobboldali belharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998