udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hernádi Zsolt

1999. július 9.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./

1999. október 20.

A határon túl élő magyar közösségek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítására, sajátos gondjainak megoldására létrehozott magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány a jövőben országonként és régiónként más-más pályázatokat ír ki. Okt. 15-én Budapesten adtak tájékoztatást az alapítványról. Változik a projektek elbírálásának a rendszere, Budapestről ugyanis nem lehet eldönteni, hogy az anyaország határaitól több száz kilométerre eső vidékekről érkező kérések mennyire reálisak. Ezért az adott régióban élő személyek döntenek majd. A közalapítvány új stratégiai programját határon túli kis- és középvállalkozások vezetőivel és a határon túli magyar pártok gazdasági szakértőivel Hernádi Zsolt, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke ismertette. Idén 300 millió forint áll a Közalapítvány rendelkezésére. Ebből az összegből a korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztálynak a létrejöttét, a határon túli magyar kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítását, versenyképességük növelését kívánják segíteni. De támogatást nyújtanak az adott ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítésére, különös tekintettel az Európai Unió forrásaira vonatkozóan. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek erősítik a közösségi hatást, munkahelyet teremtenek, intézményrendszert építenek ki. A 300 millió forintos keretet a kamathitelek mellett 1999-ben romániai, szlovákiai, ukrajnai és jugoszláviai vállalkozásfejlesztési központrendszerek létrehozására, Romániában és Szlovákiában működő vállalkozások kamattámogatására, valamint az elsődleges privatizáció támogatására fordítják. Egy úgynevezett földtagosítási program keretében 10 -12 ezer kárpátaljai magyart abban segítenek, hogy ki tudják fizetni azt a 35 dollárban megállapított földkimérési költséget, ami után ingyen földhöz juthatnak. A közalapítvány ugyanakkor tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány különítsen el egy olyan pénzalapot, amelyből azok a vállalkozók részesülhetnének, akik határon túli üzleti tevékenységet kívánnak folytatni. /Elkészült az Új Kézfogás Közalapítvány stratégiája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

1999. november 30.

A Fidesz Magyar Polgári Párt és a Reform Tömörülés RMDSZ-platform Budapesten tartott megbeszélésén részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is. Elmondta, hogy tárgyaltak az Illyés Közalapítvány elnökével, Halzl Józseffel, Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével, fogadta őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Várhegyi Attila, valamint Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Elmondták az Illyés Közalapítvány határon túlra vonatkozó egyes döntéseivel kapcsolatos kifogásaikat, például azt, hogy a tudományos szaktestület pénzeinek 80%-át Kolozsvárnak juttatták, és csupán 20%-át osztották szét más helységekben. Ezt az egyenlőtlenséget az Illyés Közalapítvány budapesti kuratóriuma meg akarja szüntetni. Szász Jenő szerint ezt a gyakorlatot úgy is lehet értékelni, hogy az RMDSZ jelenlegi politikai elitje sokszor saját klientúrájának osztogatja az alapítvány pénzeit, a különböző szaktestületeken keresztül. A legnagyobb baj az, hogy különböző szervezetek fenntartására költik a pénzt, és csak mintegy húsz százaléka jut olyan célokra, amely a fejlődéshez vezet, az eredeti cél szerint. /Fülöp D. Dénes: Kifogások az Illyés Közalapítvány döntéseivel szemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./

2000. január 12.

Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999 októberében nyilvános konferencián hirdette meg a megújított pályázati rendszer támogatási formáit. Az eseményen részt vett Hosszú Zoltán, az aradi Vállalkozásfejlesztési Központ (CEDIMMAR) elnöke is. Az UKK Iroda és a Kuratórium január 19-én induló, nyolc állomásból álló erdélyi előadássorozatot tervez. Hosszú Zoltán ismertette az UKK új stratégiai programját és a támogatási formákat. Az 1992-ben alapított Kézfogás Alapítvány célja a határon túl élő magyar közösségnek és a szórványmagyarság gazdasági helyzetének javítása volt. Az alapítványt 1995-ben átszervezték, és mint Új Kézfogás Közalapítvány, 1995-1998 között a több mint 1 milliárd Ft-os költségvetési támogatásból több száz benyújtott gazdasági jellegű programot finanszírozott vagy támogatott a környező országok magyarok által is lakott vidékein. A támogatások több mind felét Romániából benyújtott pályázatoknak ítélték. 1999 tavaszán újból átszervezték az UKK-t, a 16 fős kuratóriumot 7 főre csökkentették, elnöknek Hernádi Zsoltot nevezték ki. Az elmúlt esztendőre 302 millió Ft költségvetési támogatást biztosítottak és kidolgoztak egy korszerű, EU-konform támogatási koncepciót. Az új stratégiai elképzelések célja korszerű ismeretekkel rendelkező határon túli magyar vállalkozói középosztály létrejöttének segítése, a határon túli magyar kis- és közepes vállalkozások működési feltételeinek javítása, a határon túli magyar vállalkozások versenyképességének növelése, az adott ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok erősítése, a tudás- és technológia-transzfer támogatása, a járulékos források bevonásának elősegítése. Az UKK támogatási formái között szerepel a kamattámogatás. Ha a bankhitelt elsődleges privatizáció céljára igényelték, akkor a kamattámogatás 100%-os is lehet. - Támogatást nyújtanak határon átnyúló közös rendezvények, információs cserék, oktatás, információs bázisok létesítése céljából. A juttatandó hitelösszeg alsó határa 1000 USD, felső határa 4000 USD és nem haladhatja meg a projekt összvolumenének 70%-át. Felhasználható gépek, felszerelések, eszközök vásárlására, illetve más beruházásokra. /Péterszabó Ilona: Erdélyi körúton az Új Kézfogás Közalapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2000. március 4.

Márc. 3-án Gyulán rendezték meg a vállalkozásfejlesztési tanácskozást. Intézményesíteni kell a kis- és közepes vállalkozások támogatását, ezzel segíteni a magyarság gazdasági gyarapodását, állapították meg a résztvevők. A megbeszélésen magyarországi és romániai vállalkozók vitatták meg gondjaikat. Dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke is felszólalt. Hernádi Zsolt, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte, hogy "a közénk húzott országhatár nem akadályozhatja a határ túloldalán élő magyarság gazdasági gyarapodását. Üzletkötésre kell ösztönözni a vállalkozókat." A tanácskozáson együttműködési megállapodást írtak alá. /Pálfy Török László: Közös érdekek a határ mindkét oldalán. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./

2000. szeptember 22.

Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. október 9.

Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2007. július 20.

A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen július 19-én a nyitó előadás az Energiaválság a Kárpát-medencében? Politikai következmények címet viselte, és népes érdeklődő közönséget vonzott. Az előadók: Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Hernádi Zsolt, a MOL Magyarország elnöke és Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke. Hernádi Zsolt kijelentette: az államnak kötelessége biztosítani, hogy egy stratégiai fontosságú vállalatának eszközei ne kerüljenek más állam ellenőrzése alá. Úgy vélte, az unió nem rendelkezik energiapolitikával, hanem a tagállamokra bízza ezt a kérdést. Az autonómia-törekvések sikere Európában és Romániában címmel megrendezett kerekasztalon Fodor Imre, az SZNT elnöke elmondta: a székelység esetében a területi autonómiát felvállaló testületekre, és nem politikai pártokra van szükség. Daniel Barbu egyetemi oktató, a Bukaresti Tudományegyetem Politikatudományi karának előadója hangsúlyozta: az autonómia helytálló gyakorlat Európa több térségében. Népesedési tendenciák és családmodellek a Kárpát-medencében főcímmel zajlott a Jakabffy Műhely beszélgetése. Az egymás közötti párbeszéd folyamatossá tételéről állapodott meg a Fidesz és a román Demokrata Párt (PD) – közölte Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. – Elfogadhatatlan, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az agresszív orosz hatalmi törekvések oldalára állt, és Moszkva iránti gyanús szervilizmusával tovább rombolja Magyarország megítélését az EU-ban és a nemzetközi közvéleményben – olvasható Németh Zsolt nyilatkozatában. /Farkas Imola: Tusványos: Energiaválság, sajtó, autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2008. január 21.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) arra kéri Hernádi Zsoltot, a Mol Rt. vezérigazgatóját, hogy a Magyarország határain túli Mol benzinkutaknál biztosítsa a magyar nyelvű kiszolgálás lehetőségét mind a tankolásnál, mind az autómosásnál, és tegye lehetővé a magyar nyelvű, illetve magyarországi friss sajtótermékek megvásárlását, fejtette ki Csapody Miklós képviselő. Hozzáfűzte: a Molnak kötelessége szem előtt tartani a határon túli magyar közösségeket. /Magyar nyelvű kiszolgálást! = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./

2009. április 3.

A MOL orosz résztulajdonosa valószínűleg igazgatótanácsi tagságot kér majd a cég áprilisi közgyűlésén – vélte a magyar olajtársaság vezetője. Hernádi Zsolt abban bízik, hogy ezt nem támogatja a többség. Az osztrák OMV MOL-pakettjét váratlanul megvásárló orosz Szurgutnyeftegaznak eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Moszkva folyamatosan törekszik a közép-európai jelenlétre. Hernádi szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába megvizsgálni a társaság számait. /Orosz hódítás a MOL-ban? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. április 6.

Az osztrák OMV eladta a MOL-ban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Szurgutnyeftyegasnak. Az eladás oka, valamint az orosz felvásárló célja még kérdéses. Az orosz Szurgutnyeftyegas magasan az ár fölött, részvényenként 19 ezer forintért vette meg a múlt héten a Mol-pakettet, miközben a papír pénteki záró értéke 10 ezer forint alatt volt. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság közleményében az áll, hogy a felvásárlás tényéről a sajtóból értesültek, az OMV és a Szurgutnyeftyegas között létrejött tranzakció a velük való egyeztetés nélkül jött létre. Az osztrák OMV 2000 októberében jelentette be, részesedést szerzett a MOL-ban. 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt. Azonban a MOL már a kezdetekkor sem kért az osztrákokból, független társaságként képzelte el magát. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába, hogy megvizsgálják a társaság számait. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a magyar kormánynak tudnia kellett az ügyletről. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke”. A magyar kormány azt állította, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha nem került szóba a Mol-ban történő tulajdonszerzés. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az oroszok már a spájzban vannak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998